Kis Ujság, 1946. augusztus (60. évfolyam, 171-194. szám)
1946-08-01 / 171. szám
szempontnak, hogy a magyarság sarkalatos szempontnak tekinti a kisebbségi kérdést. Ezért nagy figyelmet szentelnek a most lezajlott szovjetcsehszlovák tárgyalásoknak, amelyeken a határozatok — a Le Mond értesülése és a moszkvai rádió hivatalos közlése szerint — akkop születtek meg, hogy a Magyarországgal kötendő békével kapcsolatos cseh javaslatok a szovjet kormány részéről rokonszenvvel fogadtattak és jóváhagyattak. E csehszlovák javaslatok a magyar kisebbség sorsára és a pozsonyi hídfő kiszélesítése iránti csehszlovák területi követelésekre vonatkoznak. Beavatott megfigyelők úgy vélik, hogy Magyarország ugyan nem foglalhat el olyan álláspontot, amely nem rokonszenves a Szovjetunió előtt, mégis a csehszlovák javaslatokkal szemben elutasítással élhet, nemcsak azért, mert ezt a jogát biztosította a nagyhatalmak együttműködésének szellemében létrejött megállapodás, mely módot nyújt a magyar álláspont meghallgatására és megvitatására, hanem mert a Szovjetunió egyike azoknak a nagyhatalmaknak, amelyek a döntés legbiztosbb alapját a legyőzött kisnemzetek meghallgatásában és a javaslatok összeegyeztetésében látják. Franciaország minden bizottság tárgyalásán részt vesz, tehát azokon is, amelyeken a magyar kérdések kerülnek napirendre. Ez számunkra kedvező, mert Bidault meglehetős szimpátiával kezeli a magyar kérdéseket és javaslatokat. Ugyanakkor azonban súlyosan mérlegelendő szempont, hogy a csehszlovák diplomácia igen hatékonyan illesztette bele a csehszlovák kérdéseket a franciacseh viszony müncheni vetületébe. Az akkori mulasztások miatt bekövetkezett események kárpótlására törekszik a francia politika, ami mellett igen magasra értékeli a csehek szovjetúnióbeli kapcsolatait és történelmi jelentőséget tulajdonít a cseh politika határozott és gyümölcsöző kapcsolatainak az angolszász nagyhatalmak irányában. A híd politikája már csak azért is rokonszenves a francia politikusok előtt, mert éppen ez az ország az, amely a világ nemzeteinek együttműködésében a legmasszívabb slidként kíván szerepelni a jövőben is. A megnyitás ünnepi külsőségeivel és a mai nap tárgyalásaival részletesen foglalkoznak a világlapok. A világsajtó hangjából a békekonferenciát illetően az óvatos optimizmus csendül ki. A Paris Presse például a békét szimbolizáló zöld olajággal jelent meg első oldalán, de nem a békekonferenciáról, hanem párizsi konferenciáról ír. A cél egy, de az utak szétválnak pillanatnyilag: ebben a megállapításban foglalható össze a tárgyalásokról alkotott általános vélemény. Magyar szempontból figyelemreméltó, hogy a nagy angol és amerikai lapok meglehetősen sűrűn foglalkoznak a helyzetünkkel kapcsolatos problémákkal és a magyar, valamint általában a dunamenti kérdések fontosságára hívják fel a világ közvéleményének figyelmét. A Times foglalkozva Magyarország általános helyzetével, megállapítja, hogy minden kérdésnél fontosabb a gazdasági problémák megoldása. Ebben a tekintetben a lap bizonyos jóvátételi könnyítések lehetőségeire mutat rá. Maron Ferenc Zamercev városparancsnok ajándéka a magyar ifjúságnak A Gyermekbarátok úttörő mozgalma a szovjet városparancsnokságtól két házat kapott ajándékba. Egyet a Vilma királynő úton, ahol a mozgalom központját helyezik el, a másikat a Szabadság-hegyen egy 30 szobás, úszómedencés villát, ahol iskolát és üdülőt létesítenek. Az úttörő mozgalom, amely 6—14 éves gyermekek körében szerez és nevel új harcosokat a demokráciának, ezzel jelentős segítséghez jutott. A házak berendezésére és az üdültetés megindítására társadalmi akció indul. (MOT) Az Of Stiheszerződés termete Más helyen közöljük a