Kis Ujság, 1948. július (2. évfolyam, 148-173. szám)

1948-07-18 / 162. szám

oli István rááll vesz ide a beszolgáltatásokról Húsz millióból 14 millió mázsa kenyérgabona marad a parasztság kezén . A rendeleteket jószándékkal, de szigorúan végre kell hajtani, hogy minden ellátatlannak legyen kenyere Dobi István ezután ismertette azo­kat a kedvezményeket, amelyeket a pontosan beszolgáltató gazdák kap­nak, ismertette a szigorú ellenőrzés fontosságát, majd a következőkép­pen folytatta: " Azért szigorítjuk meg az el­lenőrzést, hogy egyszers mindenkorra lezárjuk a beszolgáltatás kérdését és ne legyünk kénytelenek egész esz­tendőben újra meg újra zavarni a parasztságot nehéz munkájában. Ezután a fokozatos­ teherviselésről szólt Dobi István, hangsúlyozva, hogy a terheket természetesen azoknak kell viselniök, akiknek erősebb a válluk, akiknek többet adott a sors. Ez ellen ne zúgolódjanak, hanem gondolkodjanak el azon, hogy meny­nyivel jobb az ő sorsuk, mint azok­é, akik csak két kezük munkája után tudnak élni. — Kapom a jelentéseket — mon­dotta Dobi István —, hány helyen akarnak kibújni az ellenőrzés alól. Sokfelé dugnak el búzát, nem is egy mázsát, hanem többet. Mikor elcsí­pik őket, szidják a demokráciát. Ezeket az embereket a tzapzsiság hajtja, ezekben nem él a közösségi érzés, ezek csak a maguk hasznát né­zik és nem gondolnak arra, hogy éhező ember szájába nem jut kenyér az ő magatartásuk miatt. Nem lehet könyörület velük szemben. A törvény teljes szigorával sújtunk le rájuk. Éppen ezért felhívom a parasztságot arra, hogy a saját érdekében ne te­gyen ilyet. Hajtsa végre mindenki a rendeleteket, hiszen beszédem­ elején rámutattam arra, hogy a gabonater­més majdnem háromnegyed része, 14 millió mázsa a parasztság kezén ma­rad.­­ Fel akarom még hívni a pártok és a népi szervek vezetőinek, de kü­lönösen a Független Kisgazdapárt tagjainak és vezetőinek figyelmét arra, hogy minden községben legye­nek segítségére a hatósági szerveknek a rendeletek végrehajtásában. Kü­lönösen az elemi kárt szenvedett vi­dékeken, mert a rend­el­eteket csak jószándékkal és segítő­készséggel le­het végrehajtani. Amint mindenki láthatja, az idei jó termés minden dolgozónak könnyebb és jobb meg­élhetést biztosít. Ezért ne zúgolódjék senki, hanem mindenki jöjjön segít­ségünkre, hogy nemzetünket erősít­sük és a népi demokráciát tovább építsük — fejezte be rádióbeszédét Dobi István. Dobi István földművelésügyi mi­niszter, a Független Kisgazdapárt or­szágos elnöke pénteken este a rádió­iban beszédet mondott a termés­beszolgáltatásról, a fejadagok feleme­léséről és a fokozatos teherviselés­ről. Beszéde elején hangoztatta, hogy termésünk bőségesebb, mint bármi­kor a felszabadulás óta. A Tiszántúlt eltekintve elemi kár csak kisebb mér­tékben és szórványosan érte termé­sünket.­­ Vannak azonban, akik meg akarják mérgezni azt a jó érzést, amit a termény betakarítása jelent a gazdának — mondta Dobi István. A reakció nem nyugszik és most teljes erejével rávetette magát a parasztságra, kis-, közép- és nagyparasztságra külön-kü­lön és izgat a beszolgáltatás, a cséplési ellenőrzés ellen. Meggyőződésem, hogy parasztságunk megérti a józan, beszédet és belátja, hogy most ugyanazok lázítanak, akik az iskolák államosítása alkalmából, vagy egyéb alkalmakkor a múltban tették. Hogyan oszlik meg a kenyérgabona a város és falu népe között? A­ PL mindennapi kenyeret min­denki számára biztosítani