Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

(2) Módosították a zsírbseszolgáltatási rendeletet a középparasztság javára Csak az köteles zsírbeszolgáltatásra, akinek földje a 25 holdat, vagy kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát meghaladja A pénteki minisztertanácson Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes nagyjelentőségű indítványt tett. Javasolta, hogy a földművelésügyi miniszter dolgozzon ki egy rendeletet a zsírbeszolgáltatási rendelet módosításáról, mivel az érvényben lévő rendelet zsírbeszolgáltatás szempontjából a középparasztságot a kulák-nagygazdákkal számos vidéken egyenlő elbánás alá vonja. A minisztertanács egyhangú határozattal magáévá tette Rákosi Mátyás javaslatát s felhatalmazta, a földművelésügyi minisztert, hogy haladéktalanul dolgozzon ki rendeletet a zsírbeszolgáltatás módosításáról. A földművelésügyi miniszter rendelete szombaton megjelent és a következőket mondja ki: Az 1948/49. gazdasági évben az a gazdálkodó köteles zsírbeszolgáltatásra, akinek mezőgazdasági ingatlana a 25 holdat eléri vagy meghaladja, vagy akinek földterülete ennél kisebb ugyan, de földadója az 1400 kg búzát (kataszteri liszta jövedelme a 350 aranykoronát) eléri vagy meghaladja. Azokat a gazdálkodókat, akik erendelet alapján — a magánfogyasztás céljára levágott sertések után beszolgáltatandó zsírmennyiségen felüli — zsírbeszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek, a zsírbeszolgáltatási lajstromból törölni kell. Az a gazdálkodó, aki a jelen rendelet értelmében a zsírbeszolgáltatási kötelezettség alól mentesül, a zsírgyűjtőnek átvételi jegy ellenében a zsírbeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére — a magánfogyasztás céljára levágott sertések után beszolgáltatandó zsírmennyiségen felül — átadott zsírmennyiség után kg-ként 6 foritártérítésre tarthat igényt. Az a gazdálkodó, aki zsírbeszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére bízott sertést szolgáltatott be, a beszolgáltatott sertés kg-ja után 3 forint ártérítésben részesül. A magánfogyasztás céljára levágott sertések után beadott zsírmennyiségért kártérítés nem jár. A községi elöljáróság köteles az érdekelt gazdálkodókat a zsírbeszolgáltatási kötelezettség törléséről hivatalos hirdetmény útján értesíteni azzal a felhívással, hogy a részükre kifizetendő ártérítés megállapítása végett a községi elöljáróságnál záros határidőn belül jelenjenek meg. Vasárnap, 1949 február 20 .Újabb mintagazdákat tüntetnek ki a vasárnapi DÉFOSZ alakulógyűléseken Február 20-án újabb DÉFOSZ- alakulógyűlések lesznek a£ országban, amelyeken folytatják a mintagazda-kitüntetések kiosztását. A vasárnapi gyűlések rendje: Kisbozsva. Előadó: Ágoston János MDP. Magyartpoly. Előadók: Szarada Lajos NPP és Ferenc Kálmán MDPTompa. Előadók: Horváth József és Győri Mihály MDP. Kőrösszakál. Előadók: Zilágy Ferenc FKGP és Bagyinka György MDP. Kúnágota. Előadók: Nagy,istók József FKGP és Rácz Gyula MDP. Borsod. Előadók: Drótos Lajos FKGP és Egyeki Sándor MDP. . Fehérvárcsurgó. Előadók: Mag András és Markovics Pál. Piszke. Előadók: Szabó Kálmán és Virág Árpád MDP. Győrszentiván. Előadók: Tóth Ferenc FKGP és Kelemen István MDP. Mezőtárseány. Előadók: Fehér János MDP és Hegyi Imre NPP. Kugyag. Előadó: Sztrahovszky György MDP. Pécel. Előadók: Szente József FKGP és Dögei Imre MDP. Parád. Előadó: Nagy László MDP. Vencsellő. Előadók: Téglási János NPP és Mocsán József FKGP. Nyírcsászári. Előadók: Faggyas Jenő FKGP és Monoki Endre NPP. Vészeny. Előadó: Garai Vera MDP. Csibrák. Előadók: Csankó József MDP és Horváth István FKGP. Rábahídvég. Előadó: Bujtor László MDP. Rábaz.tolnári. Előadók: Koltai István FKGP és Hollósi Mihály. Balatonfrízsó. Előadók: Gál Ferenc FKGP és Csíki Jenő MDP. Csesztreg. Előadók: Kpási János NPP és Tóth László MDP, Bodroghalmi. Előadók: Györgyi Lajos és Pittmann Ferenc MDP. Február 20-án a DÉFOSZ-gyűlés keretében a következő mintagazdákat tüntetik ki: Piszke: Lovász István, Geiger Endréné, Hegedűs János, Csapuka József, Hárossy János. Hármam oklevelet, a község, 1100 forint értékű mezőgazdasági kisgénet kard. Csibrák: Mirfagazdák: Pintér Sándor, Paksi István, Verhás Péter, Kiss Lajos, a község 1000 forint értékű mez.