Kis Ujság, 1950. március (4. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-18 / 65. szám
Az alkotó munka hősei nyilatkoznak a Kossuth-díjról Népi demokráciánk kormánya kiváló fizikai és szellemi munkásaink között harmadszor osztotta ki a Kossuth -díjaat. A kitüntetettek az alkotó munka hősei életükről, munkájukról nyilatkoznak, arról, hogy munkájukat hogyan fogják a jövőben az eddiginél is fokozottabb mértékben a nép szolgálatába állítani. Dr. Erdei-Grúz Tibor, a Tudományegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetője a következőket mondotta: — Népi demokráciánkban tudományos kutatómunka jelentős fejlődésen ment keresztül. Ez különösen vonatkozik a természettudományi és technikai vonalra. Ez a fejlődés abból fakad, hogy a szocializmus építése, a haladás meggyorsítása, az általános életszínvonal emelése csak a termelőeszközök és a termelési módszerek intenzív fejlesztésével valósítható meg. Ez a fejlesztés viszont megköveteli a természet jelenségeinek, összefüggéseinek és kölcsönhatásainak ismeretét. Csak ez ad módot arra, hogy a természet erőit saját céljaink szolgálatába állítsuk, illetőleg a természetet az emberi haladás igényeinek megfelelően átalakítsuk. Új ismereteket pedig csak a tervszerű kutatással szerezhetünk. — A Kossuth-díj,a nép megbecsülését fejezi ki a kutató és újat teremtő munkában dolgozók iránt. Nagy megtiszteltés számomra, hogy ilyen nagy elismerésben részesültem a fémek elektrokémiai sajátosságaira, valamint a kémiai folyamatok sebességszabályozására vonatkozó munkámért. Ez természetesen egyúttal azzal az erkölcsi kötelezettséggell is jár, hogy a jövőben erőmet még nagyobb mértékben összpontosítsam a fejlődés meggyorsításának szolgálatában. Fiatal, mosolygós arcú tudós Fodor Gábor, a szegedi szerves kémiai intézet igazgatója. A szerves vegyületek térbeli szerkezetének tisztázásáért és néhány gyógyszer szintéziséért kapott tízezer forintos Kossuth-díjat. Kilátástalan és reménytelen volt egy fiatal egyetemi tanársegéd élete a régi világban. Emiatt hagytam ott én is 1938-ban az egyetemet — mondja Fodor Gábor. — A felszabadulás után, 1945-ben azonnal jelentkeztem az egyetemen. Elszánt akarat élt bennem, megmutatni, mit tudok, az újjászületett ország szolgálatába állítani mindazt, ami elől a fasizmus elzárta az utat. Az MDP biztosította számunkra, ami szükséges volt tudományos kutatásainkhoz: minden segítséget megkaptunk. — A Kossuth-díjat, amit kaptam, úgy tekintem, mint az intézet kollektív munkájának eredményét Én tudományos ötleteket vetettem fel és megszerveztem a tudományos munkát. Munkatársaim, az asszisztensek és laboránsok segítettek hozzá, hogy az elképzelésekből valóság váljék. Az ő segítségüknek köszönhető, hogy Sympatomin néven előállítottunk egy gyógyszert, amit azelőtt csak Németországból tudtunk importálni. A szívbetegeknek ez a gyógyszer szinte nélkülözhetetlen. Sok valutát fizettünk eddig érte. Ma már nincs szükség behozatalra. Most egy tífusz elleni gyógyszer előállításának módszerein dolgozunk. — Munkámhoz nagy segítséget nyújtott a Szovjetúnió haladó tudományának tanulmányozása. A Szovjetunió egyik legkiválóbb szerves kémikusának, Cselincevnek eredményeit használtam fel én is hasonló kutatásaimhoz. Mészáros Ágnes, a Nemzeti Színház művésznője, a következőket mondotta: — Különös megtiszteltetésnek veszem, hogy a Pwen Ro-darabbeli szerepemért és Shakespeare-alakításaiimért kaptam Kossuth-díjat. Az utóbbi világosan