Kisalföld, 1969. május (14. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

I 3 Az International Herald Tribune című Párizsban megjelenő amerikai napilap egyik minapi számának ka­rikatúrája két, tüzelőállásba beásott izraeli katonát ábrá­zol. A képaláírás szerint ezt mondják egymásnak: „Ez a mi hatnapos háborúnk hét­századik napja”. Nasszer elnök a francia televíziónak adott minapi in­terjújában hasonló kijelen­tést tett. Rámutatott: „U T­hant ENSZ főtitkárnak igaza volt amikor valóságos hadiállapotról beszélt. A megszállás egyenlő a hadiál­lapottal. Amennyiben Izrael elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határoza­tát, a hadiállapot véget ér”. Csakhogy Izrael nem haj­landó végrehajtani a BT ha­tározatot. A minap tartott sajtóértekezletet Abba Eban izraeli külügyminiszter is, és ezen ismét a kétoldalú béketárgyalások követelését hangoztatta. S hogy a hadiállapot mennyire nem ért véget, sőt, napról napra súlyosabbá vá­lik, azt mutatja az is, hogy szerdán izraeli rohamcsapa­tok átkeltek a Szuezi-csa­­tornán betörtek Felső-Egyip­­tom térségébe, és egyiptomi célpontokat semmisítettek meg. Károkat okoztak ma­­gasfeszültségű távvezetékek­ben és Nílus-hidakban Ugyanakkor Kantara térsé­gében, a Szuezi-csatorna túlsó, izraeli megszállás alatt tartott felén, négy- és fél­órás tűzpárbajt vívtak egyip­tomi erők és izraeli csapa­tok. Tisztázatlan még a libano­ni helyzet is. Egy kormány­­szóvivő bejelentése szerint Palesztinát gerillák és a liba­noni hadsereg egységei kö­zött „nézeteltérésre került sor”. Helyi sajtójelentések szerint a hadsereg szerdán elzárta az utat egy gerilla egység előtt, amely a tűzszü­­neti vonalon át az Izrael ál­tal­ megszállt területre akart behatolni. Bejrúti lapok sze­rint a gerillák körülzártak egy katonai helyőrséget, amely később erősítést ka­pott. S miközben ilyen helyi csatározásokra került sor, a libanoni politikai és katonai vezetők még mindig nem tudták eldönteni, mi legyen az ország hivatalos állás­pontja a Palesztinai ellen­állók ügyében. A lemondott, de még hivatalban lévő mi­niszterelnök, Karami szerint Libanon minden politikai csoportosulása támogatja az ellenállókat — elvileg Ugyanakkor egyetértenek ab­ban is, hogy köztük és a li­banoni hatóságok között egy­fajta koordinációra van szük­ség. A szerdai incidens, amelyről az imént szóltunk, éppen nem e koordináció megvalósulásáról beszél, az AP hírügynökség pedig tud­ni véli, hogy a libanoni regu­láris katonaság vezetői alig­ha járulnak hozzá majd ah­hoz, hogy Izrael ellen liba­noni területről folyjék ge­rilla-tevékenység. Franciaországban megpezs­dült a politikai élet. Pompi­dou után hivatalosan még nincs újabb elnökjelölt, mert a szocialisták csak vasárna­pi konferenciájukon döntik el, csakugyan jelölik-e az ajánlkozó Defferre-t. Pompi­dou mindenesetre magával akarja ragadni a gaulleistá­­kon kívül a centrum híveit is, és ha ez sikerül neki, a centrista Poher aligha jelöl­teti magát. Az sem eldöntött még, hogy a kommunisták csakugyan nem támogatják-e majd Defferre-t, amennyiben ő lesz a szocialisták elnöke, abban az esetben ugyanis Mitterand-nak alig van esé­lye, hogy valamiféle egyesült baloldal elnökjelöltje legyen (KS) A nap eseményeiből is hatnapos háború kétszázadik napja Tart a válság Libanonban Pezsgő politikai élet Párizsban KÉSZÜLŐDÉS MOSZKV­ÁBAN május 1-ére. A dekorációkat készítik a moszkvai Vö­rös téren. