Kis Ujság, 1935. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

4 Munka és tőke Az építőipari sztrájk e percben még folyik és ha a fővárosban van is remény annak megszűnésére, egyre több vidéki városban üti fel fejét a munkabeszüntetés réme. Mintha csak a most folyamatban levő bér­­mozgalmakra akarnák megmutatni a meg­oldások természetes és észszerű módját — ma jelen­t meg a kormány legújabb rendelete a munkabérmegállapító bizottságok felállításá­ról. Az új rendelet bölcsen szabályozza a munkabérek körül felmerülhető viták legter­­m­é­zetesebb elintézését. Nem lehet a mun­kásnak egyszerűen azt mondani, hogy nem dolgozik.­­ Kereskedő, iparos, ha kiváltja az iparengedélyét, köteles a vevőt és megrende­lőit kiszolgálni, ügyvéd, orvos, ha átveszi a diplomáját, esküt tesz arra, hogy a jogsegélyt, a gyógyítást senkitől megtagadni nem fogja. A munkás, amikor kiváltja a munkakönyvét, egyben el is kötelezi magát a munkának. A kizsákmányolástól kell, hogy az új ren­d megvédje a munkást s nagy kár, hogy a ma megjelent rendelet nem terjed ki minden dolgozó emberre. Kétségtelenül ezt a hiányt hamarosan pótolják és így általános lesz a munkára való kötelesség. Volna azonban ezután egy nagyon halkan elmondandó kérdésünk. Mikor jön már az a rendelet, amely a tőkét is termelésre kény­szeríti? Heverő tőkék milliói akárhányszor játszi könnyedséggel vándorolnak szélhámo­sok zsebeibe, de elzárkóznak a legszüksége­sebb és a nemzet összeségét szolgáló alkotá­sok elöl. Egyforma mértékkel kell megszabni a tőke és a munka jogait és kötelességeit. * Esetleg... A cseh megszállás alatt levő Felvidéken megkezdődött az úgynevezett nemzeti gárdák felállítása. Az ilyen alakulatok nyíltan be­vallott célja: — mint a Cesko Slovo írja — „ha a hadsereg esetleg visszavonulásra kény­szerül, a polgári alakulatok tartsák fel az előrenyomuló ellenséget és nehezítsék meg a visszavonuló csapat üldözését". Meglepően őszinte ez a cseh vallomás, csak egyetlen szó van benne, amely nem egészen az. Azt írják, hogy seregük „esetleg" visszavo­nulásra kényszerül. Miért esetleg? Talán tud­nának egyetlen olyan ütközetre rámutatni az elmúlt világháborúban, amelyben nem vo­nultak vissza a cseh hősök? Igen jellemző azonban a gondolatvilágukra, hogy az otthonmara­dó lakossággal akarják a betörő ellenséget feltartóztatni. A katona­­sorban levő hadfiak szaladjanak cseh mód szerint hátrafelé, majd az otthonmaradó öre­gek és gyermekek megállítják az ellenséget. Hogy kiket vár a cseh rém­látás, azt nem ne­héz kitalálni abból, hogy hadaikat védelmező gárdákat eddig Vágbesztercén, Illáván­, Tren­­csénváralján és Puhón állították fel. Ekkora félelem még a cseh bátorság mel­lett is túlzott. Kár tőlünk úgy félni, bennün­ket lefegyvereztek, bennünk nincs harci vágy. Erre nincs is szükségünk. A mi fegyverünk a mi igazságunk és a történelem örök erkölcsi törvénye, melyek elől nem tudnak visszavo­nulni a cseh katonák s amelyet nem tartóz­tathat fel az aggastyánok és gyermekek hősi gárdája sem. Vallásszabadság Moszkvában gyülésezik a kommunisták világszövetsége. Az orosz résztvevők verik a mellüket, gőgösen mutogatják külföldi elv­társaiknak a kirakat számára készült intéz­ményeiket és teli torokkal kürtölik a kom­munista világrend közeti győzelmét. Mialatt Moszkvában ez a színjáték