Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-03 / 28. szám
Szövetkezetbe tömörülnek, fazekasmúzeumot létesítenek gölöncsérek Segítséget kérnek a kultuszminisztériumtól a híres „agyagművészet“ megmentésére Esterházy-ország volt ez Berénytől Környéig: 60.000 hold egy tagban. Valóságos kiskirályság. Jól viselkedtek a gróf urék s a bécsi császár nem bizonyult szűkmarkú gazdának. Aztán elmúlt a császár, később elmúltak a grófok is. Ma a nép, az egykori cselédek a gazdák itt. Ők fogják az eke szarvát, lesik a földből kivirágzó kenyeret. Csákvár volt a központja ennek a kiskirályságnak. Takaros, fajla, a Vértesek déli lejtőjén. Nevezetes hely többféle szempontból. Először is a határban lévő Kopás-hegy fásítása alkalmából a falu bölcsei annak idején gyökerével az égnek ültették el a fenyőfa csemetéket, ennélfogva a hegy kénytelen-kelletlen hű maradt a nevéhez, azóta is kopasz. De akad itt komolyabb nevezetesség is. Az őslénykutatók ismerik a település nevét az egész világon a határban levő bároczházi-barlang révén. Ezenkívül régi forradalmi fészek. A szabadságharc alatt az első magyar parlamentben Madarász László képviselte Csákvárt, a szélsőbal egyik vezérlét fia. itt született Tersztyánszky Jenő, a a magyar kard világhírű bajnoka. S mégsem erről nevezetes a falu, hanem ősi fazekas iparáról. A dunántúli fazekas mesterség egyik legrégibb telephelye s a falu leghosszabb utcájában — a Kossuth Lajos utcában — nem volt ház, ahol szaporán ne forrott volna a mesterség ősi szerszáma, amit már a babiloni edényégető iparosok is használtak: a fazekaskoron. Tulipános cégtábla Találomra fordulok be az egyik tulipános cégtáblával jelzett házon. Kopogtatok. Középkorú asszony nyit ajtót. — A mester urat keresem! Takaros lakókonyhába tessékelnek. A falak tele szép, színes írókázott, karcolt és festett cserépedénynyel. — Tessék beljebb! — invitálnak tovább. Jobbról a műhelybe nyitunk s rám köszön a mester. Derék, vagy negyvenesztendős, csizmás, tekés ember. Mondom mi járatban vagyok. Leültetnek, bor is kerül hamarosan és megindul a szó. Eleinte csak lassan, aztán mind bátrabban. — Fogyunk, fogyatkozunk — panaszkodik. — Egyre kevesebben leszünk mesterek. Utánpótlás pedig alig van. Valaha háromszázan voltunk ebben a kicsiny faluban. — S az üzlet? Fogy a portéka? — Hát a nyári égetés fele még a raktárban áll. Nem igen hiszik. Pedig néhány esztendeje még Törökországba is szállítottunk. — Miért nem viszik? — kérdem. — Drága? Két és fél literes ragyogó zöld köcsögöt mutat. — Drága? Négy forintért adjuk. Tényleg nem drága. Lassan kiderül a baj is. Az ősi dunántúli magyar iparnak erről a telepéről mindenki megfeledkezett. A hivatalosak is, a vásárlók is. Hiszen igaz, a gyári konyhaedény lassan kiszorítja még a parasztportáról is a cserepet, de gyönyörű dísztárgyakat készítenek... Fazekas-múzeum Kicsit később — mert híre jár, hogy a fazekasok ügyében járja valaki a falut — egymásután nyílik az ajtó s jönnek a többi mesterek. Szaporán bólogatnak a házigazda beszédére. Töröm a fejemet: miként lehetne rajtuk segíteni? — Nézzék — jut eszembe — a kultuszminiszter híres, néprajzos szakember. Miért nem fordulnak hozzá? Bizonyára segítségükre lenne. Vonogatják a vállukat. — Sokat ígértek már