Kisalföld, 1961. május (6. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-11 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK 7 XVII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1961. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK A művelődő ifjúság szemléi (P. Z.) Győr-Sopron megyében is szemtanúi lehetünk mostanában a KISZ- szervezetek által szervezett, kitűnő eredményeket hozó ifjúsági kulturális szemléknek. Falvaink és városaink nagy részében kétszeresen ünnepek most az ünnepek. A Kilián György kulturális szemlék szép, hatásos műsorokkal díszítik, telítik őket: szavalatok, táncok, színdarabok, kórusművek stb. ezreivel, s ami nem mellékes dolog: olyan műsorokkal, amelyek a legtöbb helyen megmozgatják a fiatalok és felnőttek szívét, nemcsak szórakoztatják, hanem gondolkodásra is késztetik őket Ezek a szemlék, műsorok nem néhány röpke hét, vagy hónap eredményei, hanem az ifjúsági szervezetek hoszszas kulturális munkájának, államunk hathatós támogatásának érett, vagy érlelődő gyümölcsei. Majd aprólékosan elemezni kell a szemlék tapasztalatait, de azt máris megállapíthatjuk, hogy az ifjúsági szervezetek egyik fő feladatává kell tenni továbbra is az ifjúság kulturális nevelését, méghozzá sokkal jobban, mint eddig. Láttuk az abdai, a bősárkányi, a csornai, a soproni, a győri fonodás stb. ifjúsági művészeti csoportokat. Érezhettük jó szereplésükből, hogy élnek-halnak a kultúráért, a jó szereplésért, s kívánják, hogy működésüknek a szemlék befejeztével ne legyen vége. És ami még növeli a KISZ- szervezetek jövőbeli kulturális munkáját: a fiatalok szép eredményeket értek el, de tovább akarnak lépni. A színvonalas műsorral szereplők csakúgy, mint a gyengébbek. És a nézők közül is sokan kedvet kaptak a sikeres szemlék láttán, hogy szerepeljenek! Sok fiatal tanul mostanában. Sokan járnak előadásokra, színházba, moziba. Egyre többen olvasnak közülük szépirodalmat, a József Attila olvasómozgalom keretében is. Ennek és a szemléknek a tapasztalatai közül a legfontosabbat csak akkor alkalmazzuk helyesen, ha falvainkban és városainkban új kultúrcsoportok, műsorok szerveződnek. A megye falvai, üzemei egy részében már évek óta állandó kultúrcsoportok működnek, több helyen mostanában szerveztek művészeti csoportokat, de még mindig sok az olyan falu vagy üzem, ahol — bár lehetne — nincs kultúrcsoport. Vagy csak a már hagyományossá váló szemlék előtt „hozzák össze”, s utánuk el is halnak. A cél tehát az legyen: maradjanak együtt a szemléken szereplő kultúrcsoportok, fejlődjenek tovább, s példájukon okulva újak is szerveződjenek. A másik fontos dolog: egyre több kultúrház épül falvainkban, s a szemlék idején ezek népesek is, rendeltetésüknek megfelelően hasznosítják őket. De a művelődési házak többsége még kihasználatlan. Van olyan művelődési ház, amelyet nemrég drága pénzen megépítettek, fogadkozva, hogy jól ki tudják majd használni, ezer érvvel bizonyítva, hogy nélkülük a helyi kultúra nem fejlődhet, s amikor elkészültek, egy vagy két ünnepélyes műsor után kihaltak. És évekig csupán néhány kultúrműsort rendeztek bennük. Helyes lenne, ha a szemlék után a fiatalok, a KISZ- szervezetek a művelődési házak és a községek, üzemek vezetőivel megbeszélnék, hogyan hasznosíthatnák jobban a kultúrházakat. Sok helyen vitatott a helyi művelődési ház és a KISZ-szervezet viszonya, illetve, hogy a