magyar békeszerződés tervezetének szövegét, amellyel egyidejűleg nyilvánosságra hozták éjfélkor Paksban mind az öt békeszerződés tervezetét. Valamennyi békeszerződés-tervezet tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az illető országoknak biztosítaniuk kell a területükön élő valamennyi személy számára, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadság, a vallásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési szabadságnak jogát. Valamennyi szerződés tartalmazza továbbá azokat a cikkelyeket is, amelyek megállapítják, hogy a békeszerződések érvénybelépésétől számított legfeljebb 18 hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az illető fővárosokban lévő nagykövetei, vagy misszióvezetői képviselik majd a szövetséges és társhatalmak érdekeit minden olyan ügyben, amely a szerződések végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatos. Az olasz béketervezet Az Olaszországgal kötendő békeszerződés tervezete 78 cikkelyből áll Az első rész területi rendelkezéseket tartalmaz. Megállapítja, hogy Olaszország határai az 1938 január elsején fennállott határok lesznek, kivéve az olasz-francia határ kisebb módosítását és az olasz-jugoszláv határt, amely Venezia, Giulia és trieszti szabad területre vonatkozik. Olaszország átengedi Jugoszláviának Zára városát, valamint a Polagosaszigetet és Görögországnak a környező szigeteket. átengedi Olaszország a Dodekanézosz szigetcsoportot, amelyet demilitarizálnak. Az átengedett területeken lakó olaszok ingáit biztosítják. A szabad trieszti terület sérthetetlenségét és függetlenségét a Biztonsági Tanács szavatolja. Olaszország lemond minden jogcíméről a líbiai, eritreai és szomáli területek birtoka tekintetében. Ezek a területek a végleges statútumok megalkotásáig ideiglenesen a mostani igazgatás alatt maradnak. Olszország kötelezi magát Etiópa felségjogainak és függetlenségének tiszteletben tartására. A további cikkelyek katonai záradékokat tartalmaznak. Ezek szerint Olaszország katonai ereje 185.000 továbbá 65.000 csendőrfőnyi lehet. Az országnak csak 22.500 tisztje és tengerésze lehet. Bizonyos határon felül Olaszország minden hadianyagát a Szovjetúnió, Nagybritannia, Északamerika és Franciaország rendelkezésére köteles bocsátani. A jóvátétel kérdését úgy rendezték, hogy Olaszország a Szovjetnek 100 millió dollárt fizet hét éven belül. A jóvátételek kiegyenlítésére igénybe veszik a Romániában, Bulgáriában és Magyarországon lévő olasz javakat is. A román és bolgár béke A Romániával kötendő békeszerződés tervezete bevezetésében megállapítja, hogy Románia 1944 augusztus 24-ikén teljesen beszüntetett minden hadműveletet, megszakította Németországgal és annak csatlósaival való kapcsolatait és cselekvő részt vállalt a Németország elleni háborúban. Az első fejezet a határokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza és megállapítja, hogy a határ ugyanolyan lesz, mint amilyen 1941 január elsején volt. A szovjet—román határ tekintetében az 1940 június 28-ikán megkötött szovjet—román és az 1945 június 29-ikén megkötött szovjet—csehszlovák szerződés rendelkezései irányadók. Kimondja továbbá, hogy az 1940 augusztus 30-i bécsi döntőbírósági ítélet semmis és hatálytalan. Ennek következtében Magyarország és Románia között helyreáll az a határ, amely 1938 január elsején fennállt. A második fejezet politikai rendelkezéseket tartalmaz, majd a katonai feltételek következnek. Eszerint Románia összesen 120.000 főnyi hadsereget tarthat fenn s légvédelmi tüzérségének létszáma 5000 fő, tengerészetéé ugyancsak 5000, repülőgépeinek száma 150, de csak 100 lehet harci repülőgép. A repülőerők személyzete legfeljebb 8000 főből állhat. Bombázókat