Kis Ujság, 1948. július (2. évfolyam, 148-173. szám)
1948-07-18 / 162. szám
oli István rááll vesz ide a beszolgáltatásokról Húsz millióból 14 millió mázsa kenyérgabona marad a parasztság kezén . A rendeleteket jószándékkal, de szigorúan végre kell hajtani, hogy minden ellátatlannak legyen kenyere Dobi István ezután ismertette azokat a kedvezményeket, amelyeket a pontosan beszolgáltató gazdák kapnak, ismertette a szigorú ellenőrzés fontosságát, majd a következőképpen folytatta: " Azért szigorítjuk meg az ellenőrzést, hogy egyszers mindenkorra lezárjuk a beszolgáltatás kérdését és ne legyünk kénytelenek egész esztendőben újra meg újra zavarni a parasztságot nehéz munkájában. Ezután a fokozatos teherviselésről szólt Dobi István, hangsúlyozva, hogy a terheket természetesen azoknak kell viselniök, akiknek erősebb a válluk, akiknek többet adott a sors. Ez ellen ne zúgolódjanak, hanem gondolkodjanak el azon, hogy menynyivel jobb az ő sorsuk, mint azoké, akik csak két kezük munkája után tudnak élni. — Kapom a jelentéseket — mondotta Dobi István —, hány helyen akarnak kibújni az ellenőrzés alól. Sokfelé dugnak el búzát, nem is egy mázsát, hanem többet. Mikor elcsípik őket, szidják a demokráciát. Ezeket az embereket a tzapzsiság hajtja, ezekben nem él a közösségi érzés, ezek csak a maguk hasznát nézik és nem gondolnak arra, hogy éhező ember szájába nem jut kenyér az ő magatartásuk miatt. Nem lehet könyörület velük szemben. A törvény teljes szigorával sújtunk le rájuk. Éppen ezért felhívom a parasztságot arra, hogy a saját érdekében ne tegyen ilyet. Hajtsa végre mindenki a rendeleteket, hiszen beszédem elején rámutattam arra, hogy a gabonatermés majdnem háromnegyed része, 14 millió mázsa a parasztság kezén marad. Fel akarom még hívni a pártok és a népi szervek vezetőinek, de különösen a Független Kisgazdapárt tagjainak és vezetőinek figyelmét arra, hogy minden községben legyenek segítségére a hatósági szerveknek a rendeletek végrehajtásában. Különösen az elemi kárt szenvedett vidékeken, mert a rendeleteket csak jószándékkal és segítőkészséggel lehet végrehajtani. Amint mindenki láthatja, az idei jó termés minden dolgozónak könnyebb és jobb megélhetést biztosít. Ezért ne zúgolódjék senki, hanem mindenki jöjjön segítségünkre, hogy nemzetünket erősítsük és a népi demokráciát tovább építsük — fejezte be rádióbeszédét Dobi István. Dobi István földművelésügyi miniszter, a Független Kisgazdapárt országos elnöke pénteken este a rádióiban beszédet mondott a termésbeszolgáltatásról, a fejadagok felemeléséről és a fokozatos teherviselésről. Beszéde elején hangoztatta, hogy termésünk bőségesebb, mint bármikor a felszabadulás óta. A Tiszántúlt eltekintve elemi kár csak kisebb mértékben és szórványosan érte termésünket. Vannak azonban, akik meg akarják mérgezni azt a jó érzést, amit a termény betakarítása jelent a gazdának — mondta Dobi István. A reakció nem nyugszik és most teljes erejével rávetette magát a parasztságra, kis-, közép- és nagyparasztságra külön-külön és izgat a beszolgáltatás, a cséplési ellenőrzés ellen. Meggyőződésem, hogy parasztságunk megérti a józan, beszédet és belátja, hogy most ugyanazok lázítanak, akik az iskolák államosítása alkalmából, vagy egyéb alkalmakkor a múltban tették. Hogyan oszlik meg a kenyérgabona a város és falu népe között? A PL mindennapi kenyeret mindenki számára