őgazdiduális kisgépet kap. Magyarboly: Mirfagazdál: Borsi Gábor. Özv. Kovács Jóózsefné. Parosin Ambrus, ketten oklevelet, a község 1000 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Győrszentiván: Mintagazdák: Rémmel Károly. Cifrik ifere Ke Pék János, Bonyhee Pálné, Bábics Imre, Fertetics István, és Pék Gyula, öten oklevelet, a község pedig 1200 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Borsod: Mintagazdák: Porokai István, özv. G. Nagy Józsefné, Gajdos József, G. Nagy József, Szögesi Nagy Józsefi, öten oklevelét, a község 1809 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Rába molnári: Mintagazda: Papp Béla, Kiss József, ketten oklevelét, a község 2000 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Rábahidvég: Mintagazdák: Bekker Ülés. Soré János, ketten oklevelet, a község 2000 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Csesztreg: Mintagazdák: Pirka Viktória, Tóth Ferenc, Hajdú István, Szabó Vendel és Csődör Gyurta, hárman oklevelet, és 1003 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kapnak. Tompa: Mintagazdák: Savanya Lajos, Bőviz József, Martíján Dénes, Sztánóczi György, Benczúr Ferrerncné, Somogyi Mihály,, hárman oklevelet, a község 1000 forint értékű mezőgazdasági kisgépet kap. Községek és vármegyék versenye a DÉFOSZ- tagok és Szabad Föld- előfizetők gyűjtésére Gyulaj községből indult ki ez a mozgalom, amely versenyben szervezi a DÉFOSZ tagjait és gyűjti a Szabad Föld előfizetőit. A gyulaji példa nyomán országszerte megindult a verseny. Az eredmények közül kiemelkedik Csorvás község DÉFOSZ-szervezete, amely eddig 1137 tagot szervezett be és 259 előfizetőt a Szabad Földre. A munka tovább folyik s a cél az, hogy egy hónap alatt négyszáz fölé emelkedjék az előfizetők száma. A csorvásiak így számolnak be sikeres munkájukról: „A DÉFOSZ-tagokat és a Szabad Föld-előfizetőket háziagitációval szerveztük be s most versenyt indítottunk hat szervezetünk között. Az első helyezett a csorvási anyaszervezettől telepes rádiót kap. A házagitációba bevonjuk az MDP agitátorait és propagandistáit, a Kissgazda Párt, a Parasztpárt, a DÉFOSZ, az MNDSZ és az EPOSZ valamennyi aktív tagját, természetesen a pártonkívüli dolgozó parasztságot is. Most pedig Csorvás község DEKOSZ-tagsága versenyre hívja ki az ország valamennyi községét, új tagok, és új Szabad Föld előfizetők gyűjtésére“ — fejezik be levelüket a csorvásiak. Az ország számos községében a verseny bizonyára nagy lendületet ad az eddigi sikerrel folyó szervezési munkának. Regöly község DÉFOSZ-szervezete eddig 267 új tagot szervezett be, a Szabad Föld pedig már majdnem minden házba jár. A Nagyfügeden 304 új taggal gyarapodott a DÉFOSZ szervezete és 29 új előfizetővel a Szabad Föld olvasóinak tábora. Bétmegyeren 300 új tagot és 100 új Szabad Földelőfizetők Jászkiséren 1200, Dévavámján 1500 új tagot és igen sok előfizetőt szereztek a DÉFOSZ alakuló gyűléséig. Nemcsak a községek, hanem a vármegyék is versenyeznek. Nógrád vármegye kihívta versenyre Bihar és Somogy vármegyéket, A verseny főbb pontjai: az alakuló gyűlések előkészítése és megszervezése, megfelelő számú parasztasszony beválasztása a szervezetbe, a vezetésre alkalmas dolgozó parasztok számbavétele és más szervezési feladatok. A versenyhez csatlakozott Sopron és , Csongrád, megye is. " Barátságos arcot kérünk" 10 000 olcsó fényképezőgép készül húsvétra — Barátságos arcot kérünk! — szegzi felénk mosolyogva az államosított Marx-gyár vezetője a kis fényképezőgépet, mit a gyár