Románia nem tarthat. Valamennyi szövetséges haderőt visszavonnak Románia területéről kilencven nappal a békeszerződés életbelépése után, a Szovjetuniónak azonban joga van arra, hogy csapatokat tartson román területen az ausztriai szovjet övezettel való összeköttetés biztosítására. Románia csupán részben teljesít jóvátételt, mégpedig 300 millió dollár értékben, amelyet nyolc éven át kell megfizetnie. A bolgár békeszerződés tervezete szerint Bulgária határainak az 1941 január elsején fennállott határok tekintendők. .A görög-bolgár határt csak akkor fogják végleg megállapítani, amikor Görögország és Bulgária a békeértekezleten ismerteti álláspontját. Bulgária hadereje 55.000 főből állhat, 90 repülőgépet tarthat, de ezek közül csak 70 lehet harci repülőgép, a repülőszemélyzet nem haladhatja meg az 5000 főt és bonjt. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet kormánynak a magyar gazdasági helyzettel kapcsolatban jegyzéket nyújtott át. Az amerikai kormány bevezetőben kifejti, hogy 1945 decembere óta ismételten kezdeményező lépéseket tett arra, hogy a szövetségesek vegyék fontolóra azokat a módozatokat, amelyek révén a három nagyhatalom a krími határozat értelmében megsegítheti Magyaroroszágot elpusztított közgazdasága újjáépítésében. 1940 március 2-ikán az Egyesült Államok kormánya felhívta a figyelmet Magyarország súlyos gazdasági bajaira és figyelmeztetve arra, hogy az ország túl van terhelve jóvátétellel és egy nagyszámú megszálló hadsereg eltartásának költségével. Kérte a szovjet kormányt, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia képviselőivel összhangban készítsenek olyan tervet, amely véget vethet a magyarországi gazdasági felbomlás folyamatának és egyúttal keretet biztosít ahhoz, hogy az ország újjáépítése és az általános európai gazdasági rendbe való újbóli megvalósítható legyen.beilleszkedése Április 21-iki válaszában Visinszki szovjet helyettes külügyminiszter megállapította, hogy Magyarország gazdasági újjáépítésére vonatkozó terv kidolgozása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. A szovjet válasz megállapította, hogy a szovjet jóvátétel és a megszállás Magyarországra nehezedő terhei semmiféle mértékben nem felelősek a magyarországi gazdasági helyzet rosszabbodásáért és Magyarország jelen gazdasági nehézségeinek fő oka az, hogy az Egyesült Államok nem szolgáltatj« vissza Magyarországnak Németország és Ausztria amerikai megszállási övezeteiben lévő elhurcolt javakat, amelyeknek összértéke a becslések szerint 3000 millió dollár. A magyarországi gazdasági helyzettel kapcsolatos jegyzék amelyet az amerikai nagykövet 1946 július 23- ikán nyújtott át a szovjet kormánynak, felhívta a szovjet kormány figyelmét arra a körülményre, hogy a jelenlegi magyar ipari termelésnek — mely a háború előtti színvonalnak csupán egyharmadát éri el — felét a jóvátétel és a megszálló hatalom egyéb szükségletei veszik igénybe. Az amerikai kormány tudomásul vette a szovjet kormánynak azt a felfogását, hogy a magyarországi nehéz gazdasági helyzet egyik fő oka a németországi és ausztriai amerikai megszállási övezetben lévő elhurcolt magyar értékek hiánya és ezért az Egyesült Államok kormánya értesítette a magyar kormányt, hogy az őrizetében lévő elrablótt aranyat visszajuttatják bárói nem lehetnek. Bulgária jóvátételt fizet a Jugoszláviának és Görögországnak okozott károkért, de tekintetbe véve, hogy Bulgária résztvett a németek elleni háborúban, a jóvátétel csupán részleges lesz. A jóvátétel nagyságát nem szabták meg, mert a külügyminiszterek e kérdés megvitatását elhalasztották mindaddig, míg Görögország és Bulgária véleményét ki nem kérik. A finn béke A finn békeszerződés