kell. Húsz­millió méter mázsa kenyérgabona termésre számítunk ebben az esz­tendőben, ez a békeévek közepes termésének felel meg. Sokan azt mondják, hogy ilyen jó termés mellett nem kell beszolgáltatás, mert szabadforgalom mellett is megveheti mindenki szükségletét. Ezek szem­benállanak azzal a szociális fejlő­déssel, amely népünk életében vég­bement. Mi, akik a népi demokrá­ciáért a kiegyenlítődött életért har­colunk, nem engedhetjük meg, hogy egyes nagyjövedelműek annyi búzát vegyenek, amennyi nekik jólesik, míg a szegény munkás vagy nap­számos ember még a betevő falatot sem tudja gyermekeinek biztosítani.­­ A mi feladatunk, hogy mindenki számára biztosítsuk a mindennapi kenyeret. Az a kötelességünk, hogy a 20 millió mázsa kenyérgabonát úgy osszuk szét, hogy az országban ne maradjon éhes száj. A termés fe­lét a parasztság fogyasztja el. Le kell számolnunk a vetőmagot is. Négymillió méter mázsa kell vető­magra, így hatmillió mázsa körüli kenyérgabona mennyiség marad fenn. Az ellátatlanok száma 4 millió 300 ezer. Ebből az ipari munkásoké csa­ládtagjaikkal együtt 985 ezerre tehető. Nem igaz tehát, hogy az ipari mun­kásság eszi el a paraszt elől a kenye­ret. Nagyvárosaink és az ipari mun­kásság együtt 2 millió 100 ezer lélek­­szám körül mozog. A kisebb vidéki városok és falvak ellátatlanjainak száma pedig 2 millió 200 ezret tesz ki. A jóvátételre is számítanunk kell még akkor is, ha a Szovjetunió ebben olyan nagylelkű, mint amilyen nagy­lelkűséget és jóindulatot tőle mindig tapasztaltunk. Eddig már 18 millió mázsa jóvátételi hátralékunk van. Világos tehát, hogy a fennmaradó hat millió méter mázsa kenyérgabona beosztása nem kis gondot okoz. Meg kell világítanom a fejadag kérdését is, hogy paraszt-testvérei­met megnyugtassam. A felnőtt pa­rasztság fejadagja 220 kiló az egy— hatéves gyermekeké pedig 160 kiló. Ezzel szemben a városi lakosság fej­adagja 80 kiló, a testi munkásé 110 kiló, a nehéz testi munkásé 140 kiló. Paraszttestvéreink tehát világosan láthatják, hogy nincs szó sérelmük­ről, nem az ő rovásukra osztottuk el munkájuk eredményét.­ ­ Az idei termés után fel kell emelnünk a munkásság és a városi dolgozók fejadagját, mihelyt tiszta képet kapunk a betakarított termés­ről. Éppen a parasztság érdekeit védtük meg, amikor elrendeltem, hogy a termésből először mindenki­nek a fejadagot kell meghagyni, má­sodszor a gazdasági szükségletet és csak azután következik a beszolgál­tatás. Ezzel olyan döntő lépést tet­tünk parasztnépünk érdekeinek meg-­­óvása dolgában, ami minden reak­ciós izgatást és bujtogatást el kelle­ne, hogy némítson. Négymillió firátes sír- és ráncsalás a Fim­ei kávéhozatalinál A Fiumei kávébehozatali társaság­nak Svájcba disszidált tulajdonosa, Lonkai József, vámügyi csalásairól újabb adatokat derít ki a gazdasági rendőrség. A népjóléti minisztérium néhány hónappal ezelőtt engedélyt adott, Lonkainak szeretetcsomagok behozatalára és szétosztására. Lonkai az engedéllyel visszaélve, a cég részére vásárolt kávét is mint úgynevezett szeretetcsomagot vám­mentesen és adómentesen adta el fel­árral. Mintegy négymillió forint ér­tékű adó- és vámcsalás, továbbá ár­drágítás ügyében indult meg ellene az eljárás. Négy bűntársát a gazdasági rend­őrség letartóztatta, nevüket csak a nyomozás későbbi folyamán hozzák nyilvánosságra t Az Igazságsyminiszter rendeletére a váci lapkázta 40 leges? bü­ntetését espav­el Hírt adtunk arról, hogy