Kis Ujság, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-13 / 236. szám

Más kor iwm. r­ 4É I S'« • »•. ICl küsszösségeiről Kötelesek ingóságaikat a jógazda gondosságéval megőrizni és állami vállalatoknál fennálló tartozásukat nyolc nap alatt bejelenteni . December 15-ig kell a tartozásokat kiegyenlíteni Szigorúan ellenőrzik a volt haszonbérlők adatbejelentéseit A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány újabb intézkedéseit a mezőgazdasági ingatlanok haszon­bérletéről szóló rendelet kiegészítése tárgyában. Eszerint, ha a földbérlő bizottság valam­ely mezőgazdasági­ in­gatlanra vonatkozóan az előhaszon­­bérleti jogot gyakorolta, az állami állami érd­ekelt-ségű vállalatok köve­teléseinek erejéig, a hitelező javára, a volt haszonhettő tulajdonát képező, végrehajtás alá vonható összes ingó vagyont törvényes zálogjog terheli. A rendelet hatálya alá esik mindaz a követelés, amely az állam, továbbá az állami és állami érdekeltségű vál­lalatok javára fennáll, végül a ter­més betakarításával kapcsolatos munkabérkövetelés. Az a volt haszon­bérlő, akinek ingó vagyonát ilyen törvényes zálogjog terheli, köteles a terhelt ingóságait továbbra is a jó­gazda gondosságával megőrizni és kezelni. Amennyiben a volt haszonbérlőnek a haszonbérletből eredő jövedelmén kívül más jövedelme nincs, a zár alatt álló ingóságait saját és eltar­tásra kötelezett hozzátartozóinak el­látása céljából — legfeljebb azonban havi 800 forint erejéig — értékesít­heti. A volt haszonbérlő köteles a rendelet hatálybalépését követő nyolc napon belül a haszonbérelt ingatlan fekvése szerint az illetékes községi elöljárósághoz bejelentést tenni a vele szemben fennálló állami és ál­lami érdekeltségű válalatok követe­léséről, azoknak lejáratáról a hitelt nyújtó cég pontos adataival. Be kell jelentenie továbbá a gazdasági be­rendezést és felszerelést, végül a ter­melt és már betakarított termés pon­tos mennyiségét, illetőleg a még be nem takarított termés várható meny­­nyiségét. A volt haszonbérlő a beje­lentés teljesítése után — a fennálló rendelkezések korlátai között — a tulajdonát képező termést a megjelölt tartozások kiegyenlítése céljából,— e tartozások mértékéig — 1948 no­vember 30. napjáig forgalomba hozni köteles, illetőleg a megjelölt célra — az ott megszabott mértékig — forga­lomba hozhatja.­­ A községi elöljáróság a földbérlő­­bizottság közreműködésével köteles a bejelentésben foglalt adatokat — a hitelekre vonatkozó adatok kivételé­vel — ellenőrizni és azok helyességé­ről meggyőződést szerezni. Ha vala­mennyi bejelentés beérkezett, a köz­ségi elöljáróság legkésőbb október 25. napjáig köteles összesítő jegyzé­ket elkészíteni és azt a földművelés­ügyi miniszterhez felterjeszteni. A volt haszonbérlő december 15. napjáig igazolni köteles, hogy a kimutatás­ban feltüntetett tartozását kiegyenlí­tette. Amennyiben eltérés nincs, a községi elöljáróság a zálogjogot fel­oldja. Ha az elszámolást nem fogad­ják el, a zálogjogot nem oldják fel és­­ volt haszonbérlőt a különbözet befizetésére utasítják. A volt haszon­bérlő mindazokat a berendezéseket, amelyeket volt bérleményének meg­művelése érdekében létesített, nem rongálhatja és nem változtathatja meg, hogy a gazdasági munkást ezévi fel­mondás esetén 1949 április 1-ig, jövő­évi felmondás esetén pedig a felmon­dást követő egy hónapig bent kell hagyni a szerződéses ingatlanon lévő lakásában. Szociális szempontból a rendelet másik fontos rendelkezése az, hogy a munkáltató az­ ingatlan­nak kishaszonbé­rleti igénybevétele miatt gazdasági munkavállalójának harminc napon belül mondhat csak fel és ha a munkaviszony a szerző­dés értelmében korábban meg nem szűnik, a munkavállaló részére