Kisalföld, 1963. március (8. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
1063. március 1. péntek Tökéletesebb összhangot! Érdekes, tanulságos vizsgálatot végzett a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság 17 megbízottja Győr-Sopron megye öt üzemében a kutató és fejlesztő intézetek, valamint a termelő vállalatok kapcsolatára vonatkozóan. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kutatóintézetek és termelő üzemek tevékenysége összhangban van-e a távlati fejlesztési tervekkel, együttműködésük szolgálja-e ezek hatékony megvalósítását. A népi ellenőrök az ÉM Győr-Sopron megyei vállalatánál az ÉM Tervező Vállalatánál, a Cardo Bútorgyárban, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, valamint a Soproni Pamutipari Vállalatnál tanulmányozták e problémákat. A gyakorlattól elszakadva Az öt vállalat közül csupán a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár vezetősége javasolt rendszeresen a Fémipari Kutatóintézetnek tématerveket. Ezeknek azonban kis hányada került kidolgozásra. Például öt témát javasolt 1961-ben, az 1962-es tématerv elkészítésénél. Mind az öt megvalósítatlanul maradt. A timföldgyári vezetőség megújította a javaslatot 1963-ra is, remélhetőleg, ezúttal nem hiába. Az építőipari vállalatok felettes szerve bekéri a vállalatok javaslatait és azokat egyezteti az építőipari kutatóintézetekkel.. Meglehetősen" ...sovány” a kutatóintézetektől kapott hasznosítható tématermés. Hasznosították az ÉM. Győr-Sopron megyei vállalatánál A közepes nagyblokkos önköltség vizsgálata metodikája című tanulmányt és a Középblokk gyártó üzem tervezése és működése című kiadványt. A Soproni Pamutiparban alkalmazták a TextilipariKutatóintézet által kidolgozott témát az alsóvetésű szövőgépeknek felsövetésűvé való átalakítására. Eddig száz szövőgépet alakítottak át. Ezeken nőtt a hatásfok és a leterhelhetőség, csökkent az állásidő. Csak roppant sokba kerül a gépek átszerelése, darabonkint húszezer forintba. Érdemes lenne megvizsgálni, mi indokolja ezt a borsos költséget. A vállalatok saját témáinak haszna A vizsgált vállalatok saját kutatási, kísérleti tevékenysége sokkal közelebb áll az élethez, témáik minden esetben saját problémáik megoldására irányultak. Az ÉM Tervező Vállalat kollektívája több országos jelentőségű téma tanulmányt dolgozott ki. Fekete László, a központi televízió antenna- és - erősítő alkalmazására dolgozott ki megoldást. E szerint egy központi antennára 29—30 televízió kapcsolható, elkészítésének költsége egy lakásra 800 forint. E költségkihatáson kívül figyelembe veendő, hogy egy-egy házon lévő televízióerdő gyöngíti a tetőszerkezetet. Ezért népgazdasági érdek az új, nagy lakóházakban a központi antenna felszerelése. Az ÉM, Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat saját témáiból említésre érdemes az előregyártó üzemben megvalósított újítás. Ez a blokkoknak gőzöléssel való gyártását tette lehetővé, segítségével az érlelési idő 24 napról 6,7 napra csökkent. Ennek is köszönhető, hogy a győri előregyártó üzem önköltségi szintje az országos átlag alatt van 7,7 százalékkal. A népi ellenőrök emellett kifogásolják, hogy az üzem teljesítőképességére vonatkozóan nincsenek műszakilag kellően megalapozott pontos adatok. A Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár saját témájának eredménye a hazai nagyüzemi műkriolitgyártás bevezetése. Ennek népgazdasági jelentősége óriási, sok devizát takaríthatnak meg a kriosit behozatal csökkentésével- Ez időszerint azonban az új üzem teljesítőképessége csak mintegy kétharmad részben van kihasználva, népgazdasági érdek tehát e létesítmény fejlesztése. A Népi Ellenőrzési Bizottság megbízottainak jelentéséből kitűnik, hogy több a szóbeszéd a távlati fejlesztési tervről, mint a tett: a szóban forgó üzemeknek ugyanis nincs távlati fejlesztési terve. Ennek hiányában az előrelátó tervezés, kutatás gyerekcipőben jár, s meglehetősen nagy a távolság a kutatóintézetek és a termelő üzemek között. Ez pedig sehogysincs rendjén. J. L.