régen is — morgolódik az egyik öreg. — Az régen volt — igyekszem meggyőzni. — Azóta nagyot fordult a világ sora, azóta még a miniszterek szaván is el lehet menni. A fiatalabbja mozgékonyabb. Már dugják össze a fejüket. Vitatkoznak. — Fazekas Múzeumot kéne csinálni javasolja az egyik — a halasi csipkeház mintájára. Összegyűjtjük az ipar régi és új mesterműveit. Ott mindenki megnézheti s ha megtetszik, megrendelheti. — S hol? Mibül? Nem szólok közbe. ■— Hely akad a faluban. Hogy mibül? Hát majd Ortutay miniszter úrhoz fordulunk. Amennyi az induláshoz kell, annyit csak ad ... Egy a sok közül... Ezt meg kell tárgyalni! Beszélik is szaporán. Nem zavarom őket. Hanem elfogom a házigazda fiát, a legfiatalabb segédet. Odaintem, az egyik koronghoz, hogy mutassa meg, miként készül a cserépköcsög. A korong lapos tetejére egy maréknyi agyagot tesz. Forgatni kezdi. Lassan magasodik, formálódik az edény. Mikor kész, tovább magyarázza a munkát. Kemencében szárítják, majd fülezik, díszítik, festik, gyengén kiégetik. Mikor idáig jutnak, akkor tomácozzák, később égetik. Mikor mindezeket elmondja, csak akkor veszem észre a sarokban a mintázó állványt! Kérdem felőle a fiatalembert. Igen, ő dolgozik rajta. Leszedem a vizesruhát. Eredeti felfogású, markáns arcú fiatal férfifej. Aztán biztatásra több munkáját is megmutatja. Kiszedem Belőle, hogy három hónapig tanult mintázni, dehát nincs pénz, abba kellett hagyni. Értelmes, tehetséges fiú, neki ide írom a nevét: Csizmadia Ferenc... Közben a legöregebb fazekasmester elhozza az egykori fazekascéh megmaradt okmányait, írásait. A céh statútumait II. József erősítette meg 1760-ban. Első lapján ez áll: „A korbeli atyamester Sós János, bejáró mester Odor Péter, akinek idejében íratott újra ez az Articulus, azoknak nevei, akik akkor szolgálatban voltak. Vargyas András céhmester, Per István kócsos mester:“ Míg a régi írásokat böngészem, kialakul a csákvári fazekasipar újjászületésének terve. Elhatározzák, hogy szövetkezetbe tömörülnek a termelés és értékesítés megkönnyítése céljából, ezen kívül, hogy megmentsék az ipar értékes, régi darabjait és fokozzák a vásárlókedvet, a múzeum dolgában Ortutay miniszter úrhoz fordulnak.. . J. Új női divathóbort: Korcsolyázóruhából estélyi ruha Tavaszra rövidebb lesz a szoknya A francia és a svájci télisporthelyeken szenzációt keltett a párisi divattervezők merész ruhaújítása, amely máris meghódította a sportoló nőket és a lapok szerint ismét forradalnosíthatja a divatot. Christian Dior, aki ma a párisi szabók koronázatlan királya, tekintettel az általános női korcsolyadivatra, olyan ruhát tervezett, amely egyszerre testhezálló trikó és korcsolyázómba és ugyanakkor restélyi láncruha is. Az új öltözet tulajdonképpen nehéz bársonyból készült fürdőruha, amely felső részén hatalmas fehér virággal van díszítve. Este ugyanilyen anyagból készült tetszés szerinti hosszúságú bő szoknya csatolható tiozzá és rövid bársonyrekes 19I alakul át estélyi ruhává. Ugyanezt a fekete bársonytrikót használják a nők a téli napfürdőzéshez is. Christian Dior büszke találmányára. — A fürdő vagy napozó és a táncvagy estélyűi ruha között amúgy sincs már nagy különbség — mondotta —. Egyesítettem őket. A téli napozó nehéz bársonyanyaga