a minisz­tertanács határozata értelmében a rögtönítélő bíróságok által régebben nem súlyos bűncselekményért elítél­tek, ha jó viseletűeknek bizonyulnak vagy remény van, hogy a dolgozók társadalmának hasznos tagja lesznek, feltételes szabadságra kerülnek és bi­zonyos idő után kegyelemből bünte­tésük hátralevő részét elengedik. Illés István dr. igazságügyminisz­ter legutóbb Sopronban személyesen válogatta ki azokat, akiket szabad­lábra helyezhetőnek talált, pénteken délután pedig Vas Zoltán és az igaz­­ságügyminisztérium több főtisztvise­lője társaságában a váci fegyházban vetettette maga elé azokat a nem megrögzött bűntetteseket, akiket a seniáriális bíróság az utóbbi években elítélt. Az igazságügy miniszter mint­egy negyven fogolynak a büntetését szakította félbe. Rövidesen a többi fegyintézetre is sor kerül. Ren­us,csúz, issiás, ízleli Használjon Micromát kapható V. Csáky­ utca 9 Villamossági szaküzlet A terményárak — A termények árát a múlt év színvonalán tartottuk. Erre szükség van, mert a világ búzatermése elérte a békebeli színvonalat és nem füg­getleníthetjük magunkat a gabona vi­lágárának alakulásától. Ha felemel­tük volna a búza árát, megdrágítot­tuk volna annak a négymillió em­bernek az életét, akik a kenyeret vá­sárolják és ez magával hozta volna az általános áremelkedést. Új Állatkerti Színpad: Cigánybáró, ma 8 c. bemutató teljes színpadi előadásban Bognár József egyéves polgármesterségét ünnepli Budapest és az évforduló külön ünnepe a Független Kisgazda Párt­nak. E Et az esztendő helyezte a ma­gyar politika élvonalába Bognár Józsefet. A Szombathelyről elindult m­unka­sír­a a negyvenes évek elején csatlakozott ahhoz a kisgazdapárti radikális csoporthoz, amelynek már akkor J­ildy Zoltán és Bajcsy- Zsilinszky Endre volt a szellemi vezetője. A felszabadulás után Bognár be­kapcsolódott a párt országos köz­pontjának munkájába és azonnal feltűnt szervező erejével, kivételes szónoki képességével. Egymás után kapta a kényesnél­ kényesebb meg­bízásokat a budapesti és az orszá­gos szervezetben, tájékoztatási mi­niszter lett. Mikor a párt belső rendeződése végbement, Bognár Józsefet Budapest polgármesterévé választották. A főváros simán gör­dülő adminisztrációja a fiatal pol­gármester kezében tökéletesen al­kalmazkodott a fejlődéshez, a fo­kozódó gazdasági és szociális igé­nyekhez, a folyton szaporodó fel­adatokhoz. Állam és főváros teljes harmóniáját kellett kialakítani, hogy az újjáépítésben, a városfej­lesztésben és a dolgozó tömegek mukával és jóléttel való ellátásá­ban nehézségek nélkül egyesülje­nek a demokrácia összes erői. Nem­csak a kormányzatban, hanem a városvezetésben is rendkívül politi­kai feladat volt ez és Bognárnak sikerült legyőznie az eléje tornyo­sodó nehézségeket, megoldania fel­adatait. A polgármesteri székben fiatalon szerezte meg azt az országos poli­tikai tekintélyt, ami azután a nagy­választmány bizalmából a Kisgazda Párt alelnöki székébe emelte. A polgármesterben és az ügyvezető­ben a felszabadulás utáni idők egyik legkiemelkedőbb politikus ve­zető egyéniséget ünnepeljük. Bereczky Albertet választották Ravasz László utódává A dunamelléki református egyházközség új püspöke Hosszú hónapok után eldőlt a dunamelléki református egyházkerü­let püspök-lelkipásztori székének sorsa: a lemondott Ravasz László utódává Bereczky Albertet választot­ták meg a dunamelléki református egyházközségek presbitériumai. A Kis