Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1950-01-06 / 5. szám

A Szovjet Légihaderő­k- és Táncegyüttese Csepelen A Szovjetunió Légihaderejének Ének- és Táncegyüttese szerdán este a csepeli dolgozóknak adott műsort a WM­F Sportcsarnokban, amely zsú­folásig megtelt. Amikor felgördült a függöny, per­cekig tartó taps köszöntötte a mű­vészeket, majd ütemes taps közben éltette a közönség a szovjet né­pet, a dicsőséges Szovjet Hadsere­get és a világ dolgozóinak nagy ta­nítóját, a 70 éves Sztálint. A magas szí­nvonalú műsort a gyö­nyörű Sztálin-kantáta bensőséges előadása nyitotta meg. Az igazi népi művészettel előadott ének- és tánc­­számok mindegyikét hatalmas taps­viharral és gyönyörű virágcsokrok­kal jutalmazták a csepeli dolgozók. Kiemelkedő sikere volt a rendkívüli ügyességet megkövetelő és művészi teljesítményt nyújtó „szovjet repü­lők táncának" és a szovjet pilóták „Ideje már útrakelni“ című meg­ragadó énekének. A szovjet művészek négy műsor­számot a WM-gyár négy kiváló szta­hanovistájának tiszteletére adtak elő: Muszka Imrének, Krüger Ferenc ifjú­munkás köszörűsnek, Kiss Gyulá­­nak, a Kerékpárgyár gépmunkásnő­­jének és Dobrovits Zoltán sztahano­vista esztergályosnak, aki az ötéves terv első napján a legmagasabb tel­jesítményt érte el. A műsor végén Jé­len Béla, a WM- gyár MDP Pártbizottságának titkára meleg szavakkal köszöntötte a Szov­jet Lég haderő művészeit. Ljest­ov őrnagy, az együttes veze­tője, válaszában üdvözölte a csepeli dolgozókat. — Végtelenül örülünk — mon­dotta­­— hogy megismerkedhettünk és barátságot köthettünk a Vörös Csepel dolgozóival. Éljen a magyar­­szovjet barátság! Éljen a szabad Magyarország és a magyar nép sze­retett vezére, Rákosi Mátyás! Éljen a szovjet nép szeretett vezetője, a vi­lág dolgozóinak bölcs tanítója, Sztálin! A „Sztálingrádi csatat" rendkívüli sikere vidéken Megírtuk, hogy a Szovjet Film­ünnepségek reprezentatív ünnepi film­jét, a Sztálingrádi csatát, Budapesttel egyidőben a vidéki bányavárosok és bányavidékek filmszínházai is bemu­tatók a Sztálin­i születésnap fényes ünnepségei sorában. A vidéki jelen­tések most a film kivételesen nagy sikeréről számolnak be. A Sztálin­grádi csatát nap-nap után zsúfolt házak mellett játszották, az ünnepé­lyesen feldíszített vidéki mozikban. Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen, Ózd, Salgótarján büszkén adja hírül azt a lelkesedést, mellyel a közönség az előadást kísérte. Szegeden, mind­három filmszínházban, ötletesen ren­dezett „vörös sarkot“ állítottak fel a bemutató alkalmából. Komárom vá­rosa külsőleg is kifejezésre juttatta a Szovjet Film ünnepének jelentősé­gét: a város házait f­ellobogózták az ünnepségek idejére. MARIO ROSSI több mint tíz éve járt legutóbb ná­lunk, akkor is nagy sikerrel szerepelt. Ifjúkorában Ottorino Respighi mes­teriskoláján tanult, ott találkozott né­hány fiatal magyar karmesterrel, zene­szerzővel. A középkorú, kitűnő kariiány most a torinói rádió főzeneigazga­­tója, amellett elsőrangú színházi kar­mester. Zeneileg valósággal megújí­totta frusodai-előadásunkat. Néhány próba alatt átvitte az együttesre és főként