megkönnyítette a kísérletet de a jövő nyáron a nyári napozásra, sőt a fürdésre használt könnyű színes öltözetet is át akarom alakítani estélyi ruhává. Ezenkívül a híres párizsi divattervező bejelentette, hogy tavasszal ruhák rövidebbek lesznek. — Beláttam, hogy a hosszú ruha a legtöbb nő számára előnytelen. Az elmúlt évben sokezer levelet kaptam igen befolyásos és példásan öltözködő asszonyoktól, akik mind a ruhák megkurtításáért könyörögnek. Legújabb ruháim 8—10 centiméterrel rövidebbek a tavalyiaknál és nem annyira excentrikusak. Úgy látszik hölgyeknek egyszerűbb vonal kell. Tekintve, hogy Christian Dior volt, aki két év előtt a hosszú ruhát megteremtette s a nők és a szabók bősz rohamai ellenére kitartott ötletei mellett, amíg győzött és mindenki megadta magát, bejelentésének most nagy visszhangja van a divat köreiben. Biztosra veszik, hogy elhatározása győzni fog. A korcsolyázó estélyi ruhával kapcsolatban a párisi lapok egyébként közük, hogya téli sport helyeken az ifjú hölgyek, nem a sísportuak hódolnak többé, hanem a nagy divat a korcsolyázás lett s ezért került az öltözködés előterébe is a testhezálló, és a szép alakon kétségtelenül igen előnyösen ható korcsolyázóruha, illetve a rövid fekete bársonytrikó. Ezt a trikót először a norvég Sonja Hennie viselte s általa került a filmekre is. Megváltozik a gépkocsivezetők kiképzése Három tanfolyamot kell végezniük aszerint hogy milyen képesítést óhajtanak Az egész magyar autóstársadalmat közelről érdekli az Állami Autóműszaki Intézet megalakulása, mert a jövőben minden, ami a gépkocsiforgalommal összefügg, ehhez az intézethez tartozik. Az intézet hatáskörébe tartozik az állami gépkocsivezető-tanfolyam is, az állam új sofőriskolája, amely a Technológiai Intézet helyiségeiben működik. Az Állami Autóműszaki Intézet állapította meg a gépkocsivezetők jövőbeni kiképzésének alapjait. Ezentúl a sofőrképzésnek három fokozata lesz. Az első fokozat hathetes tanfolyamból áll, amelyre bárki jelentkezhetik, mint rendes vagy rendkívüli hallgató. Aki ezt a tanfolyamot elvégzi és vizsgát tesz, igazolványt és bizonyítványt kap arról, hogy a gépjárómű kezelésében kellő jártassága van. Ez a bizonyítvány gépkocsivezetésre is jogosít. Aki hivatásos gépkocsivezető akar lenni, annak az első vizsga letételétől számított két esztendőn belül jelentkeznie kell a második tanfolyamra. Ez körülbelül három hónapig tart és ennek elvégzése után a hallgató olyan oklevelet kap, amely más iparágban a segédi oklevélnek felel meg. Ezt a második tanfolyamot minden olyan gépkocsivezetőnek el kell végeznie, aki a gépkocsivezetést hivatásul választotta, de nem kell elvégezniük azoknak, akik csak saját kocsijukat vezetik. A harmadik tanfolyam mesteroklevelet biztosít hallgatóinak. A jövőben garázsmester vagy garázsvezető csak az lehet, aki ezt a harmadik tanfolyamot elvégezte és megszerezte a záróbizonyítványt. A sofőrképzés reformja azonban nemcsak abból áll, hogy három tanfolyamra terjesztik ki a gépkocsivezetők kiképzését. A sofőrképzés elvi alapjai is lényegében megváltoztak. A régi kapitalista rendszerben a sofőriskolák arra törekedtek, hogy a hallgatók kiképzése lehetőleg kevés pénzbe kerüljön, minél kevesebb kilométert hajtsanak az iskola költségén