KISZ-szervezet mennyire szólhat bele a helyi művelődési ház működésébe. Egy bizonyos: ahol nem használják ki a művelődési házat, ahol a kulturális élet fejlesztéséről készített programot csak azért készítik, mert ma már előírt kötelesség, de megvalósítására nem törekednek kellően, ott a KISZ- szervezetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy ha kell, kiharcolja a művelődési ház működését. Mivel a kulturált jövő elsősorban az ifjúságé, neki érdeke, hogy a kultúra megfelelő gyümölcsöket teremjen. Aligha szükséges bizonyítani, hogy a kultúrát nemcsak a kultúrműsorok jelentik, s a Kilián szemléket sem csupán a kultúrcsoportok fejlődésének megszemlélése céljából rendezik. A szemlékidején kiderül az is, hogy mely KISZ- szervezet végzi jól általában az ifjúság szórakoztatását, nevelését, melyik dolgozik legjobban azért, hogy a fiatalságot felkészítse a jövőre, a munkára, olyan általános művelt emberekké nevelje, amilyenekre a fejlődő társadalomnak szüksége van a fejlett technika korszakában. A szemlék azt az érdekes tanulságot is világosan mutatják, hogy ahol szervezetileg gyenge a KISZ-szervezet, ott gyengébb vagy hiányzik a kultúrcsoport, ott legkihaltabb a művelődési ház. Bármelyenkint csupán néhány lelkes, tehetséges pedagógus és ifjú is szép kultúrműsort produkál. Ez a kivétel csak hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a KISZ- szervezeteknek mindenképpen fejleszteniük kell működésüket, létszámukat, öntudatukat, kulturális és egyéb munkájukat. Erős KISZ-szervezetek hatalmasan fellendíthetik a saját és falujuk, üzemük kulturális életét. Erős KISZ-szervezetek minden nemes célra a fiatalok százait, ezreit mozgósíthatják. Az erős KISZ-szervezetek kapják rendszerint a legtöbb elismerést és támogatást. A szemléken sok olyan fiatal pedagógus, munkás, paraszt, alkalmazott stb. fiatal is szerepelt, aki nem tagja a KISZ-nek, de most megbarátkozik vele. A velük együtt elért sikerekkel fogadják őket is kebelükbe. És általában szervezettebbé kell tenni az ifjúság megmozdulásait. A fiatalok a szemlék egy részén fegyelmezetten, impozánsan szerepeltek, de több helyen — Győrött és másutt is — sok volt a zavaró körülmény: a mozgolódás, a fecsegés, a felesleges futkározás. Néhol nagyon lerontotta ez a szemle műsorának sikerét. Már a következő szemléket nagyobb gondossággal kellene előkészíteni, hiszen az ilyen nagyobb megmozdulások szervezettsége, fegyelme is nevel, lelkesít és a rendhez szoktat. Magyar pártküldöttség utazott Csehszlovákiába A Csehszlovák Kommunista Párt megalakulása 40. évfordulója ünnepségére szerdán reggel Prágába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. Kállai Gyula a Politikai Bizottság tagja, és Prieszol József a Borsod megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és a követség több tagja. (MTI) VIRÁGCSEREPGYÁRTÁS Solymár határában, a hegyek között egy régi téglagyárban megkezdte működését a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat kerámia ipartelepe. A kemencékben a művészi figurák mellett ma még csak virágcserepeket égetnek, de a második félévtől megkezdik az épületmajolikák nagyüzemi gyártását is. Képünkön a cserépégető forma — Az lehet, hogy minde út először idegen, de mi hamar megbarátkoztunk vele. — A tsz egyik bognára mondja ezt, miközben ott trónol a kitermelt jókora faágon, s közben héjazza őket, akkora igyekezettel, mintha