a zenekarra, bővérű, ola­szos felfogását, remekül jellemző drámai stílusát. Van Rossiban va­lami eleven, őszinte, tiszta drá­mai erő, valami az Abruzzok hegyei­nek keménységéből, erős levegőjéből. Feszülten tudja felrajzolni a dallam­­vonalakat, karakterizálni a dalmű alakjait. Az operának nehéz drámai sorsú alakjaival érez együtt, Luna gróf áriáit melankolikus magán­beszédnek fogja fel, de amikor Azucena szól, akkor a fájdalom tépett hangjai őszinte zokszóval, részvéttel, rokonszenvvel sírnak fel keze alatt a zenekarból. Rossi sok újszerű színt villant fel, egyes hangszercsoporto­­kat, motívumokat észrevehetően ki­emel, ahol ezzel egy-egy drámai ecsetvonást festhet a hangulati képbe. Biztonsága pontosan ve­zeti az előadást, valósággal fölébe­­hajol a teljes együttesnek, amely érzi, hogy rábízhatja magát és jobban, felszabadultabban énekel. Olykor, minthogy alütöbb erejű, olasz iskolájú hangokhoz szokott, Rossi ráereszti a zenekar viharzó hangerejét a színpadra s ilyenkor el­fedi a szólamokat. De színes beosz­tással mindig érthetően őrzi meg a jelenet tartalmát A zenekar bravúro­san érvényesül a keze alatt. Bővérű, izgalmas, színdús Verdi-előadás ala­kult ki vezénylése nyomán, amely­ben nem a szertelen Cammarano­­mese villanó kardjai, tábortüzei, máglyalángjai, holdfényes roman­tikus percei érvényesültek elsősor­ban, hanem az örök emberi érzések, amelyeket oly tiszta jellegzetesség­gel, témán és időn kívül tudott ki­fejezni Verdi géniusza. Rossi ke­mény, határozott, bő áradással zengő Trubadúrjának őszinte nagy sikere volt. Négy új szereplő fokozta az elő­adás érdekességét. Takáts Paula Leonórája bőven ömlő, szép, fényes hangjával ragadott meg. Több a drá­mai ereje, mint a koloratúrkészsége. Nekünk leginkább a kolostorképben tetszett, amikor a szólam koloratúr­­részeit az izgalom rövid lélekzetei­­ben oldotta fel s így természetes volt s feszült drámai izgalmat keltett az éneklése. Simándy József szép te­norja kifogástalanul érvényesült Man­­rico szerepének lírai, hajlékony ré­szeiben. A románc lágyan, színesen hangzott. A stred­a fiatalos lendületű, élénk, jólformált volt, de a tisztán vilá­gosan zengő c­ével együtt nem elég 15­ mör. Manrico hősi részeihez, testesebb, izmosabb orgánum kell, mint Simándy szárnyalóan nagy lírai hangja. Azt hisszük, pompás képességű mind­inkább a lírai szerepkör irányában fognak kiteljesedni. Mindamellett Manricojának igen nagy sikere volt.­­; nem maradt el Radamese mögött. Pagányay Klára drámai hangsúlyok­kal színes játékkal kifejező Azuce­­nája és Koszó Ferrandoja volt még új az együttesben. Az állagon jóval ~1. (Fentek, január 6) felülemelkedő, élvezetes előadást sű­rűn f­elzúgó tapsokkal fogad­t a­ hall­gatóság és sokszor a függöny elé hívta, a szereplőkkel együtt, a gyor­san népszerűvé vált Marin K­ossit. ..) — A Szikra debreceni könyves­boltjának idei karácsonyi forgalma háromszorosa volt a múlt évinek. A vásárolt könyvek értéke meghaladja a százezer forintot. Többezren vá­sárolták meg Sztálin életrajzát és a Bo­lsevik Párt történetét. Hajdú megye többi városaiban és a közsé­gekben is igen nagy volt az érdek­lődés a könyvek iránt. A könyvfor­galom megyei viszonylatban kétsze­rese volt a tavalyinak.