és minél gyorsabban vizsgát tegyenek. Az új rendszerben egészen más alapelv uralkodik. A tanfolyam hallgatóinak sokkal több kilométert kell hajtaniuk, ezenkívül pedig komoly műhelygyakorlatot is megkövetelnek tőlük. A cél az, hogy ne csak vezetni tudják a gépkocsit, hanem tökéletesen ismerjék a motort is és képesek legyenek arra, hogy az útközben előforduló kisebb hibákat és motorzavarokat meg tudjanak javítani. Az állami autóműszaki intézet vezetősége tudja, milyen rendkívüli fontossága van a sofőrképzésnek a közlekedés szempontjából. De a termelésnek is igen nagy érdeke, hogy az országban minél több tökéletesen kiképzett és begyakorolt gépkocsivezető legyen, tehát ennek megfelelően állapította meg a sofőrképzés alapelveit. 21 napig volt eltemetve, azután tejet kért Londonból jelentik. Új Delhiből érkezett távirat számol be arról, hogy Raxaulban a 26 éves Thakurdas Jakir transzban eltemette magát. Előzőleg megbeszélte, hogy 21 nap múlva ássák ki sírjából. Állandóan megfigyelés alatt tartották afakir sírját. Orvosok is ellenőrizték a kísérletet. A huszonegyedik napon kiásták Thakurdast, aki hamar magához tért. A fakir, aki az önkéntes eltemetkezés ideje alatt nagyon lesoványodott, azonnal tejet kért. A fakir kijelentette, hogy amikor visszanyeri, régi testsúlyát, vállalkozik arra, hogy még hosszabb időre temessék el élve. Az amerikai sajtó a SzgánsMiyiSatfiazatról Sztálin nyilatkozatának továbbra is hatalmas világvisszhangja van. Amerikai és európai lapok egyaránt igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Sztálin válaszainak. Az Associated Press és az United Press teljes terjedelmében közölte a nyilatkozatot. A newyorki reggeli lapok feltűnő helyen nagybetűs címek alatt hozták. A New York Times több mint ezerszavas híradásban számolt be a jelentős eseményről. Közleményének ezt a címet adta: „Sztálin kijelentette, hogy nincs kifogása Trumannal történő találkozás ellen, az elnök még nem nyilatkozott“. A New York Herald Tribune: „Sztálin találkozást javasolt Trumanna békeegyezmény megkötése és a berlini kérdés megoldása ügyében“ cím alatt közli moszkvai munkatársánakezerszavas tudósítását. A Daily Mirror közel kétezer szavas közleményt hoz ezzel a címmel: „Sztálin hajlandó Trumannal találkozni békeegyezmény kidolgozása céljából.“ George szenátor a szenátus külügyi bizottságának tagja kijelentette, hogy a válaszokat tanulmányozni kell, mert lehetséges, hogy olyan határozott ígéreteket tartalmaznak, amelyek hozzásegíthetnek az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az egész világ népei bizalmát felkeltő kiáltvány megszerkesztéséhez. A Közép-Keletről az a hír érkezik, hogy Izrael kész fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeni Transz Jordániával, mihelyt befejezi az Egyiptommal folytatott béketárggyalásokat. Dr. Bunche, az UNO megbízottja, az összes arab államokat felhívta, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat és Transzjordánia már ki is fejezte erre való készségét. Kairóból viszont az a hír érkezik, hogy Transzjordániának és Izraelnek az Egyesült Államok részéről történt elismerése az angol és amerikai kormány között létrejött titkos megegyezés eredménye. Ennek értelmében Nagybritannia és a Nyugati Unió