biztosítani kell. Húszmillió méter mázsa kenyérgabona termésre számítunk ebben az esztendőben, ez a békeévek közepes termésének felel meg. Sokan azt mondják, hogy ilyen jó termés mellett nem kell beszolgáltatás, mert szabadforgalom mellett is megveheti mindenki szükségletét. Ezek szembenállanak azzal a szociális fejlődéssel, amely népünk életében végbement. Mi, akik a népi demokráciáért a kiegyenlítődött életért harcolunk, nem engedhetjük meg, hogy egyes nagyjövedelműek annyi búzát vegyenek, amennyi nekik jólesik, míg a szegény munkás vagy napszámos ember még a betevő falatot sem tudja gyermekeinek biztosítani. A mi feladatunk, hogy mindenki számára biztosítsuk a mindennapi kenyeret. Az a kötelességünk, hogy a 20 millió mázsa kenyérgabonát úgy osszuk szét, hogy az országban ne maradjon éhes száj. A termés felét a parasztság fogyasztja el. Le kell számolnunk a vetőmagot is. Négymillió méter mázsa kell vetőmagra, így hatmillió mázsa körüli kenyérgabona mennyiség marad fenn. Az ellátatlanok száma 4 millió 300 ezer. Ebből az ipari munkásoké családtagjaikkal együtt 985 ezerre tehető. Nem igaz tehát, hogy az ipari munkásság eszi el a paraszt elől a kenyeret. Nagyvárosaink és az ipari munkásság együtt 2 millió 100 ezer lélekszám körül mozog. A kisebb vidéki városok és falvak ellátatlanjainak száma pedig 2 millió 200 ezret tesz ki. A jóvátételre is számítanunk kell még akkor is, ha a Szovjetunió ebben olyan nagylelkű, mint amilyen nagylelkűséget és jóindulatot tőle mindig tapasztaltunk. Eddig már 18 millió mázsa jóvátételi hátralékunk van. Világos tehát, hogy a fennmaradó hat millió méter mázsa kenyérgabona beosztása nem kis gondot okoz. Meg kell világítanom a fejadag kérdését is, hogy paraszt-testvéreimet megnyugtassam. A felnőtt parasztság fejadagja 220 kiló az egy— hatéves gyermekeké pedig 160 kiló. Ezzel szemben a városi lakosság fejadagja 80 kiló, a testi munkásé 110 kiló, a nehéz testi munkásé 140 kiló. Paraszttestvéreink tehát világosan láthatják, hogy nincs szó sérelmükről, nem az ő rovásukra osztottuk el munkájuk eredményét. Az idei termés után fel kell emelnünk a munkásság és a városi dolgozók fejadagját, mihelyt tiszta képet kapunk a betakarított termésről. Éppen a parasztság érdekeit védtük meg, amikor elrendeltem, hogy a termésből először mindenkinek a fejadagot kell meghagyni, másodszor a gazdasági szükségletet és csak azután következik a beszolgáltatás. Ezzel olyan döntő lépést tettünk parasztnépünk érdekeinek meg-óvása dolgában, ami minden reakciós izgatást és bujtogatást el kellene, hogy némítson. Négymillió firátes sír- és ráncsalás a Fimei kávéhozatalinál A Fiumei kávébehozatali társaságnak Svájcba disszidált tulajdonosa, Lonkai József, vámügyi csalásairól újabb adatokat derít ki a gazdasági rendőrség. A népjóléti minisztérium néhány hónappal ezelőtt engedélyt adott, Lonkainak szeretetcsomagok behozatalára és szétosztására. Lonkai az engedéllyel visszaélve, a cég részére vásárolt kávét is mint úgynevezett szeretetcsomagot vámmentesen és adómentesen adta el felárral. Mintegy négymillió forint értékű adó- és vámcsalás, továbbá árdrágítás ügyében indult meg ellene az eljárás. Négy bűntársát a gazdasági rendőrség letartóztatta, nevüket csak a nyomozás későbbi folyamán hozzák nyilvánosságra t Az Igazságsyminiszter rendeletére a váci lapkázta 40 leges? büntetését espavel Hírt adtunk