­­ Hordozható házak gőzfűtéssel és vil­lanyvilágítással. Az erdei munkások számára hordozható házak gyártását kezdte meg a kaliningrádi terület faipara. E házakat, ame­lyek idényszállásul szolgálnak, gőzfűtéssel és villanyvilágítással látják el és ezekben a mozgó házakban tizenkét jól berendezett lakás szolgálja az erdei munkások kényelmét. A Kernstock Károly Emlékkiállítás nyílik január 5-én, csütörtökön dél­után a Főváro­si Népművelési Köz­pont állandó kiállítási helyiségében (VII., Rákóczi­ út 30). Csehov egyszer meghívott Kucsuk-Koj faluba, ahol egy darabka földje volt, meg egy tatár háza. — Ha sok pénzem volna — mon­dotta —, szanatóriumot építenék itt a beteg falusi tanítóknak. Tudja, olyan gyönyörű, nagy­ ablakos, világos ház­ volna, szép magas szobákkal. Nagy­szerű könyvtár lenne benne, meg hangszerelt, méhes, veteményeskert, gyümölcsös, minden. Agronómiai és meteorológiai előadásokat is lehetne tartani; — a tanítóknak mindent, de igazán mindent tudni kell Hirtelen elhallgatott, köhécselt, ol­dalról rámpil­antott és elmosolyodott, kedves, lágy mosolyával, amely olyan ellenállhatatanná tette szavait. — Unja ábrándozásaimat? Én pe­dig szeretek erről beszélgetni. Ha tudná, milyen nagy szüksége volna Oroszországnak jó, okos, képzett ta­nítókral ... A tanító legyen művész és bűvész, aki él-hal hivatásáért; — nálunk meg, aki van, műveletlen,nap­számos, aki úgy megy a falusi gyere­keket tanítani mint akit száműze­tésbe küldtek. Éhes, elhanyagolt és állandóan begyulladt, hogy elveszti a falat kenyerét. Pedig neki kellene az első embernek lennie a faluban, hogy meg tudjon felelni a parasztok min­den kérdésére, hogy azok elismerjék erejét, fölényét hogy tiszteljék és megbecsüljék és senki ne merjen rá­ordítani, ne merje megalázni emberi méltóságában, mint ahogy azt nálunk teszik vele, valamennyien: a bíró, a gazdag boltos, a pap, a tanfelügyelő, akinek a népművelés fellendítése he­lyett az a fő gondja, hogy minél több papirost töltsön meg rovarokkal. S milyen őrültség garasokkal fizetni an­nak a munkáját, aki arra van hivatva, hogy a népet nevelje — érti? — a népet nevelje! Hát megengedhető, hogy ez az ember rongyokban járjon, hogy nedves, hideg iskolában dide­­regjen, s mikor nem a hideg, akkor a füst fojtogassa, harminc éves korára gégehurutot, reumát és tüdővészt szerezzen... Hát nem szégyen ez? ! A mi tanítónk évenként 9—10 hónap Csehov és a falusi tanítók írta: Maxim Gorkij pon­­t úgy él, mint a barlanglakók, nincs, kivel szót váltson, nincs köny­ve, szórakozása, elbutul a magány­ban. S ha elhívja magához társait, rásülik, hogy megbízhatatlan? — ez­zel az ostoba szóval ijesztgetik a ra­vaszok az együgyű népet! ... Undo­rító dolog ez, gúnyt űzni abból, aki­re ilyen borzasztóan nagy és fontos ügy van rábízva. Tudja, ha tanítóval találkozom, szinte zavarba jövök előtte. Zavarba hoz a félénksége és elhanyagolt öltözéke, mintha én m­a­­gam is bűnös lennék abban, hogy a tanítók ilyen nyomorultak. Elhallgatott, elgondolkozott és ke­zével legyintve csendesen mondta­ .