Kis Ujság, 1931. május (44. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

1931 május 3 KIS ÚJSÁG Ernszt népjóléti miniszter megígérte, hogy rendezi a hadiözvegyek és hadiárvák járadékait Az ellenzék a képviselőházban hangoztatta, hogy a rokkantjáradék tízszer akkora Ausztriában, mint Magyarországon A képviselőház pénteken befe­jezte a népjóléti minisztérium költ­ségvetésének vitáját. A költségve­tést a Ház megszavazta és nyom­ban megkezdte a honvédelmi költ­ségvetés tárgyalását. Az ülésen a képviselők erélyesen követelték a ■népjóléti visszaélések ügyében meg­indított vizsgálat adatainak ismer­tetését. A legérdekesebb beszédet­ Nagy Emil mondta, aki a magyar rokkantsegélyezést összehasonlítot­ta az osztrák rokkantsegélyezéssel és kimutatta, hogy a szomszéd ál­lamban, amelyet ugyanúgy meg­csonkítottak és szegénnyé tettek, mint Magyarországot, tízszer any­­nyi pénzt fordítanak erre a célra. A költségvetési vita első szónoka Bródy Ernő (demokrata) volt, aki Szóvá tette, hogy a boltbérek túlsá­gosan nagyok, több, mint kétakkorák, mint békében. Béregyeztető bíróságot kell szervezni ennek az állapotnak a megszüntetésére. Szilágyi Lajos (pártonkívüli ellen­zéki) a hadikölcsönök valorizálását és a magánalkalmazottak helyzetének ren­dezéséről szóló törvényjavaslatot sür­gette. Hegymegi-Kiss Pál (pártonkívüli el­lenzéki) követelte, hogy a házak tata­rozását rendelje el a kormány. Éry Marton (kormánypárti) azt java­solta, hogy a vérbaj pusztításainak megakadályozására rendeljék el a há­zasság előtti kötelező orvosi vizsgá­latot. Lázár Miklós (pártonkívüli ellenzéki)­­az orvosok nyomoráról beszélt és kö­vetelte, hogy a Társadalombiztosító tagjainak engedjék meg a szabad orvos­választást. Tóth Pál (kormánypártit a tiszán­túli tanyavilág egészségügyének rende­zetlenségéről beszélt és a­ Társadalom­­biztosító segélyeinek kiutalásainál ta­pasztalható késedelmet tette szóvá. Krisztián Imre (kormánypárti) el­mondta, hogy egy beteg fölkereste a Társadalombiztosító egyik orvosát, de igazolványát csak akkor mutatta fel, amikor már az orvos megírta a re­ceptet. Az orvos erre pofont ígért neki, visszavette a receptet, összetépte és rosszabb receptet írt. Jókai-Ihász Miklós (kormánypárti a hadikölcsönsegélyezés kiterjesztését kí­vánta. Tobler János (kereszténypárti)­ az összes munkaügyi kérdéseknek egy kézben való egyesítését tartja kívána­tosnak. Fábián Béla (demokrata) kifogá­solta, hogy a népjóléti vizsgálat ered­ményét még mindig nem hozták nyil­­vánosságra. A terhelő tanukat a fegyelmi vizs­gálat során nem hallgatták ki. A hadirokkant-otthonban elhelyezet gondozottak egy fillért sem láttak a részükre kiutalt pénzből. Ezt a pénzt Bodolay igazgató kezéhez utalták ki, de még­ aznap visszajuttatták a minisz­tériumhoz. Lisetty Béla (kormánypárti) kifogá­solta, hogy a rokkantsági százalékot a minisztérium leszállította. Nagy­ Emil (pártonkívüli ellenzéki) felmondta, hogy a 25 százalékos hadi­rokkant havi 1 pengőt, az 50 száza­lékos legénységi rokkant havi 16 pen­gőt, az altiszt 21 pengőt, a 75 száza­lékos legénységi rokkant 31 pengőt, az altiszt 18 pengőt, a 100 százalékos legénységi rokkant 80, az altiszt pedig 120 pengőt kap. A hadiözvegy, ha férje közlegény volt, 5 pengőt, ha altiszt volt, 10 pengőt, ha pedig tiszt volt, 16 pengőt kap. Hadiárvának legénységi állománya hősi halod után 3 pengő 25 fillér, altiszt után pedig 5 pengő 75 fillér jár. Átlagban számítva Magyarországon havonta 10 pengő 30 fillér jut a rokkkantaknak, míg Ausztriában 11­­ pengő 6­1 fillér. Ugyancsak