Kisalföld, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
t Díszünnepség az Operaházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulója alkalmával A Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront országos tanácsa szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, a politikai, gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyisége, kiváló munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. A nézőtéren ott volt a párt Központi Bizottsága és a kormány számos tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Dobi István megnyitója után Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Felszólalt az esten P. T. Komarov, a hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldöttség vezetője is.delmezőit, a kommunistákat, a hazafiakat. Hazaárulásban megvénült, a népet gyűlölő volt kizsákmányolók lettek hangadókká, akik készséggel eladták volna az országot, a népet, az amerikai kapitalizmusnak, csakhogy saját pecsenyéjüket megsüthessék, hatalmukat visszaszerezzék az ellenforradalom lángjainál. S ha nem sietnek segítségünkre az októberi forradalmat dicsőségesen megvívó szovjet barátaink katonái, ma talán a fasizmus ülne tort népi demokratikus álomunk romjain, vagy egy harmadik világháború színtere lenne hazánk. — A Szovjetunió segítsége mind 1945-ben, mind 1956-ban a magyar munkásosztály, a magyar szocializmus ügyének felbecsülhetetlen, kellőképpen, meg sem hálálható támogatása volt. — Jogos nemzeti büszkeséggel gondolunk arra, hogy a magyar munkásosztály már 38 esztendővel ezelőtt örökre és visszavonhatatlanul eljegyezte magát a szocializmussal. — Magyarországon immár 38 esztendeje folyik a harc a szocialista forradalom és az ellenforradalom erői, a proletáriátus és annak ellenségei, a hazafiak és a magyar nép árulói között. Rágalmaz tehát, aki azt állítja, hogy Magyarországon csak azért van proletárdiktatúra, mert a szovjet katonák segítettek a magyar népnek. A szocializmusért folyó harcot a szocialista Magyarország felépítését, a magyar nép maga választotta és végig is harcolta. Ezután Apró elvtárs történelmi áttekintést nyújtott azokra az időkre, amikor a magyar dolgozó népre, az 1919-es forradalom bukása után rászakadt a fehérterror népgyilkos uralma, s Horthy reakció negyedszázados gyalázata. 1945-ben a Szovjetunió szabadította fel a magyar népet. Az országért és a nép javáért harcra kész hazafiak a kommunista párt vezetésével kezükbe vették az élet irányítását. A felszabadult Magyarország történelmében először lett olyan szabad, független, demokratikus ország, amelyben minden hatalom visszavonhatatlanul a dolgozó népé, amelyben minden kapu tárva a munkásság, a dolgozó parasztság, az értelmiség tehetséges és a néphez hű fiai, leányai előtt. Ezután arról szólt Apró Antal, hogy a Szovjetunió 1956-ban újabb segítséget adott talpraállásunkhoz, így a magyar nemzeti függetlenség, az önálló magyar államiság visszaállításának ténye öszeforrott a magyar-szovjet barátsággal, szövetséggel. Az októberi ellenforradalom idején világosan megmutatkozott: ki a barátunk, s ki az ellenségünk. A proletárinternacionalizmus, a mukásosztály nemzetközi összefogása mellettünk, magyarok mellett — fényes bizonyíték arra, hogy a szocialista táborban a kisebb és nagyobb országok népei hogyan segítik egymást. , De kiállt melléjünk a világon mindenki, aki őszinte híve a békének. Hazánk megmaradt szocialista országnak, s ha valaki megtanulta, akkor a magyar dolgozó nép saját tapasztalataiból tanulta meg, hogy becsülni, védeni, erősíteni kell a munkásnemzetköziség nagy eszméjét. A szocialista Magyarország felépítésében pártunk, kormányunk, dolgozó népünk előtt még nagy feladatok állanak. A legfontosabb feladat politikai, gazdasági és társadalmi életünk minden területén felszámolni az ellenforradalom okozta károkat és határozottan, bátran fellépni mindenkivel szemben, aki szocialista fejlődésünket akadályozza. Munkánk