Kis Ujság, 1928. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-31 / 75. szám

­ Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszul­­létet szorulás fokozza, a természetes (Ferenc József*) keserű víz gyors és fájdalmatlan ürülést, kielégítő emésztést és kellő étvágyat hoz létre. Híres nő­orvosok a legnagyobb magasztalás hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. tól.­ ÖZGAZDASÁG­­«• MEZŐGAZDASÁG ■■ ..........———*♦■»­VIrtsuk, vagy ültessük-e a fákat?­ ­ A Kis Újság is többizben megemlékezett már arról a nagyon helyes rendeletről, amelyban a földmívelési­­miniszter lak ültetésére utasította a községeket. Főleg­­az Alföldön van szükség sok fára, mert az időjárást is ■egyenletesebbé teszi és több hasznot, nyújt.­­ A földmívelési miniszter az alföldi fásítások szor­galmazásánál nem akar megállni. Annak tanújelei­­azok a dunántúli törvényhatóságokhoz intézett köre­trendeletek is, amelyek a törvényhatóságok figyelmét föl­­hívják mind hasznossági, mind szépészeti és egészségügyi­­szempontokból a fokozottabb mértékű fásításokra, figyel­­m­ükbe ajánlva különösen az utak széleinek, továbbá a­lvárosok és községek utcáinak befásítását.­­ Ez a munka nem mellőzhető, mert úgyszólván ,összes erdőségeinket elvesztettük s most igyekeznünk s kell veszteségei­nket erős akarattal és kitartó munkával lőtt, ahol csak lehet pótolni.­­ Érthetetlen azonban, hogy a kereskedelmi miniszté­­r­­ium alá tartozó államépítészeti hivatalok nem helyeslik la fásítást, sőt állandóan sürgetik, hogy az állami és törvényhatósági utak mellől vágják ki a fákat. Aki nem fvágja ki, azét elárverezik és az illető elesik tulajdonjogá­nál; nem szabad, csak 15 méter távolságra fát nevelni,­­továbbá amerre a villanyvezetékek lesznek, ott meg egyáltalán semmi fát sem szabad ültetni. Az állami közigazgatás óriási gépezetében tehát, m­egesett az,­ aminek nem lenne szabad előfordulni,­­hogy a jobbkéz nem tudja mit csinál a bal. Remélhetőleg­­rövidesen összeül a két minisztérium néhány szakem­­­bere és megegyeznek abban, hogy irtani, vagy ültetni­­kell-e a fákat erdőkben szűkölködő csonka hazánkban.­­ A Salgótarjáni Kőszénbánya hatvanadik közgyű­lése. Chorin Ferenc elnöklésével tartották meg a Salgó- Marjáni Kőszénbánya Részvény­társulat hatvanadik évi jubiláris közgyűlését. Az elnök ebből az alkalomból ■hálával emlékezett meg azokról a kiváló férfiakról, a­kik a vállalat alapítása és fejlesztése körül elévülhe-­etetlen érdemeket szereztek. Az igazgatóság azon lesz, ■hogy a nagy elődök nemes példáját követve, a társulatot­­továbbra is az ő szellemükben vezesse. A közgyűlés ■íz elnök megemlékezését állva hallgatta végig és egy­ Biangii indítványra a társulat alapítóinak és egykori vezetőinek emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. A közgyűlés ezután elfogadta az 1927. évi zárszámadásokat és elha­tározta, hogy a­ nyereségből a tartalékok, nyugdíj- és segélyalapok bőséges részesítése után részvényenként ■i és fél pengő, összesen a forgalomban lévő 010 ezer ■részvény után 3.185.000 pengő osztalékot fizet ki.