folyik, addig Lit­­vinov Génfben mégis csak úgy véli jól kép­viselni országa érdekeit, hogy alkalmazkodni igyekszik az európai formákhoz. Örömmel olvassuk, hogy végre egyszer a nagyhatal­mak is megtalálták önmagukat és bizonyos orosz, kívánságokkal szemben olyan kö­vetelést állítottak fel, amelyre azóta várt már a világ, amióta a vörösbirodalmat befogad­ták­ a népek közösségébe. Oroszországban vissza kell állítani a megölt vallásszabadsá­got. A vallásnak az elmúlt 18 esztendőben ezren és ezren lettek vértanúi. A régi nemze­dék, amely hitben és istenfélelemben nevelő­dött — kancsuka és kínhalál árnyékában is hűséges maradt ehhez, de az orosz ifjúság lelkébe beleplántálták a tagadás mételyét. A szülőkre olt nagy feladat vár, ha az otthon­ban újra akarja nevelni gyermekét, er­kölcsre, és vallásra. Tudjuk, hogy e munka ezután sem lesz könnyű, de a hit erőt fog adni ehhez a vallásosaknak. Hosszú évtizedek kellenek, míg — bizo­ny ¡3 tev:”:':?a is folyó, de talán jobban tit­­k: t — ü'állzé ;!:en lesz még része a hívőL- n . Az orosz hrtalinasok azonban rájön­nek r­rra, hogy minden erőszaknál és elnyo­matásnál erősebb és örökéletűbb a hit, mely akkor is élni és uralkodni fog, amikor a kommunista világrend már csak rossz álom­ként él majd a népek emlékezetében. KIS ÚJSÁG ■ ■nai Tűz!... Tűz!... Tűz!... Szerdán ismét országszerte pusztított a vörös kakas A hatalmas károkat okozó tűzvészek so­rozata csak nem szakad meg. Kedden, mint arról a Kis Újság beszámolt, az ország nyolc különböző részében csaptak fel a lán­gok. A vörös kakas, amely az utóbbi két hétben másfélmillió pengő kárt okozott. Gyöngyösről telefonálva a Kis Újság tu­dósítója. Szentivány községben a késő éj­szakai órákban kigyulladt a községi rakodó, amelyben tizenöt gazdálkodó gabonája volt felhalmozva. A felriadt emberek a tűzoltás­hoz fogtak, de nem bírtak megbirkózni a lángtengerrel. Az oltás súlypontját arra helyezték, hogy a környező épületeket megmentsék az el­­hamvadástól. Leégett a községi rakodó, a lángok martaléka lett a nagymennyiségű ga­bona és az épületben levő cséplőgép is, amely Haupt Frigyes pásztói kereskedő tu­lajdona volt. A kár meghaladja a tizenhatezer pengőt. A csendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy miképen keletkezett a tűz. A vizsgálat eddigi adatai szerint gyújtogatás okozta a tűzvészt. A vizsgálat tovább folyik. Nagykőrösön leégett egy tanya Nagykörösről jelenti a Kis Újság tudósí­tója. Nagykőrösön Irházy Ferenc a Han­gács dűlő 31. számú tanyáján kigyulladt a szakadatlanul pusztít. Szerdán tovább folytatódott a tűzesetek sorozata. A Kis Újság tudósítói az ország külön­böző részén keletkezett pusztító tüzekről a következő "Jelentésekben számolnak be: nádfedelű háztető és néhány perc alatt leégett a tanyaépület. A vizsgálat során a csendőri bizottság megállapította, hogy Böszörményi Bálintné kenyeret sütött és kukoricacsutkával fű­tött. .4 kéményből kipattanó szikra gyúj­totta fel a nádtetőt. A kár többezer pengő. Tűzvész zuhogó esőben Kaposvárról jelenti a Kis Újság tudósí­tója. Somogysárdon a kétezer holdas íi­ng­­bérgazdaság területén hatalmas tűzvész pusztított. Érdekes, hogy a tűz keletkezésével egy időben kezdett zuhogni az eső és mégis harmincöt holdnyi területen le­égett a kicsépelt szalma és török. Három órán át állott lángtengerben a 35 holdas szántó és az esti órákban kelet­kezet vörös kakas egész Kaposvárig vilá­gított. Nyomozás indult annak megállapí­tására, hogy mi okozta a tüzet. A kár több mint 10 OOO pengő. Tüzet okozott a felrobbant traktor Gyöngyösről jelenti a Kis Újság tudósí­tója. Szurdokpüspöki községben Zohó Gyula birtokos udvarán cséplés folyt. Mintegy ezer csomó gabona állott a gép közelében. Eddig még ki nem derített okból váratlanul felrobbant a cséplőgép. A robbanás következtében tűz támadt, amely lángra lobbantotta a gabonakévéket. A lángok gyorsan tovaharapództak és átter­jedtek a birtokos gazdasági épületeire is. A­ tűz oltásához fogtak, de sem a nagymennyiségű gabonát, sem pedig a gazdasági épületeket már nem tudták megmenteni. A kár több, mint tizenötezer pengő. Amíg a tűzoltás munkája folyt, orvost is kellett a gazdaságba hívni, mert a cséplőgéptulajdonos a robbanás kö­vetkeztében súlyos sérüléseket szenve­dett Nyomozás folyik a traktorrobbanás okának kiderítésére. Porráégett száz kocsi takarmány Szolnokról jelenti a Kis Újság tudó­sítója. A Lederer-testvérek jókúti gazdaságában tűz ütött ki. A gazdasági épületben száz kocsi takarmány volt felhalmozva, ide is átterjedtek a lángok. A gazdasági épületet nem lehetett megmenteni. Porráégett száz kocsi takarmány. A kár több mint tizenötezer pengő. A tűz keletkezésének felderítésére nyo­mozás folyik. Imolán is gyújtogatás történt Miskolcról jelenti a Kis Újság tudósítója. Éjszaka kigyulladt és nagyrészt leégett Osváth Béla és Osváth László imolai lakosok osz­­tagba rakott gaboná­ja. A kár 1.350 pengő. Az elégett tárgyak nem voltak biztosítva. Való­színű, hogy gyújtogatás történt. A csendőrség az ügyben nyomozást indított. Gyújtogatás Szentiványon Szentpáit Lásd# orsiáí£tfil­ísi ModseNH 40 pengőre büntettek „kereskedelmi vétség" ellen Kellemetlen és kínos helyzetbe került vala­kinek a feledékenysége miatt Szentpáli lászló országgyűlési képviselő, a reformnemzedék tagja. A fiatal képviselő igazgatósági tagja a Pátria Bérautófuvarozási Szövetkezetnek. Mint igazgatósági tag, természetesen a fennálló tör­vények értelmében bizonyos mértékig felelős azért, hogy a cég rendes időben hívja össze a közgyűlést és hogy a közgyűlési iratokat és mérlegszámlát időben közzétegyék és ter­jesszék be a cégbírósághoz. A Pátria Bérautófuvarozási Szövetkezetnél sajnálatos feled­ékenység következtében az elmúlt év közgyűlésének iratait és mérlegszámláját nem terjesztették be a cégbírósághoz. Ezért a vállalat igazgatósági tagjai ellen „ke­reskedelmi vétség“ címén eljárás indult. Ez azonban még abban az időben történt, amikor Szentpáli László nem volt a magyar parlament tagja. Azóta hónapok teltek el és Szentpáli László viszont régen elfeledkezett erről a jelentéktelen ügyről. Június végén, amikor végetért a parlament ciklusa, Szentpáli külföldre utazott nyaralni. Közben azután a törvényszék, mint cégbíró­ság, kitűzte a kereskedelmi vétség­ ügyében a tárgyalást. A törvényszék szerdán délelőtt tárgyalta az ügyet és Szentpáli Lászlót, mint igazgatósági ta­got, kereskedelmi vétség címén negyven pengő pénzbírsággal sújtotta. A tárgyaláson az országgyűlési képviselő nem képviseltette magát, sőt, arról ügyvédje, dr. Szentpáli István, a képviselő fivére sem tudott. Szentpáli László csak augusztus