mutatja, hogy a nép: —emokrácia igazi megbecsülésben részesíti a klasszikusok néphez szóló, haladó művészetét.. — Ennél is nagyobb feladatot jelentett azonban a ,,Boldogság“ hű tolmácsolása Igazi szovjet embereket kellett a színpadra vinni, nagy példaképeinket oly módon, hogy a közönség világosan lássa, milyen az újtípusu ember Ahhoz, hogy ez a törekvésünk sikerüljön, sokat kellett tanulmányoznunk a szovjet filmművészetet a vásznon megelevenedő szovjet embereket. A Nemzeti Színház igazi kollektív munkát végzett a „Boldogság“ színrehozatalával. Ha sikerem volt, úgy ebben döntő része van az MDP nak, amely soha nem látott lehetőséget biztosít a színészek számára, színházunk kollektív munkájának és az új közönségnek, amely megérti az új, szocialista-realista művészetet és támogatásával további komoly feladatok megoldására buzdít bennünket. Veres Péter ezt mondotta: — Váratlanul ért a Kossuth-díj, mert hiszen csak az elmúlt esztendőben kezdtem újra — hosszabb szünet után— a szépirodalmi jellegű munkát — Annál inkább jólesett ez az elismerés, mert úgy érzem, ez nemcsak az eddigi, hanem a jövőbeli munkámra is szól. — Természetesen nem mulaszthatom el megmondani, hogy már régibb realista írásaimnál is példaképem és útmutatóm a nagy orosz realista irodalom volt Mai munkámban pedig napról-napra látom az előttünk járó szovjet irodalom példájából, hogy nemcsak irodalmi témává kell tenni, hanem irodalommá kell nemesíteni a legáltalánosabb emberi élettartalmat, a munkát. Ez nekem aránylag könnyű, mert egész életemben testi munkából éltem és így hiteles élményanyagom van hozzá. — A Magyar Dolgozók Pártja következetes irodalom-politikai elveivel, — amely szerint az új világnak új irodalomra és új hősökre, a harc és a munka hőseinek, eseményeinek ábrázolására van szüksége — nekem is, mint a többi íróknak, nagy segítséget adott, mert hatalmas segítség az, ha azok támogatják az író munkáját, akik a nép ügyét szolgálják. Manninger Rezső, agráregyetemi tanár, aki a sertésorbánc oltóanyagának felfedezéséért kapta a Kossuth-díjat, így beszél: — Tudósaink ma olyan anyagi helyzetben vannak, hogy minden gondtól mentesülve, minden idejüké, a tudomány művelésére, a fiatal nemzedék tanítására fordíthatják. A tudományos intézeteket és intézményeket olyan anyagi támogatásban részesíti a Népköztársaság kormánya, ami a tudósoknak lehetővé teszi vizsgálataik és kísérleteik végrehajtását. A tudós ezután munkásságáról beszélt: — Majd négy évtizedes kutatásaim főleg a bakteriológiai, immunitástani és járványtani kérdések megfejtésére irányultak. Vizsgálataim során foglalkoztam gázpedemás megbetegedésekkel, paratifusszal. Gyakorlatilag fontos volt, hogy a sertések heveny paratifuszát, a fertőző gyomor- és bélgyufladást, mint önálló betegséget különítettem e 4. Sokat foglalkoztam a hajlamosító körülmények befolyásával, a fertőző betegségek kialakulásával, a vírusokozta betegségek közül a fertőző kevésvérűséggel, a sertések himlőszerű bőrkiütésével. Sikerült néhány betegség ellen hatékony oltási eljárást is megállapítanom, így az utóbbi évben a juhhimlő is sertéssorbánc ellen veszélytelen keretező oltási eljárásokat találtam. A sertésorbáne elleni védekezés módjára vonatkozó kutatásaim a múlt év őszén sikerre vezettek. Az eljárást kidolgoztam, most a Philaxia szakmai szempontból a gyógyszer nagybani termelését készíti elő. — Kutatómunkásságomat a jövőben fokozott erővel folytatom. A vírusok további tanulmányozását