-né Tavaszi forgalom Szállást kérő leveleksokasága érkezik az Idegenforgalmi Hivatalhoz. A tavaszi hetekre már minden szállásjegy elkelt. A város így már csak május utolsó hetére tud vendégeket fogadni. A márciusi látogatók többsége Budapestről érkezik Sopronba Áprilisban napi négyszáz szálláshely foglalt: Miskolcról, Kaposvárról, Martonvásárhelyről, Keszthelyről, Komáromból, Zalaegerszegről, Esztergomból, Somogytomácról, Vácról és Veszprémből és Icegatt is. látogatás. KISALFÖLD Előkészületek a lipcsei vásárra A képen: egy UB 162-es típusú hager szerelése (MTI Külföldi Képszolgálat) jubiláló kollektíva Ma ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját az ÉDÁSZ győri üzletigazgatósága. A vállalat dolgozói kimagasló termelési eredményekkel készültek a jubileum méltó megünneplésére. Az ÉDÁSZ által meghirdetett valamennyi versenyben első helyezést szereztek az elmúlt évben. A győri üzletigazgatósághoz került a Legjobb üzletigazgatóság cím és vándorzászló. Tíz versenypont teljesítésének együttes értékelése juttatta a kollektívát az elsőséghez, ezek között a költségszint csökkentése, a terv teljesítése, az anyagfelhasználás csökkentése voltak a legfőbbek. Az erőművek versenyében a Győri I— II. Erőműé az elsőség . A munkásvédelem is az öt üzletigazgatóság közül Győrött volt a legeredményesebb. Ezt a tevékenységet jutalmazta nemrég oklevéllel és serleggel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az újítási versenyt is a győriek nyerték: 1962 első felében 993 ezer forint, a másodikban 877 ezer forint volt az újítások révén létrejött megtakarítás utókalkulált értéke. A tíz esztendő alatt több mint megkétszereződött az üzleigazgatóság dolgozóinak saját rezsiben végzett hálózatszerelési munkája. Ennek eredménye volt, hogy a múlt évben a győri üzletigazgatóság területén befejeződött a falvak villamosítása. Ezerkilencszázhatvanháromban nagy feladat hárul a kollektívára. A kemény, hosszantartó tél miatt az építkezési tervek kivitelezéséhez még nem kezdhettek hozzá a dolgozók. Nem kis erőfeszítést kíván a hozzávetőlegesen másfél hónapi kiesés pótlása. árcius 2-án ül öszsze a Vas- és Fémipari Dolgozók XXIV. kongresszusa. Győr-Sopron megyében jelentős helyet foglal el a vasipar, ezért hasznos, ha viszaemlékezünk a hat évtized küzdelmeire, írarcaira. A magyar vasmunkások már korábban is kísérleteztek különféle egyletek alakításával, azonban a kormány minden ilyen irányú kísérletet meghiúsított. Az első szaklap a „Fémmunkás’’ 1893-ban jelent meg. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségét 1903-ban alakították. Ez a szövetség egyesítette a vasmunkás szervezeteket. Az 1905-ös orosz forradalom nagy visszhangra talált a vasmunkások körében. Ekkor már a vasasoknak volt a legnagyobb taglétszámú szervezete hazánkban. Sztrájkok ,sora — szám szerint 70 — zajlott le 1906-ban. Ebben az időben rossz körülmények között éltek a munkások. A vasemlék átlagos életkora 31 év volt. Az első világháború tovább fokozta az elnyomást, nőtt a terror is. A háború kitörésekor 30 000 szervezett dolgozó volt a vasasoknál, 1917 végére pedig már 81 000 szervezett munkást számlált a szakszervezet. Az őszirózsás forradalom kirobbanásának idején 90 527 vasmunkás, a vasasok 99 százaléka volt szervezett dolgozó. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a vasmunkások nálunk is mozgalmat indítottak a nyolcórás munkanapért, és 1919. január 15-én a Vörös Újság hírül adta: az összes kispesti vas és fémmunkások csatlakoztak a Kommunista Párthoz. Követték őket a salgótarjáni vasasok és csaknem valamennyi vasas üzem önálló századot, küldött a Tanácsköztársaság védelmére. A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror támadást indított a vasipari munkások ellen. A vasmunkások tízezreit zárták ki az üzemekből, és 1922-ben a mozgalmak sora zajlott le. A második világháború előkészítése növelte a nyomort, az elnyomást. A fegyverkezés miatt felfüggesztették a 8 órás munkaidőt, meghonosították a vasárnapi munkát is. 1941-ben már csak értekezletekre, megbeszélésekre és tanácsadásra szűkült a szervezet munkája. Fokozódott az elnyomás, 1942-ben a legjobbakat elhurcolták, halálba kergették. 