Kisalföld, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
VILÁG | ho let arjai egyesüljetek rv. évfolyam, 79. seam. a »11 u r rtti ízuurUlSj A MUNKÁSPÁRT 1 ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAIRA 580 FILLER Győr, 1959. április 4. szombat. 3£ä&IcäiLtiäk nt£g.y.(Stik élüzemeLt E napokban megyénk tizenhat üzemében bensőséges ünnepségen vették át a dolgozók 1958. második félévében végzett jó munkájuk jutalmát. Két üzemünk az egyik legnagyobb kitüntetést: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, tizennégy vállalat pedig az élüzem oklevelet. Ezek az ünnepségek egybeesnek április 4-e, felszabadulásunk tizennegyedük évfordulójának megünneplésével. Szinte jelkép ez a kettős ünnepség. Jelképe annak, hogy minden mostani sikerünk, örömünk forrása április negyedike. És jelképe annak is, hogy szocializmust építő hazánkban nem a vagyon, nem a társadalmi rang az ember értékének mérője, hanem egyedül az, hogy a maga munkaterületén ki hogyan munkálkodik az egész nép javára. Megyénk tizenhat üzemének dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy az elmúlt év második felében végzett átlagon felüli jó munkájukért kivívták társadalmunk megbecsülését. Ezt hirdeti az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál és a Richards Finomposztógyárban a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja, ésezt hirdeti a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, a Budapesti Csavargyár győri terepe, az Autóalkatrészgyár Vállalat soproni gyáregysége, a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Megyei Építőipari Vállalat, a Soproni Épületasztalosipari Vállalat, a 61. sz. Autóközlekedési Vállalat, a Győri Épületfuvarozó Vállalat, a Soproni Pamutipar, a Győri Kötöttkesztyűgyár, a Megyei Tervező Vállalat, a Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság, az Ikrényi Állami gazdaság és a Győri Szeszgyár bejárata fölött ragyogó élüzem csillag, valamint a kitüntető élüzem oklevél Az elmúlt tizennégy év hatalmas változásokat hozott népünk életébe, mert mellettünk volt felszabadítónk és legjobb barátunk, a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor, s mert pártunk vezetésével kibontakozhatott népünk alkotókészsége. Eltűnt a hárommillió koldus országa, hogy helyet adjon a felszabadult nép egyre gazdagodó hazájának. De dolgozó népünk még többet akar még gyorsabban akar haladni a fejlődés útján, a jólét növelésében. Ezt fejezi ki üzemeink dolgozóinak vállalása: a pártkongresszus tiszteletére a legjobb területeken már ez évben elérjük a hároméves terv végére tervezett szintet. Bízunk abban, hogy megyénk élüzemei e nagyszerű célkitűzések megvalósításában is élen haladnak és példájukkal magukkal ragadják a többi üzemet is. Ehhez, és további sikereikhez kívánunk élüzemeink minden dolgozójának friss erőt, jó egészséget MSZMP Megyei Párt-végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa —1 r-‘ii íi ■■■n ii........ír ■■■ ír—■-'”ir...■■ir-"ir,Mn Ünnepi tanácsülés Győrött Tegnap délelőtt 10 órakor Győrött a tanácsháza nagytermében ünnepi ülés kezdődött. A tanácsülést Csizmadia Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd Csernitzki Gyula, Győr város tanácselnöke tartott ünnepi beszámolót. Az elnökségben a városi tanács végrehajtóbizottságának tagjai foglaltak helyet. Csernitzki Gyula a beszámolójának első részében méltatta a felszabadulás jelentőségét, majd a 14 év alatt Győrött végbement változásokról beszélt. A felszabadulás óta 1100 kisembernek juttatott telket a városi tanács. A felszabadulás óta a Belvárosban 698, Nádorvárosban 436, Gyárvárosban 174, Győrszigetben és Révfaluban 289, Szabadhegyen pedig 24 lakás épült állami beruházásból. Jelenleg is folyamatban van Nádorvárosban 132 lakás építése. — Sok millió forintot költöttünk a felszabadulás óta, és különösen az elmúlt néhány év alatt Győr szépítésére is — mondotta ünnepi beszámolójában a városi tanács elnöke. A községfejlesztési alap 1955 óta megháromszorozódott. Ebben az évben 7,5 millió forintot tesz ki. Ezt az összeget a városi tanács a város szépítésére, járdák és utak építésére fordítja. A város régi épületei lassan megszépülnek, megfiatalodnak. 