Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-19 / 222. szám

2 KIS Újság | Bécsi rágalmak I­ár a nemzetgyűlés ellen. 14 lmzelnök bejelentése. — Az egyetemi beiratkozások k­isélszóló javaslat folytatólagos tárgyalása. — Tfjabb mentelmi jogsérelmek. — Kérvények és interpellációk a Ház előtt.­­— A nemzetgyűlés mai ülése. — A nemzetgyűlés mai ülésén Ra­­kovszky István elnök napirend előtt kijelentette,hogy a Neue Freie Presse szeptember 16-iki számában közölt cikk, mely azt tartalmazza, hogy Rakovszky házelnök tizenhárom nemzetgyűlési képviselővel lemenne Belgrádba és ilyen irányú megkere­sést intézett volna a belgrádi szkvp­­stina elnökéhez s erre kitérő választ kaptak volna — elejétől végig, min­den részletében valótlan koholmány. Sem ő nem tett ilyen lépést Belgrád­­ban, sem bárki másnak ilyen föl­­hatalmazást, nem adott, hogy az ő (")nevében ilyen lépéseket tegyen. Ha l'a jugoszláv nemzetgyűlés alelnöke,­­■mint azt a Presse írja, tényleg i P­uyen nyilatkozatot tett a lap munka­társa­ előtt, akkor a szkupstina alelnö­két félrevezették. Bár a magyar nem­zet súlyos helyzetben van, de a ma­gyar nemzetgyűlés odáig még nem süllyedt, hogy bármiféle ajtón kopog­tatnia kellene. (A nemzetgyűlés tagjai percekig tapsolják az elnököt.) Újabb mentelmi jogsérel­mek. Ezután Ugron Gábor jelentette be mentelmi jogának megsértését az­zal, hogy tegnapi beszéde után laká­sának ablakait egy tüntető tömeg ökölnyi nagyságú kövekkel beverte. A köveket, mint bűnjeleket, leteszi 3. Hí­z asztalára. Drozdy Győző is mentelmi jogsérelmet jelent b°, mert ózdi beszámoló beszédénél detektí­vek jelentek meg ,és gyorsírással je­gyezték a szavait. Az elnök a beje­lentéseket a mentelmi bizottsághoz utasította.* Azután Szterényi József báró sze­mélyes kérdésben szólalt fel, reflek­tálva Bernolák tegnapi szavaira, hogy az anya- és csecsemővédő egye­sületben kommunisták lennének. Kijelentette, hogy a vizsgálat Bá­­nóczyt kivéve, mindenkit igazolt. Bánóczy ellen még folyik az eljárás, több­ védnököt pedig el fognak tá­volítani, Bernolák Nándor kijelen­tette, hogy sem Apponyit, sem Szte­­rényit nem akarta támadni. Az egyetemi javaslat tárgyalása: Ezután áttértek az egyetemi be­iratkozásról szóló javaslat tárgya­lására. Giessuie­n Sándor, az első­­ szónok szerint, ha a faj­védelemről beszélnek, akkor a nép köréből kell kiválasztani a vezetésre alkalmas embereket. Itt azonban nem kivéte­les törvényre van szükség, hanem pozitív munkára. Fontos kérdés azonban, hogy tud-e majd Magyar­­ország kenyeret adni ama fiainak, akiket visszatart a szakképzéstől. A javaslatot nem fogadja el. Milotay István, a következő szó­nok szerint a mai összeomlás a libe­ralizmus következménye, ami ellen sem az öntudatos munkásság, sem a szervezetlen földmívesség sorai­ban nem volt meg az egyensúly. A magyar vezető társadalom tétlenül nézte a helyzet ide fejlődését. Most azonban szervezkedni kell. Statisz­tikai adatokkal bizonyítja, hogy 1910-ben negyvenkét százalék volt zsidó a fővárosi hírlapírók közül, 1918-ban már hetvenkét százalék. A zsidó tőke befolyása még jobban erő­södött , ugyanígy adta fel álláspont­ját a magyarsághoz való ragaszko­dás. A középosztályt a parasztokkal kell felfrissíteni, ezt tette eddig le­hetetlenné a közbeékelt zsidós­ág. A neki nagyon kedves javaslatot elfogadja. Az interpellációk. Miután Ruppert Rezső beszéde elmondásának hétfőre való halasz­tását kérte, a vitát félbeszakították és Mátéffy Viktor, a kérvényi bizott­ság előadója, ismérte­mea beérke­zett­­ötven amib föliratot és kérvényt,­ köztük Zemplén megye föliratát, hogy a Károlyi- és Berinkey-i kor­­mányok tagjait vonják felelősségre. Mivel félbeszakították a kérvények tárgyalását is és áttértek az inter­pellációkra. Barla-Szabó József a gazdák vető­­magszükséglete kérdésében, Csukás Endre a