Kis Ujság, 1930. október (43. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
1930 október i KIS UJSAG3 Viharos tüntetést rendezett az egyesült ellenzék Békés megye közgyűlésén A főispán sorra megvonta a szót az ellenzék szónokaitól Békés vármegye törvényhatósági bizottsága most tartotta rendes évi közgyűlését Feilitzsch Berthold báró főispán elnöklésével. A megyebizottsági tagok nagy számban vonultak föl a közgyűlésre, megjelentek az ellenzéki bizottsági tagok teljes számban. Gyöngyössy János dr. (Békéscsaba) bejelentette, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok közül 114-en ellenzéki szövetséget alapítottak. Beszéde közben idézte Szeberényi C. Lajosnak, Békés vármegye felsőházi tagjának a felsőházban mondott beszédét, amely többek között a következőket tartalmazta: »Miniszter úr, hátrább az agarakkal, tessék okosabban kormányozni.* Feilitzsch főispán: Nem volt a felsőházhoz méltó nyilatkozat. Fölkiáltások: Hát csak a hízelgés a megengedett? A főispán közbeszólása nagy fölzúdulást keltett az ellenzéki bizottsági tagok között. Gyöngyössy János ezután fölolvasta az ellenzéki szövetség deklarációját, amelyben követeli az elviselhetetlen közterhek csökkentését, az általános titkos választói jog törvénybe iktatását, az egyesülési és gyülekezési jog törvényes biztosítását, a sajtó törvényes szabadságát, az esküdtszék helyreállítását, a panamák szigorú üldözését és megszüntetését mindazoknak az összeférhetetlenségeknek, amelyeket a jelenlegi kormányrendszer megtűr, holott az erkölcsi kisiklásoknak ezek a melegágyai... Amikor az ellenzéki szónok idáig jutott, a főispán megvonta tőle a szót. Az ellenzék hangos tiltakozása közben emelkedett szólásra Szemenyey Pál, a szocialisták szónoka. Azt mondotta, hogy az idegenforgalom föllendítése érdekében negyven medvét telepítettek a lilafüredi vadászterületre. Feilitzsch főispán rendreutasította Szemenyeyt és tőle is nyomban megvonta a szót. — Csak nem tetszik bekísérni? — kérdezte még ijedtebben. — Dehogy, igazgató úr, — nevetett a csendőr. — Hanem kötelességem jegyzőkönyvet felvenni a tényállásról. — Az más! — mondta megnyugodva Dagályi Rómeó. Mind a ketten bementek a csendőrlak lányára. Ha tudta volna szegény Dagályi Rómeó, milyen hosszú szenvedés vár reá, inkább menekülni próbált volna. A csendőr alapos munkát akart végezni, hogy a tényállást tisztázhassa. Annyi kérdést intézett a színigazgató úrhoz, hogy a végén mind a ketten teljesen telezavarodtak. Sem a csendőr, ,sem Dagályi Rómeó nem ismerte ki magát a jegyzőkönyvben. Újra kellett kezdeni. Már majdnem a jegyzőkönyv végére értek és csak az aláírás lett volna hátra, amikor az igazgató ur idegességében felborította a tintás üveget. Véletlenül tele volt még az üveg és egész tartalma végigömlött a jegyzőkönyvön. Szegény csendőr megint eldobhatta és belefoghatodt az uj, a harmadik jegyzőkönyv felvételébe. Dagályi Rómeó már megadta magát a sorsának és türelmesen válaszolgatott a hozzá intézett kérdésekre. Nagyon halványan pirkadt, amire elkészült az éjszakai rablótámadás tényállásáról szóló jegyzőkönyv. Az igazgató úr olyan álmos volt, hogy a feje minduntalan a mellére csuklott. — Tessék lefeküdni, igazgató úr, — imondta a csendőr. Dagályi Rómeó nem soká kérette magát, hanem végighevert a szobában levő másik vaságyon és egy pillanat múlva már mélyen horkolt. (Csütörtökön folytatjuk.) A szómegvonást lárma követte. A zaj lecsillapultával Nyilas András szocialista bizottsági tag beszélt, aki a mai helyzetért a kormányt okolta. Statisztikai adatokat olvasott föl az államtitkárok számáról, ekkor a topon tőle is megvonta a szót. Újra nagy vihar tört ki, amelynek során a kormánypárti bizottsági tagok éljenezték a főispánt. Kiss