Kis Ujság, 1935. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
4 Munka és tőke Az építőipari sztrájk e percben még folyik és ha a fővárosban van is remény annak megszűnésére, egyre több vidéki városban üti fel fejét a munkabeszüntetés réme. Mintha csak a most folyamatban levő bérmozgalmakra akarnák megmutatni a megoldások természetes és észszerű módját — ma jelent meg a kormány legújabb rendelete a munkabérmegállapító bizottságok felállításáról. Az új rendelet bölcsen szabályozza a munkabérek körül felmerülhető viták legtermézetesebb elintézését. Nem lehet a munkásnak egyszerűen azt mondani, hogy nem dolgozik. Kereskedő, iparos, ha kiváltja az iparengedélyét, köteles a vevőt és megrendelőit kiszolgálni, ügyvéd, orvos, ha átveszi a diplomáját, esküt tesz arra, hogy a jogsegélyt, a gyógyítást senkitől megtagadni nem fogja. A munkás, amikor kiváltja a munkakönyvét, egyben el is kötelezi magát a munkának. A kizsákmányolástól kell, hogy az új rend megvédje a munkást s nagy kár, hogy a ma megjelent rendelet nem terjed ki minden dolgozó emberre. Kétségtelenül ezt a hiányt hamarosan pótolják és így általános lesz a munkára való kötelesség. Volna azonban ezután egy nagyon halkan elmondandó kérdésünk. Mikor jön már az a rendelet, amely a tőkét is termelésre kényszeríti? Heverő tőkék milliói akárhányszor játszi könnyedséggel vándorolnak szélhámosok zsebeibe, de elzárkóznak a legszükségesebb és a nemzet összeségét szolgáló alkotások elöl. Egyforma mértékkel kell megszabni a tőke és a munka jogait és kötelességeit. * Esetleg... A cseh megszállás alatt levő Felvidéken megkezdődött az úgynevezett nemzeti gárdák felállítása. Az ilyen alakulatok nyíltan bevallott célja: — mint a Cesko Slovo írja — „ha a hadsereg esetleg visszavonulásra kényszerül, a polgári alakulatok tartsák fel az előrenyomuló ellenséget és nehezítsék meg a visszavonuló csapat üldözését". Meglepően őszinte ez a cseh vallomás, csak egyetlen szó van benne, amely nem egészen az. Azt írják, hogy seregük „esetleg" visszavonulásra kényszerül. Miért esetleg? Talán tudnának egyetlen olyan ütközetre rámutatni az elmúlt világháborúban, amelyben nem vonultak vissza a cseh hősök? Igen jellemző azonban a gondolatvilágukra, hogy az otthonmaradó lakossággal akarják a betörő ellenséget feltartóztatni. A katonasorban levő hadfiak szaladjanak cseh mód szerint hátrafelé, majd az otthonmaradó öregek és gyermekek megállítják az ellenséget. Hogy kiket vár a cseh rémlátás, azt nem nehéz kitalálni abból, hogy hadaikat védelmező gárdákat eddig Vágbesztercén, Illáván, Trencsénváralján és Puhón állították fel. Ekkora félelem még a cseh bátorság mellett is túlzott. Kár tőlünk úgy félni, bennünket lefegyvereztek, bennünk nincs harci vágy. Erre nincs is szükségünk. A mi fegyverünk a mi igazságunk és a történelem örök erkölcsi törvénye, melyek elől nem tudnak visszavonulni a cseh katonák s amelyet nem tartóztathat fel az aggastyánok és gyermekek hősi gárdája sem. Vallásszabadság Moszkvában gyülésezik a kommunisták világszövetsége. Az orosz résztvevők verik a mellüket, gőgösen mutogatják külföldi elvtársaiknak a kirakat számára készült intézményeiket és teli torokkal kürtölik a kommunista világrend közeti győzelmét. Mialatt Moszkvában ez a színjáték folyik, addig