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kelet-szlovákiai képeslapok (4.) A­z acélszív Sötétedéskor ért repülőgépünk Kassa fölé. Különleges kép fogadott bennünket. Alattunk ezernyi vil­logó fénypont, itt is, ott is sokszínű láng­nyelvek, gáz- és füst­­felhők. Nappal vilá­gos a kép: Kassa kö­zelében egy acélkom­­binát dolgozik. Hiá­ba keresi az ember a néhány évvel eze­lőtt kiadott térképe­ken a kassai acél­­kombinátot , nem talája. Tíz esztendő­vel először kezdték építeni a Csehszlovák Kommunista Párt XI. kongresszusának ha­tározatára. És még mindig nem fejezték be. Harma­dik nagyolvasztójából április 10-én, a tíz­éves jubileum alkal­mával csapoltak elő­ször... Kelet-Szlovákia acélszíve három falu hosszat dobog: Nagy­­ida, Bod­ar és Saca a kombináté is. —Lük­tetése Chebtől Homonnáig, Ostravától Komáromig élteti a csehszlovák népgazdaságot. KONOX, KODUR, KOHAL, KOSIL, KOSMALT néven bejegyzett acélszalagjai vi­lágmárkák. Ausztrália kivé­telével minden földrészre ex­portálják őket. Robogunk az RK-val, a cse­peli gyorsvaséihoz hasonló vilamossal. Kassa belvárosá­ból indul, és húsz—huszonöt perc alatt ér a „véeszzsé” (így mondják a kombinátot kezdőbetűivel rövidítve) 15 emeletes igazgatósági épü­letéhez. Aluljáró-rendszer. Rendkívül fontos, mert egy­­egy műszakváltáskor a húsz­ezer munkás kétharmada megfordul itt. Slaskovsky Ottó, a vezér­­igazgató titkára az idegen­­­vezetőm. — Ha gyalog kellene be­járnunk a kombinátot, kö­rülbelül egy hétig tartana — mondja. Csupa óriás — Hétszázhatvan hektáron fekszik a vasmű — magya­rázza Slaskovsky elvtárs. — Mintegy 160 kilométer hosz­­szú beton­, és több mint 200 kilométer vasút szeli keresz­­tül-kasul a VSZZS-t. A szov­jetunióbeli Krivoj Rog-ból a kombinátig vezet a széles nyomtávú vasútvonal. Ez így gazdaságos: nem kell átrak­ni a határon a sok millió tonna vasércet. Ostravába, Kladnóba és a többi vasmű­be tőlünk viszik a vagonok az ércet. Visszaútban kokszot hoznak nekünk... — Innen néhány kilomé­terre van csupán a magyar határ — mutat Nagyida irá­nyába Slaskovsky Ottó. — Előfordult már, hogy a vas­mű füstjét a Cserehát erdei szippantották föl. Lenyűgöző méretek! Olyan pici az ember a kohók, ké­mények, hűtőtornyok, óriás gázvezetékek tövében, akár a bogarak az ember lábánál. — Európa legnagyobb gáz­tartálya, 300 000 tonnás — hallom kísérőm magyaráza­tát — A földgázt a Szovjet­unióból kapjuk. — Erőmű­vünk 140 megawatt teljesít­ményű, egy közepes nagysá­gas városnak elegendő vil­lanyt adhatna. Olvasztóke­mencéink belső űrmérete 1719 köbméter. Ezek is rekordmé­­retűek. Kelet Acélja A két, száz-száz kamrás kokszoló évente 1 200 000 ton­na kokszot ad a nagyolvasz­tóknak. Naponta 5000 tonna vasat, acélt gyártanak a kom­­binátban. És ebből a renge­teg fémből melegen és hide­gen hengerelt lemezt készí­tenek, millió tonnaszámra. A leg­vékonyabb 0,18, a legvas­tagabb 10 milliméter. Az acélszalagok szélessége 500— 1550 milliméter között vál­takozik. Hűtőszekrény, gép­kocsi, bútor, lámpatest, gáz­tűzhely, edény, stb. készül­het belőlük. — Mennyi a fizetése? — kérdezem az egyik henge­résztől a hideg hengermű­ben. — Kétezerhatszáz korona a havi átlagom — mondja Knapp István. — Tizenötéves korom óta a VSZZS alkal­mazottja vagyok. A vasmű adott szakmát, Ostravában tanultam mesterségemet. A kombinát dolgozói számára épített négyezer lakásból egy a miénk.