Kis Ujság, 1936. június (49. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-02 / 126. szám
Seregszemle a gazdafronton Szoborleleplezés volt,1 pfirzkösdvasárnap Magyaróváron. Nem politikai szoboravatás volt. Érvtudós akadémiai tanárnak, Újhelyi Imrének a szobrát leplezték le az Akadémián, aki egész életét egyetlen gondolatnak szeretette, mégpedig annak, hogyan lehet a magyar szarvasmarhatenyésztést kiragadni elmaradt fejletlenségéből s azt arra a szintre emelni, amilyet a nyugati államok,főként Svájc már régen elért. Hogy milyen közönnyel és nemtörődömséggel kellett megbirkóznia a tudósnak, azt talán felesleges is ezúttal vázolni. Hiszen minden újítóra nehéz keresztet rak a végzete, de főként akkor, ha ezt a keresztet Pannónia földjért kell ,azújítónak cipelnie. A tanár cipelte is kitartóan és hősi elszántsággal- akinek az eredménye nem is maradt el. Hogy ma már a gümökór elleni védekezés országszerte megszervezett s hogy ma a törzskönyvvezetés fejlettebb kisgazdaságokban sem ismeretlen s a tejellenőrzés a legmagasabb fokú bírálatot is kibírja, az nagyrészt Újhelyi tanárnak köszönhető, beszédes bizonyságul, hogy a tudomány milyen áldást jelenthet az országnak is, az egész emberiségnek is, ha azt a lelkesedés és úgyszeretet kalóriájával fűtik, mint az óvári tanár esetében is. Csak természetes, és éppen a tudós tanár emlékéhez méltó, hogy szobrának leleplezése egyszersmind seregszemlévé is terebélyesedett, amelyre az állattenyésztő gazdák az egész környékről összesereglettek, mégpedig annyian, hogy méltán jelenthette ki Darányi Kálmán földművelési miniszter: — íme üdvös és hasznos gondolat azlyen gazdaseregszemle, mert legalább magunk láthatjuk, hogy milyen erős és hatalmas, a mi seregünk s átérezzük, hogy ma már olyan erőnek számítunk, amely ellen cselekedni nem lehet s rólunk, nélkülünk nem lehet többé intézkedni. Szép és megnyugtató szavaik, melyek a gazdatársadalomra kétszeresen jelentősek, mert hogy éppen a földművelési miniszter mondja, de még az, hogy éppen most mondja, közel a termés éréséhez, amely időben a legsikeresebben szokták a gazdaellenes támadásokat megindítani azok a titokzatos erők, amelyek a börze kerekét úgy olajozzák ebben az időtájban, hogy a búza ára valahogyan telfelé ne szállhasson, de annál inkább morzsolódjék lefelé. Ebből a szándékból sarjadnak aztán azok a hírek, melyek naponta olyan vérmes színekben tüntetik fel a várható terméseredményeket, hogy szinte már félni lehet, mi is fog történni a rengeteg gabonafölösleggel. „Évtizedek óta nem volt hasonló terméskilátás" — halljuk száz formában, száz felöl, úgy tálalva fel a dolgot, mintha a baráti öröm és jóindulat fújná a kórust. Igen, igen: a hang Jákob hangja, a baráté. De a kéz, a szőrös kéz az Ézsau keze, amely már nyújtja a tál lencsét az örökségért. A börze kereke felé nyúl a szőrös köz. És nyomja lefelé. Szegény, magyar gazda! Ne örülj előre a bő termésnek. Mert még jöhet rád csapás éppen elegendő. Éppen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület múltbeli választmányi ülésén számolt be az egyesületi igazgató, hogy a sok eső nyomán már mutatkoznak a rozsdakárok s nagy hiba volna túl rózsásnak feltüntetni a gazdahelyzetet. Annál kevésbé, hiszen az agrárolló újabban ismét négy ponttal drágult, ami azt is jelenti, hogy az agrárárak lefelé morzsolódnak, amit kormányintézkedéssel kell megakadályozni. És milyen nagy bajok származnak abból, hogy az árak ellen megindult az ostrom. Azt mondják, hogy mindez nem játszik szerepet, mert hiszen a római szerződés biztosítja a magyar gabona elhelyezését. Igen ám, csak az a baj, hogy az az ötmillió métermázsa, amit a paktum révén lekötöttnek tekinthetünk — se árban, se szállítási időpontban nincsen meghatározva. Márpedig a termelés csak úgy volna gazdaságos és biztosított, ha a búza ára legalább tizenhét pengőben volna megszabva. Miért indul hát roham az ár leszorítására