Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)
1945-08-07 / 104. szám
Elsüllyesztett hajók, felrobbantott hidak, megrongált gátak Kormányintézkedések a tavaszi árvízveszély elkerülésére • Tízezer munkás dolgozik a gátak megerősítésén és a szivattyútelepek kijavításán A Kis Újság több ízben foglalkozott már az országot lényegeit tavaszi árvízveszedelemmel. A felrobbantott hidak óriási kérdőjelként emellkednek ki a folyók , mein euoi. Ha Szigorú telünk lesz s befagy a folyók maré, a tavaszi o.vandkkor a hidak roncsaiban megtorlódik a jég s az ország termőföldjeit, falvad és városait elárasztja a sír. Mi hát a legtöbb teendő, hogy kellőképen felkészüljünk a fenyegető veszedelem ellen.Insosurban az útban levő hídroncsok gyors eltávolítása s a megrongált gátak kijavítása lenne a legfontosabb feladat. Különösen a hét budapesti híd roncsai veszélyeztetik a fővárost és a Budapesttől északra levő vidéket. Az árvíz szempontjából a legveszélyesebb a déli vasúti Összevem-híd, a Horthy Miklós-híd, a Margit-híd és az újpesti Összekötő-híd mederben fekvő roncsai, mert ezekben az akadályokban legkönnyebben megtorlódhatik a jég. A többi hidaknál csak a lefolyást akadályozó, magasabban fekvő hídrészeket kell majd eltávolítani. Nincs robbanóanyag Megnehezíti a munkát, hogy a vasúti hidakon és a Horthy Miklóshídon a forgalmat mindenképen fenn kell tartani, amíg egy ponton híd és cölöphíd elkészül. A munkákat az Úszódaruk és a búvárfelszerelések hiánya hátráltatja. Sőt, akármilyen furcsán hangzik is, még robbanóanyagunk sincs, hogy a kiálló részeket robbantással távolítsuk el. Végül megnehezíti a munkát, hogy nincsen elegendő munkáskéz. Az elvágott nagyobb hídroncsok kiemelésére úszódarukat rendelt a főváros. Két darab tíztonnás úszódaru már elkészült, három nagyteljesítményű daru elkészítése folyamatban van s remélhetőleg kettő még az ősz folyamán munkába állítható. Különösen nagy a veszély az újpesti partoknál, valamint a szentendrei szakasz mindkét oldalán. Az újpesti gátak megerősítésére 15—20 millió pengőre lenne szükség, ami 1000 kubikus munkájának felel meg. Sajnos itt is elsősorban nem a pénzen, hanem a munkáshiányon múlik a gátak megerősítése. A szentendrei szigetnél az árvíz megelőzésére miniszteri biztost küldenek ki s az ottani ármentesítő társulat jelentős államsegélyt is kap, hogy a tavaszi olvadásra minden meglepetés ellen felkészülhessen. 4 millió hold a Duna- Tisza vízszintje alatt Az ország többi részében valamivel enyhébb a helyzet. A Duna-Tisza mentén körülbelül 4 millió hold van ugyan a víz szintje alatt, ennek kétharmad része a Tisza mentén. A Tiszán azonban széles a hullámtér, ami enyhíti a veszedelmet. Egyedül Szegednél komoly a helyzet, ahol szintén a hídroncsok okozzák a bajt. A roncsok kiemelése, valamint a gátak kijavítása után itt is elmúlik majd a veszedelem. A Duna mentén Kalocsa és Baja között az idén is kritikus helyzetet teremtett a tavaszi ár, a másik oldalon pedig Bogyiszlónál az elsüllyedt hajók okoztak árvizet, a kormányzat itt is segítségére sietett a környék lakosságának és a paksi ármentesítőnek államsegélyt utalt ki, hogy a gátakat újabb árvizet elkerülendő, ismét helyrehozzák. A szivattyú telepek A két nagy folyóhoz hasonlóan az ország minden részében folyik a munka az esetleges árvíz elkerülésére, a gátakat mindenütt helyreállítják, csak a szivattyútelepek okoznak nagy gondot, mert a tönkrement