Kis Ujság, 1937. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
f -: im ■ -'--w 50. évfolyam 1. szám Újévszám: Rádió és Mátyás Diák melléklettel ara 10 fillér Ei!i!:l!i!-:''^^ iiiii'lilPiBllllJBEl AZ ELŐFIZETÉS ARA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, riirrCTi ru POLITIKAI NAPILAP NEGYenfivRE « PENGŐ. FEl.EVRE 12 PENGŐ, FŐSZERKESZTŐ: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILA EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ . 1.... _ _ _ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI AH KÉTSZERESE. LÉVAI JENŐ BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. TELEFON: 1-207-W POSTATAKARF.KPFNZTARI CSEKKSZÁMLÁI 19.957. LEVEIXIMI KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. a Kis ujságnak irt cikkében az uj esztendő feladatait Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére, a magyar poliikai jövő : ' 1 -rmén-J,rt « Kit Újság sieméi,, amelyben az új esztendő felad, italt fejtegeti hivatott tollal és ebben a cikkben üzen a Kis Újság útján a magyar közönségnek. Eckhardt Tibor cikke így hangzik: Az 1936-ik esztendő magasra felkavart politikai hullámai az új kormány megalakulása óta elcsendesedtek. Új gazda költözött be a miniszterelnökségi palotába és az új gazdával új szellem vonult be a régi falak közé. A kormányváltozás ténye egymagában még nem indokolná a Független Kisgazdapárt harcának mérséklését. A mi harcunk mindig elvi harc volt, személyi rokonszenv, vagy ellenszenv azt nem befolyásolhatja. Gömbös Gyula ellen két okból harcoltunk mert kíméletlen egyéni- és párturalmat akart országunkban berendezni, polgári szabadságunk fokozatos megszüntetésével és mert mindabból a jóból, amit programjában ígért, semmit nem valósított meg. Az új miniszterelnökkel szemben megváltozott az állásfoglalásunk, mert a diktatórikus törekvéseket nemcsak, hogy nem folytatja, de fokozatosan leépíti és mert feltehető róla, hogy kijelentéseit elsősorban ő maga komolyan veszi s amiben a közélet különböző faktoraival megállapodik, azt meg is fogja tartani. Az adott szó szentsége pedig minden más követelménynél előbbrevaló. Véleménykülönbségek mindig lesznek, haladás azonban a politikában csak akkor érhető el, ha azokban a kérdésekben, amelyekre nézve egyetértés jön létre, mindenki megtartja, amit ígér. Ezért tud a Független Kisgazdapárt Darányi Kálmánnal szemben előzékeny magatartást tanúsítani. A politikai pártoknak nem az a rendeltetésük, hogy minden áron harcoljanak. A pártok nem lehetnek egyebek, mint különböző néprétegek országos érdekeinek a szószólói. Céljuk tehát a gondjaikra bízott érdekek helyes szolgálata, azoknak az előrevitele. Kétszeres kötelessége ez a Független Kisgazdapártnak, amely a magyar falu ezer gondját próbálja orvosolni s a népi politika úttörője Magyarországon Ismétlem: nem az a célunk, hogy minden áron verekedjünk, a mi legszentebb kötelességünk az,, hogy segítsünk szerencsétlen népünkön. Ha erre lehetőség kínálkozik, veink megvalósításai a koHPfahbnlid mfgéffgerforel vv.'.a ».■ stdnk' megfem találnak, kötelessir ,:nk ellentétes politikát foly, , nyal szemben. Gömbös Gyula ként is megpróbáltuk a megegyezési s ,n ,ajtunk múlott, hogy azt nem tartották be és a becsületes, titkos választójog lekerült Gömbös Gyula akaratából a politikai napirendről. A megegyezés útja így el lévén torlaszolva, a Független Kisgazdapárt megvívta a maga kemény harcát Gömbös Gyula rendszerével szemben Most, Darányi Kálmán új kormányával újból a barátságos megegyezés politikáját akarjuk érvényre juttatni. A pártközi választójogi konferencia eredményes lefolyása komoly lépést jelent előre és semmi okunk sincs arra, hogy Darányi Kálmántól az előlegezett bizalmat megvonjuk. Világosan meg kell mondanom azonban azt is, hogy a közvéleményben megingott bizalom helyreállítása céljából az alkotmányjogi reformokat , és ezek között első helyen a becsületes titkos választójog megvalósítását szolgáló törvényjavaslatokat a kormánynak saját érdekében is sürgősen ki kellene dolgoztatnia, azokat még ez év tavaszán a törvényhozás elbírálása alá kellene bocsájtania és a parlamentnek saját tekintélye kockáztatása nélkül nem lehet addig nyári szünetre mennie, amíg az alkotmányjogi kérdésekben kielégítő és megnyugtató elintézést nem talált. A megenyhült belpolitikai légkörben ezt a feladatot ma könnyebb megoldani, mint valaha és ezt a kedvező helyzetet fel kell használni a nemzet nyugalmának és fejlődésének intézményes biztosítása érdekében. Teljesen igaza van Darányi miniszterelnök úrnak, midőn karácsonyi nyilatkozatában kijelenti, hogy a titkos választójogi reform nem cél, hanem csak eszköz a nemzet érdekének a szolgálatában A Független Kisgazdapárt is mindig ilyennek látta ezt a kérdést és a titkos választójog megvalósítását elsősorban azért óhajtotta, hogy ezzel egy új, népi irányú gazdaságpolitika alapjait vethesse meg. Számos, részben igen elhanyagolt gazdasági feladat vár sürgős elintézésre, amelyek közül néhányat itt fel akarok sorolni, elsősorban azért, hogy az 1937-ik esztendő kívánatos munkaprogramját ezekben megjelöljem, i I' helyre teszem az igazságos és méltatótér.