arról, hogy a minisztertanács határozata értelmében a rögtönítélő bíróságok által régebben nem súlyos bűncselekményért elítéltek, ha jó viseletűeknek bizonyulnak vagy remény van, hogy a dolgozók társadalmának hasznos tagja lesznek, feltételes szabadságra kerülnek és bizonyos idő után kegyelemből büntetésük hátralevő részét elengedik. Illés István dr. igazságügyminiszter legutóbb Sopronban személyesen válogatta ki azokat, akiket szabadlábra helyezhetőnek talált, pénteken délután pedig Vas Zoltán és az igazságügyminisztérium több főtisztviselője társaságában a váci fegyházban vetettette maga elé azokat a nem megrögzött bűntetteseket, akiket a seniáriális bíróság az utóbbi években elítélt. Az igazságügy miniszter mintegy negyven fogolynak a büntetését szakította félbe. Rövidesen a többi fegyintézetre is sor kerül. Renus,csúz, issiás, ízleli Használjon Micromát kapható V. Csáky utca 9 Villamossági szaküzlet A terményárak — A termények árát a múlt év színvonalán tartottuk. Erre szükség van, mert a világ búzatermése elérte a békebeli színvonalat és nem függetleníthetjük magunkat a gabona világárának alakulásától. Ha felemeltük volna a búza árát, megdrágítottuk volna annak a négymillió embernek az életét, akik a kenyeret vásárolják és ez magával hozta volna az általános áremelkedést. Új Állatkerti Színpad: Cigánybáró, ma 8 c. bemutató teljes színpadi előadásban Bognár József egyéves polgármesterségét ünnepli Budapest és az évforduló külön ünnepe a Független Kisgazda Pártnak. E Et az esztendő helyezte a magyar politika élvonalába Bognár Józsefet. A Szombathelyről elindult munkasíra a negyvenes évek elején csatlakozott ahhoz a kisgazdapárti radikális csoporthoz, amelynek már akkor Jildy Zoltán és Bajcsy- Zsilinszky Endre volt a szellemi vezetője. A felszabadulás után Bognár bekapcsolódott a párt országos központjának munkájába és azonnal feltűnt szervező erejével, kivételes szónoki képességével. Egymás után kapta a kényesnél kényesebb megbízásokat a budapesti és az országos szervezetben, tájékoztatási miniszter lett. Mikor a párt belső rendeződése végbement, Bognár Józsefet Budapest polgármesterévé választották. A főváros simán gördülő adminisztrációja a fiatal polgármester kezében tökéletesen alkalmazkodott a fejlődéshez, a fokozódó gazdasági és szociális igényekhez, a folyton szaporodó feladatokhoz. Állam és főváros teljes harmóniáját kellett kialakítani, hogy az újjáépítésben, a városfejlesztésben és a dolgozó tömegek mukával és jóléttel való ellátásában nehézségek nélkül egyesüljenek a demokrácia összes erői. Nemcsak a kormányzatban, hanem a városvezetésben is rendkívül politikai feladat volt ez és Bognárnak sikerült legyőznie az eléje tornyosodó nehézségeket, megoldania feladatait. A polgármesteri székben fiatalon szerezte meg azt az országos politikai tekintélyt, ami azután a nagyválasztmány bizalmából a Kisgazda Párt alelnöki székébe emelte. A polgármesterben és az ügyvezetőben a felszabadulás utáni idők egyik legkiemelkedőbb politikus vezető egyéniséget ünnepeljük. Bereczky Albertet választották Ravasz László utódává A dunamelléki református egyházközség új püspöke Hosszú hónapok után eldőlt a dunamelléki református egyházkerület püspök-lelkipásztori székének sorsa: a lemondott Ravasz László utódává Bereczky Albertet választották meg a dunamelléki református egyházközségek presbitériumai. A