tűztem ki célomul, hogy munkámmal továbbra is használni tudjak a köznek. — A nagy kitüntetést, a Kossuthdíjat további jó munkával szeretném meghálálni — mondja Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, aki a gellérthegyi „Szabadság"-szoborért és Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára készített szobráért kapta meg a Magyar Népköztársaság egyik legmagasabb kitüntetését. — Művészetemet a béke védelmének szolgálatába kívánom állítani — folytatta. — A béke védelme az az ügy, amely minden becsületes embert és minden jószándékú művészt harcra mozgósít. Akik a háborút akarják, a művészet ellenségei, mert a művészet nem a halált, hanem az életet, a békét szolgálja. Nádasdy Kálmán, a Magyar Állami Operaház rendezője a Ludas Matyi című film rendezéséért kapott Kossuth-díjat. — A jutalom s annak erkölcsi jelentősége új lendületet ad munkámnak. A megjutalmazott mű, a Ludas Matyi — a Szovjetúnió tapasztalataira támaszkodó, a marxizmusleninizmus eszmeiségével telített új magyar filmgyártás alkotása. Szovjet kollegáink közvetett és közvetlen segítsége nélkül nem tehettük volna meg ezt a jelentős lépést a szocialista-realista filmművészet kialakítása terén. A szovjet példa mellett állandó támaszra találtunk a Magyar Dolgozók Pártjában is. A fim forgatása során többször fordultunk útmutatásért, tanácsért az MDP-hez és mindig megkaptuk a munkánk eredményességét biztosító eszmei útmutatást, vagy tanácsot. Fülp Mihály, a MÁVAG technikusa rendkívül nagyjelentőségű újítással érdemelte ki a Kossuth-díjat. Különleges felületi krómozó eljárást dolgozott ki, amellyel évi 1 millió 700 ezer forintot takarít meg népgazdaságunk részére. Fülöp szegény parasztcsaládból származik és nyolc testvérével együtt nagy nyomorban nevelkedett. Nehéz körülmények között végezte el iskoláit. 1946-ban kezdett a krómozás kérdésével foglalkozni, mert látta, hogy a különleges ötvözetek nagyon drágák. Hosszú fáradságos kísérletek után 1940 júniusában sikerült az első darabon a tökéletes felületi krómozást elvégezni. Az újítása következtében tengelyek és egyéb gördülőfelületek élettartalmát 3-4-szeresére lehet emelni. Fülöpnek 14 újítása van. — A Kossuth-díj — mondja Fülöp Mihály — végtelen nagy örömet jelentett számomra. Tudom, hogy munkámat megbecsülik és azon leszek, hogy most készülő újításomat minél hamarabb megvalósítsam. Ezaz az újítás lehetővé teszi, hogy a drága réz helyett egy bizonyos alumínium-ötvözetet használhassunk a csapágyaknál. Az MDP tette lehetővé, hogy újításaimat megvalósíthassam. Az üzemi pártbizottság mindig segített, ha kísérleteim során valamire szükségem volt. Új munkamódszerek bevezetéséért, a gyorsfalazás terén elért több mint kétezer százalékos teljesítményéért kapott Kossuth-díjat Pozsonyi Zoltán kőműves. — Ahogy a Szovjetunióban megismertem a falazás sztahanovista módszerét, elhatároztam, hogy hazatérésem után is így fogok dolgozni és ezt a módszert megismertetem munkatársaimmal — mondja. — A Szovjetunióban tanultam meg, hogy a sztahanovista módszer csak úgy eredményes, csak úgy építő, és lendíti előre a termelést, ha az a tömegek munkamódszerévé válik. — A Kossuth-díjért elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának tartozom köszönettel, amely minden segítséget és támogatást megadott és megad és további munkára ösztönöz. Schlmager Kurt növénynemesítő a munkájáról beszél: — Már az egyetem elvégzése után elhatároztam, hogy a cukorrépanemesítéssel foglalkozom. A