­­ Sok a kereskedők adója. A városi és falusi­­kereske­dők egyaránt panaszolják, hogy az állam nagy szigorú­sággal és sokszor kímélet nélkül hajtja be az adó­tartozásokat. A rossz üzletmenet következtében két­szeresen nehéz­vé esik az adófizetés most a kereskedők­­n­ek, akik halasztást és kíméletet kérnek az adó­hatóságoktól. Mikor az állam bevételi feleslegei hatalmas öisszeget tesznek ki, adómérsékléssel, méltányos be­hajtási politikával kellene a nehéz helyzetben levő ■kiskereskedők segítségére sietni.­­ Több, mint 270 millió saját tőkéje van kilenc buda­pesti nagybanknak. Érdekes összeállítás jelent meg a­rról, hogy az ország kilenc legnagyobb pénzintézetének­­mennyi a saját tőkéje és a nyeresége. A Hitelbank, ■Kereskedelmi Bank és Angol-Magyar Bank szerepelnek a kimutatás élén és ezeken kívül még hat nagy pénz­intézet, amely összesen 270 millió pengő saját tőke f­ölött rendelkezik. E bankok tiszta nyeresége 1927-ben több, mint 24 millió pengő volt. Ez a két szám meg­­m­agyarázza, hogy miért drága nálunk a mezőgazdas­­sági kölcsön és miért nem tudnak megfelelő, előnyös ■hitelhez jutni a kisiparosok. 1928 március 31 Csak négy lovat vásároltak Kecskeméten az oroszok Egy orosz és egy görög lóvásárló bizottság az ország lótenyésztő vidékein ismét megkezdte a lovak vásárlását. A bizottság a minap Heves megyében volt, ahol az oroszok hetvenkét lovat vásároltak, a görög bizottság pedig negyven lovat vitt el. A gazdák általában azt tapasztalták, hogy az oro­szok többet fizetnek a lovakért, mint a görögök, de csak a legjobb anyagot vásárolják. Szerdán Kecskeméten jelent meg az orosz szovjet­ négytagú lóvásárló bizott­sága a földmívelési minisztérium kiküldötteivel. Mintegy negyven darab már előre kiválogatott lovat hajtottak el a bizottság előtt, amely mindössze négy lovat vásárolt m­eg 450—500 pengős árban. A bizottság Kecskemétről Kiskunfélegyházára utazott. KIS ÚJSÁG A budapesti piaci árak A gabonatőzsdén ma nem volt egységes irányzat. A határidő üzleti forgalomban számottevő áremelkedé­sek voltak. A búza ára májusra 24, októberre 16, a rozs októberre 18, a tengeri májusra 10 fillérrel emel­kedett. Az utótőzsdén az irányzat váratlanul elgyen­gült. A készárupiacon tartott irányzat mellett a gabona­árak változatlanok. A takarmányfélék piacán sem volt élénkebb az üzlet. Az irányzat jól tartott. A köles 50, a tengeri 10 fillérrel emelkedett. A korpa ára 25 fillér­rel zárult magasabban, mint tegnap. Tényleges üzle­tet csak tengeriből és zabból jelentettek, ez az üzlet azonban igen szűk keretek között, mozgott, irányzata tartott. A lisztárak nem változtak. A mai terménytőzsde hivatalos árfolyamai: Búza minőség és származási hely szerint 32.80—34.35, pest­vidéki rozs 28.50—29.50, egyéb fajta 30.90—31, ta­karmányárpa elsőrendű 30.50—31, sörárpa felsőma­­gyarországi 35—37.50, egyéb fajta 33—­35, zab 31.25 —31.50, tengeri tiszántúli 27.50—27.65, egyéb 26.75­­—26.95, köles 29—30, repce 52—54, korpa 23—23.25, lucernamag 190—215, lóheremag 135—175 pengő. Az élelmiszerpiacon közepes forgalom mellett a borjúhús, tojás és káposztafélék ára csökkent, a vaj ára emelkedett." Az egyes élelmiszerek árai a követ­kezőleg alakultak: Marhahús, rostélyos, felsál 200— 320, leveshús 160—300, gulyáshús 100—200, borjú­­comb 300—460, pörköltnek való 160—240, juhhús hátulja 160—200, eleje 112—160, bárány hátulja 200 —320, eleje 160—240,­ sertéskaraj 300—380, tarja, comb, lapocka 260—320, elő csirke 240—360, tyúk 320—500, tisztított csirke 280—400, lúd és ruca 300— 360, tojás 