— Micsoda ügyetlen, értelmetlen ország ez a mi országunk! Mély szomorúság felhőzte be me­­legfényű szemét, vékony ráncok re­dőzték, tekintete elmélyült. Körülné­zett és némi gúnnyal folytatta: — Látja, egész vezércikkel szárí­tom itt a fejét. Liberális újságba való. Gyerünk, adok teát, amiért ilyen türelmes...* A falusi tanítók nagyon szerették Csehovot. Emlékszem, egyszer egy tanítót lát­tam nála — hó-ihorgas, sovány, sárga, édesarcú ember volt. Szemben ült Csehovval és fekete szemét me­zőn rászögezve, mély hangján mon­dotta: — Ilyeténképpen az iskolaév fo­lyamán egy olynemű lélektani konglo­merátum merül fel a hasonló tapasz­talat­s benyomások alapján, amely abszolúte kizárja a külvilághoz való objektív viszony lehetőségét. Termé­szetesen a külvilág nem egyéb, mint a mi elképzelésünk felőle ... S filozófiai fejtegetésekbe gabalyo­­dott, úgy tántorogva e számára sikamlós talajon, mint részeg a jégen. — Mondja kérem — mondta csen­des, gyöngéd hangon Csehov - - igaz, hogy a maga kerületében ütik az is­­kolásgyerekeket? A tanító felugrott és felháborodva hadonászott: — Ugyani Én, kérem? Ütni? Soha! Sértődötten elfordult. — Ne izgassa fel magát — foly­tatta Csehov megnyugtató mosollyal — nem önről van szó. Csak emlék­szem, olvastam az újságban, hogy valaki üli őket ott, abban a kerület­ben. A tanító leült, megtörölte verejté­­kes homlokát és megkönnyebbült só­hajjal szólalt meg: — Igazi Volt ilyen eset. Makarov tette. De tudja, nem is csoda! Őrü­let, de megmagyarázható. Nős em­ber, négy gyermeke van, a felesége beteg, ő maga is az, tüidővészes. Fi­zetése 20 rubel az iskola pincében van, a tanító lakása — egy szoba — ugyanott. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha az Isten angyalát is elnáspángolja, ha kezébe kerül; — már pedig a kölykök igazán nem angyalok, elhiheti kérem , ez az ember, aki az imént még irgalmatlanul Csehovra zúdította a maga tudományos szókészletét, egy­szerre megszólalt bólogatva, rendes, egyszerű és mégis súlyos emberi sza­vakkal, amelyek bevilágítottak az orosz falu életének baljós valóságába. Elbúcsúzva a házigazdától, a ta­nító két kezébe fogta annak vékony­­ujjú, száraz kezét és megrázta: — Úgy jöttem ide, mintha a főnö­kömhöz jönnék, gyáván és zavarom­ban felfújva magamat, mint egy pulyka, hogy megmutassam, engem se a gólya kö­tött. . S most elme­gyek, egy jó, érző embertől megyek el, aki megérti a dolgokat. Naiv do­log ez­­— mindent megérteni! Köszö­nöm. Megyek. Jó, megnyugtató tu­­datot viszek magammal, hogy a nagy emberek eevszerübb°k és meg­értőbbek, közelebb állnak szívünk­höz, mint az a sok nyomorúság, amiben élünk. Sohasem felejtem el!... ! Színházi ügyelő „PIROSKA ÉS A FARKAS." E. Csornis mesejátékét nagy sikerrel játssza a Bábszínház Körrröczi László dr rendezésében. A művészi előadásban Szőnyi Kató, Hi­vas Ger­trud, Szölősi I­én, Bánd Anna, Ra­­tajthi Andor, Hárni Ferenc, Miklósi­ Dezső, Simándy József szerepelnek. Az előadás művészi értékét emelik a tökéletes bábuk és­­a miniatűr szín­padra varázsolt díszletek. TÖBB TÁNCZENE LESZ A RÁ­DIÓBAN. Január 16-tól hétfőtől több lényeges