felszabadulás előtt Magyarországon nagyobb mértékben cukorrépanemesítés nem folyt. A csak profitra törekvő nagybirtokosok és cukorgyárak jövedelmezőbbnek találták, ha költséges és kockázatos kísérletezés helyett külföldről, a nyugati országokból hozzák be a nemesített cukorrépavetőmagot. Ezek azonban a mi viszonyaink között természetesen nem hoztak megfelelő termést. — A felszabaddítás után a magyar népi demokrácia részéről a legnagyobb megértésre talált növénynenvesítő munkám. A Magyar Dolgozók Pártja és a népi demokrácia kormánya megadta mindazt az erkölcsi és anyagi támogatást, amely lehetővé tette a munka folytatását. Ennek a támogatásnak a segítségével évről-évre fejlesztettük a sopronhorpácsi nemesítőtelepet. Hangsúlyozni kívánom, hogy a növénynemesítés kollektív munka. Az elért eredményeket annak köszönhetjük, hogy szorosan együttműködtünk a telep dolgozóival és a környék dolgozó parasztságával, amely tevékenyen bekapcsolódott a nemesítés és a növény elszaporításának munkájába. Éppen ezért úgy érzem, hogy ez a kitüntetés, amely végtelen örömmel tölt el, nemcsak engem ért, hanem mindazokat a dolgozókat, akik ebben a munkában részt vettek. Vincze Gábor, a hosszúpályi „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport elnöke a következőket mondotta: — Amikor a kormány ilyen nagy kitüntetést adományozott, elhatároztam, hogy amint visszatérek a csoportba, még fokozottabban dolgozom. A kitüntetések kiosztása előtti estén találkoztam Márkád Istvánnal, a „szakma legjobb olvasztója“ címmel kitüntetett diósgyőri dolgozóval, aki elmondotta, hogyan lehet a teljesítményeket grafikonon kimutatni Rámutatott, hogy az ilyen kiértékelés milyen lendületet ad a dolgozók versenyének. Most az a célom, hogy beszélgetésünk alapján ezt megvalósítsam a csoportban, hogy nálunk is minél jobban kifejlődjön a munkaverseny. Az MDP segítségével és szeretett vezetőnk, Rákosi Mátyás, a Sztahanovista Kongresszuson elmondott beszéde irányításával ezt is sikeresen meg fogjuk oldani. Kovács József, a szovjet ösztöndíjasok „Oleg Kosevoj“ kollégiumának igazgatója is nagy örömmel beszél az őt ért megtiszteltetésről. — A felszabadulás után _mondja nagy hatással volt rám Makarenko és általában a szovjet pedagógusok példája. Kalinin tanításaiból is sok erőt merítettem munkám elvégzéséhez. Nagy lelkesedés tölt el hivatásom iránt, amelynek célja: kontinuista emberek nevelése. — Elért eredményeimet elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetem. A Párt nevelt belőlem céltudatos embert. A Kossuth-díjat a Pártom és a nép kitüntető bizalmát további jó pedagógiai munkával szeretném meghálálni. Gombás Pál, a műszaki egyetem fizikai tanszékének vezetője: — Két év alatt másodszor ér az a nagy megtiszteltetés — mondotta —, hogy a Kossuth-díj első fokozatát nyertem el 1948-ban az alkáli és földkáli fémekre kidolgozott elméletemért, most pedig az azóta a nemesfémekre kidolgozott elméleti és két atomfizikai tárgyú könyvemért kaptam a díjat. — Az alkotó munkának ez a jutalmazása, melyet a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére 1948-ban törvénybe iktattak, minden haladó tudós, művész és általában minden haladó dolgozó ember számára serkentést jelent, hogy újabb alkotásokkal szolgálja hazáját. Gyakran gondolok vissza a múltra, amidőn hat éven keresztül mint díjtalan tanársegéd végeztem munkámat, minden ellenszolgáltatás nélkül, hacsak nem nevezem „ellenszolgáltatásnak” azt a félárú