idebent, mikor most már a nagy gabonafeleslegek réme sem fenyegetheti a világpiacokat, hiszen tudvalevőleg ezek a nagy feleslegek már mind eltűntek a piacról s a kereslet nagyobbnak ígérkezik, mint a kínálat. Az önmagunk érdeke követeli a becsületes búzaárat. S ha a gazdatársadalom nem tudja megakadályozni az érdekei ellen folytatott spekulációig még mindig lehetne véde-keznie. Mégpedig azon a módon, ahogyan az amerikai búzatermelők védekeznek, akik előleget kapnak búzamennyiségükre, hogy azt akkor értékesíthetik, amikor legnagyobb a kereslet s amikor éppen emiatt a legmaga- sabbak az árak is. Egyszer már el lehetne érnie a magyargazdatársadalomnak is, hogy örülni tudjon a búzájának s hasznot jelentsen az neki, ne pedig bosszúságot. KIS ÚJSÁG Szerda, 1936 június 3 . Felhőszakadás, áradás, lápeső, villámcsapás pusztítelt országszerte Több halálos áldozata is van az ítéletidőnek Hajdúszoboszló határában 1700 Hold területen semmisült meg a búzatermés •—4 Kis Újság kiküldött munkatársától — Hajdúszoboszló, június 2. Ebben az esztendőben is végigszántott a magyar földön a rossz szellemek szörnyű aratógépe, a jégverés. . Nem pusztított olyan nagy körzetben, mint az elmúlt esztendőben, de az idei hajdúszoboszlói jégverés is félelmetes hatású volt. Két hét alatt három ízben tarolta le Hajdúszoboszló határában a fehér átok a pompásan kalászosodó búzát és a tengeri földeket. A szörnyű hatású elemi kár romlásba döntött félezer hajdúsági kisbirtokost. A tanyai lakosság kétségbeesett félelemmel gondol a következő, hónapokra: mi lesz velt, családjukkal? Tönkretette őket a jég. A termés elvesztésével koldussors fenyeget 3000 szoboszlói embert. Két héten belül háromszor jégverés, kora tavasszal pedig a féregkár okozott katasztrofális károkat. A Hajdúság népe nem panaszkodó természetű, pedig esztendők óta mintha átok „fogná“ a termést. Négy esztendővel ezelőtt éppen csak hogy mutatóba termett ezeken a különben dústermésű gabonaföldeken a búza. Azután a tengeri pusztult el, oda lett a második főtermény is. Egy esztendővel ezelőtt aszálykár miatt ettek egész esztendőben korpakenyeret a szoboszlói gazdák. Most pedig 1700 katasztrális hold szántóföldön letarolt mindent a jégverés. A hirtelen jött vihar az utcán érte Szabó Mária hatéves kislányt .A rettenetes erejű víztömega szerencsétlen gyermeket egy agyagos gödörbe sodorta bele, ahol megfulladt, s MEGÖLTE A VILLÁM Csór község határában a mezőn legeltette tehenét Kajovszki Pál tizenegyéves fia,araikor kitört a vihar. A fiú egy nagy nyárfa alá menekült, amelybe a villám beütött és a kisfiút megölte. . Három szörnyű jégverés Három héten belül katasztrofális volt a vasárnapi felhőszakadás. Valósággal a bibliai özönvíz ismétlődik meg. Bent a városban, odakint a határban, a dűlőutakon mindenütt: víz, víz, víz... Néhol szügyig ér a lovaknak a víz.. Nem is tudunk minden portára bejutni, mert a méter magasságú vízben a lovak megtorpannak. Istenkisértés némely portán a járás. Beleragadunk a feneketlen sártengerbe. A szoboszlói határrészeken sok tanyai ház teljesen el van zárva a külvilágtól. Senki sem tudja, mi történt ebben a tomboló ítéletidőben azokkal a szerencsétlen gazdákkal, akik nem tudnak keresztülgázolni a szörnyű ingoványon. Hetek óta fekete felhők borítják az eget. Vihart vihar váltott az utóbbi időben. A vad égiháború közben három ízben is a mogyoró- és diónagyságú jejdara-bök kegyetlen módon fekaszálták a dúsnak ígérkező búza- és tengeritermést. Az első jégverés május 14-én volt. A délelőtti tomboló vihar rövid időre megakadt. Délután 4 órakor újból félelmetes érövel nyíltak meg az ég csatornái. Negyedóráig jégeső pusztított, majd utána 40 percig záporszerű jégverés száguldott végig a tvidéken■ Vajdazug, Járózug, Szigetdűlő kitűnő búza- és tengeritáblái sínylik az egyórás ítéletidőt. A házfalakat sok helyen letördelte a jég, a vakolat pehelyként hullott a földre. Észak