kísérleti munkaközössége most készített el. Örömmel jegyezzük a jó hírt: a vállalat húsvéti meglepetést készít a fényképezés barátainak, akik a háború óta nem tudták megörökíteni az élet kedves pillanatait, mert az ostrom után csak keveseknek maradt meg a régi fényképezőgépük. Újak nem készültek A kirakatokban látható gépek pedig drágák és a legtöbb típushoz film sem kapható. Leica-formája van ennek a 12 centiméter nagyságú gépnek. Zsebben könnyen elfér. Forte Bor-nak nevezték el. Teljesítménye — mint a vállalatvezető mondja — sokkal jobb, mint a hasonló kivitelben készült amerikai gépeknek. A gép kezelése igen egyszerű. Távolsági és időbeállítás nélkül is éles és tiszta felvételek készíthetők vele. — És mennyibe kerül egy ilyen gép? — kérdjük — A fényképezőgép egy tekercs filmmel együtt nem lesz drágább 70 forintnál. A vállalatok dolgozói még ebből az árból is engedményt kapnak. A műhely gépei közül sorozatban kerülnek ki a kis fekete kazetták Gyors kezek szerelik az alkatrészeket. Percek alatt készen kerül a fényképezőgép a vizsgáló asztalra. Minden alkatrésze magyar gyártmány. Még a lencse is. Hetenként 2000 darabot készítenek. Húsvétra 10.000 darab kerül piacra. A termelést azonban fokozni tudják, úgyhogy minden igényt ki tudnak elégíteni. A váci Forte-gyárban készül a géphez való film és az olcsó papír is. Az üzem másik részében a modern keskenyfilmvetítő gépek készülnek. Alig nagyobbak ezek a gépek egy kisebb utazótáskánál. Zajtalanul, simán működnek. Különleges továbbító szerkezet viszi a filmet A hangszóró is tökéletes. Míg a külföldről behozott keskenyfilmvetítőgépek 12 ezer forintba kerülnek, az államosított üzem ezt a típusú gépet 7800 forintért tudja adni. Március elejére 30 darab készül el belőle, de a következő hónapokban már havi 100 darab kerül ki a gyárból. Ilyen gépekkel szerelik majd fel a vidéki iskolákat és kultúrházakat. Az ötéves terv előirányozta az üzemek ilyen gépekkel való felszerelését is. Tehát nem is olyan távoli valóság, hogy minden üzemnek saját házimozija lehessen. Gerő Ernő közel négyesztendős munkássága a közlekedésügyi minisztérium élén elválaszthatatlanul összeforrott mindazzal, ami a felszabadulás óta Magyarország gazdasági talpraállása és újjáépítése terén történt. Az ő munkaprogramja alapján és személyes irányításával állították helyre a dolgozók százezrei a háború alatt elpusztult vasúti hálózatunkat, építették újjá a felrobbantott hidakat. Gerő miniszter fáradhatatlan munkabírása, páratlan szervezőképessége és közgazdasági tudása szinte megoldhatatlannak látszó feladatok elvégzését tette lehetővé. Példaadásának buzdító hatására valósították meg a vasút- és a hídépítés dolgozói hihetetlenül rövid idő alatt azokat a nagy feladatokat, amelyeknek eredményeképpen a háború befejezése után néhány hónappal megindult a romokban heverő országban a közlekedés. Része volt a stabilizáció megteremtésében, valamint a gazdasági fejlődésünket biztosító hároméves terv kidolgozásában. A Dobi-kormány megalakulása óta a közlekedésügyi minisztérium mellett a pénzügyminisztérium munkáját is irányította. Az ő vezetésével készült el az új költségvetés, amely minden eddiginél nagyobb beruházásokat biztosít a tervgazdálkodás számára. „Az ország első élmunkása“ most minden erejét és képességét pénzügyeink irányításának, gazdasági stabilitásunk biztosításának szentelheti s új pozíciójában éppen úgy, mint a régiben, a dolgozók milliói odaadó munkájukkal, hálás szeretetikkel támogatják Gerö Ernőt. Utóda a közlekedésügyi minisztérium élén Bebrics Lajos, aki egyik legkiválóbb munkatársa volt Gerö Ernőnek és akinek kiváló képességei biztosítékot adnak arra, hogy méltó kezekbe került a magyar közlekedésügy irányítása. Megfojtotta újszülött gyermekét Bódis Ilona aggteleki asszony február 4-én egy egészséges gyermeknek adott életet. Külső segítség nélkül hozta a