-r'K.i .*; nuil-.lyet megkSiiii).'t Az a viszonylag kedvező helyzet, amelybe az államháztartás az utóbbi hónapokban jutott. A megnövekedett, állami bevételeket semmiesetre sem szabad az állami kiadások fokozására fordítani, hanem túlfeszített adóztatási rendszerünk ésszerű megreformálásához kell az alapot megteremtenünk. El kell törölni az őrlési adót, amely a legszegényebb néposztály kenyerét duplájára drágítja meg! El kell törölni a rendkívül házadópótlékot, amely az ingatlanvagyon aránytalan megterhelését jelenti. Mindkét, most említett rendkívüli adót az 1931-es pénzügyi válság súlya alatt, ideiglenesen léptették csak életbe és most itt az ideje, hogy ezeket, a rendkívüli szükség által reánk kényszerített adókat teljesen megszüntessük. De általában az igazságosság és progresszivitás alapjára kell adórendszerünket átépítenünk, s teljesen megengedhetetlen, hogy pl. a magánalkalmazottak azonos jövedelem után lényegesen magasabb adókkal terheltessenek, mint a közalkalmazottak, akik aránylag kevesebb munkával jutnak ugyanahhoz a jövedelemhez. Igazságtalannak tartom a magyar föld- és ház nagyon túlzott megadóztatását is szemben a sokszor igen nagy jövedelmet élvező szabadfoglalkozási ágak viszonylag alacsony megterhelésével. Nagy jövedelmű ügyvédek, orvostanárok, bankárok, alig fizetnek adót, a földragyon azonban összeroskad a terhek súlya alatt. Az ingó-tőke úgyszólván semmi adót nem fizet és részvényjogunk reformja, valamint a társulati adó hozadékának kimunkálása kell, hogy pótolja az ingatlanvagyon számára megadandó adókönnyítéseket. Utalok arra is, hogy Fellner legutóbbi adóstatisztikája szerint a kisipar évi 25 millió pengővel több adót fizet, mint a gyáripar, amely kétszer annyi árut termel évenként, mint a kisipar. Megszüntetendők végül a falusi termelőt és fővárosi fogyasztót egyaránt sújtó budapesti vámok is, amelyek a mezőgazdasági árak belföldi alakulására országosan is hátrányos befolyást gyakorolnak. Íme, csak az adóztatás terén mennyi sürgős reformra volna szükség! De itt vannak a múlt félig megoldott problémái, a megindított, de be nem fejezett gazdaadósságrendezés, amellyel ez év őszén, akár akarjuk, akár nem, újból foglalkoznia kell a törvényhozásnak. Itt is követelnünk kell a múltból felhalnozódott, megfizeti,defrét ...hjh"Szinlékok rendezését, illetve törlését és általában a gazdaadósságok rendezésének teljes befejezését, hogy egyrészt a földbirtoknak adósságokkal meg nem terhelt része újból hitelhez juthasson, másrészt a rendezés alá vont gazdatársadalom megújult kedvvel és eredménnyel folytassa földjének megművelését. Alapvető problémát látok a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének a helyreállításában. A magasabb világpiaci árak most — helyes kormányzati politika esetén — végre módot nyújtanak arra, hogy a mezőgazdasági művelés újból haszonnal járjon. Kifejtettem más alkalommal, hogy országunk talpraállítása nem biztosítható, ha legalább 20 pengős mázsánkénti búzaár és kétpengős napszámminimum állandóan nem biztosítható a falu népének. A legalább húszpengős búzaárhoz kell azután hozzáigazítani az egyéb mezőgazdasági termények árát. Ma több lehetősége van a kormánynak az árpolitika irányítására, mint bármikor, mert a központosított kivitel, valamint a hivatalosan irányított devizapolitika módot adnának a kormánynak arra, hogy kevésbé jövedelmező termelőágak önköltségét kiviteli és devizapolitikájának megfelelő igazgatásával biztosítsa. Tarthatalan az az álláspont, amely a mezőgazdasági terményeknek zárolt pengő ellenében való kivitelét nem teszi lehetővé és ezt a kedvező kiviteli lehetőséget kizárólag az iparnak tartja fenn. A magyar szőlőművelés egymagában annyi munkáskéznek ad kenyeret, mint az egész gyáripar, mégis bort zárolt pengők ellenében nem szabad kivinni. A hordó literje duplájába kerül, mint a beléhelyezett bor, ugyanakkor félkész vasgyártmányok, amelyeknek nyersanyagát valutáért hozzák be a külföldről, zárolt pengők ellenében találnak kedvező kiviteli lehetőségeket. Az agrárolló megszüntetése a legsürgősebb gazdasági követelmény, amely nélkül a termelési ágak megbomlott egyensúlyit helyreállítani nem lehet. Végül meg kell szüntetni az egész közgazdasági élet immobil, megfagyott, mozdulatlan állapotát. Ki kell adnunk és végre kell hajtanunk a jelszót: mozgósítani egész közgazdasági életuntat! - részben számos te-