Kisalföld, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

2 KISALFÖLD Péter János hazaérkezett az NDK-ból Uráról nyilatkozott a sajtónak Péter János külügyminisz­ter csütörtökön délután visz­­sza­érkezett Budapestre a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett hivatalos látoga­tásáról. A Ferihegyi, repülőtéren Puja Frigyes, a külügymi­­­niszter első helyettese, Gye­­nes András külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. Péter János a megérkezés után útjáról nyilatkozott az újságíróknak. — Winter elvtársnak, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterének meghívására látogattam Ber­linbe. Már hónapokkal ez­előtt meghívott berlini láto­gatásra, azonban hosszas bid­­­egeskedés miatt nem tud­tam eleget tenni meghívásá­nak. Nagyon örülök viszont annak, hogy éppen most jár­tam ott. Pár héttel ezelőtt zajlott le Kádár János elv­társ és Fock Jenő elvtárs lá­togatása Berlinben, s ez al­kalommal a megbeszélések új lendületet adtak kapcsola­tainknak. Mint köztudott, rö­vid idővel ezelőtt volt az er­furti találkozó, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­­ság történetében­­­ első ilyen jellegű megbeszélés.­­ Mindez kellemessé tette a feltételeket ahhoz, hogy eredményes megbeszéléseket folytassunk. Most készül egész Európa a hitleri Német­ország legyőzésének 25. év­fordulójára. Az a körülmény, hogy viszonylag kedvező fel­tételek között készülünk erre az évfordulóra, nagymérték­ben összefügg a Német De­mokratikus Köztársaság lé­tével, nemzetközi szerepével. Amikor az első világháború után két évtized telt el, már benne voltunk a második vi­lágháborúban, most két és fél évtizeddel a második világ­háború után azt mondhatjuk, hogy a béke körvonalai és felté­telei egyre határozottab­­bakká és kedvezőbbekké válnak. Ebben a Német De­mokratikus Köztársaság lé­tének nagy szerepe van, és ma az a nemzetközi fel­adat Európában, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság elismerését fokozzuk, ne csak az NDK létezésének té­­nyét­ vegyék tudomásul a nyugat-európai országok, ha­nem nemzetközi jogi alapon létesítsenek vele kapcsolato­kat. — Kétoldalú kapcsolataink fejlődése hasznos mind a két ország számára, s nem­zetközi együttműködésünk az európai béke és bizton­ság ügyét szolgálja. A kormány tagjaival, az NSZEP Központi Bizottságá­nak képviselőivel folytatott tárgyalások nagyon kedvező távlatokat mutatnak mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi együtt­működésben. Péter János ezután így folytatta: — Európában sokféle nem­zetközi összejövetel van ké­szülőben az európai béke és biztonság érdekébe­n. A kor­mányok­ együttműködését is megkönnyíti, ha a különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői közös konferenciákon foglalkoznak az európai béke és biztonság ügyével. Több fővárossal folytatott kétoldalú megbeb­­­szélés során merült fel az a gondolat, hogy az európai fő­városok vezetői — tanácsel­nökök, polgármesterek — tartsanak konferenciát, s ha kialakul az a közös vélemény, hogy ilyen konferenciát Bu­dapesten rendezzenek, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya ezt a gondolatot szívesen üdvözölné. A négy nagyhatalom képvi­selőinek csütörtökön Nyugat- Berlinben megkezdődött ta­nácskozásával kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott: " Legjobb tudomásom sze­rint ezekre a tanácskozások­ra a Szovjetunió nagyon konstruktív javaslatokat visz. Meggyőződésem, hogy ha a Szovjetunió javaslatai nyitott szívekre és fülekre találnak, akkor a Nyugat- Berlinnel kapcsolatban időnként felmerülő problé­mák lényegesen egyszerű­södnek. Kitért Péter János az er­furti találkozóra is.­­ E találkozó nagyon je­lentős eredménye a szocia­lista országok, a Német De­mokratikus Köztársaság külpolitikájának, annak a politikának, amely a különböző rendszerű euró­pai országok békés egymás mellett élésének erősítésére irányul. A háttér, amellyel ez a konferencia létrejött, természetesen nagyon bonyo­lult, s nem szabad egy ilyen találkozótól nagyon sokat várni. A találkozó ténye ön­magában jelentős, s az a kö­rülmény, hogy megállapodás született újabb találkozóra vonatkozólag, további jelen­tőséget ad ennek az első esz­mecserének. (MTI) Péter János külügyminiszter hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren. (MTI foto, Vigovszki felv. — K. S.) Dr. Dimény Imre a gazdasági küldöttség tapasztalatairól Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter vezetésével csütörtö­kön hazaérkezett az Egyesült Arab Köztársaságban és Szí­riában járt élelmiszer-gazda­sági küldöttség. A küldöttség a két ország mezőgazdaságát, élelmiszeriparát és az érde­kelt minisztériumok közötti együttműködés kiszélesítésé­nek lehetőségeit tanulmá­nyozta. Dr. Dimény Imre a Feri­hegyi repülőtéren az MTI munkatársának útjával kap­csolatban elmondotta: " Küldöttségünkre mély benyomást tett, hogy a fe­szültségtől terhes Közel-Ke­leten, az izraeli agresszorok által teremtett nehéz hely­zetben az arab népek milyen nagy erőket tudnak mozgó­sítani gazdasági életük fej­lesztésére. Dél-Szíriában pél­dául a megszállt terület ha­tárától 20 kilométerre szemé­lyesen meggyőződtünk róla, hogy állandó feszültségben és felkészültségben élnek ugyan az emberek, de töret­len lendülettel építik békés, új létesítményeiket és fej­lesztik a mezőgazdaságot. Lenárt beszéde Pozsony (MTI) Jozef Lénárt, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára március 25-én beszédet mon­dott Banská Bystricában ab­ból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt szabadult fel a város a hitlerista iga alól. Lenárt a Szlovák Kommu­nista­­Párt Központi Bizott­sága nevében köszönetet mondott a hős szovjet csa­patoknak, amelyek felszaba­dították a várost, a szlovák nemzeti felkelés központját és szimbólumát. Ugyancsak köszönetet mondott a felsza­badítási hadműveletben részt vett 4. román hadseregnek, a partizánosztagoknak és a Svoboda parancsnoksága alatt megalakított csehszlo­vák hadtest harcosainak. Beszéde további részében a jelen feladatait elemezte. a nap eseményeiről Nyugat-Berlin: a négyhatalmi konferencia első ülése VGK-kmánynyilatkozat Kambodzsáról MIND A SZÍNHELYE, mind a témája Nyugat-Ber­­lin volt annak a négyhatal­mi konferenciának, amelyre — stílszerűen —, az egykori Szövetséges Ellenőrző Ta­nács hosszú esztendők óta gyakorlatilag elhagyott épü­letében került sor. Ez önma­gában is jelképnek tekinthe­tő, emlékezteti a közvéle­ményt arra a közös felelős­ségre, amelyet a háború után az akkori antifasiszta koalí­ció tagjai a német nép jövő­jével kapcsolatban vállaltak. Ez a felelősség arra is vo­natkozik, hogy betartják és betartatják a megkötött megállapodásokat. E megállapodások kizárják azt a lehetőséget, hogy a ré­gi Németország területén megalakult egyik állam, ne­vezetesen a Német Szövetsé­gi Köztársaság jogot formál­jon a különleges státuszt él­vező Nyugat-Berlinre. A Nyugat-Berlin körül vala­mennyi feszültség annak a következménye, hogy Bonn mégis az NSZK-hoz tartozó­nak tekinti a városrészt, és a felelős nyugati hatalmak ebben nem akadályozzák meg. Ezért volt, illetve van szükség a négyhatalmi ta­nácskozásra MINT VÁRHATