Kisalföld, 1963. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK 1 Am: 80 fillér Számadás előtt Ahogy fogy a dolog a mezőn, egyre több idejük lesz a szövetkezeti gazdáknak arra, hogy számoljanak. Amíg szorított a munka, a szorgalmas, igyekvő ember nem nagyon ért rá azon törni a fejét, hogy érdemes-e „hajtani”, jól megfizeti-e munkáját év végén a közös. Akkor „hajtani” kellett! Most már többet kérdezősködnek az irodán, alkalom adtán a brigádvezetőtől, az elnöktől: milyen lesz a zárszámadás? Nemcsak a közösség, a szövetkezet készít számadást egy nehéz esztendő gazdálkodásáról, munkájának eredményeiről, hanem a családok, a gazdák külön-külön is számolják, méregetik, mi haszna lesz fáradozásuknak. Osztanak, szoroznak, miből mennyi jut az ő kamrájukba, pénztárcájukba. Családtagok, jó ismerősök, rokonok tartják meg a maguk kis „közgyűlését” (jó alkalmat adnak erre a közelgő ünnepek) és mondják el egymás között, mi volt a jó, mi volt a baj év közben. Elég sok helyen inkább a bajokról beszélnek majd, hiszen megyénk jó néhány szövetkezetében a tavalyinál kevesebb lesz a felosztható jövedelem. A kevesebbel pedig nehezen békülnek az emberek. Még akkor is, ha tudják, hogy a hiányzó érték nagy részét — különösen ami a gabonatermést illeti — a rossz időjárás számlájára írhatná a könyvelő. És aki nehezen békül, az könnyen bírál. Erre számítva, remélhetőleg valamennyi közös gazdaság vezetősége,a pártszervezete tudja, hogy a zárszámadás előkészítése nem csupán a leltározásból, valamennyi érték, a bevételek és a kiadások, összegéből áll. Legalább ennyire fontos a feladat másik része: a gazdálkodás értékelése, az egész tagsággal egyetértésben. Éveken át nagyon sok szövetkezet vezetősége ezt az értékelést a zárszámadó közgyűlésre hagyta. Majd ott elmondják az emberek, hogy mit láttak jónak év közben vagy miért hibáztatják egymást, illetve a vezetőséget. És sok helyen nem mondták el! Éppen azért, mert hiányzott az előkészítés, amelynek most van és a következő hetekben lesz az ideje. Ahogy elfogy a dolog a mezőn, egyre több idő lesz arra is minden gazdaságban, hogy a szövetkezet vezetői, kommunistái többet beszélgessenek, tanácskozzanak az emberekkel, a tagokkal. A következő hetek legfontosabb témáiról: a zárszámadásról nem afféle nagy tanácskozásokra gondolok, amelyre a szövetkezetek egész tagga hivatalos. Sőt, talán még egy egész brigád sem. Hanem olyan kis „családias közgyűlésekre”, amelyeket már említettem. De ezeket a beszélgetéseket a pártszervezet, a vezetőség kezdeményezze. Azzal a céllal, hogy a résztvevők mondják el véleményüket a szövetkezet egy esztendejéről, a gazdálkodásról, a vezetésről, a fegyelemről — mindenről. Közvetlenül, őszintén, családiasan. E beszélgetések tapasztalatain vitázzanak aztán a zárszámadó közgyűlésen, az egész tagság színe előtt. Ebből igazán haszna lesz a szövetkezetnek. F. F. Aláírták az 1964-65-re szóló magyar-szovjet árucsere forgalmi megállapodást Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi delegációi között a barátság és a testvéri együttműködés szellemében lefolytatott tárgyalások eredményeként szombaton este Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1964— 1965. évekre szóló magyar— szovjet áruszállítási jegyzőkönyvet A megállapodás a gazdasági együttműködés további fejlődését irányozza elő a két ország között. A jegyzőkönyvet az előző évektől eltérően nem egy, hanem két esztendőre írták alá és ez lehetővé teszi a jobb tervezést, az ipari termékek egyenletesebb szállítását A két ország közötti áruforgalom 1964-ben körülbelül 790 millió rubel lesz, s 10 százalékkal meghaladja az 1963. évi jegyzőkönyvben rögzített értéket. 1965-ben tovább növekszik az árucsereforgalom és meghaladja majd a 830 millió rubelt A most aláírt jegyzőkönyv szerint, az előző évekhez hasonlóan a Szovjetunió Magyarországnak kőszenet, kokszot kőolajat, vasércet, ferroötvözeteket, nyersvasat, hengerelt árut, acélcsöveket, színesfémeket, faféleségeket, gyapotot és egyéb nyersanyagokat, valamint gépeket és berendezéseket, köztük 2000 lóerős Diesel-mozdonyokat szállít. Magyarország a Szovjetunió részére fém vágó szerszámgépeket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai és vákuumtechnikai berendezéseket Diesel-mozdonyokat, Dieselvonatokat, személyvagonokat, vegyi cikkeket, kábelkészítményeket, tengeri