1943 derekától 1944-ig csak az esztergályosok közül 3127-et tartóztattak le és börtönöztek be, mert szót emeltek a bérektarthatatlansága, az emberietlen bánásmód ellen. A terror ellenére a vasasok megtalálták a módját, hogy gátolják Hitlerék, storthyék hadi tevékenységét. Csepelen a mérhetetlen hajsza ellenére 30 százalékkal csökkentették a termelést, 20 százalékkal növelték a selejtet. Politikai ellenállás volt ez, tüntetés a béke mellett. A fehérterror vezetői 1944 októberében betiltották a Vasas Szakszervezet működését. A felszabaduláskor öntevékenyen indult meg a szakszervezeti mozgalom. Minden 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemben üzemi bizottságot választottak. E szervek az osztályharc fegyvereiként működtek, rajtuk keresztülvalósult meg a munkásellenőrzés. A XX. kongresszuson állást foglaltak a munkához való új viszony, kialakításáért, feladatul tűzték ki a munkaverseny szervezését. Győrből, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárból indult ki a sztahanovista mozgalom. A vasas szakszervezetek fokozatosan átvették a különböző állami feladatokat, a társadalombiztosítást, üdülést és munkavédelmet. • A személyi kultusz szakszervezetünk tevékenységét is is gátolta. 1956-ban, a vasasüzemek dolgozóinak Vialalmas tábora , eredményesen harcolt , a munkásosztály hatalmának megvédéséért, az ellenforradalom felszólalásáért. Segítették az ellenforradalmárok kiűzését a munkástanácsokból, a normális termelő munka beindítását. A XXIII. kongresszust már a lenini normák megvalósítására irányuló törekvés jellemezte. Megtaláltuk a helyes utat, amely megfelel a szocializmus építése adott időszakának. Megyénkben 24 000 vasmunkás hűen követte pártunk VII. kongresszusának , iránymutatását, és 1959-től 1962-ig mintegy 800 millió forinttal emelték a megye vasiporának termelését. . A múlt évben 234 szocialista címért küzdő brigád versenyzett a megtisztelő szocialista brigád címért, 20 üzem és gyáregység pedig a szocialista munkaműhely, üzem és főosztály címért indított mozgalmat. A vasipari dolgozóknak 55 százaléka harcolt munkabrigádokban a magasabb termelési eredmények eléréséért. Az elmúlt 60 év sok harcot, küzdelmet, sőt korábban véres áldozatot, kívánt a vasmunkásoktól, de számtalan siker és eredmény koszorúzta munkánkat. A hat évtized kötelez. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Győr-Sopron megyei tagjai azon munkálkodnak, hogy megvalósítsák pártunk Központi Bizottságának az 1962. június 28—29-i határozatából rájuk eső részt, és a VIII. kongresszus által kitűzött feladatokat, a második ötéves tervet sikeresen befejezzük. A jubileum alkalmával összeülő XXIV. kongresszus pártunk útmutatása alapján most már olyan célt tűzhet a vasmunkások elé, amely közelebb hozza a munkásosztály évszázados álmának a kommunista társadalomnak megvalósítását. Port Árpád a Vas- és Fémipari Dolgozók Sakszervezete Győr-Sopron megyei bizottság temása 60 éves a Vasas Szakszervezet e fi korszerű gazdálkodás tartalékai Szaogian A népgazdasági terv évről évre nagyobb feladatokat ró a termelő üzemekre, közös gazdaságokra. A tervszámok növekedése nem az emberi erő sajtolását célozza, hanem a korszerű, új módszereik alkalmazását, amivel egyre termelékenyebbé lehet tenni a munkát. Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos növekedését írja elő. A feladatot teljesíteni csakis szakszerű gazdálkodással, a legújabb agrotechnikai módszerek ismeretével, alkalmazásával lehet. A menynyiségi tervezés máris sok lehetőséget ad a szövetkezeteknek, megkívánja a leleményességet, az úgynevezett „rejtett" tartalékok fölkutatását, használatát A szanyi Dózsa Tsz-ben a növénytermesztés tervszámai a múlt évihez képest lényegesen nem növekedtek. Említésre méltó, hogy a cukorrépából holdanként 25 mázsával, a lucernából holdanként, két mázsával, cikóriából holdanként 23 mázsával várnak több termést, mint tavaly. A kertészetből 100 000 forinttal több