világra, hogy senki se tudjon az újszülöttről, majd megszületése után a gyermeket megfojtotta és kertjében elásta. Ásási munkája felkeltette a szomszédok figyelmét, feljelentették a rendőrségen, mire bizottság szállott ki és a megölt gyermeket kiásalták. Az asszonyt letartóztatták. A francia pedagógusok levele a Mindszenty-Lixben A Mindszenty-ügy még mindig erősen foglalkoztatja a világsajtót. Míg azonban a nyugati sajtó egy része változatlanul kitart a Magyarország elleni rágalomhadjárat mellett és a lehetetlennél lehetetlenebb mesék egész sorozatát vonultatja fel, az angol sajtó komolyabb orgánumai már tárgyilagosabb hangon kezdenek írni. Maga a Newyork Herald Tribune is kénytelen megállapítani, hogy „a brit közvélemény a Mindszenty-ügyben erősen megoszlik.“ Az amerikai lap idézi liberóng kollégájának a Manchester Guardiasinak vezércikkét, amely rámutíat arra, milyen képmutatás az angréd kormány és egyes angol lapok részéről, hogy válogatlan rágalmakat izzatnak a magyar kormányra a rVndszenty-ítélet miatt, ugyanakkor mégsen hallgatnak arról, hogy Spanyolországban legutóbb 24 köztársaságival szélben sokkal súlyosabb ítéleteket mattak. Idézi az amerikai lap Anglia egyik legtekintélyesebb hetilapját is a New Statesman and Nation-t, amelyugyancsak élesen bíráló hangon ír a IV.-val országot ért támadásokról és rámutatott arra, hogy mint ismeretes, ,maég a Vatikán hivatalos lapja is leszögezte azt a tényt, hogy Mindszenty József vallomásában elsmerte az ellene felhozott vádak megalapozottságát és jogosságát. A francia pedagógusok szövetsége, a C. G. T. oktatásügyi szervezete a Mindszenty ügyben határozatot hozott, amelyről levélben értesítette a Magyar Pedagógusok Szakszervezetét. „Amikor a francia bíborosok —– mondja a francia pedagógusok levele, akik négy éven át a náci elnyomók szolgálatában állottak, Mindszenty mellett emelik fel szavukat és tiltatkoznak az iskoláknak az önök országában megvalósított államosítása ellen, csupán folytatják azt a törekvésüket, hogy megosszák a népi erőket. Amikor a francia kormány jónak látja, hogy felszólaljon Mindszenty elítélése ellen, sem a francia nép nem támogatja, sem a francia katolikusság, mert nagyon jól tudják, hogy ez a tiltakozás csupán az amerikai imperialisták dühét fejezi ki, akik ügynökeik leleplezését látják. A francia oktatók saját tapasztalataik alapján a legnagyobb érdeklődéssel kísérik magyar kartársaiknak arra irányuló erőfeszítését, hogy hazájukban az iskolákat a nép és a nemzet szolgálatába állítsák. A francia pedagógusok legfőbb óhaja, hogy ezeket az erőfeszítéseket siker koronázza.“ A A somogy megyei falvak szövetkeztti mozgalmaiban — mint egyik minapi számunkban jelentettük már — még néhol érezhetők a reakciós erők mesterkedései, így például megmutatkozott ez a nagyatádi járáshoz tartozó Inke községben minden a liánéva és a Földműves Szövetkezet fúziós közgyűlésére teljes számban vonultak fel a kizárás előtt álló falusi kizsákmányolok, hogy hangulatot teremtsenek maguk mellett. A szövetkezeti körzeti ellenőr rámutatott a régi Haneva-szövetkezetek hibáira, amelyek éppen abból adódtak, hogy a Haneva nem a dolgozó kis- és középparasztok érdekeit szolgálta. Nagy vihar, támadt a közgyűlési teremben mikor a kizárásokra került a sor. A fúziós közgyűlésen a javasolt kizárandók közül mindösze négyet zártak ki, de egyúttal elhatározták, kia"- nyitva hagyják ezt a kérdést és /"----ülésen vizsgálják felül, kiket kell még kizárni a Dolgozó Parasztok Szövetkezetéből. A barcsi járáshoz tartozó Istvándi közséjben megtartott fúziós közgyűlésen a középparasztság lelkes közreműködését kell kiemelnünk, amely már a közgyűlés előkészítésében is érezhető volt. A fúziós közgyűlésen nagyszámban megjelent kis- és középparasztság egyhangú lelkesedéssel zárta ki az új szövetkezet tagjai sorából Pintér János feketéző majomtulajdonost, Háttá