szerint Finnország határai az 1941 január elsején fennálló határok lesznek, eltekintve attól, hogy Finnország visszaadja a Szovjetuniónak Petsamo tartományt. Finnország 34.400 főnyi hadsereget tarthat, haditengerészetének látszama 4500 fő, légiereje 60 repülőgépből és 3000 főnyi személyzetből állhat. A Szovjetuniónak okozott károkat Finnország megtéríti, de tekintve azt, hogy Finnország hadat üzent Németországnak és segítőit kiűzni a német csapatokat területéről, részleges jóvátételt fizet, mégpedig 300 millió dollár értékben, nyolc éven át Magyarországnak. A dunai belvízi hajózást szolgáló vízijárművek visszaszolgáltatását elhalasztják — az amerikai katonai hatóságok és a szovjet hatóságok között Bécsben folyó megbeszélések kimenetelétől függően — mindaddig, amíg a járműveknek a Dunán mai színeik alatt szabad mozgásuk tekintetében megállapodás jön létre. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormánya a magyar fegyverszüneti egyezmény aláírásakor fenntartotta magának a jogot a magyar jóvátétel kérdés újrafelvételére. Az amerikai kormány azt hitte, hogy óvatos gazdálkodással Magyarország megfizetheti a 300 millió dolláros jóvátételt és nem látta előre, hogy Magyarország termelési kapacitása és nemzeti jövedelme néhány hónap alatt a felére, vagy még annál is kevesebbre csökkent és hogy a Magyarország által 1945-ben fizetndő a nemzeti jövedelem jóvátétel például 24 százalékát teszi ki. Hasonlóképpen nem látta előre, hogy Magyarországot kötelezik arra, hogy jóvátételi kötelezettségein felül nagy mennyiségben adjon árut és szolgáltatásokat. Az Egyesült Államok kormánya tudomásul vette a szovjet kormánynak azt az álláspontját, amely szerint a Szovjetúnió, Nagybritannia és az Egyesült Államok tervet dolgoznak ki, amely Magyarország újjáépítését és az országnak az általános európai közgazdaságba való beilleszkedését segíti elő. A szovjet kormány meg lehet győződve arról, hogy Egyesült Államok kormányának nem áll szándékában, hogy Magyarországot kényszerítse bármilyen gazdasági terv elfogadására. Amikor az Egyesült Államok egy magyar gazdasági tervnek háromhatalmi megbeszélését javasolta, olyan segítségre és támogatásra gondolt, amelyet a három nagyhatalom Magyarországnak nyújthat, miután az ország gazdasági kötelezettségeit gondosan meghatározták és beosztották oly módon, hogy azoknak teljesítése ne fossza meg Magyarország lakosságát a megélhetés lehetőségétől. Magyar részről valóban kértek is ilyen értelmű segítséget a három nagyhatalomtól, a magyar pénzügyminiszter már 1945 december 3-i keltezéssel adott a magyar gazdasági és pénzügyi helyzetről a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak beszámolót. Az Egyesült Államok kormánya ezután megállapítja, hogy a jaltai értekezleten a három kormányfő megegyezett abban, hogy „a felszabadított Európában uralkodó ideiglenes bizonytalanság időszakában egyesítik kormányaiknak politikáját a náci Németország uralma alól felszabadított népek, valamint a volt európai csatlósállamok népeinek megsegítésével, hogy azok súlyos politikai és gazdasági demokratikus eszközökkel kérdéseiket oldhassák meg“. Ennek az egyezménynek az értelmében az Egyesült Államok kormánya újból kéri, hogy a Szovjetúnió magyarországi képviselője lépjen érintkezésbe a magyarországi amerikai és brit képviselőkkel a jelenlegi gazdasági bomlás megállítása céljából és egy olyan keret létesítésére, amelyen belül az ország újjáépítése és az általános európai közgazdaságba való beilleszkedése lehetővé válik. Szerepet játszik az a közvetlen szempont is, hogy egy ilyen lépés jótékony hatást gyakorolna arra a pénzügyi stabilizációs programra, amelyet a magyar kormány augusztus