­­— Megpróbálom felsorolni azt, amit még nem láttunk — mondja ötórás körútunk után Slaskovsky Ottó. — Te­hát: a hőkezelőket, a labo­ratóriumokat, az irányítóköz­pontot, a felületkezelőt, a vasszerkezeti és a csőgyárat, ahol csak a fél méternél na­gyobb átmérőjű csöveket ké­szítjük, a szociális intézmé­nyeket, munkásszállóinkat, művelődési házunkat, üdülő­inket, iskoláinkat, a „Kelet Acélja” szerkesztőségét. Majd legközelebb... Következik. És a környék. Kulcsár László­ Szlovákia acélszíve három falun át dobog. KISALFÖLD 1909. május 1., csütörtök Megmozgatták a Dunántúlt (Folytatás az 1. oldalról.) Csanádi Györgynek, a közle­kedési- és postaügyi minisz­ternek jelenlétében. A közlekedési- és postaügyi miniszter tegnap délután Győrben találkozott a város közlekedési dolgozóival. El­ismeréssel szólt felelősségtel­jes munkájukról és állhata­tos szorgalmukról. Az ünnep­ség keretében adták át a MÁV győri Pályafenntartás dolgozóinak is a „Kiváló pá­lyafenntartási főnökség” ki­tüntetést. A győri pályaudvar zsúfolásig megtöltött műve­lődési házában a győri köz­lekedési dolgozók tavalyi eredményeiket ünnepelték s arra fogadkoztak, hogy 1969- ben megismétlik azokat A 19-es AKÖV a tröszt 24 vál­lalata közül a legjobb ered­ményt érte el tavalyi mun­kájával. A Kommunisták­ Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett verseny­ből győztesen került ki. A munkája jutalmát a tröszt vörös vándorzászlaját szom­baton veszi át Tapolczai Kál­mán vezérigazgatótól. A vál­lalat dolgozóinak tegnap több mint 400 ezer forint jutalmat osztottak ki, s 191 munkás részesült „kiváló dolgozó” kitüntetésben. F. J. —D. Tegnap a győri közlekedé­si dolgozók nagygyűlésén beszédet mondott dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter. Számos, or­szágos érdeklődésű kérdés­ben foglalt állást Megerő­sítette: a Minisztertanácsnak eldöntött szándéka, hogy Győrt közlekedésünk oktatá­si és kutatási központjává fejlesszék. Ahogy felső szerveink ar­ról határoztak­­, eldöntött, hogy Győrött felépül a Köz­lekedési­ és Távközlési Mű­szaki Főiskola. Dr. Csanádi György elmondta: a főiskola véglegesnek számítható ter­ve elkészült, és a napokban áttanulmányozta. A győri felsőoktatási központ az or­szág legmodernebb intézmé­nye lesz. Négyszáznyolcvan­­millió forintot irányoztak elő létrehozására a tervezők. A végleges terv elfogadásáról előreláthatóan júliusban dönt a GE. A győri műszaki fő­iskola építése a negyedik öt­éves tervben kezdődik, de alapozását már jövőre meg­kezdik; az építkezésekre 1970- ben mintegy 35 millió forin­tot költenek. Dr. Csanádi György elv­társ beszélt ezeken kívül a Veszp­rémalsó—Alsóörs vasúti szakasz megszüntetésének kö­rülményeiről, a győri postai bővítés távlati lehetőségeiről, és a közlekedési koncepció helyi érdekeltségű, de orszá­gosan is fontos napirenden lévő intézkedéseiről. A nagy­gyűlésen résztvevő megyei és győri társadalmi vezetők nagy örömmel nyugtázták a közlekedési miniszter beje­lentéseit. A közérdeklődésre számottartó miniszteri beje­lentésekre szombati számunk­ban térünk majd vissza. fi Béke és Szocializmus legújabb száma ült ki. A a kommunista és munkás­­a tröszt pártok elméleti és tájékoz­ósát szom­­tató folyóiratának idei 4. szá­zezer Kál­­mában első helyen Raymond él. A vál­ Guyot-nak, a Francia Kom­igpap több munista Párt politikai bizott­t jutalmat­sági tagjának „Haladó de-1 munkás­mokráciáért, szocialista dolgozó” Franciaországért” című cik­ke szerepel. A szerző írása­ F. J. ban elemzi a Központi Bi­zottság 1968. december 5—6-i .. . . .. plénumán elfogadott kiált­sozielreae­­ványt. Knud Jesperse­n, a ryggules­Ti Dán Kommunista Párt elnö­k.