tanítóság ellátásának ren­dezése ügyében interpellál. Szabó József (budapesti) a kenyérliszt él­­vezhetetlensége felől akart interpel­lálni, de a közélelmezési miniszter megnyugtató kijelentéseire törli az interpellációt. Kálmán István a falu ellátatlanjai és a vetőmagszükséglet felől terjeszt elő interpellációt. Ez­zel az ülés fél háromkor véget ért. Legközelebbi ülés hétfőn lesz. magyaroország fölvétele­i is a népszövetségbe* Hevesi küzdelem készül a genfi ülésen. — Az elszaki­­tott am­agyarság kálváriája. — Take Ionescu római útja. — Mit akar a kisántánt ? Londoni lapjelentései­ szerint e:iá­­mitani lehet arra, hogy a népszövet­ség első ülésén Genfben heves küz­delem lesz abban a kérdésben, hogy Németországot, Magyarországot és Ausztriát felvegyék-e a­ népszövetség­be. Franciaország és Belgium a jelek szerint a végletekig ellenezni fogják a felvételt, a tizennégy délamerikai állam magatartása még bizonytalan. A megszállt magyar területekről a­ legszomorúbb hírek érkeznek. Kassán a csehek betiltották az ott tervezett magyar gimnázium meg­nyitását. Grolinszky Simon ökör­mezői főszolga­bir­ót letartóztatták a csehek, mert egy mulatságon ma­gyar nótát énekelt. Bécsi jelentés szerint Benes egy beszédében összetartásra, buzdította a bécsi magyar »emigránsokat­, hogy ›ya reakciós magyar korm­ányt mi­előbb megbuktathassák^ A románok Ko­m­drról kiutasí­tották a magyar ‘^Mágnásokat, mint­egy négyezer magyar családot, lakás­hiány cimen. Azonkívül a román kormány rendeletet bocsátott ki, melyben az erdélyi magyar iskolák ez évi bizonyítványát semmisnek je­lenti ki. A kegyetlen rendelet nagy elkeseredést keltett Erdélyben. Belgrádiból jelentik, hogy parla­menti hírek szerint az alkotmá­­nyozó gyűlés 429 képviselőből fog edlani, ebből a Bácskának és Bara­nyának 25, a Bánátnak pedig 20 képviselője lesz a jugoszláv parla­mentben. Bécsből jelentik, hogy Flieder Róbert, a bécsi cseh-szlovák követ, egy újságíró előtt kijelentette, hogy Csehország minden szomszédjával jó viszonyban akar élni. A kisántant célja a középeurópai béke biztosítása, de minden támadó szándék távol áll tőle. Rómából jelentik, hogy Take Jo­­nescu e hó 28-án fog odaérkezni fontos tanácskozásokra. fiat Brích és Vántus védekezése* A gyilkosságok vádjával szemben Anyrmány­zótan­ácsi ülések gyorsírói jegyzetei. — Atxél ellenzi a tárgyalások elhalasztását. — A népbiztosok pere _ A mai tárgyaláson az első tanú, Ligeti István, Haubrich parancsőr­­tisztje volt, aki Haubachra ked­vező vallomást tett, de nem esket­ték meg. Miután több tanú nem volt jelen, a bíróság visszatért a gyilkossági vád tárgyalására. A te­remben a vádlottak közül csak Vántus Károly van jelen. A jegyzőkönyvek hiteles szövege sok ember fejébe kerülne. Stocker elnök bejelenti, hogy a kormányzótanács ülésein felvett jegyzőkönyvek a bűnpör iratai közt csak kivonatban vannak meg. Eze­ket Révész Mihály dr. készítette és több részt kihagyott belőlük, azzal az indokolással, hogy ha bent ma­radnának, az sok ember fejébe kerül­ne. Atzél dr. kir. főügyészhelyettes az elnök bejelentéséhez hozzáfűzte, hogy az eredeti gyorsírói jegyzete­ket a kormányzótanácsi ülésekről is Révész készítette s azokat ott­hon diktálta írógépbe. Amikor a rendőrségen számon kérték tőle a jegyzőkönyveket, azt válaszolta, hogy azokat megsemmisítette. Gonda Béla védő a kormányzó­­tanács üléses jegyzőkönyvének hi­telességét bírálja, míg Kiss Jenő védő azt kéri, hogy mielőtt a vád­lottakat kihallgatnák, előzetesen adjanak módot arra a védőknek, hogy ezektúl jegyzőkönyvei­t megismerhessék. A szél főügyész­­helyettes ellenzi a tárgyalásnak akár egy napra való félbeszakítását is. Kiss Jenő védő válasza után a bíró­ság határozathozatalra vonul visz­­sza. A bíróság a védők előterjeszté­sét elutastotta. Vántus és Haubrich véde­kezése. Ezután