Litvinov Génfben mégis csak úgy véli jól képviselni országa érdekeit, hogy alkalmazkodni igyekszik az európai formákhoz. Örömmel olvassuk, hogy végre egyszer a nagyhatalmak is megtalálták önmagukat és bizonyos orosz, kívánságokkal szemben olyan követelést állítottak fel, amelyre azóta várt már a világ, amióta a vörösbirodalmat befogadták a népek közösségébe. Oroszországban vissza kell állítani a megölt vallásszabadságot. A vallásnak az elmúlt 18 esztendőben ezren és ezren lettek vértanúi. A régi nemzedék, amely hitben és istenfélelemben nevelődött — kancsuka és kínhalál árnyékában is hűséges maradt ehhez, de az orosz ifjúság lelkébe beleplántálták a tagadás mételyét. A szülőkre olt nagy feladat vár, ha az otthonban újra akarja nevelni gyermekét, erkölcsre, és vallásra. Tudjuk, hogy e munka ezután sem lesz könnyű, de a hit erőt fog adni ehhez a vallásosaknak. Hosszú évtizedek kellenek, míg — bizony ¡3 tev:”:':?a is folyó, de talán jobban titk: t — ü'állzé ;!:en lesz még része a hívőL- n . Az orosz hrtalinasok azonban rájönnek rrra, hogy minden erőszaknál és elnyomatásnál erősebb és örökéletűbb a hit, mely akkor is élni és uralkodni fog, amikor a kommunista világrend már csak rossz álomként él majd a népek emlékezetében. KIS ÚJSÁG ■ ■nai Tűz!... Tűz!... Tűz!... Szerdán ismét országszerte pusztított a vörös kakas A hatalmas károkat okozó tűzvészek sorozata csak nem szakad meg. Kedden, mint arról a Kis Újság beszámolt, az ország nyolc különböző részében csaptak fel a lángok. A vörös kakas, amely az utóbbi két hétben másfélmillió pengő kárt okozott. Gyöngyösről telefonálva a Kis Újság tudósítója. Szentivány községben a késő éjszakai órákban kigyulladt a községi rakodó, amelyben tizenöt gazdálkodó gabonája volt felhalmozva. A felriadt emberek a tűzoltáshoz fogtak, de nem bírtak megbirkózni a lángtengerrel. Az oltás súlypontját arra helyezték, hogy a környező épületeket megmentsék az elhamvadástól. Leégett a községi rakodó, a lángok martaléka lett a nagymennyiségű gabona és az épületben levő cséplőgép is, amely Haupt Frigyes pásztói kereskedő tulajdona volt. A kár meghaladja a tizenhatezer pengőt. A csendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy miképen keletkezett a tűz. A vizsgálat eddigi adatai szerint gyújtogatás okozta a tűzvészt. A vizsgálat tovább folyik. Nagykőrösön leégett egy tanya Nagykörösről jelenti a Kis Újság tudósítója. Nagykőrösön Irházy Ferenc a Hangács dűlő 31. számú tanyáján kigyulladt a szakadatlanul pusztít. Szerdán tovább folytatódott a tűzesetek sorozata. A Kis Újság tudósítói az ország különböző részén keletkezett pusztító tüzekről a következő "Jelentésekben számolnak be: nádfedelű háztető és néhány perc alatt leégett a tanyaépület. A vizsgálat során a csendőri bizottság megállapította, hogy Böszörményi Bálintné kenyeret sütött és kukoricacsutkával fűtött. .4 kéményből kipattanó szikra gyújtotta fel a nádtetőt. A kár többezer pengő. Tűzvész zuhogó esőben Kaposvárról jelenti a Kis Újság tudósítója. Somogysárdon a kétezer holdas íingbérgazdaság területén hatalmas tűzvész pusztított. Érdekes, hogy a tűz keletkezésével egy időben kezdett zuhogni az eső és mégis harmincöt holdnyi területen leégett a kicsépelt szalma és török. Három órán át állott lángtengerben