vasúti igazolványt, amit adtak, de amelynek kiállítási költségeit is magamnak kellett fedeznem. Mint díjtalan egyetemi tanársegéd és magántanár privát tanításból tartottam fenn magamat. Hogy tudományos munkát tudtam-e végezni, vagy sem, az nem érdekelt senkit . Ma mindnyájan boldogan látjuk, hogy minden segítséget megkaphatunk ahhoz, hogy zavartalanul dolgozhassunk. Ez a nagy állami támogatás kötelezettséget is kell, hogy jelentsen számunkra. Kötelezettséget arra, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk hazánk felvirágzására, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében. Kolonitsek János, a Chinoin-gyár kutatólaboratóriumának kiváló dolgozója újításaival, találmányaival, gyógyszerek új gyártási eljárását és minőségi javítását tette lehetővé. Munkája népgazdaságunknak évi 5 millió forint megtakarítást jelent. — Amikor meghallottam, hogy Kossuth-díjat kapok, a Szovjetúnió sok-sok segítségére kellett gondolnom. A Szovjetúniótól kapott nyersanyagok és a szovjet tapasztalatok nélkül az én munkám nem járt volna eredménnyel — mondja Kollonitsch János. — Több mint tíz éve dolgozom a Chinoin-gyárban, de munkámat a múltban nem becsülték meg, míg ma, népi demokráciánkban minden dolgozónak a legnagyobb megbecsülésben van része. — A köszönet és hála kifejezése mellett, úgy érzem, hogy ez a magas kitüntetés további munkámhoz is erős ösztönzést fog adni. — Minden, erőmmel azon leszek, hogy munkámmal továbbra is erősítsem szocializmust építő népi demokráciánkat. — Igen nagy örömmel tölt el az a kitüntetés — mondja. Kreybig Lajos kísérletügyi főigazgató, aki Magyarország talajtani térképe szerkesztésének irányításáért és a műtrágyázásban alkalmazott új módszerért kapta a Kossuth-díjat. Ez a kitüntetés is mutatja milyen nagy megbecsülésben részesíti a népi demokrácia a szakmunkásokat. A második párisi békekongresszus Parisban most fejezték be a Béke és Szabadság Harcosainak második francia kongresszusát. Húszezer küldött vett részt ezen a gyűlésen, amely eleven tiltakozás volt a francia kormány, az amerikai hűbériség, a százötven év előtti Szentszövetség és a fasizmus helyére lépett Atlanti Szövetség népelenes politikájával szemben. A kongresszus munkája belekapcsolódott a béke híveinek minden imperialista és kapitalista terror és fenyegetés ellen most fellángolt újabb nemzetközi mozgalmába, — a kongresszus kiáltványa minderről nyíltan és őszintén beszélt. Ez a kiáltvány a francia nép lelkiismeretinek határozott megmozdulása és tiltakozása volt mindennemű oly politika ellen, amely a kapitalista és imperialista hűbériség kedvéért odadobja a francia nép érdekeit idegen érdekeknek. A kiáltvány elmondja, hogy a háborús uszítók és a velük cinkos kormányok új veszélybe sodorják a világ békéjét. Ennek következtében a sokat szenvedett Franciaország súlyos válságon megy keresztül és a béke híveinek vállvetett segítségére van szüksége, hogy hazájukat átsegítsék e megpróbáltatásokon. Tiltakozik a kiáltvány az ellen a politika ellen, amely minden előző keserves tapasztalat ellenére Nyugat-Németországban újabb háborús bázist épít ki az USA szolgálatában. A francia nép nem egyezhet bele ebbe, bármennyire is alárendelte az 1914-es és 1939-es élmények és tapasztalatok ellenére a mai hűbéres francia kormány a nemzet érdekeit az amerikai-német szándékoknak és törekvéseknek. Németországot, Németország nyugati részét a kapitalista-imperialista politika talpra akarja állítani más országok