gépeket nem lehet pótolni. A gátak helyreállításán az országban hozzávetőlegesen 10.000 ember dolgozik. A fontos munkálatok támogatására a pénzügyminiszter éppen a napokban utalt ki 10 millió pengőt, s remélhető, hogy ez nem az utolsó öszszeg, amit a kormányzat ehhez hasonló célokra irányoz elő. Jégtörő hajók A kereskedelemügyi minisztérium a budapesti hídroncsok eltávolításának munkálatait vállalatba adta. A hídroncsokat azonban december végéig megfelelőnn még így sem lehet eltávolítani. Más védekezési módonra is fel kell készülni. Ajánlatos lenne jégtörő hajók beszerzése. Egyetlen kégttörő hajónkat a németek 1944 tavaszán ismeretlen helyre vitték. A földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki osztálya is megerősítette az egyik gőzösének bordázatát és lemezeit. Az ostrom alatt a hajót elsüllyesztették, majd tavasszal ismét kiemelték a mederből. Jelenleg a fegyverszüneti bizottságnak kell döntenie arról, hogy a hajót visszajuttatják-e régi tulajdonosának. Még kedvező döntésesetében is egy jégtörő hajó nem sokat jelent. Esetleges jégi oródások bekövetkeztével tehát előre fel kell készülni a jég robbantására és bombázására. Robbanóanyagot viszont csak a szövetséges ellenőrző bizottság adhat majd. A másik védekezési mód a töltéseinek nyúlgátakkal való emelése. A szakértők megvizsgálják a Dunába torkoló csatornákat és nyílásokat is, ahová az árvíz betörhet s minden eshetőségre készen kikeresik azt a vonalat, ahol a magasabban fekvő háztömbök, vagy utcák elzárásával a fővárosban második védelmi vonalat lehet majd létesíteni. Biztos eredmény azonban csak akkor várható, ha a honvédség újból szervezett hidász- és folyamőralakulatai munkába állhatnak s megkaphatják a védekezéshez szükséges felszerelést. Augusztustól októberig rendszerint alacsony a folyók vízállása. Ezt a körülményt fel kell használni. Szét kell szedni, ha ez nem megy, fel kell robbantani a roncsokat a kis víz színéig. A munkát legeredményesebben a honvédség alakulatai végezhetnék el. Honvédeink mellett azonban sorba kell állítani minden rendelkezésreálló szakmunkást. A derűlátók gondoljanak az 1038-as árvízre, amikor Pest-Budán az árvíz több milliárd pengős pusztulást okozott, gondoljanak a közelmúlt országos árvizelre is, amikor az Alföld jelentős termőterületei, tanyák és falvak százai a tavaszi jeges ár pusztulásának estek áldozatul. Gergelyfy Sándor szőrmeáruk vétele és eladása 9!IAH relH Lindu-11.6 Ploker Angol, holland, belga és cseh repülőtársasági igazgatói fő Budapesten A magyar főváros a jövő légiforgalmi központja A kelet-nyugati és észak-déli repülőútvonalak Budapesten haladnak keresztül A nagy angol, holland, belga és cseh repülőtársaságok igazgatói a közelmúltban Budapesten voltak, hogy tájékozódjanak a mai magyar közlekedési viszonyokról és tanulmányozva a német háborús rombolás után rendelkezésre álló megmaradt közlekedési lehetőségeinket, letárgyalják a nemzetközi repülőforgalomba való mielőbbi belekapcsolódásunk összes módozatait. A repülőterek helyreállítása A világviszonylatban is nagyjelentőségű és fontosságú vállalatok vezetői sürgették a rettenetes vérzivatar után rendezetlen, feldúlt, megrongált repülőtereink gyors, minden tekintetben teljesen kifogástalan, a célnak megfelelő helyreállítását. A repülőipar nagymúltú kiváló szakemberei és hivatott irányítói kijelentették, hogy Délkelet-Európa repülőbázisa a közeljövőben