hajtaná valaki. — Tizenkét napja csináljuk, s mindig találunk valami javítanivalót, amitől tökéletesebb lesz — egészíti ki a másik bognár. Nos, a kunszigeti Zöld Mező Tsz bognárműhelye ez, ahol négy ember munkálkodik a készülő ágasokon, amin a lucernát szárítják. Majd az egyik bognár, Virág Mihály föláll, hogy azért mégsem mondják, hogy nem érnek rá szót váltani a látogatóval, a nagy munkától, s a műhelyudvar végébe mutat. — Az kétszáz ágas már körülbelül. — S mennyit akarnak készíteni? — Azt hiszem, négyszáz körül lesz — siet hátra, kihúzza a kupacból a legszélső ágast, szétnyírja, fölállítja. Bemutatót tart. — Jó lesz ez! — állják körül a bognárok. — Ezen biztosan megszárad a lucerna. Erre eshet az eső, lefolyik róla, levegős, nagyon hamar kiszárad újra. — S azt se feledd mondani — szól közbe Lép András —, hogy amíg a földön fekszik a zöld, s esőt kap, rögtön bújni kezd az új here, ránéz. Ugye, piszkálja az ember, mindjárt lepörög a levele. Ah, hasonlítani se lehet az ágas szárításhoz. -----Van másik fajta is — teszi vissza az előbbi ágast Virág Mihály, s előhúz egy újabbat. — Erre még egy sort lehet rakni, ezt először csináltuk, de rájöttünk, hogy így gyengítjük a lábat, jöhet egy nagy vihar, aztán kész a kár. Azért ezeket se dobjuk el, ide az oldalba kap egy százas szöget, aztán ha rövidebb a takarmány, az is ráfér. — Persze, ha kipróbáljuk, akkor látjuk meg, melyik jobb — kapcsolódnak a beszélgetésbe egyre többen, aztán az egyik izmos bognár megkapaszkodik az ágasban, csüng rajta, mint alma a fán, közben vidáman kiáltja felénk: — Ez igen! Ezen nem döglik be a takarmány. Elbír öt mázsát is! Nevetnek, örülnek az emberek. — Csak a héjazás■ egy kicsit nehéz, hosszadalmas munka — panaszolja Virág Márkus, a Mihály testvére. ,— Dehát, ha egyszer meg kell csinálni. Ha nem héjaznánk le, „megpetyülne“ a fa, jövőre már dobhatnánk el. Hát érdekünk ez? Így kiszárad, télen berakjuk a színbe, húsz évig is ágas lesz ez az ágas. ★ A tsz-irodában intézkedik az agronómus. Üzenet jött a szántóföldről, üzenet megy a bognárműhelybe. A lucernaföld egyik részén már lehet rendsodrózni, a másik részére pedig ki lehet hordani az ágasokat, ott már szombaton lekaszálták a zöldet. ★ S kint a határban a goromba széllel dacolva hatvan kasza harap a lucernába. — Hány éves maga, bácsika? Úgy hajlongott az élen, hogy az ember átmelegszik még a lendületétől is. — No, mit gondol? Hatvanöt és egynéhány. — Ne fiatalítsa magát, Vince bácsi — ugratják a ”— Pedig most nem is tudok gyorsan kaszálni — tart pihenőt Szalai Vince —, mert úgy fúj ez a goromba szél, s eldönti a kasza előtt a lucernát. Hátranyúl a tokmányhoz, hogy megélesítse a kaszát. Érdekes, szép tokmány, nem mindennapi darab. — Ezt nézi? — húzza ki magát büszkén. — Ez a tokmány már hetven éves, még a déd öregapám tehenének szarva volt. Sok aratást megért, s de sokat tudna mesélni... Megpihennek a kaszák, az ágasszárításra terelődik a szó. Sokat várnak tőle, s tetszik nekik. Csak a Vince bácsi mormog elégedetlenül. Nem az ágas miatt, hanem a gépet emlegeti, hogy nem jó az, szebben levágják ők a kézi kaszával . . . meg a gép összehúz mindent a lucernához... aztán kiböki végre: — Aztán, ha mindent a gép csinál, elkaszálja előlünk a gabonát, mit dolgozunk? Miből lesz a kenyér? Fontoskodva fölemeli agyoncserzett bőrű arcát, s olyan kedves így ez a jövőért, az