János korruptnak mondta a mai közigazgatási rendszert. Kiss János is az előző szónokok sorsára jutott, a főispán tőle is megvonta a szót. Csige Varga Antal dr. a tankönyvuzsorát tette szóvá általános fölzúdulás közben. Elmondotta, hogy minden évben más és más tankönyveket adnak ki, az olcsó tankönyvek használatát megszüntették. Csige Varga beszéde közben állandó volt a vihar, a főispán állandóan rázta a csengőt, de alig tudott rendet teremteni. Csige Varga beszéde után áttértek a jövő évi költségvetés tárgyalására. A szarvasi főszolgabírói lak vásárlását a 114 ellenzéki bizottsági tag leszavazta, mert az ellenzék szerint csak lukszuscélokat szolgált volna. A költségvetésnek általában leendő ,elfogadására elrendelt szavazásnál a főispán föltette a kérdést, hogy kik fogadják el a költségvetést. Mintegy ötvenen állottak föl, mire a főispán megállapította a többséget és kimondotta, hogy a költségvetést elfogadták. Az ellenzékiek hangosan követelték az ellenpróbát, a főispán azonban, aki már kimondotta a határozatot, az ellenpróbát nem rend közgyűlés dőlte el, ezután megszavazott 50.000 pengőt az ínségesek javára, majd elfogadta a vármegyei gazdasági bizottság javaslatát, amely szerint fölírnak a kormányhoz országos ínségalap megteremtése érdekében, követelik a nyolcórai ipari munkaidő törvénybe iktatását, az álláshalmozás megszüntetését és azt, hogy nyugdíjasok fizetéses állást ne tölthessenek be. A fölirathoz mellékelik Cincár Dezső nagykereskedő javaslatát, amely a közszállítási vállalkozókat inségjárulékkal akarja megadóztatni és inség-postabélyegek kiadását javasolja. Megkezdődik az állami földvásárlás Szerdán döntenek az eladósodott birtokosok megmentéséről A tavasszal jutott nyilvánosságra a kormánynak az a terve, hogy a svéd gyufa kölcsön tizenhárom és félmillió pengőjéből vegye meg az állam azokat a földeket, amelyeknek tulajdonosait a tönkrejutás veszélye fenyegeti. Nagy fölháborodást keltett akkor ez a terv, mert általános vot a vélemény, hogy a földbirtokvásárlást talán azért találták ki, hogy megmentsék a nyakig eladósodott nagybirtokosokat. A kormány a földbirtokvásárlás intézésére öttagú bizottságot nevezett ki. Az öttagú bizottság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak nagybirtokosokat, hanem kisbirtokosokat is meg kell menteni attól, hogy földjüket elárverezzék. Az az elv jutott győzelemre, mivel a Kis Újság hirdetett, hogy a rendelkezésre álló összegből legalább annyi kisbirtokoson kell segíteni, mint amennyi nagybirtokoson mindenáron segíteni akarnak. Az erre vonatkozó tárgyalások befejeződtek és az ötös bizottság szerdán ül össze Pesthy Pál volt igazságügyminiszter elnökletével, hogy határozzon a földvásárlás megkezdéséről. Megbízható helyről arról értesült a Kis Újság, hogy az ötös bizottság a következőken akarja végrehajtani akcióját: Azokat a birtokokat, amelyeket hosszúlejáratú kölcsönnel meg lehet menteni az elárverezéstől, nem veszik meg, hanem bölcsőnt adnak a birtokosoknak, hogy adósságaikat kifizethessék és tovább tudjanak gazdálkodni. Ha a birtok nagyon meg van terhelve, a birtok egy részét veszik meg, mégpedig olyan áron, hogy az eladott föld árából a tulajdonos kifizethesse adósságait és maradjon annyi földje, hogy ne kelljen világgá mennie. . Az adóssággal túlterhelt birtokokat azonban teles egészében megveszik, nehogy dobra kerüljön a föld és sem a birtokos, sem pedig a hitelezők ne kapjanak jóformán semmik A bizottság által megvásárolt birtokokat az állam három bank útján parcelláztatja. Az a terv, hogy az új tulajdonosoknak a vételár ötven százalékát kell kifizetni, a birtok másik felének árát pedig ötven év alatt törleszthetik. Tervbe van véve az is, hogy a vevőknek hosszú