elvégzéséhez merítsünk erőt a szovjet nép dicső példájából. Szeressük, erősítsük, védelmezzük oly híven és oly bizalommal pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint ahogy a szovjet emberek védelmezik, oltalmazzák a nagy Lenin pártját! A magyar dolgozó nép milliói nevében a munkások, parasztok, néphez hű értelmiségiek nevében forró szívvel kívánunk sok sikert a nagy október 40. évfordulóját ünneplő szovjet népnek, s mégegyszer üdvözöljük a köreinkben megjelent szovjet kormánydelegáció tagjait. Ezen a nagy ünnepen meghajtjuk zászlainkat az emberi szellem óriása, a nemzetközi munkásmozgalom vezére, a nagy Lenin előtt. Apró Antal beszédét a Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a magyar és szovjet nép barátságának éltetésével fejezte be. Apró Antal elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak! Holnap, november 7-én lesz negyven éve annak, hogy Lenin nagy pártjának vezetésével győzött a pétervári munkások fegyveres felkelése és megdöntötte az orosz földbirtokosok és tőkéseik hatalmát. Kommunisták és nem kommunisták, haladó emberek, mindenki, akinek drága hazája függetlensége, az emberi szabadság, a kizsákmányolásmentes élete, egyszóval az emberiségnek eszméje, aki híve a társadalmi és kulturális haladásnak, a népek békés együttélésének, a földkerekség minden országában hálával és szeretettel emlékezik meg e napon a Szovjetunió fennállásának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének negyvenedik évfordulójáról — kezdte beszédét Apró elvtárs. Rámutatott: az elmúlt negyven esztendő alatt valóban új lapok íródtak az emberiség történelmébe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt negyven év valóban sorsfordulót hozott. Megváltozott a világ és az emberiség arculata, az edig megbéklyózott emberek tíz és százmilliói álltak talpra 1917 .november 7. óta és hajtottak végre olyan hatalmas tetteket, amelyekre eddig nem tartották képesnek önmagukat. Negyven évvel ezelőtt az orosz munkásosztály és szövetségese a szegényparasztság került a hatalomra a föld egyhatodán — mondotta Apró elvtárs, majd ismertette az Októberi Szocialista Forradalom világformáló jelentőségét. Utalt ezután Apró Antal arra, hogy a negyven éves Októberi Szocialista Forradalom egyik legnagyobb tanulsága — sőt talán a legnagyobb tanulsága éppen az —, hogy bebizonyította, mire képes az a nép, amely lerázza a földesurakat és a tőkések igáját. — A második nagy tanulság, hogy világot átformáló hatalmas történelmi tettekre csak a nép képes, amelyet a forradalmi munkásosztály vezet Az a munkásosztály, amely megteremtette a maga államát, a proletárdiktatúrát, csodálatos alkotó munkára tudja mozgósítani, példátlan teremtő cselekedetekre tudja vezetni a dolgozó néptömegeket, ha a munkásosztályt a marxizmus-leninizmus tanításaihoz hű forradalmi párt vezeti. Ezután Apiró elvtárs rámutatott: mivé fejlődött a négy évtized alatta marxizmus-leninizmus forradalmi tanításai által nevelt és szervezett szovjet munkásosztály vezetése alatt az a régi Oroszország, amely társadalmilag, gazdaságilag, de kulturálisan is a világ egyik legelmaradottabb országa volt. Ezután így folytatta: Az imperialisták, mint a negyven év alatt mindig, most is sok rágalmat szórnak a Szovjetunióra Előszeretettel fecsegnek arról, hogy a szovjet nemzetiségi területek nem egyenrangúak. Ezzel szemben a letagadhatatlan valóság az, hogy a Szovjetunió tetszhalott állapotukból keltette életre ezeket a kizsákmányolt, leigázott népeket. Törődött a legapróbb, a néhány ezer, vagy csak néhányszáz főt számláló kis népecskékkel is, amelyeket a kapitalista közöny már-már kihalásra ítélt. A Szovjetunió nemcsak kinyilatkoztatta a nemzetek önrendelkezési jogát, nemcsak alkotmányába iktatta a hatalmas ország népeinek önkormányzatát, de tettekkel, hathatós támogatással is segítségükre sietett. A Szovjetunióban hatalmas világra szóló sikerek fémjelzik az 1917. óta eltelt négy évtizedet. A