elején ér­kezik vissza a fővárosba és csak akkor fog tudomást szerezni arról, hogy egy jelenték­telen kereskedelmi vétség miatt, mint egy szö­vetkezet igazgatósági tagját, pénzbírságra ítél­ték. „Azért öltem meg Lidikét, mert féltékeny voltam" vallja a neszmélyi borzalmas gyilkosság tettese Győrből telefonálja a Kis Újság tudósí­tója. A komárom megyei Neszmély község­ben szerdán kegyetlen gyilkosság történt. Egy férfi zsebkéssel átvágta egy leány nyakát, aki percek múlva meghalt. Vass János már régen udvarolt Magyar Lídiának, a szerelmesek között az utóbbi időben gyakran támadt szóváltás. A férfi azzal vádolta a leányt, hogy elhidegült tőle és új udvarlója van. Szerdán Vass János a kora reggeli órában találkozott Magyar Lídiával. Hogy mi történt kettőjük között, annak nem volt szemtanúja. Egyszerre csak kirohant a házból a fiatalember és kiáltozni kezdett: — Jaj, mit tettem! Jaj, mit tettem! Az utca közönsége összefutott. Megdöb­benve látták, hogy az izgatott ember ruháján hatalmas vérfolt van. Csak­hamar kiderült, hogy kegyetlen bűn­tény történt. Értesítették a csendőrörst, ahonnan járőr sietett a bűntett színhelyére. A szobában hatalmas megalvadt vértó­csában holtan találták meg Magyar Lidist. Nyakán hatalmas vágott seb tátongott. Alig tartotta egy kis bőrdarab a nő fejét a törzséhez. Az időközben elfogott Vass Jánost is bevit­ték a lakásba, ahol holtan feküdt a szeren­csétlen leány. — Én öltem meg... Nem is tudom, hogy történt... — hajtogatta, kezeit tördelve egyre a férfi. Könyörögni kezdett a csendőrtiszthelyet­tesnek, hogy vigyék a csendőrségre, ott val­lani fog. Vass János a csendőrségen részletes val­lomást tett. Beismerte, hogy ő követte el a gyilkos­ságot, zsebkéssel vágta el Magyar Lídia nyakát. — Sokszor könyörögtem a lánynak — mondotta Vass —, hogy ne törődjön más­sal, csak velem. Mostanában már valósággal gúnyt űzött belőlem és folyton bosszantott. Reggel elmentem­ hozzá és kérleltem hogy ne kínozzon tovább. Olyan válaszokat adott, amitől a vér elön­tötte az agyamat. Azt sem tudom, hogy tör­tént a szörnyű eset.­­ Csak akkor eszméltem fel, amikor ő a­­ földre zuhant, borzalmasan hörgött én a kezemben ott szorongattam a vértől csöpögő késemet. A gyilkos csak nehezen nyugodott meg és akkor tudta összefüggően elmondani, hogy mi történt kettőjük között. — Tessék elhinni — fejezte be Vass János vallomását — azért öltem meg Lidikét, mert nagyon szerettem és na­gyon féltékeny voltam. A csendőrség a beismerő vallomás után letartóztatta Vass Jánost, akit szigorú őrizet alatt tartanak. A kihallgatás után a csendőr­­örs vezetője telefonon jelentette a szörnyű gyilkosságot a győri ügyészségnek. A győri törvényszék vizsgálóbírója intézkedett a vizsgálat lefolytatásáról. Csütörtök, 1985 augusztus 1­1 Beolvasztották a különböző rendőri alakulatokat a német hadseregbe Berlinből jelentik. A szerdai nappal be­fejeződött az országos rendőrség különböző osztagainak a hadseregbe való beolvasztása. Az átadás befejezésének alkalmából tartott ünnepségeken felolvasták az egyes oszta­gok előtt Dalage altábornagynak, az or­szágos rendőrség parancsnokának búcsú­­napi parancsát, amelyben rámutat arra, hogy az általános védkötelezettség beveze­tése tette szükségessé a rendőri osztagoknak katonai szolgálatra­­való berendelését.

Next