Újság széles tömegei nagyon jól tudják, hogy kicsoda Bereczky Albert, a lelkipásztor, a kiváló kultúr­­politikus. Magyar népünk református rétegeinek most megindult országos lapja. Az Út így ír. Bereczky Albert nemzeti és népevangelizátori elhiva­tottságáról püspökké való megválasz­tása alkalmával. — A dunamelléki püspök megvá­lasztása — írja a reformátusok or­szágos néplapjának alkalmi külön­­száma — nem volt magánügye a magyar református egyháznak! Ehhez hozzászóltak a külföldi ke­reszténység nagy tanítói is, de élénk figyelemmel kísérték a magyaror­szági kereszténység más ágazatai is. Bereczky Albertben az egyetemes kereszténység hűséges szolgálatára törekvő lelkipásztort választotta püspökévé a dunamelléki kerület. A magyarországi kereszténység élő mozgalmai bizalommal tekintenek és ezután is jó várakozással néznek Bereczky Albertre, még a római ka­tolicizmusból is, mert ha voltak és lesznek is az egyházpolitikai katoli­cizmus és a Bereczky Albertben képviselt magatartásban különbségek — az evangélium hitében és enge­delmességében élő katolicizmus min­dig fel fogja ismerni a közös Igét és a közös Lelket — Bereczky Al­bert szolgálatában. Bereczky Albert 1893 augusztus 10-én született Budapesten. Közép­iskoláit Kunszentmiklóson, Kecskemé­ten, Pápán, theológiát Pápán és Basel­­ben végzett. Lelkészi szolgálatát 1916-ban kezdte el Salgótarjánban. Majd Dunabogdá­­nyon és Pécelen szolgált. Bányászok, paraszti magyarok, munkásság kö­zött élt. 1927-ben Tildy Zoltánnal együtt megrendezik az első református nagygyűlést, utána hamarosan a má­sodikat is. 15 ezer ember sereg­lett össze a hívásukra. Azóta sem látott ilyen hatalmas sereg­szemlét a magyar református világ. A betűvel is hirdetett evangélium szenvedélyes szeretete Bereczky Al­­bertnek. Tildy Zoltánnal együtt szerkesztették a reformátusság eddigi legnagyobb hetilapját, a Keresztyén Családot, is. 1929-ben lelkipásztor lesz Budapesten a Tutaj­ utcai gyülekezetben, ebből nőtt a Pozsonyi­ úti egyházközség. 1944 sötétségében ő a magyar füg­getlenségi front, az ellenállási mozga­lom egyházi vonalának vezető em­bere. 1945 május 1-től államtitkár, 1946 június 1-ig. Ettől kezdve min­den idejével az egyháznak él. 4-es szorzószám lép életb­e a taxiknál mert a taxiüzemek nem voltak rentábilisak Már huzamosabb idő óta tárgyalá­sok folynak az autótaxi viteldíjának­ felemeléséről. Ennek egyik oka, hogy a taxiüzemek nem rentábilisak, má­sik oka, hogy a vállalatok igen nagy összegű beruházásokat hajtanak végre és modernizálják üzemüket, így legutóbb is a Szürketaxi 200 darab Renault-kocsit vásárolt Fran­ciaországban, amelyek közül száz da­rab már megérkezett és üzemben is van és a további száz autó július hó folyamán érkezik meg. Ezzel a szürketaxi-létszám több mint ötszáz lesz, de a régieket kiselejtezik, úgy­hogy végeredményben négyszáz mo­dern kocsi marad üzemben. Az üres kilométerek és a fölösleges utak el­kerülése végett ismét üzembe helye­zik a Teleki­ téri garázst, amely eddig más célokat szolgált és Budán is garázst létesít a Szürketaxi igaz­gatósága, hogy a kocsik ne kénysze­rüljenek, a Kerepesi­ úti központi ga­rázsba bemenni éjszakánként. Az áremelés tekintetében úgy dön­töttek, hogy az eddigi 3,28-szoros szorzószám helyett 4 lesz a szorzó­szám s így az utas kerek összeget fizet. A legkisebb út három forint lesz, miután az első tarifa 0,75 fo­rint. Forintonként, az előreláthatólag augusztus