átlagban ,számítva nálunk a hadiözvegy 6 pengő 50 fillért, a hadiárva pedig 3 pengő 25­­fillért kap ugyanakkor, amikor Ausztriában 55 pengő 68 fillér, illetve 13 pengő 50 fillér jut nekik. A magyar erkölcs és becsület érdekében mindent el kell követni ezeknek az állapotoknak meg­szüntetése érdekében. Kuna P. András és Bartos Andor kormánypárti képviselők felszólalása után Ernszt Sándor népjóléti miniszter válaszolt a felszólalásokra. A bolt­­bérek ügyét rendezni kívánja,­ a­ lakás­­rendelettel visszaélőket 15 napi elzárás­sal büntetik, a magánalkalmazottak helyzetét rendező törvény készen van. A népjóléti vizsgálat tanúvallomásait nem ismeri, de azokat, akikre terhelő volt a vizsgálóbizottság jelentése, azon­nal fölmentette a szolgálattól. A vizs­gálatot sürgetni fogja. A hadirokkan­tak ügyében kiadott rendelet rossz, de ezen nehéz segíteni. A hadiözvegyek és árvák segélye­zésének ügyét, mint már megígérte, revízió alá fogja venni. Farkas Tibor (független kisgazda) a trak­oma terjedésének megakadályozása érdekében, Szilágyi Lajos a biharme­­gyei kórház járulékai ügyében. Lu­kács György (pártonkívüli) a népbeteg­ségek megakadályozásáról, Krisztián Imre a gazdasági­­cselédek biztosításá­ról. Kórsán Károly (kereszténypárti) a vidék jó ivóvízzel való ellátásáról, So­­korópátkai Szabó István (kormány­párti) a vidéki orvoshiányról, Mosér Ernő (kormánypárti) a kisvárdai kór­ház kibővítéséről, Kiskos István (kor­mánypárti) a hadirokkantak segélyének fölemeléséről, Simon András (kormány­­párti) a hadiözvegyek és árvák foko­zottabb támogatásáról, Szabóky Jenő (kormánypárti) a kalocsai elmegyógy­intézet építkezésének befejezéséről, F. Szabó Géza (kormánypárti) a várme­gyei tisztviselők betegbiztosításáról, Homonnay Tivadar (kereszténypárti) pedig a Társadalombiztosító sürgős szanálásáról beszélt. Ezután részteteiben is megszavaz­ták a népjóléti minisztérium költ­ségvetését, majd áttértek a honvédelmi költség­­vetés tárgyalására. Hegedűs Kálmán (kormánypárti) elő­adói beszédében elmondta, hogy had­seregünk még az ország semlegességé­nek megőrzésére sem elegendő, de ugyanakkor körülöttünk javában folyik a fegyverkezés. Láng Boldizsár báró (kormánypárti) Oroszország katonai készülődését is­mertette és felhívta a figyelmet ennek nagy veszélyére. Európának közösen kellene védekeznie. Az ülés ezzel a felszólalással véget­­ ért. A honvédelmi költségvetés vitáját május 5-ikén, kedden folytatjuk.­­ Életfogytiglani­­egyházra ítélték a hódmezővásárhelyi gyilkost A szegedi törvényszék izgalmas fő­­tárgyalás után hozott ítéletet szom­baton Paksi Sándor, a hódmezővásár­helyi gyilkos bűnügyében. A gyilkosság múlt év december fi­ikán történt özvegy Nagy György Mihályné hatvanhatéves asszony villájában. Paksi az esti órákban meglátta, hogy a ház ablakai elsötétednek, mire át­vetette magát a kerítésen és be akart hatolni a villába. A bejáratnál azonban szembe találkozott özvegy Sebők Jó­zsef nővel, Nagy György Mihályné hat­vanéves házvezetőnőjével akire ekkor téglával reátámadt és több ütéssel le­terhelte. Sebőkné eszméletlenül esett össze, miközben kiáltozásaira Nagy György Mihályné is kisielett. Paksi erre Nagy­­Györgyim ellen támadt, mintegy tíz ütést mért téglával a fejére, a koponyáját teljesen összerom­csolta, úgyhogy a szerencsétlen nő azon­nal meghalt. Ezután, hogy elterelje magáról a gya­nút, megjelent a rendőrségen és "je­lentene, hogy borzalmas gyilkosságot fedezett fel.Eközben a legnagyobb elő­zékenységgel igyekezett a detektivek­­nek adatokat szolgáltatni. Rövidesen