köte­les a felmondást követő három hónapi járandóságait megfizetni, lakását pe­dig hat hónapig biztosítani. Rendelet az öntözéses termelésről A földművelésügyi miniszter rende­letet adott ki az öntözőberendezések fenntartására és az öntözéses terme­lés folytonosságának biztosítása tár­gyában. A rendelet értelmében az ön­tözéses termelés céljára szolgáló mű­szaki berendezéseket (műtárgyakat, csatornákat, töltéseket, stb.) állaguk­ban fenn kell tartani. Az 1947—48. gazdasági évben öntözéses termelés­sel megművelt területen száraz gazdál­kodást folytatni csak a földművelés­ügyi miniszter engedélyével szabad. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy az öntöző gazda a vetésforgó érdekében az öntözéses művelés ál­landóságának fenntartása mellett egy­­egy mezőgazdasági évben az öntözés­sel művelt területnek legfeljebb a fele részén szárazgazdálkodást űzhessen A községi földbérlő bizottág köte­les az öntözéses termeléssel hasznosí­tott területek juttatása során a ha­szonbérleti szerződés feltételeinek megállapításánál a rendelet rendelke­zéseit figyelembe venni és erre a célra az illetékes vízgazdálkodási kör­zet szakvéleményét meghallgatni. Aki a rendelkezésben előírt szabályokat megszegi, hat hónapig terjedhető el­zárással büntethető. Újabb rendelettel szabályozták a gazda­sági munkavállalók szerződéses viszonyát A kishaszonbérletről szóló rendel­kezés alapján nagyobb számban gaz­dasági munkavállalók jutnak haszon­­bérleti ingatlanhoz. Ezek a munka­vállalók a múltban a vállalt szerző­déseket csak azok hatályának lejárta után mondhatták fel, ami sok tekin­tetben hátrányt jelentett számukra. Ezért a­ kormány most kiadott rende­letével megadta a lehetőséget a­ gaz­dasági munkavállalók számára, hogy a munkaszerződést nyolcnapi határ­időre felbonthassák. Gondoskodik a rendelet arról is, A termelési verseny — országépítés A debreceni gazdasági felügyelő a hajdúmegyei szövétkez­etek nagyszerű termelési eredményeről Debrecen, október hó — Hajdn megye. 51.000 gazdája közül pontosan 29.788 gazda vett részt a szeptember 15-én lezárult termelési versenyben — halljuk a debreceni vármegyeházán működő hajdúmegyei termelési versenyirodá­ban.­­ Vagyis Hajdú megyében a gazdák 58,4 százaléka állott ver­senyben.­­ A tavasszal megkezdődött első termelési verseny kiértékelése most folyik országszerte, november dere­kára már megtudjuk melyik megye érdemelte ki az első helyet. Annyi azonban máris bizonyos, hogy Hajdú megye egyike azoknak a megyéknek, amelyek becsületesen vették­ ki ré­szüket a termelési versenyben.­­ Az őszi versenyre, amely a ter­melési terv végrehajtásáért és a me­zőgazdaság korszerűsítéséért indult meg a tavaszi termelési verseny eredményeinek figyelembevételével — mondotta a debreceni városházán nekünk Rothschinek Jenő állami gaz­dasági felügyelő — a megye dolgozó parasztsága még nagyobb arányban jelentkezett. Sokat várunk az őszi termelési versenytől, mert a megyé­ben érezhető jó hatást váltott ki mezőgazdaságunk fejlődésében már a te­vaszi verseny is. Érdekes adatokkal ismertet meg ezután bennünket az állami gazdasági felügyelő. Hajdú megye áprilisban sokat szenvedett a fagykártól, de a súlyos fagykárok se törték meg a termelési versenyben résztvett parasz­tok munkakedvét. Egyik-másik gazda, a fagykár ellenére is, szinte csodála­tos eredményt ért el megfeszített munkája árán. Így például­ Hajdu­­sámsonban Dobos Gábor párholdas újgazdának ötvenszázalékos fagykár ellenére 24 mázsa gabonatermése volt. Ez az eredmény csaknem hihetetlen­nek hangzik. Hajdúszoboszlón, ugyan­csak 50 százalékos fagykár megálla­pítása mellett, Szoboszlai Elemér kilench'.’Mai újgazdán::'- told­­okéul 10—13 mázsa gabonája termett