elsején bevezet és amelynek érdekében Magyarország körülbelül 32 millió dollárra becsült aranyfedezetét az Egyesült Államok kormánya visszajuttatja. * Magyar szempontból jóleső érzéssel állapítható meg, hogy Magyarország gazdasági megsegítése érdekében és a stabilizáció sikere érdekében a Szovjetúnió épp a legutóbbi napokban már hathatósan enyhítette Magyarország jóvátételi kötelezettségeinek teljesítését, az Egyesült Államok pedig visszaadta a nyugatra harcolt és az amerikai megszállási övezetben eddig őrzött aranyat és egyéb magyar tulajdonokat. Ezzel Magyarország gazdasági talpraállításának érdekében a szövetségesek részéről megtörténtek az első fontos lépések. Az amerikai kormány Magyarország gazdasági talpraállításáért w Csütörtök, 1946 augusztus 1 Ma ítélet Tasnády-Nagy András ügyében Tasnády-Nagy András, a fasiszta Magyarország képviselőházának volt elnöke ügyében tegnap elhangzottak a vádbeszédek. Gyarmati István dr. népügyész nagyhatású vádbeszédében rámutatott Tasnády- Nagy András bűneire, hogy magas közjogi méltóságát arra használta fel, hogy nemzetét a sír szélére döntse. Hasonló szellemben szólalt fel Beer politikai ügyész is. Ma Kelemen Kornél, Tasnády- Nagy András védője, szólal fel, majd az utolsó szó jogán a vádlott beszél. A Pálosi-tanács ezután tanácskozásra vonul vissza és meghozza az ítéletet a háborús főbűnös bűnügyében. A Kisgazda Párt szabolcsi nagygyűlései Az elmúlt vasárnap a Kisgazda Párt Szabolcs vármegyében két nagygyűlést tartott. Az egyiket Balsa községben, ahol Tóth József elnök megnyitója után Andrássy Dániel nemzetgyűlési képviselő beszélt a községi választásokról, a stabilizációról, majd utána Futó Dezső képviselő szólalt fel. Mindkettőjüket nagy figyelemmel hallgatták meg a jelenlévők s lelkesen tüntettek a Kisgazda Párt s annak vezetői mellett. Délután Kemecse községben volt népgyülés, ahová Nagyhalász, Tiszarád, Beszterec, Vasmegyer, Kék, Demecser, Gégény, Nyirbogdány és Túra, Berkes, Oros, Kótaj, Nyírszőlő, Sényő, Nyirtét, Pazony községek küldték el küldöttségeiket. Úgy mondták a kemecseiek, hogy ilyen nagy gyűlést még nem láttak. A gyűlés előtt magyar ruhás lányok, fiúk, lovasok, négyesfogatok, feldíszített lovas és ökrös szekerek vonultak el a vendégek előtt. Kedves jelenet volt, mikor a vendégeknek egy nagyhalászi kisfiú Orosz Jancsi új lisztből sütött cipót adott át, a kislányok pedig csokrokat. Horváth Imre járási titkár nyitotta meg a gyűlést. A következő felszólaló Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő volt, aki egyórás beszéd keretében ismertette a belpolitikai helyzetet. Szólott a gyakori belpolitikai válság okairól, az egyformán elítélendő szélsőjobb és szélsőbaloldalra való elcsúszásokról. Andrássy Dániel felszólalásában gazdasági kérdésekkel foglalkozott s rámutatott arra, milyen nagy szüksége van a falu népének a jó pénzre. Utána Virágh József beszélt az árak és bérek egymáshoz való viszonyáról. A politikai gyűlés után a Kisgazda Párt ifjúsági szervezete műkedvelői számokat adott elő. A szereplők: Horváth Etus, Vida György, Berki Kati, Jakab Piroska, Ászt András, Márton Antal, Here Julika, Bihari Mária, a nyírszőllősi együttes, Kiss Irén és Virágh Piroska, valamennyien kitettek magukért. A jól sikerült nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Zsidó lőszergyárat fedeztek fel Tel Avivban. Az amerikai rádió jelenti, hogy Tel Avivnak kedd reggel megkezdődött átfésülése során egy pincében lőszergyárat találtak, amelyből a terrorista szervezetek fedezték szükségletüket. BALATONLELLÉN WC: fizető vendégeket fogadok, kitűnő ellátással: tej, gyümölcs, hús. Strand, park, garázs. Cím: Bp., VII., Rákóczi út 50, III. 37, A lépcső