elején életbelépő áremelés, 17 fillér emelkedést jelent. A Szürketaxi igazgatósága részéről az áremelést a következőképpen in­dokolták meg: — A fölöttes hatóságok már hoz­zájárultak az áremeléshez, melyre azért van szükség, mert az üzem nem­ volt rentábilis. Ha hárman ül­nek be egy taxiba, az olcsóbb, mint az autóbusz. Ezenkívül nagy beruhá­zásokat bonyolítunk le, modernizál­juk az üzemet, új garázsokat helye­zünk üzembe és igyekezünk, ameny­­nyire lehet, ezzel a fölösleges kiadá­sokat is erősen csökkentem. Sorozatos bűnös merényletek a közellátás ellen A beszolgáltatással kapcsolatban egyes népellenes elemek megkísérel­ték, hogy a dolgozó nép közellátását biztosító rendelkezéseket szabotálják. Ezenkívül megkísérelték, hogy de­mokráciaellenes rémhírek terjesztésé­vel a mezei munkák folytonosságát és a dolgozó nép nyugalmát zavar­ják. A rendőrség minden esetben le­leplezte ezeket a kártevőket és meg­védte a dolgozó magyar nép érdekeit. Az államrendőrség szerencsi kapi­tánysága őrizetbe vette Ferenczi Já­nos cséplőgép-tulajdonost. Ferenczi a cséplőgépet baltával szét akarta verni, nehogy a szegény parasztság gabonáját csépelhesse, majd fel akar­ta gyújtani a gépet. A rendőrség Ferenczi Jánost internálta, ügyét pe­dig áttette az államügyészséghez. Az államrendőrség gyöngyösi kapi­tánysága Missák Jenő 115 holdas nagygazdát, cséplőgéptulajdonost őri­zetbe vette. Missák Jenő súlyos csép­­lési visszaéléseket követett el. Már többízben követett el közellátási bűn­­cselekményeket és emiatt ezidőszerint eljárás folyik ellene. Nemzetiségi gyű­lölködés szítása címén népbírósági eljárás is van folyamatban ellene. Perczel Márton paksi 10 holdas földbérlő engedély nélkül csépelt gabonáját feketén akarta megöröltet­­ni. A rendőrség átadta az állam­ügyészségnek. Az államrendőrség jászapáti kapi­tánysága Mihalik Andrást, a jászapáti gőzmalom igazgatóját, valamint Szik­szai Kálmán és Nagy Pál Lajos fő­molnárokat a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatt átadta a szolnoki népügyészségnek. Az igazgató és a főmolnárok a malom vámkeresetéből nagymennyiségű lisz­tet elfeketéztek. A heves vármegyei kapitányság őri­zetbe vette Bazsó Gábor felnémeti cséplőgéptulajdonost. Bazsó a kollek­tív szerződés mellőzésével önmaga által készített szerződést íratott alá a munkásokkal. Az előírt öt és fél százalék helyett mindössze négy szá­zalékot állapított meg, ebbe betudta az etetőmunkások bérét is, ezenkívül a munkásokat az OTI-járulék fizeté­sére kötelezte. Bazsó Gábor elmulasz­totta a cséplés megkezdésének be­jelentését és nem értesítette ki a cséplési ellenőrt. Hercegfalva községhez tartozó Kisvenyimen a földművesszövetkezet cséplőgépébe három vasrudat és egy baltát dobtak. Emiatt a gép öt órán keresztül nem dolgozhatott. A rend­őrség a szabotázzsal kapcsolatban négy egyént őrizetbe vett. Földes György, a KISOSz pécsi körzetének eddigi vezetője lett a KISOSz új központi főtitkára. Földes a napokban foglalta el új hivatalát. — Halálozás, özv. Domokos Ár­­pádné, szül. Pity Piroska, életének 69. évében hosszas szenvedés után elhúnyt. Temetése f. hó 17-én, szombaton d. u. fél 3 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházából. Végre itt a nyár legvidámabb revűje a vl­fiUTáfC Nyitott alté [SmbMiHnB H­üllőAWL..cí m­ű 2 órás kacagtató revű- 05 TM TM 'aSBiWSiv paródiája. írta Nádassy László A főszerepben Latabár Kálmán 17-én, szombaton

Next