megkezdték Vántus ki­hallgatását, aki újból hangoztatta, hogy ő a kormányzótanácsi ülése­ken nem vett részt, annál kevésbé szólalhatott fel. Utána Atzél fő­ügyészhelyettes több cikket olvas fel, amelyekre nézve Vántus ki­jelenti, hogy azokat egyáltalában nem olvasta. Utána Haubrichot hallgatták ki először a 129 rendbeli gyilkosság vádjára, majd a 38 rendbeli gyil­kosságra, amelyeket a forradalmi törvényszékek ítéletei folytán haj­tottak végre. Kijelenti, hogy egyik gyilkosságról sem tud, ő sem a­­sta­­táriális rendeletek meghozatalában, sem Szamuely kiküldetésében részt nem vett és azokról nem is tudott. A tárgyalást hétfőn reggel 17 órakor folytatják. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztőség: 8—97. Kiadóhivatal: 9—08. Viséki Szuístíll­ 19~31. V mu.jkEptember 19. /fiporky Józsés a magyar / gaiatiifoglyok­ért. ■Céjffzer koronát küldtek a Kis Uj­­ság szerkesztőségéhez.) Aporka község elöljáróságétól ma postautalványon kétezer koronát kaptunk azzal a kéréssel, hogy ezt juttassuk el a Hadifogolymentő moz­galom címére azzal, hogy ezen ösz­­szeg Aporka község hazafias Leány­­szövetségének adománya. A Leányszövetség ugyanis e hó­nap 12-én rmík°dvalói előadást tar­tott e nemes, hazafias és ember­baráti célra s az előadásnak tiszta jövedelmét küldték el hozzánk. Az elöljáróság hozzánk intézett levelében még azt írja, hogy mivel a Kis Újság a községben a leg­elterjedtebb napilap, közöljük ezt a hírt benne. Szivés készséggel és örömmel tesszük, mert ez a tény oly szép és követésre méltó csele­kedet, amely ritkítja párját. Derék és nemesszivü honleányok az ápor­­kaiak. Adná az ég, hogy mindenütt követnék példájukat. A jótékony­ság gyakorlása a legszebb cseleke­det, hány szegény anyának köny­­nyét törlik le ez adománnyal. Lapunk szerkesztősége már el is juttatta a gyertyön­adományt ren­deltetési helyén rendelet a hadi nyereségadóról.­­ (Megilmoztatták az adóhatárt.) T. I. jelenti: A hadi nyert­­shgflapnak 1919. évi kivetése tár­gyában a pénzügyminiszter junius hó végén kiadott rendelete szerint mindazok kötelesek vallomást adni, akiknek összes jövedelme a tizenháromezer koronát meghalad­ta, továbbá az egyéb jövedelemmel nem biró magánalkalmazottak ak­kor, ha szolgálati illetményeik a húszezer koronát meghaladják. A vallomást szeptember végéig kell beadni. Az időközben mega­­­kotött adónovella (1920: XXIII. t.-c.) az adókötelezettség alsó hatá­rát megváltoztatta, amennyiben kimondotta, hogy vallomást csak az köteles adni, akinek jövedelme a harmincezer koronát meghaladja. Az egyéb jövedelemmel nem bíró magánalkalmazottak csak akkor, adnak vallomást, ha szolgálati il­letményeik az ötvenezer koronát meg­haladják. Eszerint nem kötelesek vallomást adni, akiknek 1919. évi jövedelme a 13.000 koronát meg­haladta ugyan, de 30.000 koroná­nál nem több, egyéb jövedelem­mel nem biró magánalkalmazottak közül pedig, akiknek szolgálati il­letményeik 1919. évben a 20.000 koronát meghaladták, de 50.000 koronán alul maradtak. Ha az ilyen adózók vallomásaikat netán már beadták volna, természetesen nem lesznek megadóztathatók, amire a pénzügyminiszter a pénzügyi ha­tóságokat rendseében figyelmez­ pökvisség Franciaországban. •Hivatalosan bejelentették Descha­­n tyvmallását. ( Az új elnök­­jelöltek.)­­ Fázisból jelentik, hogy a mi­niszterek és első államtitkárok ma délelőtt, tanácskozásra ültek össze a külügyminisztériumban, mely-­ nek során Millerand bejelentette hi­vatalosan Deschanel lemondását. Az elnök megható módon jelenti be a köztársaság legfőbb polcáról való visszalépését. Párisi lapok élénken foglalkoznak Deschanel módjának kérdésével. Millerand semmiesetre sem vállalja az elnökséget s ez idő szerint a legkomolyabb jelölt Jon­­nart, a republikánus demokrata szövetség elnöke, ki a jelöltséget hajlandó is elfogadni. - -

Next