a 35 holdas szántó és az esti órákban keletkezet vörös kakas egész Kaposvárig világított. Nyomozás indult annak megállapítására, hogy mi okozta a tüzet. A kár több mint 10 OOO pengő. Tüzet okozott a felrobbant traktor Gyöngyösről jelenti a Kis Újság tudósítója. Szurdokpüspöki községben Zohó Gyula birtokos udvarán cséplés folyt. Mintegy ezer csomó gabona állott a gép közelében. Eddig még ki nem derített okból váratlanul felrobbant a cséplőgép. A robbanás következtében tűz támadt, amely lángra lobbantotta a gabonakévéket. A lángok gyorsan tovaharapództak és átterjedtek a birtokos gazdasági épületeire is. A tűz oltásához fogtak, de sem a nagymennyiségű gabonát, sem pedig a gazdasági épületeket már nem tudták megmenteni. A kár több, mint tizenötezer pengő. Amíg a tűzoltás munkája folyt, orvost is kellett a gazdaságba hívni, mert a cséplőgéptulajdonos a robbanás következtében súlyos sérüléseket szenvedett Nyomozás folyik a traktorrobbanás okának kiderítésére. Porráégett száz kocsi takarmány Szolnokról jelenti a Kis Újság tudósítója. A Lederer-testvérek jókúti gazdaságában tűz ütött ki. A gazdasági épületben száz kocsi takarmány volt felhalmozva, ide is átterjedtek a lángok. A gazdasági épületet nem lehetett megmenteni. Porráégett száz kocsi takarmány. A kár több mint tizenötezer pengő. A tűz keletkezésének felderítésére nyomozás folyik. Imolán is gyújtogatás történt Miskolcról jelenti a Kis Újság tudósítója. Éjszaka kigyulladt és nagyrészt leégett Osváth Béla és Osváth László imolai lakosok osztagba rakott gabonája. A kár 1.350 pengő. Az elégett tárgyak nem voltak biztosítva. Valószínű, hogy gyújtogatás történt. A csendőrség az ügyben nyomozást indított. Gyújtogatás Szentiványon Szentpáit Lásd# orsiáí£tfilísi ModseNH 40 pengőre büntettek „kereskedelmi vétség" ellen Kellemetlen és kínos helyzetbe került valakinek a feledékenysége miatt Szentpáli lászló országgyűlési képviselő, a reformnemzedék tagja. A fiatal képviselő igazgatósági tagja a Pátria Bérautófuvarozási Szövetkezetnek. Mint igazgatósági tag, természetesen a fennálló törvények értelmében bizonyos mértékig felelős azért, hogy a cég rendes időben hívja össze a közgyűlést és hogy a közgyűlési iratokat és mérlegszámlát időben közzétegyék és terjesszék be a cégbírósághoz. A Pátria Bérautófuvarozási Szövetkezetnél sajnálatos feledékenység következtében az elmúlt év közgyűlésének iratait és mérlegszámláját nem terjesztették be a cégbírósághoz. Ezért a vállalat igazgatósági tagjai ellen „kereskedelmi vétség“ címén eljárás indult. Ez azonban még abban az időben történt, amikor Szentpáli László nem volt a magyar parlament tagja. Azóta hónapok teltek el és Szentpáli László viszont régen elfeledkezett erről a jelentéktelen ügyről. Június végén, amikor végetért a parlament ciklusa, Szentpáli külföldre utazott nyaralni. Közben azután a törvényszék, mint cégbíróság, kitűzte a kereskedelmi vétség ügyében a tárgyalást. A törvényszék szerdán délelőtt tárgyalta az ügyet és Szentpáli Lászlót, mint igazgatósági tagot, kereskedelmi vétség címén negyven pengő pénzbírsággal sújtotta. A tárgyaláson az országgyűlési képviselő nem képviseltette magát, sőt, arról ügyvédje, dr. Szentpáli István, a képviselő fivére sem tudott. Szentpáli László csak augusztus