és folyami hajókat, műszereket, valamint nagy választékban közszükségleti cikkeket, például konfekció- és kötöttárut, divatcikkeket, cipőket, szöveteket, gyógyszereket, bútort és egyéb árucikkeket szállít. A jegyzőkönyvet a magyar kormány meghatalmazása alapján Incze Jenő, a szovjet kormány meghatalmazásából pedig N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek írták alá. Az aláírásnál jelen volt a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal több vezető beosztású munkatársa, ott voltak a két delegáció tagjai. Az aláíráson részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az MTI munkatársának elmondotta, hogy a mostani megállapodást igen nagyjelentőségűnek tartja. A mostani jegyzőkönyv minden eddigitől eltérően nem egy, hanem előre két esztendőre szabja meg a két ország kereskedelmi forgalmát és stabillá teszi a tervezést, lehetővé válik a vállalatok jobb felkészülése. A megállapodás figyelembe veszi a KGST-hez tartozó országok gazdasági együttműködésével járó munkamegosztás, szakosítás lehetőségeit is. Mindkét ország elsősorban olyan árukat szállít, melyeknek előállítására berendezkedett. A Szovjetunió mindenekelőtt alapanyagokat, Magyarország pedig híradástechnikai cikkeket, speciális szerszámgépeket szállít. Árucsereforgalmunk éppen a szakosítás eredményeként növekszik minden eddiginél nagyobb mértékben. A két ország közötti árucsere 1965-ben 65 százalékkal lesz magasabb az 1960-as szintnél. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter is a szakosítás térhódításában és a hoszszabb távú tervezésben látja a szerződés nagy jelentőségét. Elmondotta még, hogy a most aláírt jegyzőkönyv több ezer cikk árucseréjét tartalmazza, jelentős részben olyan árukét, amelyek a két ország forgalmában teljesen újak, vagy a régitől teljesen különböznek. A megállapodás számunkra azt is jelenti — mondotta —, hogy még gyorsabb ütemben emeljük gyártmányaink műszaki színvonalát, törekedjünk a szállítások pontos lebonyolítására. TEGNAP délelőtt még a kirakatrendezőké volt a bolt. Üveglapok közé helyezték el ügyesen, ízlésesen a bélyegeket, hogy hétfőn délelőttre, az ünnepélyes megnyitásra a kirakat is olyan szép, ízléses legyen, akár a kis bolt belseje. A bélyeggyűjtők kíváncsisága azonban a megnyitás ideje elé szaladt: már szombaton sokan ellátogattak a boltba, az ő boltjukba, amilyen eddig még nem volt Győrött. A város fejlődő bolthálózatának legújabb színfoltja a Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnak ez a boltja az Arany János utca 28. szám alatt. Hanik Rozália boltvezető szívesen megmutogatja a bolt minden „kincsét” s elmondja, hogy postabélyegzős bélyegek, 1945. évi bélyegezetlen bélyegek, a további évek sorozatától kezdve egészen a legújabbakig vannak a boltban. Emellett albumok, berakófüzetek, katalógusok, bélyeggyűjtéshez szükséges kellések vásárolhatók. A bélyegek értéke körülbelül 50 ezer forint. A Filatélia Vállalat Budapestről szép összeállításokat, úgynevezett tükrös lapokat küldött. Sport, népművészeti, az űrhajózás eseményeit megörökítő bélyegösszeállítások vonzzák majd a kezdő, de a régi gyűjtőket is. Ezenkívül, amilyen bélyegre a gyűjtőknek szükségük van, a bolt igyekszik megszerezni nekik. Most főképpen magyar bélyegekkel foglalkozik a bolt, de lehetséges, hogy bővíti majd a választékát aszerint, mennyire kedvelik meg a győri gyűjtők ezt a kis bolttot. Az érdeklődésből ítélve nagyon sokan nyitnak majd be az ajtaján. Szerdán Sopronban az Előkapu 11. szám alatt nyílt meg hasonló bélyegbolt. Már az első napokban sokan keresték fel A farta lombot: A vetőmaggyárban Az „eldugott! falu A Vasas ETO bajnokságáról kétméteres harcsát fogtak Tizenöt éves az újítómozgalom 1,8 millió elfogadott újítás, 16,3 milliárd forint megtakarítás Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézéséről és a találmányok szerzői jogvédelméről, díjazásáról szóló kormányvédelek. Ezért ezt a napot tartják hazánkban a szervezett újítómozgalom születésnapjának. A mozgalom gyors ütemben fejlődött, 1949-ben 77 000, 1954-ben pedig már 415 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Később ez a fejlődés megtört, a újítások száma és a gazdasági eredmény egyaránt csökkent. Az újítókedv 1957 óta ismét felélénkült. Abban az évben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfogadott újítások száma még mindig jóval kisebb, mint például 1954-ben, a gazdasági eredmény annál jóval nagyobb: 1962-ben a 108 000 elfogadott újítás segítségével 2,3 milliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el, ebből másfélmilliót vezettek be, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a 16,3 milliárd forintot. Az újítóknak 15 esztendő alatt kereken egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős erkölcsi ösztönzőerő a „kiváló újítótó” kitüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany, ezüst, vagy bronz fokozatát. (MTI) Átadták a Tiszamenti Vegyiművek kénsav- és szuperfoszfát-gyárait Szolnokon szombaton ünnepélyesen átadták a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményét, a második kénsavgyárat és az első szuperfoszfátgyárat. Ebből az alkalomból a Tisza-parti városba látogatott Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes, Gór Nagy Sándor, a vegyipari tröszt vezérigazgatója. Ugyancsak Szolnokra érkezett J. A. Nazarov, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa. Az ünnepségen ott volt Váczi Sándor, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára, valamint a város és a megye több párt- és tanácsi vezetője. A vendégeket Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója köszöntötte, majd dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter méltatta a Tiszamenti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a szuperfoszfátüzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A szovjet tervek alapján és szovjet gépekkel épült új kénsavüzem évi 120 ezer tonna kapacitással dolgozik. A műtrágyagyár az előirányzatnál lényegesen rövidebb idő alatt készült el, s a tervezettnél csaknem háromnegyed évvel előbb kezdett üzemszerűen termelni, így már az idén 200 000 tonna szuperfoszfátot gyártanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az új gyár folyamatos feltárási technológiával dolgozik, az eddig elért műszaki és gazdasági mutatói megfelelnek a világszínvonalnak. A gyárból a műtrágya egy része szemcsézett állapotban kerül ki, s ezzel jelentősen növelik hatékonyságát. A gyárat és berendezéseinek túlnyomó többségét magyar mérnökök tervezték és magyar gyárak állították elő. A szemcséző üzem úgynevezett tányéros granuláló berendezését az NDK szállította. A miniszter kiemelte, hogy az új kénsavgyárban a kén elégetésénél keletkező hulladékhőt hasznosítják, mégpedig úgy, hogy egy 4,5 megawattos turbina segítségével elektromos áramot termel. A hulladékhő hasznosítása évente mintegy tízmillió forint megtakarítást jelent a vegyiműveknek. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy a KGST- országokkal való együttműködés a következő években mind erőteljesebb lesz, ami biztosítja a beruházások folyamatosságát, az új létesítmények megbízható nyersanyagellátását és nem utolsósorban sok termékünk értékesítését. Ma már minden nagyobb beruházásnál egyeztetjük műszaki terveinket a KGST-államokkal — mondotta (MTI.) Kekkonen látogatása Hruscsovnál és Brezsnyevnél MOSZKVA (TASZSZ) Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szombaton a Kremlben látogatást tett Nyikita Hruscsovnál, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökénél. Nyikita Hruscsov kedvesen mosolyogva fogadta Kekkonent. Megemlítette, hogy ma a Moszkva környéki erdőbe mennek vadászni és tréfásan hozzáfűzte: „Kérem, ne sajnálja a töltényt”. Ezután arról beszélgettek, hogy mind Finnországban, mind pedig a Szovjetunióban, pontosabban Moszkvában, hasonló az időjárás. Kekkonen szombaton felkereste Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét is. Brezsnyev krembeli dolgozószobájában fogadta a finn államfőt. Megnyílt a gyalogos aluljáró az Astoriánál Tizenegy hónap alatt — 9 hónappal a kitűzött határidő előtt — elkészült az Astoria gyalogos aluljáró. A főváros új létesítményét szombaton ünnepélyesen adták át. Az ünnepségen Hídvégi Károly, a Földalatti Vasút Vállalat igazgatója üdvözölte a vendégeket, s hangsúlyozta: " Csak az építésben részt vevő számos vállalat dolgozójának lelkes munkája és együttműködése tette lehetővé, hogy 11 hónap alatt teljesen elkészült a gyalogos aluljáró, a Földalatti Gyorsvasút Astoria állomásának csatlakozó részei pedig oly mértékben, hogy a továbbépítés ezen a környéken nem zavarja a főváros egyre növekvő forgalmát.