Kis Újság széles tömegei nagyon jól tudják, hogy kicsoda Bereczky Albert, a lelkipásztor, a kiváló kultúrpolitikus. Magyar népünk református rétegeinek most megindult országos lapja. Az Út így ír. Bereczky Albert nemzeti és népevangelizátori elhivatottságáról püspökké való megválasztása alkalmával. — A dunamelléki püspök megválasztása — írja a reformátusok országos néplapjának alkalmi különszáma — nem volt magánügye a magyar református egyháznak! Ehhez hozzászóltak a külföldi kereszténység nagy tanítói is, de élénk figyelemmel kísérték a magyarországi kereszténység más ágazatai is. Bereczky Albertben az egyetemes kereszténység hűséges szolgálatára törekvő lelkipásztort választotta püspökévé a dunamelléki kerület. A magyarországi kereszténység élő mozgalmai bizalommal tekintenek és ezután is jó várakozással néznek Bereczky Albertre, még a római katolicizmusból is, mert ha voltak és lesznek is az egyházpolitikai katolicizmus és a Bereczky Albertben képviselt magatartásban különbségek — az evangélium hitében és engedelmességében élő katolicizmus mindig fel fogja ismerni a közös Igét és a közös Lelket — Bereczky Albert szolgálatában. Bereczky Albert 1893 augusztus 10-én született Budapesten. Középiskoláit Kunszentmiklóson, Kecskeméten, Pápán, theológiát Pápán és Baselben végzett. Lelkészi szolgálatát 1916-ban kezdte el Salgótarjánban. Majd Dunabogdányon és Pécelen szolgált. Bányászok, paraszti magyarok, munkásság között élt. 1927-ben Tildy Zoltánnal együtt megrendezik az első református nagygyűlést, utána hamarosan a másodikat is. 15 ezer ember sereglett össze a hívásukra. Azóta sem látott ilyen hatalmas seregszemlét a magyar református világ. A betűvel is hirdetett evangélium szenvedélyes szeretete Bereczky Albertnek. Tildy Zoltánnal együtt szerkesztették a reformátusság eddigi legnagyobb hetilapját, a Keresztyén Családot, is. 1929-ben lelkipásztor lesz Budapesten a Tutaj utcai gyülekezetben, ebből nőtt a Pozsonyi úti egyházközség. 1944 sötétségében ő a magyar függetlenségi front, az ellenállási mozgalom egyházi vonalának vezető embere. 1945 május 1-től államtitkár, 1946 június 1-ig. Ettől kezdve minden idejével az egyháznak él. 4-es szorzószám lép életbe a taxiknál mert a taxiüzemek nem voltak rentábilisak Már huzamosabb idő óta tárgyalások folynak az autótaxi viteldíjának felemeléséről. Ennek egyik oka, hogy a taxiüzemek nem rentábilisak, másik oka, hogy a vállalatok igen nagy összegű beruházásokat hajtanak végre és modernizálják üzemüket, így legutóbb is a Szürketaxi 200 darab Renault-kocsit vásárolt Franciaországban, amelyek közül száz darab már megérkezett és üzemben is van és a további száz autó július hó folyamán érkezik meg. Ezzel a szürketaxi-létszám több mint ötszáz lesz, de a régieket kiselejtezik, úgyhogy végeredményben négyszáz modern kocsi marad üzemben. Az üres kilométerek és a fölösleges utak elkerülése végett ismét üzembe helyezik a Teleki téri garázst, amely eddig más célokat szolgált és Budán is garázst létesít a Szürketaxi igazgatósága, hogy a kocsik ne kényszerüljenek, a Kerepesi úti központi garázsba bemenni éjszakánként. Az áremelés tekintetében úgy döntöttek, hogy az eddigi 3,28-szoros szorzószám helyett 4 lesz a szorzószám s így az utas kerek összeget fizet. A legkisebb út három forint lesz, miután az első tarifa 0,75 forint. Forintonként, az előreláthatólag