felől jött a felhőszakadás. Elpusztult a környéken 2000 katasztrális hold szántóföld termésének több mint a fele. Javarészt a búzaföldek estek a jég áldozatául, s Márton Gábor dr polgármester azonnal segítséget kért. Jelentette a polgármester az elemi kár pusztítását Rásó István alispánnak aki Vécsey Zoltán, Hajdú vármegye gazdasági felügyelőjét küldte ki a jégkárpusztítás színhelyére. A gazdasági felügyelő 70—100%-os kárt állapított meg, főképpen a vajdazugi, járózugi, szigetdűlői földeken. Alig egy hét múlva újabb jégverés dühöngött ezen a vidéken. A pusztítás elöl megmenekült, búzaföldeken végigsöpört a második jégeső. A virágba borult akácfák, nyárfák csupaszon meredeztek az ég felé a szörnyű idő nyomán. Pünkösd vasárnapján harmadízben is dühöngött a vihar. Hét percig hullottak a mogyorónagyságú jégszemek a víz alatt álló mezőkre. Teljesen elpusztult 1700 bevetett katasztrális hold termése. A fáradságos őszi vetési munkák hiábavalónak bizonyultak. A kár több mint negyedmillió pengő. Százszázalékos kár! Könnyes szemű gazdák tapossák a sarat. Kétségbeesetten keresik fel Márton Gábor úr polgármestert, támogatást, segítséget kérnek tőle. A kiszállott adóhivatali tisztviselők elött lehorgasztott fejjel állnak a gazdák. Adatokat mondanak be: 5. Kovács, Gábor földjének bérlője Korozvay István, P. Nagy Lajos, aki felesbe dolgozik Lakk Jánossal, Márton László földjének bérlője Horog Zoltán, Vidin Mihály, Ckássi Gyula,Lajta Péter, Csabán István, Károlyi József, Szakáll Antal, Gál Antal, Márton Gyula, Czinege József, Hamvas Sándor földjének bérlője Tar József, Palait András, Csirkis Imre, Csirkis Károly, Koroknay Sándor, Császi Antal, Juhász Imre, özvegy Cibere Mártonné, Bötöny Balázs és még sok százan 100 százalékos kárt szenvedtek. A szoboszlóiak népszerű polgármesterével, Márton Gábor dr-ral beszélgettünk, aki a következőket mondotta: — Több mint négy esztendeje nem volt elegendő a termés. A csapadék valósággal elrohádotja a terményeket. Azonban a háromszori jégesőpusztítás volt a legborzasztóbb hatással. Vécsey Zoltán gazdasági felügyelő szemléje alkalmával két kilométer hosszú és három kilométer széles szakaszon 160 százalékos út kárt állapított meg. Mindenütt kisbirtokost ért a kár. A többi másfélezer holdon 70—80 százalékos a kár. Becslésem szerint 10.000 pengő kárt szenvedtek a szoboszló gazdák, akik közül legtöbben, sajnos, nem biztosítottak jégkár ellen. A környéken csaknem minden búzaföld termése elpusztult. Tengerimagsegélyért folyamodtunk a földművelésügyi minisztériumhoz. A gazdák remélik, hogy sürgősen megkapják a kért tergerimagsegélyt, mert napok múlva már későn lenne. Szomorú Péter és Pál elé tekint 3000 szoboszlói gazda. Az idén nem lesz víg az aratók dala, elöttük a jégverés aratott... Hidas László h- ff: ' i: * 3 „ . ' ; HOLTAN VITTÉK HAZA A LOVAS Debrecenből jelenti: Az országos vihar vasárnap éjfélkor érte el Debrecent és közel négy óra hosszat dühöngött. .Tég is esett, amely főleg a kisebb gazdák vetésében okozott jelentékeny kárt. A debreceni vasútállomáson a villám közvetlenül Nagy Mihály vasutas mellett csapott le, akit a légnyomás messzire eldobott. A vasutas sértetlen maradt. Annál súlyosabb következményekkel járt az a villámcsapás, amelynek Navradi József gazdálkodó esett áldozatául. Tiszacsege határában Navradit, aki kocsin haladt haza a mezőről, egy villámcsapás halálra sújtotta. A lovak tovább vágtattak és befutottak Navridi udvarára gazdájuk szénné égett holttestével. ÁRADÁS SZÉKESFEHÉRVÁROTT Székesfehérvárról jelentik: A négy nap óta Szakadatlanul tartó és rendkívül nagyarányú esőzések, következtében a Bakonyijál és Vértesből lezúduló víztömegek megduzzasztották a Gaja-patakot, amely kilépett medréből és elöntötte a Székesfehérvár—Moha közötti völgyet, a Szárazvölgy nevű területet sőt behatott a külterületen levő Szent Gellért-utcába is és hat házat teljesen körülzárt. • A