Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
/Magyar tanulságok. - Sajnos, nekünk nem adatott meg a közmondás igazsága, amely szerint más kárán okulhattunk volna. Ellenkezőleg mások tanulnak a mi bajunkon s úgy látszik, jómagunk még arra sem mutatunk hajlandóságot, hogy a saját szerencsétlenségeinket intő és nevelő példa gyanánt fognánk föl. Csak panaszkodunk, zúgolódunk a sors ellen, dacolunk a végzettel, holott ez mindig a gyöngeség jele. A férfiasságé az, hogy belátja és végiggondolja a múlt hibáit s hozzáfog azoknak a jövendőből való kiküszöböléséhez. Erre intette tegnap nemzetét Bethlen István gróf választóihoz intézett beszédében. Kimutatta, hogy szerencsétlenségeink fő oka, mint ezer esztendő alatt szinte mindig, végeredményében most is, a megoszlásra, a belső huzakodásra vezethető vissza. Ezért mentünk tönkre — eltekintve természetesen a háborútól, amelytől egyszer már el kell vonatkoztatnunk gondolkodáunkat — erkölcsileg, anyagilag, társadalmilag, kulturális téren és végül politikailag is. És ma ki vagyunk szolgáltatva szívtelen szomszédok kényekedvének... Ahelyett pedig, hogy magyar a magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, igy mondotta Bethlen, ehelyett a magyar irigységgel és gyűlölséggel tekint a másik magyarra. Jogot követelni mindenki tud, de kötelességet teljesíteni nagyon kevés tud s még kevesebb akar. Pedig ilyen egyoldalú világfölfogással nem boldogulhatunk, sem magunk, sem a nemzet, amelynek fiai vagyunk s amelynek megmentését, naggyá és hatalmassá tételét szavakkal és szóvirágokkal oly színesen ki szoktuk festegetni.► Itt a hiba. Nem a szavak ideje járja sem a közéletben, sem a magánéletben. Nem beszédre, nem szónoki sallangra van ma szükség, hanem erős, erélyes cselekvésre, komoly és szorgalmaiban szűkszavú munkára. És olyan közszellemre, amely mindennek megértésében összeforrasztja a magyarságot és beleoltja azt a köztudatot, hogy csak olyan kormányt támogasson, amely nemcsak szaval, de dolgozik is. Viszont, ebben is egyetértünk Bethlen gróffal, mindehhez megfelelő népképviselet is kell, de ezt ma már nem nehéz megmértan. A francia köztársaság elnöke átnyújtja Millerandnak lemondását. Károlyi Mihály prágai aknamunkája Raktár a cseh komntimistákkal. — Románia és a kisántánt. — A volt román belügyminiszter az erdélyi magyarság szenvedéseiről. Parasztlázadás Horvátországban. Párisból jelentik, hogy Take Ionescu az «Oeuvre« egyik munkatársa előtt kijelentette, hogy Benes külügyminiszternek bukaresti látogatása alkalmával tudomására hozta, hogy Románia csak oly feltétel alatt csatlakozik a kis kántánthoz, ha Lengyelországot és Görögországot is belevonják. Bukarestből jelentik, hogy Lupu volt román belügyminiszter beutazta Magyarországnak a románok kezén lévő részét és tapasztalatairól cikksorozatban számol be a «Luptatorul« című lapban. Elmondja, hogy egész Erdélyben törvénytelenség, abszolutizmus, rendőrségi és hatalmi önkény uralkodik és felháborodással ír a magyarság sanyargatásáról. Majd igy folytatja: * — Kolozsváron a város polgárai olyanformán érzik magukat, mint az egerek az egérfogóban. Bármerre fordulnak, beléjük szúr a hegyes drót." A reménység a mennyekben van, az ég pedig messze esik tőlük. Kolozsvár prefektusa, bár Kolozsvár hetvenezer főnyi lakosságának nagy része magyar, aki más nyelven szem ért, egy kukkot sem tud magyarul. Hasonló ehhez a nagyszebeni prefektus esete, aki — írja Lupu •— úgy emlékszem, rendőr volt,valamikor ,Torrakánban, ő sem tud sem németül, sem magyarul egyetlen szót sem. ’ 'Prágából jelentik, hogy az ottani lapok magyar és orosz ügynökökre hívják fel a figyelmet, sak között jön Károlyi Mihály is és akik folytonosan utazgatva, izgatnak az országban. Károlyi a lapok szerint nagy pénzösszegek felett rendelkezik és hosszú tanácskozásokat folytat a monarchisták és a kommunisták ügynökeivel. Károlyit Benes külügyminiszter is többször magához hivatta és megbeszéléseket folytatott vele. Prágából jelentik, hogy a kormány az 1918. évi törvény alapján Micsura Márton dr. miniszternek megadta a fölhatalmazást arra, hogy rendeleteket bocsáthaton ki és a „Tótföld» rendjének, konszolidálásának és közbiztonságának érdekében minden szükséges intézkedést megtegyen. Zágrábból jelentik, hogy a horváti parasztok felkelése a szerb hivatalnokok és a rendőrség ellen irányult. Veznics miniszterelnöknek a parlamentben tett jelentése szerint mintegy háromezer fegyveres ember vett részt a zavargásban. A felkelők ellen katonai erőket vezényeltek ki és Krizsevcinél heves összeütközések voltak, melynek során egy községet rohammal kellett elfoglalni. Más zágrábi jelentés szerint a parasztlázadás már megszűnt és a lakosság megkezdte a munkát. Bécsből jelentik, hogy Seitz, a német-osztrák nemzetgyűlés elnöke, tegnap egy népgyűlésen sűrű közbeszólások és zaj közepette nagy beszédet tartott a kommunisták ellen, kik hazug jelszavakkal az egész világ proletárságát félrevezették. ( A politika vasárnapja) Programbeszédek és beszámolók,— A miniszterelnök Szombathelyen — Bethlen István a királykérdésről, a külpolitikáról és a munkáskérdésről Vasárnap ismét egész sor programbeszéd és beszámoló volt az ország különböző részeiben, amelyek között súlyos és fontos nyilatkozatok hangzottak el. Teleki miniszterelnök Szombathelyen jelent meg, Rubinek, Sréter, Tomcsányi, Vass és Bleyer miniszterek társaságában, hogy Vas megye népgondozó szövetségének ünnepélyén a kormányzót képviselje. A miniszterelnököt levasbandériummal, ünnepi keretek között fogadták. A püspöki rezidencián Mikes János gróf vegyéspüspök üdvözölte a miniszterelnököt, biztosítván őt, hogy az országot újjáépítő, céltudatos munkájában számul lát reájuk. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy az ország tele van még mindig hiresztelésekkel, melyek mind a forradalom folyományai. — Még mindig forradalomban élünk — mondotta, — és lassan kell, hogy levetkőzzük magunkról ezeket a jelenségeket. Ezután nagy elismeréssel méltatta Vas vármegye közönségének szerepét az ellenforradalomban. __A miniszterelnök délután részt-