­i kanadi pártja XXIII. kongresz­­es­szusának eredményeit ismer­számos, OT- teti, s hangsúlyozza a balol­t kérdés- dali erők összefogásának je-Megeje­­lentőségét. A tanácsnak Lenin születésének 99. év­­, "10.g,v­fordulójáról a folyóirat „Le­lk oktata­­ti in napjainkban” címmel szpontjává emlékezik meg. A többi kö­zött adatokat közöl a külön- éveink ül­­döző nyelvű Lenin-kiadva­eldöntött, nyolc példányszámáról, ül a Köz- „A szocialista építés el­­izlési eű­ mélete és gyakorlata” rovat­. Csanádi­ban a lengyel, a román, a a főiskola szovjet és a csehszlovák terv­tható tér­­gazdálkodási szervek vezetői napokban nyilatkoztak hazájuk népgaz­dasága fejlődésének távlatai­ról. Ugyancsak ebben a ro­vatban közli a folyóirat Bo­risz Velcsev: ,,A társadalom irányítási rendszerének fej­lődése a szocialista Bulgá­riában" című cikkét. A „Kerekasztal­-rovatban A szovjet munkásosztály mai helyzetéről” olvasha­tunk, a leningrádi munká­sokkal folytatott interjú formájában. Felhívjuk a figyelmet még Victor Perle amerikai köz­gazdásznak ,a„ Nixon-kor­­mány és a gazdasági élet problémái” című írására, va­lamint Fritjof Lager svéd újságírónak a svéd dolgozók életszínvonalát elemző cik­kére. A gazdasági tárgyú cik­kek között különösen nagy érdeklődésre tarthat számot Mark Mihajlov és Alekszandr Motilov szovjet közgazdá­szok „Gazdasági viszonyok és érdekek a szocializmusban” című írása, amelyben az új gazdaságirányítási­­ reform bevezetésével kapcsolatban adódó elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak. Teodosio Varela, a Kolum­biai Kommunista Párt köz­ponti bizottsági tagja. „A la­tin-amerikai gazdasági in­tegráció és Kolumbia problé­­mái"-t taglalja. Érdekes tájékoztatásokat közöl a folyóirat továbbiak­ban a kommunista és mun­káspártok életéről, nemzet-­­­közi értekezletekről, új köny­vekről. Külföldi táviratok PR.46A Prágában kedden megtar­tották a Cseh Nemzeti Ta­nács harmadik ülésszakát, amelyen Razl miniszterelnök, vezetésével a cseh kormány tagjai is részt vettek. Az ülés­szakon megvitatták a társa­dalmi élet normalizálásához szükséges szervezeti és sze­mélyi intézkedésekkel össze­függő kérdéseket. JERUZSÁLEM De Gaulle lemondása után a francia—izraeli viszonyról hivatalosan először Aboa­­lban külügyminiszter nyi­latkozott. Kedden este újság­írók előtt kifejezte azt a re­ményét, hogy Franciaország, és Izrael barátsága felújul. Az izraeli kormány — mon­dotta — az elmúlt csaknem teljes két esztendő alatt is remélte és kívánta az őszin­te baráti kapcsolatokat a két nép között. BÉCS Dr. Kurt Waldheim oszt­rák külügyminiszter és dr. Simó Jenő, a Magyar Nép­­köztársaság bécsi nagyköve­te kedden Bécsben egyez­ményt írt alá, amelynek ér­t­elmében szolgálati útleve­lekre eltörlik a vízumkény­szert a két ország között. Kölcsönös megállapodás alap­ján az egyezmény hatvan nap múlva lép érvénybe. (MTI)

Next