régi Oroszországban a nép rabszolga volt. 1917 .után megvalósult, beteljesült Lenin álma: nemzetté nőtt a dolgozó nép és övé lett az ország. E történelmi sorsforduló mindörökre összeforrott Lenin nevével. A továbbiakban Apró Antal ismertette, mit adott Lenin a világ dolgozóinak, a haladó emberiségnek. Nemcsak új elméletet adott a munkásosztálynak, nemcsak arra tanította meg, hogyan kell győzni. Arra is megtanította amunkásosztályt, hogyan kell megtartani a hatalmat. Örökül hagyta a világ dolgozóira Lenin a szocialista Szovjetuniót, s az októberi győzelem legélesebb fegyverét, a bolsevik pártot. E két nagy műnek, a Szovjetuniónak és a bolsevik pártnak a megteremtése már születése pillanatában azt ..jelentette, hogy a kapitalizmus fölött megkondult a lélekharang, nemcsak Oroszországban, de az egész világon. Ebben rejlik Lenin művének világot átformáló történelmi jelentősége. A párt Lenin, majd a lenini Központi Bizottság vezetésével mindig megtalálta a lelkesítő szót, a kapcsolatot a néppel. Szétzúzta a szocializmus építését akadályozó jobboldali és baloldali frakciókat. Megvédte a párt egységét és megvalósította a szocializmus felépítésének lenini programját. A Szovjetunió az elmúlt negyven év alatt a nemzetközi politika döntő tényezőjévé vált. A békéért folyó harcban a Szovjetunió körül tömörülnek a szocialista tábor tettrekész népei, valamint azok az országok, amelyeket a Szovjetunió békepolitikája és az imperialista hódítás, nemzeti elnyomás a háború ellenségeivé tett. A Szovjetunió segíti az olyan országokat, amelyek őszintén vállalják a semlegességet, elutasítják a háborút és a katonai tömböket, óvják nemzeti önállóságukat, népük szabadságát az imperialista agresszoroktól. A semlegesség ilyen felfogásának arculcsapása volt az a fajta »semlegesség«, amelyet az áruló Nagy Imre és társai a tavalyi ellenforradalomban hirdettek. Az ő semlegességük a szocialista tábor országainak hátbatámadása volt, behódulás az imperialisták előtt és ez akkor elősegítette a nemzetközi feszültség fokozódását, a háború kirobbantásának lehetőségét. Ezután arról beszélt Apró Antal, hogy a mi népünk most különös szeretettel és hálával, a meghatottság érzésével ünnepli az októberi forradalom 40. évfordulóját. A 39-ik évfordulót nem ünnepelhettük meg. Pusztító ellenforradalom söpört végig hazánkon. Kalandorok, imperialista kémek özönlötték el országunkat, s amíg tajtékzó szájjal függetlenségről, semlegességről rikoltoztak, kivégezték függetlenségünk igazi vé o ioioio .oioaoaoioioioioioioioRoioioaoioioioio Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pártmunkásokat, állami és gazdasági vezetőket, idős munkásmozgalmi harcosokat a Magyar Szabadság Érdemrenddel tüntetett ki. Megyénkben hatvanhatan részesültek kitüntetésben. A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát kapták: Nagy Gyula, a vagongyári pártbizottság titkára, Fekete Gyula, a Győri Járási Pártbizottság osztályvezetője, Kovacsics Gáborné jobaházai tanácselnök, Módra László, a Győr megyei KISZ bizottság titkára, Magyar József, Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, Maár Ferenc, Megyei Bíróság, tanácsvezető bíró, Kossa Zsigmond nyugdíjas munkás, 1905 óta párttag, Tatai Jenőné soproni pedagógus, Bognár Imre rábatamási tsz elnök, Szabó Dezső kőműves, nyugdíjas (a munkásmozgalom régi harcosai, Farkas János nyugdíjas munkás (a munkásmozgalom régi harcosa), Balogh Ferenc tényői földműves (a munkásmozgalom régi harcosa), Pintér Lajos munkás (a munkásmozgalom régi harcosa), Horváth Pál nyugdíjas munkás (a munkásmozgalom régi harcosa), Lombos Ferenc MSZMP megyei titkár, A Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát kapták: Horváth Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szántó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Németh Vendel, a megyei pártbizottság politikai munkatársa, Pintér Ágnes, a megyei pártbizottság politikai munkatársa, Csemítczki