Magyarország fővárosa lesz, itmért erre kedvező földrajzi fekvése kizárólagos előjoggal predesztinálja. Az a terv, hogy a keletnyugati és az északdéli összes repülőjáratok mind Budapesten vonulnak majd keresztül. A biztonság, gyorsaság és kényelem fontos szempontjainak figyelembevételével készülnek a személy, posta és teherforgalmat lebonyolító repülőgépek. A menetsebesség fokozása mellett a kihasználási lehetőségek tökéletesítésére irányul minden törekvés. A gazdaságosság elve „lehető legkisebb költséggel legnagyobb eredményt elérni“ a repülőgépgyártásnál is maradéktalanul érvényesül, mert a gyárak arra törekszenek, hogy lehetőleg olcsó beszerzési ár mellett a hosszú élettartam, olcsó javítási költség, nagy napi teljesítmény és kis üzemi költség (ez azt jelenti, hogy a hasznos súly a repülőgép teljes súlyának minél nagyobb százalékát haladja meg) összes követelményei megvalósuljanak. A személy- és postaforgalom A polgári személy-, posta- és teherforgalom 1919 óta indult meg. Kezdetben a Handley Page-, majd Armstrong-, 1935-ben már a Fokker F.-típusok tökéletesedtek, majd 1940- ben (Európa polgári személy-, posta és teherforgalma szempontjából az 1940. év kezdete jöhet már csak számításba) Douglas D. C.-gépek közvetítették a forgalmat. Hazánk légiforgalmának a többi államokéval szemben fennálló aviatikai elmaradottságát még szembetűnőbbé tette az a tény, hogy az elmúlt években a repülőgépgyártás a háborús tapasztalatok alapján minden tekintetben sokat fejlődött. A 35. hely... Magyarország a légiforgalom nagysága szerint csak a 35. helyen volt s bizony csak Albánia és Alaszka maradtak mögötte. így: Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Szovjetunió, Olaszország, Nagybritannia, Németalföld, Brazília, Japán, Ausztrália, Lengyelország, Belgium, Kolumbia, Svájc, Csehszlovákia, Bolívia, Kína, Németalföldi India, Ausztria, Spanyolország, Svédország, Chile, Délafrikai Unió, Görögország, Hawai, Brit-India, Líbia,Románia, Finnország, Jugoszlávia, Dánia, Kanada, Belga- Kongó, Délnyugat-Afrika, Magyarország, Albánia, Alaszka. Az európai légikikötők A legfontosabb európai légikikötők sorrendben az 1939 — 1945-ös háború előtt így következtek: Páris, Köln, London, Berlin, Amszterdam, Brüsszel, Frankfurt a. M., Malmö, Halle-Lipcse, Kopenhága, Hannover, Essen, München, Prága, Nürnberg, Rotterdam, Marseille. 1939-ben Magyarországon 4510 légijáratot bonyolítottak le a repülőgépek, útjuk 1,792 176 km hosszú volt, az utasforgalomban 30.708 személy vett részt és 1057 tonnát szállítottak. Hazánkban a most lezárult világháború előtt menetrendszerű járatok közlekedtek Budapest—Bécs, Budapest—Belgrád, Budapest—Miskolc— Kassa, Miskolc—Nyíregyháza, Nyíregyháza—Debrecen, Budapest -Pécs, Pécs—Kaposvár, Budapest—Athén, Budapest—Klagenfurt között. A felsorolt légiforgalmi vonalak jelentősége szempontjából mindenkor a Budapest-Bécs közötti szakasz állott az első helyen. Reméljük, hogy a demokratikus Ausztriával gazdasági és idegenforgalmi érdekeink nagymértékben összefűznek s azelőtti élénk kereskedelmi összeköttetésünk ismét helyreáll. A jelenleg mindenfajta kezdetleges közlekedés átmeneti hiányosságainak kiküszöbölése talán megteremti majd az egészségesebb áralakulást s eltörli vagy a minimumra redukálja a nagyobb árkülönbségeket és áringadozásokat. Dr. T. E. Cséphadaró, kenyérgőzmasina és más cséplési furcsaságok ... Hogyan csépelték kétszáz