10—12, főző 8—10, tej 36—41, tejfel 160— 220, teavaj 600—680, főző 500—560, tehéntúró 120—­ 150, bab 40—80, borsó 72—160, lencse 80—160, kevert zöldség 40—50, vöröshagyma 40—46, tejeskáposzta 40—50, kelkáposzta 50—70, rózsaburgonya 22—30, közönséges burgonya 10—18, fejessaláta 10—50, paraj 50—70, narancs 60—140, alma 50—280 fillér. A vidéki piaci árak Debrecenben a legutóbbi terményvásár árai a kö­vetkezők voltak: búza 23.50—33, rozs 29—30, árpa 29—30, zab 27—39, tengeri 26—27 pengő. — A takar­mányvásárban a múlt héthez képest nagyobb áremel­kedés mutatkozott. Lucerna 17—19, réti széna 13—18, lóhere 13—16.50, zabos bükköny 13—14, cukorrépa­ 5—6, répa 3—4 pengő. Az emelkedés volt: lucernában 3, réti szénában 4, lóherében 2.50, bükkönyben 4, cukorrépában 2, répában 1.50 pengő. Kaposváron az e heti vásáron húsvéti drágulás volt észlelhető. A tojás ára 1—2 fillérrel emelkedett és így 9—10 fillérért adták darabját. A baromfipiacon ugyanez a drágulási folyamat volt észlelhető, így a rántani való csirke párját 2—2.50 pengőért, a sütni való csirke párját 3—3.50 pengőért adták. Hol lesz vásár? Vasárnap, április 1-én. Állatvásár és kirakodóvásár! Alpár, Pes megye; Erdőtelek, Heves megye; Kiskun­­dorozsma, Csongrád megye; Kiszombor, Torontál, megye; Kötegyán, Bihar megye ; Mezőberény, Békés­megye ; Pilis, Pest megye; Túrkeve, Szolnok megye. Hétfőn, április 2-án. Állatvásár és kirakodóvásár: Adony, Fejér megye ; Erdőtelek, Barcs, Somogy megye ; Diósviszló, Baranya megye; Fehérgyarmat, Szatmár­­megye ; Győr, Győr megye ; Ónod, Hajdúböszörmény, Hajdúmegye; J­ászkarajenő, Szolnok megye; Kapos­­mező, Somogy megye; Csétény (új vásár); Hajdúszo­boszló, Hajdú megye; Hegykő, Sopron megye (lóvásár nincs); Jászladány, Szolnok megye; Kótegyháza, Bé­kés megye ; Lovasberény, Fejér megye (sertésvásár nincs); Mezőkeresztes, Borsod megye; Miszla, Tolna­megye ; Moson, Moson m­egye; Nagyszakácsi, Somogy­megye (sertésvásár nincs) ; Nádudvar, Hajdú megye ; Ozora, Tolna megye (sertésvásár nincs) ; Pásztó, Heves­megye ; Pécs, Baranya megye ; Putnok, Gömör megye ; Sátoraljaújhely, Zemplén megye; Sárbogárd, Fejér­­megye; Sümeg, Zala megye; Szegszárd, Tolna megye; Szentgotthárd, Vas megye (lóvásár nincs) ; Szob, Hont­­megye ; Tápiószele, Pest megye ; Tevel, Tolna megye ; Tura, Pest megye; Vác, Pest megye; Várpalota, Veszprém megye ; Villány, Baranya megye; Zalalövő, Zala megye. — Csak lóvásár: Sopron, Sopron megye. Öt tanuló jár a szegedi szerb iskolába A háború előtt sok szerb család élt Szegeden és környékén, ahol szépen berendezett templomuk is van. A háború után azonban a szerbek nagy része visszavándo­rolt a Bácskába. Csak néhány család maradt Szegeden, akik évtizedek óta itt éltek, meggazdagodtak és min­den tekintetben magyaroknak vallják magukat. Gyerme­keik már szerbül sem tudnak. A szegedi szerb egyház a budai szerb püspök fenn­hatósága alá került, a püspökség pedig közvetlenül a belgrádi szerb vallásügyi miniszter alá tartozik. Nem­régen a budai szerb püspök elrendelte, hogy ismét föl kell állítani Szegeden a szerb iskolát, hiába bizonyítot­ták a szegediek, hogy az ottani szerbek gyermekeiket magyar iskolába járatják. A trianoni törvény rendelkezései szerint ezek utánt a néhány családból álló egyházközségnek föl kellett állítani a szegedi szerb