azonban gyanúba került, mert a nyomozás alatt rendkívül izga­tottan viselkedett és a detektívek meg­állapították, hogy csizmája teljesen be­leillik­ a villa körül talált lábnyomokba. Rövid tagadás után be is ismerte tet­tét, majd elvezette a detektíveket abba az utcába, ahol a véres téglát eldob­ta. A téglát meg is találták. A szombati tárgyaláson azután Paksi Sándor beismerő vallomását váratlanul visszavonta és azt állította, hogy a rendőrségen ütötték, verték és erőszakkal kény­­szerítették beismerő vallomásra. Amikor az elnök megkérdezte, hogy a vizsgálóbíró előtt­ miért tartotta fenn beismerő vallomását, azt válaszolta, hogy akkor is detektívek voltak a szol­gában és félt, hogy visszaküldik a de­lsiklivekh­ez. A főtárgyaláson rengeteg tanút hall­gatott ki a törvényszék, elsősorban azokat a rendőröket és detektíveket, akik a nyomozásban résztvettek. Ezek elmondották, hogyan került Paksi gya­núba és hogy önszántából vezette a detektiveket a véres tégladarabhoz. Akadtak tanuk, akik látták, hogyan folyt le a vallatás, de semmiféle erő­szakoskodást nem vettek észre. Paksi minden vallomásra azt mond­ta, hogy az nem felel meg a vallo­másnak, de amikor az elnök később rámutatott a vallomásában lévő ellent­mondásokra, lehajtotta a fejét és töb­bet nem volt hajlandó beszélni. Mihályfi ügyész életfogytiglani fegy­ WíWWAAAftAAAWWWWWWWW házbünte­tés kiszabását kérte a vádlott­ra, míg Balogh dr. védő felmentést kért, mert szerinte semmi sem igazolja Paksi bűnösségét. *A törvényszék bűnösnek mondotta ki Paksi Sándort szándékos emberölés bűntettében, rablás bűntettének kísérle­tében és ezért összbüntetésül életfogytiglani fegy­házbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Paksi Sándor tagadásával szemben az előzetes eljárás sprijh tett­ beismerését kellett valónak biz­ogadni, mert a ter­­h­elő vallomásokon­­kívül súlyos bizonyíték k ellene az is, hogy csizmája beleillett a villa kö­rül talált lábnyomokba és minden külső kényszer nélkül ve­zette el a detektíveket a véres tégla­darabhoz. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság azt is, hogy a vádlott két magános öregasszonnyal szemben követte el a kegyetlen bűncselekményt. _3_ * II kalocsai érsek felszentelte a szentföldi magyar kápolnát A kalocsai érsek a második szent­földi zarándoklat tagjaival május 1-én érkezett meg Jeruzsálembe. A főpász­tor május 2-ikán szentelte fel a ma­gyar kápolnát, melynek költségeit a magyar hívek adták össze. Az oltár mozaik-képekkel van készítve és ma­gyar szenteket ábrázolnak. Úgy az ol­tár teljes felszerelését, mint a­ mozaik­­képeket magyar művészek készítették. A főpásztor május 6-ikáig fog Jeru­zsálemben tartózkodni, ahonnan a za­rándokok egy részével Mosonyi Dénes dr. prelátus-kanonok kíséri Rómába. N­­áink meg akarják szentelni a vámháborút Megírta a Kis Újság, hogy május elsején Budapestre érkezett a cseh kormány megbízottja, hogy a meg­szakadt cseh—magyar gazdasági tár­gyalások folytatásáról tanácskozzék a magyar kormánykörökkel. Megérkezése után a külügyminisztériumba ment, ahol hosszasan tárgyalt. Értesülésünk szerint Csehország most már lényeges en­gedményeket akar tenni Magyar­­országnak. Megszabná, hogy mennyi magyar huzat és lisztet enged be, ha ennek ellenértékekép Magyar­­ország is megengedné ugyanannyi cseh iparcikk vámmentes behotá­­ly­­talál. A csehek lehi­ta kezdenek észretérni. A kormánynak azonban­­most igazán erélyesen kell fellépni velük szemben a magyar gazdasági érdekekért. I****A»**“‘ ------------------------------­

Next