évvel ezelőtt? — Mint ma országszerte folyik a cséplés, búgnak a gépek és a magyar föld termése az asztagból a hombárba kerül. Érdekes visszatekinteni ebből az alkalomból a régi cséplésekre. ’ Az első cséplőszerszám minden bizonynyal a hadarója volt. Ez az ostorszerűen csapódó cséplőeszköz még ma is megtalálható jóformán minden kisparaszt portáján. A zsupszalma csépléséhez előbb hadarófával verik végig a rozskévéket, majd markonként asztalhoz csapkodva ütik ki a még kalászban maradt szemeket. Természetes, hogy ez a cséplési forma rendkívül hosszadalmas és ma már csak a zsupszalma készítésénél használják a gazdák. A hadarófát kezelni bizony némi szakértelmet kíván. Aki először veszi kezébe ezt az ördöngős szerszámot, szinte bizonyos, hogy magát bólintja fejbe, és hamarosan elmegy a kedve a hadarás folytatásától Emlékezünk esetekre, amikor egyik falu régi zsellér hadarófától kapott fejsérülésén az egész falu nevetett. Az történt ugyanis, hogy a hadarófa az asszony kezében volt és holmi házi perpatvar keretében történt meg az a bizonyos kellemetlen sebesülés. A nyomtatás A cséplés másik ősi formája a nyomtatás. Ez a cséplési mód viszonylag gyorsabb és eredményesebb, mint a hadarófával való munka. Van egy ősi közmondás: „nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját", ami onnét ered, hogy a szérűn beágyazott gabonát lovakkal tipratták s a ló bizony lépten-nyomon belefalt a nyomtatott gabonába. A nyomtatáshoz nemcsak lovakra, hanem fordítókra is szükség volt. Egyegy beágyazott szakaszra négy, esetleg hat villával felszerelt embert számítottak, akik félóránként átfordították a nyomtatás alatt lévő gabonát. A kalászból kitiprott szem alulra került, azt — ha már negyedszer átfordították — rostára merték és a lehetőséghez mérten megtisztították. Ennek a munkának ugyancsak gyenge volt az eredménye. Naponta négy ló és nyolc-tíz ember mindössze tizenhat-húsz mázsa cséplési eredményt tudott felmutatni. Nem is beszélve arról, hogy egy-egy zápor milyen kárt jelentett a nyomtatás alatt álló termésben. Valósággal remegtek kétszáz évvel ezelőtt paraszti őseink a nyomtatás idejére eső záporoktól. Bizony megesett, hogy egy-egy sze Precíziós «tv. műszerek Dórnók javítása, vétele, eladása. IldUlUn GENERAL Múzeum-körút 3. az újjáépített Solymosi Képszalon ahó,legj.obb..magyar mesterek eredeti Soiflóffyi Béla-Út 26. SZ. alkotásaiból válogathat előnyös árakon. Tulajdonos: MÉSZÁROS FERENC. HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK ELADÁSA. SZENDE JÓZSEF CÉG. IV.. MAGYAR-UTCA 1. RADIO GYORS-SERVICE kft. Laborfam XIV. Szabó József-utca 12 városban IV. Kossuth Lajos-utca 4 MARION PÁL szaküzlete KIS ÚJSÁg (3) gény ember egész évi termést elmosta a zápor. A szemveszteségek olyan nagyok voltak, aminőt ma a legrosszabb cséplőgépnél sem tapasztalhatunk. Az első gépek ... Mintegy nyolcvan évvel ezelőtt szerkesztették az első dobverős cséplőt, aminek két fajtája volt forgalomban. Egyik a kézihajtású, úgynevezett kenyérgőzmasina, a másik pedig a lóvontatású járványos cséplő. A kenyérgőzmasinát azokon a szegény zsellérportákon használták, ahol a lóerő nem volt könnyen előállítható. A járgányos gépet pedig a kódosabb gazdaportákon és az uradalmakban alkalmazták. Ezek a gépek még mindig pólyában hagyták a szemet és rostálni kellett utánuk. A múlt század végefelé divatba jöttek a gőzhajtású és viszonylag nagy teljesítményű cséplőgépek. Ezeket