Szo­­boszlai Elemért „mintagazda‘'^kitün­tetésre javasolták. Ugyanebben a községben Makkai Jánosné 60 száza­lékos fagykár mellett nyolcmázsás át­lagot ért el. Józsán Mező István két­­holdas újgazda dohányföldben trá­gyázással 22 mázsa 89 kiló búzát aratott. Tégláson Tóth János négy­holdas újgazdának 18 mázsa 72 kilós átlaga volt búzában. Földesen Szőnyi Pál 40 százalékos fagykár mellett hét és fél mázsás termést ért el búzában. Általában a Bánkúti 1801-es nemesített búzát termesztik. Rozsterrmelésből Ná­­náson Suta László 13 mázsás átlag­termést ért el. Hajdudorogosi Ciffra Andrásnak 14 mázsa volt rozsban az átlagtermése. Ha­jdúsámsonban Ádám István újgazda 13 mázsás rozstermést ért el. — Meg kell jegyezni — mondotta az állami gazdasági felügyelő — hogy az új gazdák nagyon szépen dolgoz­tak általában mindenütt igen szép eredményeket értek el a megyében. Debrecen városának eddig két kitün­tetett „mintagazdája“ van. Az egyik Szabó Miklós, aki újgazda, a másik Ménes András, 28 holdas régi gazda. Szabó Miklós tiszta homoktalajon gazdálkodik, a maga erejéből planí­­rozta el a föld­jét, termelvén­yeivel már eddig is több kiállításon díjakat és kitüntetéseket szerzett. Árpában Hajdúböszörményben V. Kovács Lajos mintagazda holdanként húszmázsás átlagtermést ért el Haj­dúnánásin Nagy Imre árpából 16 mázsás átlagtermést takaríthatott be. Hajdúszoboszlón Loós Lajosnak 14 mázsa, Nádudvaron pedig Kis­­Lajos­nak 17 mázsa árpája termett holdan­ként. Zabból is szép eredményeket értek el egyesek. N­ánáson Jenei Miklósnak 18 mázsája, Tóth Sándor­nak 17 mázsája. Hajduhadh­ázán Ve­res Imrének 16 mázsája, Földesen Rácz Ferencnek 13 mázsája termelt. — Ezek a terméseredmények mind igen nagy mint­ateljesítménynek az eredményei — jegyzi meg az állami gazdasági felügyelő. — Szövetkezetek is részt vettek a termelési versenyeredményben? — Tizenkilenc szövetkezet állt ver­senyben a megyében. Sajnos, a rész­letes adatok még nem állnak rendel­kezésemre. Novemb­er közepére azon­ban a si­lmműv­e­ sszövet­kezetek meg­l­bálása is megtörténik. A megyében különösen három szövetkezet dolgo­zott példaadóan: a debreceni, bal­mazújvárosi és nádudvari. — Nagy sikere volt mindenütt a termelési versenykiállításoknak, ame­lyeket a megye több helyén rendez­tünk. Eddig Hajdúszoboszlón, Debre­cenben, Hajdúszovátán, Püspökla­dányban és Hajdúnánáson tartottuk meg a termelési versenykiállításokat a dolgozó parasztság nagy érdeklő­dése mellett. Általában meg kell mon­danom, hogy a termelési verseny nél­kül megyénkben nem érhettük volna el azokat a szép termelési eredmé­nyeket, amelyeket dolgozó parasztsá­gunk elért. Az intézmény elsőrangú, ma már a parasztok jól tudják­, hogy a termelési versenyben résztvenni nemcsak becsületbeli kérdés, mert az országépítés ügye, de saját érdekében, gazdaságának gyarapodása érdeké­ben is érdemes abban résztvenni min­den dolgozó parasztnak. (környel) Internáltak egy ál-svábmentőt Bernáth László 34 éves Lágymá­nyosi­ út 15. szám alatt lakó közellá­tási ellenőr hivatalos eljárásai során többször utazott Baranya vármegyé­be. Itt ismeretséget kötött olyan svá­bokkal, akiknek neve a kitelepítési listán szerepelt. Bernáth összekötteté­seire hivatkozott és megígérte a gaz­dag sváboknak, elintézi, hogy mente­sítsék őket a kitelepítés aló! Fejen­ként 30-4000 forintot vett fel az ügy elintézésére. Mivel hosszú ideig nem történt semmi, a svábok több alkalommal keresték fel Pesten és sürgették, hogy váltsa be ígéretét, különben kitelepí­tik őket. A szélhámos végül is a rendőrségre került, de nem volt haj­­lan­dó beismerő vallomást tenni. A házkutatás során a nyomozótisztek több zsaroló tevés másolatát találták meg Bernáth lakásán