város műszaki hivatalából mérnökök és munkások mentek ki gátak emelésére. FELHŐSZAKADÁS BAJÁN Pünkösd hétfőjén hatalmas vihar zúdult Bajára. A dél felől érkező felhők esti sötétségbe borították a várost. A félóránál tovább tartó felhőszakadás után az alacsonyabban fék,vör városrészekben a víz elöntötte a pincéket. Az égiháború tízperces jégeső kíséretében jelentkezett A jég azonban nem okozott nagy kárt. A kükárokban a szélvihar igen sok ház tetejét szigsamtotta. KISLEÁNY HALÁLA A VIHARBAN A baranya megyei Hérics községben halálos áldozata van a borzalmas felhőszakadásnak. .JÉGVERÉS KECSKEMÉT HATÁRÁBAN Az Alföldön elvonuló vihar különösen nagykárt tett Kerekegyháza környékén. A jégverés a község határában szörnyű pusztítást végzett. A vihar Kerekegyházát valósággal elvágta a világtól, telefonhálózatát összerongálta. A MEGÁRADT PATAKBA FULLADT Zalaegerszegről jelentik: Zalaszántó község ■félett hatalmas zivatar vonult át, amely halálos áldozatot is követelt, özvegy Sági Györgyné B6 éves szülésznő a megáradt patak hídján ment keresztül. A víz elsodorta a hidat és Ságiné a vízbe fulladt. Egy földművest, aki állatait akarta a vízből kimenteni, szintén elsodort a rohanó ár, de, sikerült neki partra jutnia. Az ár két házat összedöntött, egy szekeret elsodort és sok apró állatot elpusztított. -4 VILLÁM CSAPOTT A TÁNCOSOK KÖZÉ Orosházáról jelentik: Pünkösdvasárnap este, 10 óra tájban Orosháza felett nagy zivatar vonult el erős villámlás kíséretében. A villám sokhelyütt lecsapott, az egyik villámcsapás — szerencsére csak egy gyengébb —a tűzoltó, majális táncpavillonját érte. A deszkapavillon zsúfolva volt táncotokkal. A nyári helyiség nyitott oldalát, hogy a nemfizetők be ne szökhessenek, dróthálóval fedték be. A villámcsapás azokat az embereket érte, akik ehhez a drótfalhoz támaszkodtak, s azokat a kíváncsiakat, akik abba kapaszkodva lesték kívülről a táncotokat. Mintegy két tucat ember esett össze eszméletlenül. A mentők 10 embert részesítettek első segélyben, négyet pedig eszméletlen állapotban a mentőlaktanya segélyhelyére vittek, innen azután eszméletre térítésük sorrendjében kocsin szállították őket lakásukra. A legsúlyosabb özvegy Huszár Sándorné állapota volt, akit csak hétfőn reggel 11 óra tájban sikerült orvosi beavatkozással eszméletre téríteni. Haláleset nem történt. JÉGESŐ, VIHAR, ÁRADÁS, VILLÁMCSAPÁS ÉS PUSZTULÁS GYÖNGYÖS VIDÉKÉN Gyöngyös vidékén pünkösdhétfőn ismét, óriási vihar volt. Nagyréde, Tarján, Pata, Szűzesi községekben nagy ,jég is esett. A tarjáni-patak ismét kiáradt és elöntött közel 500 holdnyi területet. Atkai alatt pedig az országutat is elzárta a forgalom alól. Hétfőn óriási felhőszakadás volt Ludas vidékén is, ahol a Bene-patak áradt ki. Árokszállás határában a villámcsapás felgyújtotta a Bódis-tanyát. Gyöngyös vidékén a sok jégeső, vihar és folytonos felhőszakadás folytán tönkrement a cseresznyetermés. VONATKISIKLÁS! A Székesfehérvár—Komárom között közlekedő 2823 számú személyvonat Bakonysárkány megállóhely és Kisbér állomások között lévő egyik útátjárón az óriási felhőszakadás folytán a pályatestre, illetve az útátjáróra sodort homok és agyaghordalékon kisiklott. A vonatnál kisiklott a mozdony, a kalauzkocsi összes tengelyével, az első személykocsi pedig egy tengelyével. Embersérülésé nem történt. A forgalom kedden reggel hat óráig átszállással tartatott fenn. A keddi vonatok már akadálytalanul közlekedtek. 13 HALOTT! Szófiából jelentik: Zlatica környékén hétfőn heves viharok közben villámcsapások 13 embert megöltek. Ezer év története vonul fel a Somló-hegy ünnepén. Június 7-éne nyílik meg aVeszprémmegyei Devecserben a világhírű Somló-hegy bortermelő vidékének ünnepi hete, amely borkiállításával a somlói bor propagandája lesz. A kiállítást a Faluszövetség rendezi. Délután a devecseri sár kertjében az ősi Esterházyparkban nagyszabású menetben vonul fel Devecser ezeréves története.