iskolát. Az iskola ma is műkö­dik és mivel többen továbbra is a magyar iskolába járatják gyermekeiket, mindössze öten járnak a szeged szerb iskolába . . . Ezért kell külön pótadóval hozzájárulni a szegedi szerbeknek a­z iskola fenntartásához, sőt ezerötszáz pengős segélyt is megszavaztattak Szeged várossal a szerb egyház és iskola támogatására. E körül a kérdés körül Szegeden élénk vitatkozás folyik, különösen azóta, hogy a budai püspökség a szegedi egyházközség világi elnökét, Pavkovics Rezsőt is felfüggesztette tisztsé­gétől. 7 ­ Egy feleség, két férj egy A budapesti büntetőtörvényszék egyik tanácsa bonyodalmas pert tárgyalt pénteken. Az ügyészség vádirata szerint dr­. Kertész Sándor és édesapja, Klein Mór 1925 szeptemberében megjelentek a hetedik kerü­leti elöljáróságon és mint tanuk igazolták, hogy Klein Mór unokája, Komlós László február óta különváltan él feleségétől, Grósz Idától. Kiderült azonban, hogy Klein és Kertész hamis adatokat mondott be az elöljáróságon és a különélésre szóló vallomásuk nem felel meg a valóságak. A pénteki tárgyaláson az egyik vádlott, Kertész Sándor, elmondta, hogy unokaöccse, Komlós László, Zala Jenő doktornak elvált feleségét, Grósz Idát vette el feleségül. Zaláék és Komlós László együtt laktak a Vamjanich-utcában egy kétszobás lakásban. A Zala­­házaspár volt a főbérlő, Komlós pedig az albérlő. Mikor Grósz Ida elvált a férjétől. Zala továbbra is ottmaradt a lakásban, de most már ő lett az albérlő és Grósz Ida új ura, Komlós László lett a főbérlő. 1925 szeptemberében Komlós elmondta, hogy nem hajlandó tovább élni az asszonnyal és kiment lakni Újpestre, a nagyapjához. Komlós Lászlóné elmondta a bíróság előtt, hogy Komlós igen féltékeny volt, de nem költözött el tőle 1925 februárjában, hanem együtt éltek 1925 szeptem­beréig. Elnök : Adatok vannak, hogy ön a férje után szalad­gált és kérte, hogy béküljön ki. Komlósné-Grosz Ida: Kérem, én nagyon szeret­tem a férjemet és mindent elkövettem, hogy megtartsam magamnak. Elnök : Hát akkor miért egyezett bele a válásba? — Ez csak szemfényvesztés volt. Komlós azt mondta, hogyha beleegyezem, meg fog változni. És csakugyan, amikor beleegyeztem, egyszerre a legédesebb, legszerel­­mesebb lett. Elnök : Ő pedig azt mondja, hogy ön máshoz is ragaszkodott, meg aztán ön nagyobb összeget is kért a beleegyezésért. Úgy látszik, még­sem szerethette annyira, ha a válásért pénzt követelt. — Kérem, •— válaszolta az asszony,­­— tudtam, hogy úgy sem fog fizetni, ezért hát a pén­zköveteléssel csak húzni akartam a dolgot. Egyszer aztán az újság­ban meglepődve olvastam, hogy Komlós megházasodott. Utána néztem a dolognak és ekkor derült ki, hogy ha­­mis okmányok alapján választottak el bennünket. Több tanút hallgatott ki még a törvényszék, akik legnagyobbrészt azt igazolták, hogy Komlós László 1925 februárjában tényleg kiment Újpestre és rövid meg­­szakítással decemberig maradt kinn. Dr. Kiss László ügyészségi alelnök vádbeszéde és dr. Bárdos György védőbeszéde után a törvényszék felmentette úgy Kertész Sándort, mint Klein Mórt a vád alól azzal az indokolással, hogy közokirathamisítást nem követtek el. Kitölti, ilcsó kerítés Hungária drótfonat Kérjen még ma ingyen szép, képes árjegyzéket Haidekker Sándor Rt. Budapest, Üllői-út 48/13 szám. Fiók: Vill., Fiumei-út 3.

Next