s most tárgyi bizonyítékok alapján internálják Megállapították a szerződéses ala­pon termelt mák árát, amely má­zsánként 450 forint, ha a termelő­­ mákot legkésőbb akt 20-ig átadja. Ehhez az árhoz a termeltető vállalat 10 százalékos szerződéses termelte­tési felárat köteles még téríteni. Dec. 1. után a termeltető vállalatok­­ 10 százalékos felárat nem fizethet­­tek. A MINISZTERELNÖK újpesti beszédének még ma sem­­ halkult el a visszhangja. Imponáló erő sugárzott ebből a nagy beszéd­ből, amely vádbeszéd volt: a mi­niszterelnök az ország egész köz­véleményének roppant törvényszéke elé állította a magyar népi demo­krácia valamennyi ellenségét és nyíltan felfedte bujtogató tevékeny­ségüket. Dinnyés Lajos a népe iga­zát védő és erejének teljes tudatá­ban lévő államférfi nyíltságával ne­vezte nevén a gyermeket, amikor a Mindszenty bíboros-prímás körül kialakult kört a­­magyarországi ellenforradalmi erők gyülekezési gócának nevezte. Beszéde komoly figyelmeztetés volt azoknak a címé­­y­re, akik még mindig arra töreksze­nek, hogy a templomi szószékből ellenforradalmi szószéket csinálja­nak. Félreérthetetlenek voltak a mi­niszterelnök szavai és most már mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a magyar demokrácia valóban maga határozza meg, kivel szemben és meddig gyakorolja a türelemnek azt az erényét, amelyet a templomi szószékek fáradhatat­lanul reakciós bajnokai csak pré­dikálnak, de gyakorolni egyáltalá­­ban nem hajlandók. Ugyanilyen határozottsággal uta­sította vissza a miniszterelnök a magyar népi demokrácia külső el­lenségeinek, a pánikkeltőknek, a háborús uszítóknak és a reakciós magyar emigrációnak aknamunká­ját, de ugyanakkor rámutatott arra is, milyen tempóban folyik tovább az építőm­unka az országban. Be­jelentette, hogy a kormány a refor­mok egész sorát készíti elő, ame­lyeknek célja kivétel nélkül a népi demokrácia megerősítése, a közjó­lét emelése és haladás egy kiegyen­lítettebb, kiegyensúlyozottabb éset felé. Igen,­­ így van. Míg ellensé­geink az országon kívü­l mérges nyelvüket öltögetik felénk, az or­szágon belül pedig reakciós akna­munkát folytatnak, addig a népi demokrácia változatlanul és rendít­hetetlenül azon dolgozik, hogy meg­javítsa az ország dolgozó népének életszínrondlát. Ez a célja a szövet­kezeti mozgalomnak is, amelynek a jellegét világosan meghatározta beszédében a miniszterelnök, ami­kor hangsúlyozta, hogy a szövetke­zeti rendszernek az önkéntes tár­suláson kell felépülnie s hogy sem a Kisgazda Párt, sem a Magyar Dolgozók Pártja, sem a kormány nem kényszeríti a parasztságot, hogy szövetkezetekbe tömörüljön, de minden lehetséges előnyt bizto­sít a szövetkezeteknek, abban a meggyőződésben hogy mezőgazda­ságunk és parasztságunk felemel­kedésének ez az egyedüli ok­a. Vi­lágos beszéd volt, nyílt beszéd, ke­mény beszéd,­­ de őszinte beszéd és becsületes beszéd, messzire halló beszéd, amelynek visszhangja túl­hat az ország határain. A magyar népi demokrácia nagyjelentőségű megnyilatkozása volt ez a beszéd. 300 millió forintra növeli áruforgalmát a MOSzK Teherautókon viszik az árut a tagszövetkezeteknek A MOSZK sajtófogadás keretében tájékoztatta a közvéleményt, a sajtót és a különböző tagszövetkezetek ve­­zetőit a MOSzK munkájáról és ter­vei­­ől. Szövetkezeti mozgalmunk elő­terében — mondotta Bónis ügyvezető igazgató — a földműves szövetkeze­tek állnak, amelyeknek célja és fel­adata a paraszti kisgazdák kapcsola­tainak erősítése nemzetgazdaságunk szocialista szektorával. Ki öthónapos terv keretében a földműves szövetke­zetek eddigi áruforgalmát rangtöbb­­szöröz­zük. Az­ öthónapos tervet meg­előző időszakban tagszövetkezeteink havi 22—25 millió forintos áruforgal­mat bonyolítottak le. Az öthónapos terv keretében ezt az­ áruforgalmat 300 millió forintra növel­jük, úgy hogy az egyre fokozódó forgalom az o.kló­­her, november hónappokban a 60 mil­lió forintot is meghalad­ja. Elsőrendű feladataink közé tar­tozik főként a földműves-szövetke­zetek szempontjából a műtrágya és a mezőgazdasági kisgépek kérdésé­nek rendezése. Az eddig leszállított műtrágyamennnyiség 3200 vágón,­­ugyanakkor 1140­­ vonón piti sót küldtünk kirendelt:--'gen­iknek. 