hatalmai elismerték Izraelt, ellenszolgáltatásul viszont az Egyesült Államok elismerték Transzjordániát. A titkos megállapodáshoz tartozik az is, hogy az Egyesült Államok pénzügyi segítséget nyújtanak egy sereg repülőtér kiépítésére Irakban, Izraelben és a Középkeleten. Hosszúlejáratú, olcsó hitel a szovjet mezőgazdaság újjáépítésének és felvirágzásának alapja A háború súlyos károkat okozott a szovjet mezőgazdaságban is. A német fasiszta megszállók mindent felégettek és szétromboltak. Így pusztult el az odessza-környéki „Sztyepovo kommuna“ nevű kolhoz is. Több társával együtt hajléktalan maradt Klim Zsadán szövetkezeti tag, aki a Mezőgazdasági Bank körzeti irodájáért fordult kölcsönért. A bank 4000 rubelt utalt ki Zsadánnak, hétévi lejáratra, évi 3 százalék kamatra. Az elhamvadt lakás helyén csakhamar felépült az új lakóhely. Uzsora nélkül Az ehhez hasonló esetek tíz- és tízezrei mutatják, hogyan juthat kölcsönhöz a földműveslakosság a Szovjetunióban. A kapitalista országokban az a paraszt, akinek hitelre van szüksége, kénytelen uzsoráshoz vagy magánbankhoz fordulni. A hitelezés mind az uzsorások, mind a bankárok kezében a nyerészkedés eszköze. A Szovjetunióban ezzel szemben a hitelügy az állam kezében összpontosul és állami bankokon át bonyolódik le. A Mezőgazdasági Bank feladata a földműves lakosság támogatása hoszszúlejáratú, olcsó hitelek folyósításával, az uzsora teljes kikapcsolásával. A bank természetesen nem törekszik haszonszerzésre, egyetlen célja, hogy a parasztok támogatásával elősegítse a Szovjetunió mezőgazdaságának felendülését. A Mezőgazdasági Bank közegei ellenőrzik, hogy az adós kötelezvényben foglaltaknak megfelelően, a cél érdekében használta-e fel a hitelösszeget. Gazdasági szükségleteinek fedezésére bármelyik kolhoz kaphat a MezőgazdaságiBanktól kölcsönt. A lejárat általában 10 év, a kamat pedig3 százalék. Ez a szociális intézkedés tette lehetővé, hogy a háború alatt feldúlt kolhozok és parasztgazdaságok rendkívül rövid idő alatt újjáépültek s a Szovjetúnió földműves lakossága súlyosabb anyagi megterhelés nélkül szerezhette be a gazdálkodásához szükséges állatállományt, a felszerelést és építhette fel szétrombolt házait. Az utóbbi években jelentékeny kölcsönösszegeket kaptak a kolhozok arra a célra is, hogy megkönnyítsék munkakörülményeiket és növeljék gazdaságuk termelékenységét. Ugyancsak nagyarányú támogatást nyújt a Mezőgazdasági Bank az öntözőberendezések építésére és a kolhozok villany energiával való ellátására. Az állattenyésztés támogatása Az állami hitelpolitika kiterjed it az állatállomány fejlesztésére is. A kolhozok kölcsönt kaphatnak jószág vásárlására, az állattenyésztéshez szükséges épületek felépítésére és gépesítésére, rétek és legelők javítására, valamint az évelő füvek magjainak beszerzésére. A nagyobb kiadások fedezésére szolgáló hosszúlejáratú kölcsönökön kívül rövid, 12 hónapos lejártú hitelt is kaphat a parasztság. Ezeket többnyire a betakarítással és az aratás végrehajtásával kapcsolatosan veszik igénybe, vagy a takarmány beszerzésére fordítják, tehát olyan beruházásokra, melyek rövid idő alatt viszszatérítik a befektetett pénzt. A kapitalista-feudális országokban a hitelnyújtás a dolgozó parasztság leigázásának és tönkretételének az eszköze. A Szovjetunióban a mezőgazdasági hiteleken senki sem nyerészkedik s azok teljes mértékben A mezőgazdaság még nagyobb felvirágzását, a parasztság jólétének emelkedését szolgálja. Csütörtök, 1949 február 3 A karácsonyi versenyben több mint 100 pontot elért versenyzők névsora 160: Pécsi József Esztergom, Tatár József Rábapordány, Walter T. Lajos Felsőmocsolád. 