rovására, amelyeket a német támadás rombolt le, és ez az elvetemült politika ma már ott tart, hogy Franciaországot is be akarja vonni éppen abba a szövetségi rendszerbe, amelynek alapja a Szovjetúnió ellen felfegyverzett Nyugat-Németország. A francia nép nagy hagyományainak szellemében tiltakozik ez a kiáltvány ezután a vietnami szennyes háború ellen. A legnemesebb francia hagyományok egykor a népek egyenlőségét, az emberi jogokat, az egyetemes szabadságot írják zászlajukra. Most e vietnami szennyes háború újabb véráldozatokat követel a szabadság, egyenlőség és testvériség nagyszerű elvei ellenére a sokat szenvedett francia néptől. A francia nép fiai súlyos véráldozatat adóznak a kapitalista érdekeknek. A francia seregek vietnami tevékenysége csak elősegíti egy újabb világháború kirobbanásának veszélyét. A francia kormány eladta a francia nép életérdekeit az imperialistáknak, megalázta a francia függetlenség gondolatát, most pedig csatlakozik a fegyvergyárosok és tőkések erőszakos kalandorpolitikájához, amelynek célja és eredménye egy újabb tömeggyilkosság végzetes előkészítése. De a francia nép tömegeit nem lehet megtéveszteni. A francia nép békemozgalma reákényszeríti a politikából és a társadalmi, gazdasági, szabadságjogokból kisemmizett tömegek akaratát Franciaország mai hűbéres kormányára. Kivívják a kormányfó a szabadság és a béke megőrzésének a legfontosabb feltételeit. Ezért sorakozik fel a francia nép a béke és szabadság zászlaja alá. A békekongreszus kiáltványa követeli tehát a fegyverkezés azonnali csökkentését, az atombomba és a tömeggyilkos fegyverek törvényen kívül helyezését, a gyarmati háború megszüntetését, a béke hívei elleni megtorló intézkedések kiküszöbölését, különösképpen pedig békeegyezmény létesítését a nagyhatalmak között. A munkásosztály halad a francia nép harcának élén és a Béke és Szabadság Harcosai most újabb hatalmas akciót indítanak, hogy még jobban megsokszorozzák erőiket. A francia dolgozók nem tűrhetik soká azt a népellenes politikát, amely hazájuk érdekeit alárendeli az imperiaizmusnak és kizsákmányolásnak, amely Franciaországból egy újabb háború bázisát akarja megteremteni. Ez a küzdelem a nagy forradalmi elvek jegyében folyik, miközben viszont a francia kormány elárulja hitványan a béke, Franciaország, a francia nép ügyét. „Szovjet gyár — szovjet asszony** Az MNDSZ és a MSZT színes képekkel tarkított érdekes brosúrát adott ki „Szovjet gyár — szovjet asszony" címmel, hogy a magyar nők körében ezzel is elősegítse a szovjet asszonyok munkájának, életének tanulmányozását. Jóború Méda, az MNDSZ főtitkára írt bevezetői a brosúra elé. Segítse ez a füzet s az ezt követő hasonló füzetek is a dolgozó magyar asszonyokat abban, hogy minél jobban megismerjék és kövessék a szovjet asszonyok gazdag tapasztalatait, példamutató életét — írja többek között. A füzet egyik legérdekesebb cikkét Andrianotm asszony írta „Mit adott a gyár a dolgozóknak" címmel. Fényképekkel tarkított színes riportban számol be a szovjet gyárak olvasótermeiről és klubházairól, anya- és csecsemővédelmi intézményeiről, óvodáiról, pionírtáborairól, a kulturális, szociális és politikai munkáról, amelyből döntő mértékben veszik ki részüket a leányok és asszonyok. Reggel hatkor nyitnak a tejüzletek A belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében az összes tejet és tejterméket árusító üzletek kötelesek már reggel 7 órakor kinyitni KÖTÖTTÁRUSD (Szombat, március 18) .