16­70 műtrágyás er ok fii u­ni. van, melyeken­­ keresztül az ország műtrágya szük­ségletét bőven fedezni tudjuk. A ne­hézipar eredményeként ma már el­érhető áron áll a dolgozó b­pu rasz'rág rendelkezésére a sziV.ségt­­eke, borona és egyéb kisgép. F­ánis ügyvezető igazgató megemlítette még, hogy a MilUrK kiizm­­­rltsége a legközelebbi napokban árukkal megrakott teherautókat indítanak el az ország minden részébe, amelyek a tagszövetkezeteknek a szükséges árukat azonnal kiadják. Két traktoállon­ásvezétő versenyre hívta egymást Traktorállomásaink országszerte tel­jes iramban végzik munkájukat. A gépállomásvezetők mindenfelé munka­­versenyre hívták ki egymást s nem csoda, ha a versengésből a nők sem akarnak kimaradni. Most kapjuk az értesítést Mórról, hogy az ottani gép­állomás vezetője, Ilozoki Erzsébet, versenyre hívta ki a székesfehérvári gépállomás vezetőjét, Orbán Terézt. Fejér megyében, de az egész ország­ban is, ketten voltak az elsők a nők közül, akik traktorvezetői kiképzésre jelentkeztek. Ennek alig néhány hete s a két derék teremtés máris ver­senybe állítja gépvezetői képességeit. — Nagy a jelentősége ennek — mondották nekünk illetékes helyen. — Nem azért, mert két nő állott munka­versenybe, hanem azé­rt, mert példát mutatnak arra, hogy a demokrácia nevelése mire képes. A két versenyző — hiába: nőkről van szól — meggyő­zőbben fele­szmélteti azokat, akik az ő munkájukat igénybe veszik és figyelik, mint akár a legjobb propa­ganda. Ha nők fogtak hozzá ehhez a munkához és versenyhez, akkor bi­zonyos, hogy a gépi gazdálkodás elő­nyösebb és eredményesebb. Az iga­­zsora megszüntetése alapvető pro­bléma nemcsak Fejér megyében, ha­nem másutt is. Ez az egyik, amire a két nő munkája ráeszmélted az eset­leg még vonakodó gazdákat. Nincs értelme maradiskodni, szabotálni még kevésbbé! — A másik körülmény, amire a két nő munkája rávilágít, hogy az időeredmény többet jelent minden­nél. Saját földjével szemben senki sem lehet fukar. Ne sajnálja a pénzt a csávázószerekre és a nemesített vetőmagra sem. A traktorok a terv­szerű, intenzív gazdálkodás szerszá­mai. A csávázott, nemesített vetőmag pedig a jövő esztendő eredményes­ségét biztosítja. Jól, okosan és szív­vel megmunkált földön nem lesz 60 százalékos üszög egy hold földön. Egyébként arról is örömmel érte­sülünk Hercegfalváról, hogy az ottani gépállomás traktorai nem győzik a munkát. A dolgozó parasztság nem hajlandó öt-hat napi robotért köl­­csönigáz kapni, hanem a gépállomás traktoraival végzik a­ mániást , hogy az őszi munka zavartalanul folyh­as­sék, szírt kérik az új traktorokat, de még azért is, mert a versenyben az elsők között akarnak lenni. R. V. «m­egmiBHesagnM ^cv. nmswA ■ a-arat ru­d­war* A következő o«35?:é!y«oa»R £ p fftáru'sá^-a^ A— B*- C mit — n ajánlják 'eik­et BE»«?, And­rássy-út 56. T . 189­0?•mi BÜRGE I ftMK R. T. Kossuth Lajos-u Városház­ u sarok Telefon: m -191 ** ki » A„Jrássv.,u 43. iisiYik­ órát 6? Vyujfativ»! *zrniht»r Sorsiig^ site Rt TH.: 423-380 O' BANK it.SZIGENIm4 TALIZMÁN T. 121-854 Sorsjegy üztet Rákóczi-út ?3 f A. és i Ai.SA Bankház Ht.. S/,:cr­­vita-tér 3. T. IOL-1­9­3 Felálltai ^„jjj Eri»ibet-krt 89. Alauitva: 1838 Tel.: 422-SaS Sjtjrda, 1948 októbir 13 (»)

Next