158: Csapó László Békés, Fucher Lajos Békés, Magyar Sándor Karcag. 107: Dr. Lojdl István Pétervására, Novák Tibor Sümeg. 156: Józsa Miklós Pestszentlőrinc, Kelemen Borbála Szatmárcseke, Szalay Pál Szatmárcseke. 155: Csizmazia Antal Tihany, özv. Terényi Gedeonná Debrecen 154: Ács Jolánka Kenderes, Csata János Cegléd, dr. Koszta Pál Hajdúnánás, Molnár Józsefné Mezőtúr, Sáfrán József Hencse, Süvegi Mária Kenderes, Szabó Balázs Nagykörös. 153: Miskolczy Mihály Neszmély, Neichi Mihály Adony, Tallós Bálint Felsőszentiván. 152: Udvardy Gyula Paks. 151: Földváry Béla Kaposvár, Kény József József szanatórium. 150: Poroszlay Margit Debrecen. 148: Horváth Jenő Tiszabercel, Takács Rezső Bogyiszló, ifj. Tímár Vince Nagylapos. 146: Elbert Margit Mosonmagyaróvár, Farkas Károly Véménd. Király fia Debrecen, Újlaky Istvánné Bököny. 145: Bogdán Kálmán Kenderes, Ereues Gusztáv Makó. 144: Bartucz Margit Abony, Takács Andrásné Vecsés. 143: Nyírfa Mátyás Tiszaföldvár. Panto Péter Veresegyház. Darida Józsefné Kecskemét. 142: Hevesi Imre Szarvas. 14 : Tumó Jenőné Fi skunhalas, Fehér Istvánné DévaVánya, Sáliéi Gábor Kunhegyes. 140: Dunavári Károl Moson. Falussy József Falubattyán, Mécs Piroska Békás, Matos Julis Debrecen. 138: Győri János Sárszentlőrinc/ Rátár István Jászkarajenő Makker Jime Ságvár, Mihály Sándor Sárszentmiklós. 137: Dobai Jánosné Kiskőrös, Szente B. Zoltán Pápa, Varga Lajos Békéscsaba. 136: Földy Pálné Kevermes, Kara Lajos Mezőtúr. 135: Bakos Böske Debrecen, Éliás István Orosháza, Éliás József Orosháza. Saja Vilmos Földes, Tatár György Mór, Gaál István Jászladány. 134: Incze László Vésztő. 133: Bán Elek Becsevölgye. Füry Gyula Tiszákért, Lukács László Szentpéterur. Máté Mártonná Vésztő, Szarka Ilona Dévaványa* Sziklay Aladár Bercel. 130: Mihályfi Győzőné Bessenyőtelek, Simon Sára Pétervásár. 129: Hustyava Sándor Érsekvadkert, Lettmann János Békéscsaba. 128: Barna Kató Debrecen 4. 127: Reményi Gyula Szarvas, Balogh Mária Tiszaföldvár. 126: H. Bana Sándor Kenderes, Jászai József Nyíregyháza. 125: Szentirmay Tibor Tata. 124: Szonda Klára Hajdúszoboszló. 122: Nagy Ilona Mezőtúr. 121: Veress Róza Debrecen. 119: Majzik György Báránd, Vakarcs Kálmán Szentgotthárd. 115: Barcsay Zsuzsi Debrecen, Bedő Mária Debrecen. 113: Papp Zsigmond Dévaványa, Sági Lajos Érsekvadkert, Schnetzer György Tolna, Varga Emma Debrecen 4. 112: Varga Klára Csurgó. 111: Kiss Lajosné Mezőtúr. 110: Báthory Gábor Kiskunhalas, Bunna, Jolán Szatmárököritó, Nyéki Ferenc Kecskemét. 109: Csányi István Pápa, Kovács Ferenc Szeged. 106: Stevlik Ilona Szerencs. 105: Héjjas Dezső Nagykőrös. 104: Dékány József Tiszaföldvár, Kakas Benjámin Kiskunmajsa. 102: Józsa Lajos Cegléd, Varga Zsuzsanna Mezőtúr. 101: Bányai Béla Várpalota, Tárnavölgyi Lajos Vencsellő. 103: Labancz László Nagymaros, Pál Erzsébet Orosháza, Vasady István Budapest. {5}