váltották fel a mai modern cséplők, amelyek a szem vesztességet a kétszáz év előtti 25—40 százalékról 2—3 százalékra csökkentik és napi teljesítményük két vagon körül van. Tissza a múlthoz Az idei cséplésnél bizony sok helyen le kellett mondani a modern cséplőgépén, üzembehelyezéséről és szerte az országiján sok-sok paraszt- Szérán újra a tovontalású járgányos cséplőgépeket helyezték üzembe. Egyik vasmegyei községben elbeszélgettünk a cseplest ilyen avult módon végző gazdákkal. Kiderült, hogy azért kebett a régi módszerhez folyamodni, mert a községben maradt modern cséplőgépekhez nincs traktor. Ugyancsak híjéban vannak az üzemanyagnak is, főként pedig a kenőolajnak. Az idei száraz nyár lehetővé teszi, hogy a járgányos géppel is viszonylag alacsony szemveszteség mellett csépeljenek. Nem kapott esőt sem kepében, sem osztagban a gabona. Nincs csírás búza, viszont rendkívül vékonyan fizet a búza is, a rozs is. Az árpa cséplése meg éppen rossz eredményeket mutat. Az idei cséplés részben az üzemanyaghiány, részben pedig a korszerű cséplőgépek megrongálódása folytán országszerte lassabban halad. Azonban a föld dolgozó népe megkeresi és meg is találja annak formáját, hogy valójában egyetlen búzaköve se maradjon csépeletlenül. A cseplés ősi formái még mindig megtalálhatók. A legmodernebb gépek mellett, a zsinp cséplése, a különféle hüvelyesek cséplése, a‘'Szegény paraszti portákon változatlanul azokkal az eszközökkel történik, amelyekkel a magyar föld népe kétszáz esztendővel ezelőtt dolgozott. Decs 3. PÁRTMOZGALOM A Független Kisgazdapárt ifjúsága Nagykapornokon ifjúsági napot rendezett, melyre 18 község fiataljai sereglettek össze. Az ünnepség istentiszteletekkel kezdődött, majd az egyes falvak ifjúsága magyar nótákkal, szavalókórusokkal és népi táncbemutatókkal, tárogatószóval szórakoztatta a megjelenteket. Az ünnepséget késő este díszes elvonulással zárta be az egybesereglett ifjúság. *A Független Kisgazda Párt hevesi járási értekezletén a megjelent gazdák panaszolták, hogy a tavasszal beszolgáltatott terményeikért csak a múltévi árakat fizették ki. Azok a gazdák viszont, akik a terménybeszolgáltatási kötelezettségüknek későbbi időpontban tettek eleget, már magasabb árat kaptak, így azok jártak rosszul, akik lelkiismeretesen és becsületesen kellő időben eleget tettek kötelezettségüknek. Kérik a heves megyei gazdák az illetékes minisztériumot, hogy a tavasszal beszolgáltatott búzáért és egyéb terményekért utólagosan fizessék ki azt az árkülönbözetet, ami az akkor kifizetett ár és a később megállapított hivatalos árak között van. Az indítványt a járási értekezlet elfogadta és azt illetékes helyre juttatta. Reméljük, az eredmény nem marad el. A Független Kisgazda Párt VII. kerületi szervezetének iparos csoportja nagyarányú gyűjtést indított a hadifoglyok és hozzátartozóik megsegítése érdekében. Az önálló iparosok igen jelentős összeggel készek hozzájárulni a hadifoglyok megsegítéséhez. Ne adjon el szövetet, textilárut, tiszti DUPLA ÁRON Belvárosi Bárban! tiszti ruházatot stb. CSAK Schwarz Jenőnek. VII., Madách út 8. /Rombach utca sarok). Bélyeggyűjteményt, sorokat, tömegbélyeget legmagasabb áron vesz VÁRADI, Fálk Miksa utca 12, V. 1. (lft). Irodai órák fél 3-5-ig. IBelvári Jazz: Hug’ Suzy Martelt énekel : Magyar György, Pethő, Horváth Hűtött helyiség A legnagyobb sikert MARLENE DIETRICH és JAMES STEWARTAsszonylázadás Kmuce