1952 óta 239 lakóépület kapott felújítást és több mint kétezer család egészséges lakást. Sokat fejlődtek a tanácsi vállalatok is. Az első ötéves terv előtt a városi tanács vállalatainak 87 millió forint értékű állóeszköz volt a birtokában. Az elmúlt év végére a győri tanácsi vállalatok állóeszközeinek értéke 249 millió 819 ezer forintra emelkedett. A tanácsi vállalatok az elmúlt évben 20 millió forint nyereséggel dolgoztak Ez a nyereség fedezte a városi tanács évi költségvetésének 60 százalékát. Csernitzki Gyula elmondotta, hogy műemlékvédelemre is sokat költ a városi tanács. 1958-ban 15 műemlékházat újítottak fel, és ebben az évben is tizennégyet építenek újjá. Részletesen beszélt ezután Győr egészségügyi helyzetének és iskoláinak fejlődéséről is. Díszünnepség Budapesten hazánk felszabadulásának 14.évfordulója alkalmából megtanított. Ismerte a legégetőbb problémákat és ezért is mindig utat tudott mutatni. És mert a legfontosabb kérdésekre adott vá-álaszt és a legfontosabb dologis-, irányította a dolgozók figyelme: egyre szélesedett a párt befolyása Mind többen követték a párt útmutatásait, azok, akik a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a fasizmus ellen készek voltak harcolni. Így volt ez a felszabadulást követő években is amikor a párt kifejezve a nép igazi törekvéseit, megindította a harcot a burzsoá reakció ellen, a demokratikus vívmányokért, majd a proletárdiktatúra kivívásáért. A dolgozók százezrei — mindenekelőtt a munkásosztály — követték a pártot a háború pusztításai nyomán fellépett nélkülözések leküzdésében, az újjáépítését, a termelés megindításáért, az emberibb életkörülmények megteremtéséért. Valóra váltottuk, amiért 1848- ban a szabadságharcosok küzdöttek. Megoldjuk azokat a feladatokat, amelyekért 40 évvel ezelőtt a dicső 1919-es Tanácsköztársaság harcolt. Végrehajtjuk mindazt, amiért az illegalitás éveiben, két és fél évtizeden keresztül minden elnyomás és terror ellenére küzdött pártunk és népünk. A felszabadulás óta eltelt 14 év a nép történelmében csak egy pillanat, egy ember életének is csak kisebb része. Ez a 14 év hazánk gyors fejlődésének időszaka volt , viszonylag rövid idő alatt számottevően előbbre haladtunk a szocialista társadalom felépítéséhez vezető úton. Megváltozott az ország, új városok, új ipartelepek épültek. Iparunk termelése a felszabadulás előttinek többszörösére emelkedett. Hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át. Többszáz szociális és kulturális intézmény létesült Villamosáramat, világosságot vittünk a falvakba. Megváltoztak a társadalmi viszonyok. A nép önmagának termel és maga élvezi munkájának gyümölcsét. Megindult él, nagy léptekkel halad előre mezőgazdaságunk szocialista átalakítása. Megváltoztak maguk a dolgozók is. Népünk öntudata egyre növekszik, kulturális színvonala mind magasabbra emelkedik. Magyarország független ország lett. Hazánk nincs többé kiszolgáltatva az imperialista nagyhatalmak kényének-kedvének. Népünk maga döntött sorsáról és a szocialista tábor segítségével meg tudja akadályozni, hogy bárki is ebbe beleavatkozzék. Még ilyen ünnepi alkalommal sem lenne helyes említés nélkül hagyni, hogy 14 év alatti fejlődésünk nem volt töretlen. Világosan kell látnunk, hogy a szocializmus építésének sikerei még nagyobbak lehettek volna, ha az elmúlt években a párt korábbi vezetői következetes marxista-leninista politikát folytatnak. Ám a kezdeti sikerek a vezetők egy részét megszédítették, és ahelyett, hogy a harcokban edzett munkásosztály tapasztalataira támaszkodott volna, mindinkább elszakadtak a dolgozó tömegektől és sorozatosan hibákat követtek el. A szektás, dogma a(Folytatás a második oldalon) Nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja. Az elnökségben foglalt helyet J. J. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az Elnöki Tanács, a kormány, az MSZMP Központi Bizottsága számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Fock Jenő elvtárs beszéde . Tizennégy évvel ezelőtt, 19413. április 4-én, a szovjet hadsereg dicsőséges hadműveletei nyomán hazánk felszabadult a Hitlerfasiszta megszállók és a velük szövetkezett hazaáruló Horthyfasiszták rémuralma alól. A szovjet hadseregnek a fasisztákra mért acélos csapása és világtörténelmi jelentőségű győzelme megnyitotta a béke, a szabadság, a felemelkedés útját a magyar nép előtt. 