lejáratú kölcsönt is adnak. Az akció pár napon belül megindul és a bizottság intézkedni fog, hogy azokra a földekre, amelyekre árverés van kitűzve, függesszék föl az árverést mindaddig, amíg a bizottság nem határoz arról, hogy megveszi-e a földet. A csehek a saját bürökön fogják tapasztalni a németellenes uszítás eredményét A csehországi németellenes tüntetések és a prágai német boltokban okozott károk óriási felháborodást váltottak ki Németországban. Valamennyi német újság elégtételt és megtorlást követel. Ismertetik az eddigi tüntetések lefolyását és megírják, hogy a cseh rendőrök összetett kézzel nézték végig, hogyan rombolnak a mozgóképszínházakban, verik be a német kereskedők és iparosok kirakatait. Nyilvánosságra hozzák, hogy Pozsonyban a rendőrfőnök magához rendelte a mozgóképszínháztulajdonosokat és azt tanácsolta nekik, hogy ne mutassanak be német filmeket, ha félik a bőrüket. A német újságok azt követelik, hogy bojkottal kell magukhoz téríteni a cseheket. A felhívás máris visszhangra talált. A drezdai vasútigazgatóság leállított egy külön kiránduló vonatot, amely 1000 német utassal akart indulni Prágába. Ezt az első intézkedést követni fogja a többi, az élet nehézségei elől csak azok szöktek, akiknek lelki ereje lecsökkent, akik az élet követelményeinek akaraterő, ellentállóképesség híján megfelelni nem tudnak. A mindennapi élet gondjainak leküzdésére erőt és kitartást ad, lelkierejét fokozza, szellemi és testi munkaképességét gyarapítja, ha a reggeli és uzsonnatejhez (kévéhez) 2—3 kávéskanál Ovomaline-t tesz. Az OvomaHine koncentráltan tartalmazza a szervezetre életfontosságú tápanyagokat és vitaminokat, amelyek az elvesztett energiákat pótolják, a szervezet erejét, egészségét megóvják. Ingyen Ovomaltine mintát és sertetést kap, ha az alábbi szelvényt levelezőlapra ragasztva beküldi 9. SZELVÉNYT. Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár rt. Budapest, X. Kereszturi ut 36/b. Név: Pontos cim:________ ItWWWj Választásra készül a pacsai kerület Megírta a Kis Újság, hogy Partos János a pacsai választókerület országgyűlési képviselője lemondott és az a hír terjedt el, hogy a kereszténypárt hivatalos jelöltje Andaházi-Kasnya Béla festőművész lesz. Ernszt Sándor népjóléti miniszter, a kereszténypárt egyik vezére kedden kijelentette, hogy Andaházi-Kasnya Béla nem tagja a kereszténypártnak és így nem is lehet a párt jelöltje. Ezek után Andaházi-Kasnya valószínűleg pártonkívüli programmal veszi fel a választási harcot. Hir szerint a zalai gazdák felkérésére jelöltséget vállal Zsirkay János volt képviselő, lapszerkesztő is. Noha a rövidre szabott választási határidő a küzdelmet igen meg fogja nehezíteni, a kerület független ellenzéki hangulatára való tekintettel Zsirkay Jánosnak komoly kilátása van a győzelemre, annál inkább mert pártonkívüli kisgazdaprogrammal lép fel. a pesmtisííi egynarkozsénsí zarándokiaia Máriaremeére A budapest-vidéki egyházközségek most zarándokoltak el Mária-Remetére. Budakalász,* Budakeszi, Dunabogdány, Csobánka, Nagykovácsi, Pesthidegkut, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisborosjenő, Pomáz, Pilisvörösvár, Üröm, Solymár, Remetekertváros, Remeteújfalu hívei érkeztek Máriaremetére, hogy valóra váltsák szent ígéretüket. Eljöttek a kerület ősz telkipásztorai: Miller József prépost, Hufnagt János, Braun Gyula, Felber Géza, Schirger Ödön esperesek, ott voltak a plébánosok: Fattyák Nándor, Weichardt András, Kótzó Árpád, Csoma Sándor, Ilufnagel Ferenc, ott voltak a káplánok közül: Fürstner Mátyás, Béna József és mások is. A dalosverseny befejeztével népgyűlés volt. A gyűlést Shvoy Lajos fehérvári megyéspüspök beszéde vezette be, amelyben rámutatott a zarándoklat jelentőségére.