jövedelemre számítanak és a tervük szerint a tavalyinál 700 hektoliterrel több tejet értékesítenek. A szövetkezetnek 349 vagon a cukorrépa-értékesítési terve. Tavaly 210 holdon termeltek répát, az idén 200 holdról akarják betakarítani a 349 vagommyi termést. Sokat öntöztek a múltévben a saassaaikatás holdat. Gondolhatnánk, hogy az öntözött földek nagysága évről évre nő. Az idén csak 360 holdat öntöznek. Ugyanis az 555 hold öntözésekor minden egyes növényféleség legfeljebb csak egyszer kaphatott mesterséges csapadékot. Gazdaságosabb lesz az öntözés, ha a 360 holdon a legreomlasabb növények jutnak ,,pótesőhöz”, de többször. Néhányszor öntözni akarják a tenyészidő alatt a lucernát és a kertészet növényeit. Az idén főleg a pillangós takarmányok termesztésének növelését tűzte célul a szövetkezet, mert az öntözött és jól tartósított silókukoricából másfél évre valótakarmányuk van. A hatszáz hold pillangós termésének szárítását hideglevegős szénaszárítóval akarják megoldani. A mélyített művelés jó eredményeket hozott a szövetkezetben. Két évvel ezelőtt kísérletképpen 5—6 holdat a szokásosnál mélyebben szántottak. Gyönyörű termést adott a napraforgó, sőt utána a ribszke és a köztes kukorica is. . A mélyítve szántott hat holdhoz még három hold normál művelésű táblát is hozzácsatoltak, és így mérték le ugyanazon gazdasági növény fejlődésének különbségéből a mélyített művelés eredményét. Tavaly ősszel 100 holdat műveltek ötven centi mélyen, a cikóriának és a silókukoricának, és így várnak cikóriából 23 mázsával több termést holdanként a tavalyinak Körülbelül. 600—700 hold olyan ■ mélyfekvésű határrésze van a szövetkezetnek, amelyen sokáig áll a víz, legkorábban júniusban lehet művelésbe fogni. Nagy tervük — ezt rejtett tartalékként is emlegetik — a talajvíz elvezetése. Ha erre a hatszáz holdra időben rámehetnek a gépek, a termés sóikat emel a szövetkezet jövedelmén. Szany állattenyésztő község. Jelenleg is 280 tehenet fejnek a szövetkezetben, amiből Itat 5000 liternél több tejet ad évente. A jó tejelést elsősorban a jó takarmánnyal biztosítják. Mint már említettük, a tervezett 4000 vagon siló helyett 6000 vagont tartalékolnak, és jól fizettek tavaly a gabonák is. De a 280 tehén közül 100 tehén kétezer liternél kevesebb tejet ad évente. A tejtermelés részben a fejestől is függ. A sok tehénhez kevés a fejő, főleg a jó fejő, nem győzik az emberek a nehéz munkát. A gondozókon is könynyít a szövetkezet, és a tejtermelést is javítja a fejőgép vásárlásával. Két fejőberendezést vesznek még az idén a szanyiak. Kevesebb sertést hizlalnak, mert férőhely gondja van a szövetkezetnek. Nemcsak a sertésszállás kevés, hanem a szarvasmarha férőhely is. Mégis 222 mázsával több hízott sertést értékesít terv szerint a szövetkezet. Hat kilóval magasabbra tervezték az átlagsúlyt. A terv teljesítését segíti a tavalyi jó árpa- és kukorica termés. As ácsai több mint 20 mázsával, a kukorica 20 mázsával fizetett holdanként. A férőhelygond miatt nehéz a hizlalni valók utánpótlása is, lényegesen értékesebb egyedeket kell nevelnie utánpótlásként a közösnek, hogy évről évre eleget tegyen az egyre magasabb értékesítési tervnek. Már a szűzüszők gondozásával, a vemhes üszők szakszerű előkészítésével gondoskodnak az értékes növendékállatokról. Látogatásunkkor éppen arról beszélgettek a szövetkezetiek, hogy milyen gyártmányú tejőberendezést vásároljanak, mennyi hasznot hoz majd a hideglevegős szárító. A haszon mellett szóba került a géppel járó gond is. Különöséül a fejőgéppel kapcsolatban említették néhányan, hogy „meg kell fizetni a tanulópénzt”. A szövetkezetiek kiválogatják a gépi fejesre alkalmas teheneket, és mint mondják: bíznak az eredményben ,hiszen a szanyiak sohasem idegenkedtek az új módszerek bevezetésétől. A gép segítségével teljesíteni tudják a vállalást, a 700 hektár sterret több tej értékesítését. Megalapozatlan-e ez a bizakodás?Nem, mert Szanyban is, mint mindenütt, a legtöbb rejtett tartalék mégiscsak az emberben van, az ember szorgalmában, az ember jövőbe vetett hitében. •MÓR*