változást vezet be a rádió, a Kossuth- és a Petőfi-adó műsorán egyaránt. A változásokat a hallgatók levelei alapján eszközölték. Az új esti adások elsősorban a tánczene rajon­góinak és a sportkedvelőknek szólnak majd. Az eddigi délutáni és későesti tánczeneműsorok mellett ugyanis a Petőfi-adón hetenként többször a kora­esti órákban hallunk táncmuzsikát . KÉT ÚJ DOKUMENTUMFILMET fejeztek be a lengyelek. Az egyik a „Széles út“, a varsói Kelet-Nyugat sugárút építéséről, a másik­ a „Vá­lasz“ a varsói felkelésről szól. * NYOLC Ú­J VETÍTŐGÉPPEL gaz­dagodtak az Altájhegyvidék fakiter­melő tele­püléseinek dolgozói. A munka eredményességét nagyban elősegítik az erre vonatkozó népszerű tudomá­nyos filmek. * A PA­ÁL LÁSZLÓ-TÁRSASÁG ju­bileumi kiállítását január 8-án dél­ben 11­ órakor nyitják meg a Ma­gyar Képzőművészek Szabad Szerve­zete Sztálin­ út 69. szám alatti he­lyiségében. Az élet vándorai India népe a XVII. század óta ket­tős élnnyomatolt­ alatt él: az angol gyarmatosítók és a hindu kizsákmá­nyolók elviselhetetlenné teszik India munkásságának és parasztságának helyzetét. A végletekig kizsákmányolt munkások és parasztok azonban ke­ményen folytatják osztályharcukat. A hindu filmművészek közül egyre többen lesznek a demokrácia har­cosai. Ezek közé tartozik Abbas, for­­gatókön­yvíró és, rendező, aki az „Élet vándorai“ című filmet készítette. Arra törekszik, hogy megmutassa India valódi életét és erősítse a hindu nép öntudatát. A film feltárja a falvak mérhetetlen nyomorát és rámutat a munkásság és parasztság összefogá­sának szükségességére a kizsákmá­nyolók ellen. De lerántja a leplet arról a hazug propagandáról is, me­lyet az angolok kürtötnek a világba. Mindez ellen a hindu nép a kommu­nista párt vezetésével küzd. A film, az első hindu, film Magyarországon, csütörtökön kerül Budapest közönsége elé. varsói Ó-Városba visszatér az élet A Mazomiecsch-hercegek hajdani pa­lotája a Piactér egyik legrégibb épü­lete. Jellegzetes részlete ennek az épületnek a pince kétemeletnyi já­rata alatt elhelyezett kút. A palota újjáépítését már 1946- ban megkezdték, azzal hogy a meg­hajlott falakat alátámogatták. A fa­lak megerősítése végett itt különle­ges építészeti eljárást alkalmaztak, az úgynevezett „cement-injekciókat“, amelyek abban állnak, hogy a falak repedéseibe, réseibe és hasadékaiba, a légkör nyomású vízsugár segítsé­gével cement-oldatot fecskendeztek be. A Mazowiecki-hercegek palotája 500 ilyen cement-injekciót kapott. A konstruktőr mérnökök elhatá­rozták, hogy , a függőleges tengely­től alaposan elrajtott homlok­zati falat is a jelen elhajlott állapotában tartják meg. De hogy ez a fal to­vább el ne hajoljon, az egész épü­let különleges merevítő szerkezetet kap.Noha a rekonstrukciós munkála­tok rendkívüli aprólék­ossá­got igé­nyelnek, az Ó­város épie­teinek újjá­építése gyorsan halad előre.. Gyorsan halódnak a híres Bukier-ház újjáépítés munkálatai is, innen mint­egy 1000 körnii tér omladékot hord­tak ki, szétszedtek és lehorítottak mintegy 150 köbméter veszélyeztetett falat s ebből kitermeltek 250.000 használható tógát. Rekonstruáltak 1000 köbméter