János spekulánsgazdát és Fekecs János kupecparasztot. A szövetkezet vezetőségébe a kis- és középparasztok mellett öt nőt választanak be és ez a község- ezzel a fúV0* közgyűléssel 'S -bebizonyította, hnc\v lakosait egyre inkább áthatja a p^mokratikus szellem. A kaposvári járáshoz ^*0*0 Kadarkút közegben a földműves szövetkezet deóy°kradzáló közgyűlést tartott, amelydig elsöpörték a szövetkezet régi vezetőségét. A földműves szövetkezet mérlege tízezer forint veszteséget mutatott ki, mert a szövetkezet vezetését sikerült néhány emberből álló klikknek magához ragadnia és ez a klikk saját anyagi előnyére használta ki a földművesszövetkezetben lévő lehetőségeket. A közgyűlés egyhangú határozattal zárta ki tagjai sorából ezt a klikket, élén Turócs László cséplőgéptulajdonos ügyvezető igazgatóval. Az újjászervezett földművesszervezet vezetőségébe nőket is beválasztottak. A tisztogatás után nyomban a közgyűlésen többen bejelentenék belépésüket az új földműves-szövetkezetbe. Kimondották, hogy az új szövetkezetnek nem lehetnek tagjai többek között Beretvás Endre volt földbirtokos és Huszár alezredes, valmint Farkas Béla Barankovics-párti agitátor. Ezenkívül kizártak több gazdát, akiknek tiszta jövedelme meghaladja a 350 aranykoronát. A somogymegyei községekben egymásután alakulnak meg az újjászervezett általános szövetkezetek, amelyeknek vezetőségében a kis- és középparasztokon kívül szép számban helyet kap a parasztifjúság és a nők képviselete is. Különösen a parasztifjóság bekapcsolódása jelent értékes erjedési folyamatot ezekben a falvakban. Spsitsütenlityik a falusi szövetkezetek átszervezése A növénynemesítés nagy feladatai és lehetőségei Elfekvését a Múltban a növénynemesítés eredményeit nem a dolgozó parasztság széles tömegei, hanem a nagybirtokok urai élvezték. Most azonban intézményesen is meglesz a lehetősége annak, hogy a dolgozó parasztság saját tömegszervezetében találjon kapcsolatot a mezőgazdaság szolgálatában álló kutatásokkal és ebben a munkában maga a parasztság is részt vesz. A tervek megvitatására a magyar növénynemesítők értekezletet tartottak,a DÉFOSZ budapesti központjában. Az értekezleten a" földművelésügyi minisztérium illetékes ügyosztályainak képviselői kifejtették azokat a követelményeket, amelyeknek a magyar mezőgazdasági, kértészeti, szőlészeti, valamint gyógy- és illónövénynemesítésnek megfelelnie. A tervgazdálkodás a növénynemesítés elé is nagy feladatokat tűz. A fejlődő szövetkezetek, az egyre szélesebb körű szakoktatás lehetővé teszi olyan tudományos vívmányok gyakorlati kihasználását, amelyek eddig csak szórványosan érvényesültek. Ilyen eredmények: a tájtermesztés, a nemesített növényfajták körzeti beosztása, a gépi művelés, gépi aratás és betakarítás. A gépi műveléshez például széles sortávolság kell, külön erre a DEFOSZ-ban célra nemesített növényfajtákkal A gépi aratáshoz erősszárú, nem megdőlő és nehezen pergő búzafajtákat, könnyen szedhető répafajtákat kell nemesíteni. Alig van olyan növényfajta, amelynél ne jelentkeznének új, nemesítés útján megoldandó követelmények. Az értekezleten ismertették a mezőgazdasági növényélettan legújabb eredményeit és azokat a sikereket, amelyeket a szovjet mezőgazdaság ért el ezen a téren. Szóba került az értekezleten a helyes vetőmagellátás kérdése is Szükség van egy olyan szervezetre, amely gondoskodik arról, hogy minden négyszögölre a legmegfelelőbb vetőmagfajták jussanak el. A növénynemesítés 1949. évi munkaprogrammját kidolgozná az értekezlet. Valamennyi állami és államosított növénynemesítő telep a Mezőgazdasági Tudományos Központ irányítása alá fog kerülni. A földművelésügyi minisztérium egyik szerveként működő tudományos központ legfelsőbb fokon az Országos Tudományos Központ irányítása alatt áll s a növényszentesítő telepek a DEFOSZ- ba tömörült dolgozó parasztsággal együtt végzik majd munkájukat.