Gyula, Győr városi pártbizottság osztályvezetője, Hajtó Ferenc, csornai községi pártbizottság titkára, Gilicz Lukács, Kapuvár városi pártbizottság titkára, Zárai Károly Sopron városi pártbizottság titkára, Kantó Gyula, Sopron városi pártbizottság osztályvezetője, Orosz Lajos, Sopron járási pártbizottság osztályvezetője, Légrádi Károly, Mosonmagyaróvár városi pártbizottság osztályvezetője, Zánk József, Mosonmagyaróvár járási pártbizottság titkára, Popielek János, Mosonmagyaróvár járási pártbizottság politikai munkatársa, Téli István, Megyei Tanács osztályvezetője, Kiss Ferenc, Megyei Tanács népművelési előadója, Halmos Ferenc Mosonmagyaróvár Járási Tanács elnöke, Vitéz Antal, Mosonmagyaróvár Városi Tanács elnökhelyetese, Fömötör Géza Vámosszabadi községi tanácselnök, Németh József Répcevis községi tanácstitkár, Papp Gyula Hegyeshalom községi tanácselnök, Juhász Ferenc MEDOSZ területi bizotságának elnöke, Hegedűs Sándor, Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa, Vörös Kálmán vagongyári főművezető, Kupi Mihály vagongyári géplakatos, Varjú Kálmán, a vagongyári hídszerkesztés főmérnöke, Bem Antal vagongyári műszaki tisztviselő, Takács Lajos szerszámgépgyári főtechnológus, Oros Sándor szerszámgépgyári művezető, Balázs Tibor, a Győri Hajtóműgyár párttitkára, Horváth Ferenc, a Győri Gyapjúszövő munkása, párttitkár, Bognár László olajgyári munkás, párttitkár, Farkas Sándor Győri Építőipari Vállalat személyzeti vezetője, Török József Győri Öntöde és Kovácsológyár üzemvezetője, Csizmazie György, a győri Révai Gimnázium igazgatója, Gőcze Géza nyugdíjas munkás, Török Kálmán nyugdíjas, újvárosi pártszervezet titkára, Kőműves József nyugdíjas, a nádorvárosi pártszervezet titkára, B. Nagy János Megyei Ügyészség vezetője, Stefán Rózsa újságíró, ________________________ Gombás Gyula vállalati igazgató, Módos Lajos, a sopronbánfalvai Új Élet TSZ elnöke, Horváth László a Soproni Vasöntöde munkása, párttitkár, Csönger Sándor Soproni Tejipari Vállalat munkaügyi előadója, Németh József Soproni Postahivatal vezetője Kovács József Soproni Selyemipar igazgatója, Fürge Mihály Soproni SOTEX párttitkára, Kovács László Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Fenyvesy Sándor munkás, mosonmagyaróvári pártszervezet titkára, Sörétormos Ferenc, a Mosonmagyaróvári Timföldigyár vb. elnöke, Reményi László Mosonmagyaróvári Mezőgépgyár munkása, párttitkár, Rumi Gyula, a péri Micsurin TSZ elnöke, Irenke János, a győrszentiváni Új Utakon TSZ párttitkára, Ledniczki István öttevényi Általános Iskola igazgatója, Horváth Dezső Koroncó község párttitkára, Tóth Károly Rábcakapi község általános iskola igazgatója, Bognár Dezső, a szili Győzelem TSZ párttitkára, dr. Frank Ernő, a kapuvári kórház belgyógyász főorvosa, Törzsök István Petőházi Cukorgyár agronómusa, ifj. Horváth István Mihályi Táncsics TSZ párttitkára, Göltl Teodor munkás, a Lövői Késgyár párttitkára, G. Horváth János, a peresztegi Szabadság TSZ párttitkára, Pongrácz Rozália Rajka község pártszervezet titkára, Katona Lajos Megyei Tanács elnöke, Funk József Megyei Tanás elnökhelyettese, Ring Ilona Győri Fonoda alapszeri párttitkára, Varga László magyarkimlei Rákóczi TSZ elnöke. KISALFÖLD 19. november - csütörtök. Segélyben részesítették az idős kommunistákat a győri járásban A Győri Járási Pártbizottság tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából meglátogatták a járás idős kommunistáit. A pártbizottság tagjai tizenhat idős elvtársat kerestek fel, akik mindannyian résztvettek, mint vörös katonák, az októberi forradalom dicsőséges harcaiban. A pártbizottság tagjai a látogatások során elbeszélgettek az öreg harcosokkal régi élményeikről. A régi élmények mellett jelenlegi életkörülményeik is szóba kerültek. Mind a tizenhatukat segélyben részesítette a pártbizottság. A segély összegét, 8000 forintot, az ikrényi és a nagyszentjánosi állami gazdaságok bocsátották a pártbizottság rendelkezésére.