új falazatot és 509 ma­dotthajtást. Ez a ház a Művészettör­ténészek Egyesületének székháza lesz. Az elmúlt esztendőben, mikor foly­tatólag az ú. n. Bick­er-palotát kezdték újjáépíteni, mely szintén műemléknek számít, (Piac­ tér 20. sz.), egy belső nagy terem’ .A kö­zépkori polichromiumra bukkantak, mely a katonaságnak a váró­ba való visszatérését ábrázolja. A háttérben látni a várat és Varsó védőfalait Ezt a műemléket a maga teljes egé­szében megőrzik. A Balcer palota tete­je még 1949-ben elkészül s 1950- ben megkezdik a komplikált belső munkálatokat. Az Ó-Város Piac­terének első tel­jesen helyreállított, épülete az ú. n. „Kis szerecsenhez” címzett ház. Ez a ház a műemlékek rekonstrukcióját szolgáló kísérleti ál­lomás volt. A helyreállítás egész ide­je alatt itt székelt a koordinációs bi­zottság, amely h­agyba foglalt minden­kit, aki csak e műemlékek helyre­­állításán fáradozott A régi kapuzatot a föld színétől kezdődően rekonstruálták, illetőleg helyreállították. Az előtér padozatját díszes vörös homokkő keretbe foglal­ták. Gondosan helyreállították a bol­tozatokat és a kőlépcsőket is. A lép­csőhöz mindkét oldalán helyezkednek el a kiál­­lási termek. A lépcsőház világítását a tetőzetbe vágott ablakok szolgálják Az épület belseje régi várra emlé­keztek . Pénteki műsor: KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00: Ilanyi­­lemezek. — 5.20: Lapszemle. — 5.30: Hajnali muzsika. — 0.00: Falurádió. — 6.30: Tarka zene. — 7.00: Hírek — 7.20: Reggeli zene. — 7.45: Indulók és táncok. — 8.00: Lapszemle.. — 11.30: Hanglemez. — 11.45: Elbeszélés. -1- 12.00: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Könnyű zene. — 13.00: Háziegyüttes. — 14.00: Hírek. — 1­1.15: „Téged köszöntsön az ének!“ Szov­jet, magyar, román, csehszlovák zeneszer­zők alkotásai Sztálin tiszteletére. — 15.30: Bánhalmi György zongorázik. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Marxista-leninista ne­gyedóra. — 17.00: Hírek. — 17.10: Tánczene.' ~ 17 50: Falurádió. — 18.05: Szerkeszd te is műsorunkat. — 19.00: Új lemezeink. — 19.15: Rádiószeminárium I. (Alapfokú.) — 20.00: Hírek. Hangos újság. — 21.00:'. Rádiózene­kar. Közreműködik Fischer Annie zongora­­művésznő. —­ 22.00: Hírek. Sporthírek. 22.20: Színes Szőttes. — 23.20: Rudolf Novo­­szad hegedül, Zdenek Kuresz zongorázik. — 24.00: Hírek. — PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: MHK- negyedóra. — 5.45: Termelési lapszemle. — 5.55: Hanglemezek. —­­ 6.05: Az­ M­NDSZ Lízi­­perce. — 6.15: Közvetítés Varsónak. — 8.30: Hanglemezek. — 9.00: Cigányzene. — 10 00: Hírek. — 10.15: Szórakoztató zene. — 11.10: Óvodások műsora. — 15.00: Rádióiskola. —­ 15.40: Írott lelkek. Rádiókomédia Gogoly re­gényéből. — 16.45: Vivaldi: H-moll-zongora­­verseny. — 17.00: Bach: Motetta. — 17.20: Könyvszemle. Szmirnov: Villamsz élete és munkája c. könyvének ismertetése. — 17.35: Szív küldi szívnek. — 18.00: Hanglemezek. — 18.45: Smetana: Két polka. — 18.55: Az ifjúság hangja. — 19.20: Jancsin Ferenc hegedül. — 19.40: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Könnyű Múzsa-együttes. — 21.00: Mi újság a sportv­ágban? — 21.20: Népdalok. — 22.00: Schumann: Manfred — nyitány. — 22.15: Kalon­ad­alok. fi színházak csvörtösi műsora Operaház: Fidelity.