örök kenyérért aggódó, már csak szokásból aggódó öreg. Visszajött a gép, fordul a táblába, meglendülnek a kaszák. A műhelyben útra készítik az ágasokat... S Vince bácsi nekilendül a zöld mezőnek. G. Szabó Száz hold lucerna — négyszáz ágas Képzett szakemberek a mezőgazdasági nagyüzemek részére 250 millió forint az agrárfelsőoktatás fejlesztésére A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az oktatási reform egyaránt sok új feladatot állít a mezőgazdasági szakemberképzés elé. Ezekről a feladatokról, a már megtett, illetve tervezett intézkedésekről Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes az alábbi tájékoztatást adta az MTI munkatársának. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes osztályai külső szakemberek bevonásával tanulmányozzák, hogy a korszerűen gépesített és kemizált többezerholdas mezőgazdasági nagyüzemekben milyen lesz majd a szakember-szükséglet. Az agrár-felsőoktatási intézményeknek az utóbbi években kialakult száma és szakosítása megfelel a további feladatoknak, viszont lényegesen bővítjük csaknem valamennyi ilyen intézmény kapacitását. Az agrártudományi egyetemen, a három mezőgazadsági akadémián, a kertészeti, az állatorvosi és az erdőmérnöki főiskolán az idén 600 hallgató végez, az ötéves terv végén pedig már 950. Ennek a több mint 30 százalékos létszámemelésnek az anyagitechnikai alapjait öt év alatt 250 millió forintos beruházással teremtjük meg; az összegből új oktatási épületek, kollégiumok, kulturális és szociális rendeltetésű helyiségek épülnek. A gyakorlati képzés szín-* vonalának emelésére az egyetem és a főiskolák tangazdaságait korszerű, méreteiben és felszerelésében is igazi nagyüzemekké fejlesztjük, s már az idén mintegy 50 millió forint értékű géppel látjuk el. A mezőgazdaság szerkezetének gyökeres átalakulása a középkáderek képzésében igényli a legjelentősebb változtatást. Az általános iskolára — a jelenlegi technikum helyett — főképpen az érettségit és szakmunkásbizonyítványt nyújtó mezőgazdasági szakközépiskola épül majd. A mostani, középiskolai jellegű technikumok zöme érettségire alapuló felsőfokú technikummá alakul. — Az agrárképzésben mind fontosabb szerepet tölt be a levelező-oktatás. Különösen a technikumokon népszerű ez az oktatási forma. Az idén már 70 ilyen kihelyezett technikumi osztály működik, főleg termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, s a mezőgazdasági technikumoknak összesen 10 000 levelező hallgatójuk van A felsőoktatási intézmények levelező tagozatán az idén 275-en, négy év múlva pedig körülbelül 400-an kapnak diplomát. Ára: 50 fillér Kubai exportra is készül gyapjúszövet a győri Richards Finomposztógyárban A győri Richards Finomposztógyárban az idén 50 százalékkal emelkedik az exportcikkek termelése a múlt évhez képest. A Hungarotex külkereskedelmi vállalat útján a tőkés országokba és a baráti szocialista államokba egyaránt szállítanak Crombi és Velour férfi és női tisztagyapjú kabátszöveteket és a legújabban különösen kedvelt Libra kabátszövetet, amelynek anyagába különleges, mohai fényes gyapjút is kevernek. Keresett cikkek még külföldön a Richards-gyári tiszta gyapjú fésűs öltöny szövetek, köztük a divatszínekben készült Plútó. Ebből nagyobb mennyiséget szállítanak a harmadik negyedévben Kubába is. A kubai exportszövet gyártását már megkezdték a Richards Finomposztógyár dolgozói. N. J.