elején érkezik vissza a fővárosba és csak akkor fog tudomást szerezni arról, hogy egy jelentéktelen kereskedelmi vétség miatt, mint egy szövetkezet igazgatósági tagját, pénzbírságra ítélték. „Azért öltem meg Lidikét, mert féltékeny voltam" vallja a neszmélyi borzalmas gyilkosság tettese Győrből telefonálja a Kis Újság tudósítója. A komárom megyei Neszmély községben szerdán kegyetlen gyilkosság történt. Egy férfi zsebkéssel átvágta egy leány nyakát, aki percek múlva meghalt. Vass János már régen udvarolt Magyar Lídiának, a szerelmesek között az utóbbi időben gyakran támadt szóváltás. A férfi azzal vádolta a leányt, hogy elhidegült tőle és új udvarlója van. Szerdán Vass János a kora reggeli órában találkozott Magyar Lídiával. Hogy mi történt kettőjük között, annak nem volt szemtanúja. Egyszerre csak kirohant a házból a fiatalember és kiáltozni kezdett: — Jaj, mit tettem! Jaj, mit tettem! Az utca közönsége összefutott. Megdöbbenve látták, hogy az izgatott ember ruháján hatalmas vérfolt van. Csakhamar kiderült, hogy kegyetlen bűntény történt. Értesítették a csendőrörst, ahonnan járőr sietett a bűntett színhelyére. A szobában hatalmas megalvadt vértócsában holtan találták meg Magyar Lidist. Nyakán hatalmas vágott seb tátongott. Alig tartotta egy kis bőrdarab a nő fejét a törzséhez. Az időközben elfogott Vass Jánost is bevitték a lakásba, ahol holtan feküdt a szerencsétlen leány. — Én öltem meg... Nem is tudom, hogy történt... — hajtogatta, kezeit tördelve egyre a férfi. Könyörögni kezdett a csendőrtiszthelyettesnek, hogy vigyék a csendőrségre, ott vallani fog. Vass János a csendőrségen részletes vallomást tett. Beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot, zsebkéssel vágta el Magyar Lídia nyakát. — Sokszor könyörögtem a lánynak — mondotta Vass —, hogy ne törődjön mással, csak velem. Mostanában már valósággal gúnyt űzött belőlem és folyton bosszantott. Reggel elmentem hozzá és kérleltem hogy ne kínozzon tovább. Olyan válaszokat adott, amitől a vér elöntötte az agyamat. Azt sem tudom, hogy történt a szörnyű eset. Csak akkor eszméltem fel, amikor ő a földre zuhant, borzalmasan hörgött én a kezemben ott szorongattam a vértől csöpögő késemet. A gyilkos csak nehezen nyugodott meg és akkor tudta összefüggően elmondani, hogy mi történt kettőjük között. — Tessék elhinni — fejezte be Vass János vallomását — azért öltem meg Lidikét, mert nagyon szerettem és nagyon féltékeny voltam. A csendőrség a beismerő vallomás után letartóztatta Vass Jánost, akit szigorú őrizet alatt tartanak. A kihallgatás után a csendőrörs vezetője telefonon jelentette a szörnyű gyilkosságot a győri ügyészségnek. A győri törvényszék vizsgálóbírója intézkedett a vizsgálat lefolytatásáról. Csütörtök, 1985 augusztus 11 Beolvasztották a különböző rendőri alakulatokat a német hadseregbe Berlinből jelentik. A szerdai nappal befejeződött az országos rendőrség különböző osztagainak a hadseregbe való beolvasztása. Az átadás befejezésének alkalmából tartott ünnepségeken felolvasták az egyes osztagok előtt Dalage altábornagynak, az országos rendőrség parancsnokának búcsúnapi parancsát, amelyben rámutat arra, hogy az általános védkötelezettség bevezetése tette szükségessé a rendőri osztagoknak katonai szolgálatravaló berendelését.