(Csepreghy béri.­ 7). — Városi: János vitéz (V. Sz. ít. cs. 1. sz. béri, 7). — Nemzeti: Bol­dogság (D. 3., tér 81. — Magyar: Ka­renina Anna (Kassai béri, 7). —Ma­dách: Szabad a pálya (Ábrányi béri, 7). — Belvárosi: Hétköznapot, hősei (71. — Fővárosi Operett: Montmartre: Ibolya és Masenyka álma (Tapplezay béri, 71. — Vidám: Nincs előadot­,---■ Ifjúsági: Dzsomárt szőnyege (Takács —Perotti béri, 7). — Úttörő: Csodák országa (fél 8). — Bábszínház: Pi­roska és a farkas (Ludas Matyi béri, 3, Kiskakas béri, 5). — Fővárosi Va­rieté: Új világ csillagai (8). — Ka­mara Varieté: Görbe tükör ISV -lát­­(!)-lim!.- ok: Oktogoni vicctorony. (9). s !ír szén PROLONGÁLVA! SZIKRA (Scala) PEST (Corsa) E U S g H E T E_S _M O Z I K: BRIGÁD (v. Adria) Pest szenGtírJnCa Orsai csomópont ( partizánfilm) Vsg, %3, v. hi. — DUNA (v !/&d) e.iozn.pont (partizán­­film) 5, 7, 9, v. ... — ILVA (v. Decsi) Operá­tól a jazzig. VíiS-től este 11-ig folytat alapos. Vasárnap 11-től este 11-ig. - FT RUM. Élet. vámSúrai.. (hindu • film.) 5, 7. 9, v. 3. — KORI TI IHR­ADD. 1. Magyar filmhíradó. 2. Lánchíd (művészi d­okú meri?­­Hhn) 3. Téli vadászat (‘gyönyörű szovjet kultúrfilm). 4. Szovjet híradó. 5. Krím­a* (cseh ismeretterjesztő film). — MÁJUS 1. (v. Átrium) Orsai csomópont (partizánfilm) ‘/*5. 567, %9. v. Vi 3.­­ MUNKÁS (v. Alfa) Mozi Sztálingrádi csata ADY, CÁRITÓL, KOSSUTH, BÁSTYA Orsai csomópont (partizánfilm) 6, 8. v. 4. — Pest (v. Corso). Milliomos úr szerelmes (filmparódia) V-A. 6. V*9. — RÁKÓCZI (v Omnia) Éld­ vándorai (hindu film) I/15. M-7. %9 v. Vt3. — SZIKRA (v. Scalah Milliomos úr szerelmes (filmparódia) Vs5, 7. H10. v. 2. VÖRÖS CSILLAG (v. Royal Apollo) Orsai csomópont (partizán­fi­lm) 5, 7, 9. v. 3. — KORZÓ (Újpest) Orsai csomópont (partizánfilm) 4, 6, 8. na­ponta! — TÁNCSICS (Csepel). Orsai cso­mópont (partizánfilm) V*6, V*6. v. V21. — ROYAL (Kispest). Orsai csomópont (par­­tizánflm) 6, 8, v. 4. TÁTRA (Pestszent­­erzsébet) Orsai csomópont 6, 8, v. 4. M A S O D H E T E S M O Z I K­ . ADY. Sztálingrádi csata (történelmi) 4, 6, 8, v. 2. — BÁSTYA (Palace). Sztálingrádi csata (történelmi) 11, 1, 3. 5, 7, 9. — CAPITOL. Sztálingrádi csata (történelmi) 11, 1, 3. ,5. 7, 9. — CITY. Vigad az erdő (rajzfilmsorozat) 4. V.7. */a0. Varieté! — FLÓRIÁN Csibészek (vígjáték) V20. VI. 9. Sztálingrádi csata Magyarra szinkronizált szovjet film v. V 13 Varjet.! — KAMARA. Vigad az erdő (rajzfilsorozat) %5. */1 7­9. Varieté! — KOSSUTH. Sztálingrádi csata (történelmi) ’/só. */17. ’69 naponta! — OLYMPIA Acélt megcé­zik (Osztrovszki regénye.) 0*5. téz. '19. V 143. — PÁTRIA. Titkos küldetés (dráma) ■/j6. */*7, 1/*9. v .3. — SAVOY. Vigad az erdő (rajzfilmsorozat) 145, 147, */*9. — STUDIÓ. Titkos küldetés (drám­a) 4. 6, 8. V. 2.­­ SZABADSÁG. Titkos kü’dvé* (dráma) V*5. */17, ls 9. v. V.3. — TINÓDI Tilos a játék (vígjáték) 145, 447. Van. v. tó. UGOCSA. Csibíszek (vígjáték) "A. *1*6, 8. Varieté! Sztálingrádi csata Hogyan vezette Sztálin győzelemre a szovjet népet

Next