1945 április 4-én népünkre új hajnal, a szabadság hajnala virradt — kezdte meg beszédét Fock Jenő Felszabadulásunk évfordulóján forró üdvözletünket küldjük felszabadítónknak, barátunknak, a kommunista pártja köré tömörült, kommunizmust építő nagy szovjet népnek. A szovjet hadsereg szétzúzta a Magyarországot megszálló Hitlerfasiszta hadakat, szétzúzta a véres Horthy-rendszert, Európa szégyenét is, amely terrorral, akasztófákkal és gyilokkal kezdte és háborúval, német fasiszta megszállással végezte negyedévszázados uralmát. A magyar nép súlyos gazdasági és politikai elnyomását, az úri rend kiváltságos helyzetét, a Horthy-fasizmus politikai elnyomása, terrorja biztosította. A csendőrök, a rendőrök, a defenzív osztály, az úri osztály bíróságai a legkegyetlenebb kínzásokat és legsúlyosabb ítéleteket, alkalmazva harcoltak a magyar nép emberibb életéért küzdő haladó erők, elsősorban a kommunisták ellen. De a csendőrsortűz, a statárium, a kínzások, a börtön sem riasztotta el a magyar nép legjobbjait a szabadságért és a békéért vívott harctól. Sallai, Fürst, Rózsa és Ságvári elvtársak és a munkásmozgalom más kiemelkedő alakjainak harcos élete és mártírhalála megacélozta a pert, a munkásosztály elszántságát a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben. A párt minden terror és elnyomás ellenére élt és erejét nem kímélve harcolt a marxizmus—leninizmus dicsőséges zászlaja alatt, a dolgozók felszabadításáért, a szabad és független Magyarországért, népünk szebb életéért. A párt a nép között élve tanult és egyidejű Felszabadulási díszünnepség Győrön A győri dolgozók tegnap este a Kisfaludy Színházban rendezett díszünnepségen emlékeztek meg húzások felszabadulásának 14. évfordulójáról A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak a megyei és városi párt-, tanácsi- és tömegszervezeti vezetők, az új élüzemek képviselői, veteránok, a fegyveres testület küldöttei, valamint a szovjet fegyveres erők képviselői. A díszünnepség Gerendai László elvtársnak, a megyei pártbizottság tagjának megnyitó szavaival kezdődött, majd Bittman Ernő elvtárs, az MSZMP Győr városi titkára mondott ünnepi beszédet. — Legnagyobb ünnepünk ez — hangoztatta bevezetőben Bittman elvtárs —, mert április negyedikének köszönhető országunk felszabadulása, hogy sok évszázados belső és idegen elnyomás után Magyarország ismét független állam lett. Lehetővé vált, hogy a magyar dolgozó nép visszatérjen arra az útra, amelyen 1919-ben egyszer már elindult, folytassa azt, amit a Magyar Tanácsköztársaság elkezdett. A szónok ezután a felszabadulás előtti idejéről emlékezett meg. Beszélt arról, hogy 45 előtt a magyar ipar lényegében 50 család tulajdonában volt. A munkások életére a létbizonytalanság nyomta rá a bélyegét. Az egyházi és világi főurak százezer holdjain szinte az állatokkal egy sorban tengődtek a parasztok milliói. A magyar kommunisták, s a magyar nép legjobbjainak ereje azonbankevésnek bizonyult a rabszolgaság megdöntéséhez, a szabadság és függetlenség kivívásához. Dolgozó népünk 1919. után akkor lett ismét szabad, amikor a szovjet hadsereg szétverte Hitler utolsó rabló seregét és annak csatlósait. Ezért fogadták felszabadító barátokként hazáink földjén a Szovjetunió katonáit a magyar dolgozók, — hangoztatta Bittman elvtárs. Majd a felszabadulás tizennégy esztendejében kivívott eredményeinkről, s a Szovjetunió oldalán a ragyogó, kommunista jövő távlatairól beszélt. Ennek eléréséhez az erők összefogására szólított fel minden dolgozót. Bejelentette, hogy az 1958-as évi jó munka eredményeként Győr városban 13 üzem és üzem lett, ezek közül kettő megkapta a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A kitüntetett üzemek dolgozóit melegen üdvözölte Bittman Ernő elvtárs. Ünnepi beszédét a magyar és szovjet nép megbonthatatlan, örök barátságának éltetésével fejezte be. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után gazdag kultúrműsor szórakoztatta az ünneplőket.