augusztus elején életbelépő áremelés, 17 fillér emelkedést jelent. A Szürketaxi igazgatósága részéről az áremelést a következőképpen indokolták meg: — A fölöttes hatóságok már hozzájárultak az áremeléshez, melyre azért van szükség, mert az üzem nem volt rentábilis. Ha hárman ülnek be egy taxiba, az olcsóbb, mint az autóbusz. Ezenkívül nagy beruházásokat bonyolítunk le, modernizáljuk az üzemet, új garázsokat helyezünk üzembe és igyekezünk, amenynyire lehet, ezzel a fölösleges kiadásokat is erősen csökkentem. Sorozatos bűnös merényletek a közellátás ellen A beszolgáltatással kapcsolatban egyes népellenes elemek megkísérelték, hogy a dolgozó nép közellátását biztosító rendelkezéseket szabotálják. Ezenkívül megkísérelték, hogy demokráciaellenes rémhírek terjesztésével a mezei munkák folytonosságát és a dolgozó nép nyugalmát zavarják. A rendőrség minden esetben leleplezte ezeket a kártevőket és megvédte a dolgozó magyar nép érdekeit. Az államrendőrség szerencsi kapitánysága őrizetbe vette Ferenczi János cséplőgép-tulajdonost. Ferenczi a cséplőgépet baltával szét akarta verni, nehogy a szegény parasztság gabonáját csépelhesse, majd fel akarta gyújtani a gépet. A rendőrség Ferenczi Jánost internálta, ügyét pedig áttette az államügyészséghez. Az államrendőrség gyöngyösi kapitánysága Missák Jenő 115 holdas nagygazdát, cséplőgéptulajdonost őrizetbe vette. Missák Jenő súlyos cséplési visszaéléseket követett el. Már többízben követett el közellátási bűncselekményeket és emiatt ezidőszerint eljárás folyik ellene. Nemzetiségi gyűlölködés szítása címén népbírósági eljárás is van folyamatban ellene. Perczel Márton paksi 10 holdas földbérlő engedély nélkül csépelt gabonáját feketén akarta megöröltetni. A rendőrség átadta az államügyészségnek. Az államrendőrség jászapáti kapitánysága Mihalik Andrást, a jászapáti gőzmalom igazgatóját, valamint Szikszai Kálmán és Nagy Pál Lajos főmolnárokat a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatt átadta a szolnoki népügyészségnek. Az igazgató és a főmolnárok a malom vámkeresetéből nagymennyiségű lisztet elfeketéztek. A heves vármegyei kapitányság őrizetbe vette Bazsó Gábor felnémeti cséplőgéptulajdonost. Bazsó a kollektív szerződés mellőzésével önmaga által készített szerződést íratott alá a munkásokkal. Az előírt öt és fél százalék helyett mindössze négy százalékot állapított meg, ebbe betudta az etetőmunkások bérét is, ezenkívül a munkásokat az OTI-járulék fizetésére kötelezte. Bazsó Gábor elmulasztotta a cséplés megkezdésének bejelentését és nem értesítette ki a cséplési ellenőrt. Hercegfalva községhez tartozó Kisvenyimen a földművesszövetkezet cséplőgépébe három vasrudat és egy baltát dobtak. Emiatt a gép öt órán keresztül nem dolgozhatott. A rendőrség a szabotázzsal kapcsolatban négy egyént őrizetbe vett. Földes György, a KISOSz pécsi körzetének eddigi vezetője lett a KISOSz új központi főtitkára. Földes a napokban foglalta el új hivatalát. — Halálozás, özv. Domokos Árpádné, szül. Pity Piroska, életének 69. évében hosszas szenvedés után elhúnyt. Temetése f. hó 17-én, szombaton d. u. fél 3 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházából. Végre itt a nyár legvidámabb revűje a vlfiUTáfC Nyitott alté [SmbMiHnB HüllőAWL..cí mű 2 órás kacagtató revű- 05 TM TM 'aSBiWSiv paródiája. írta Nádassy László A főszerepben Latabár Kálmán 17-én, szombaton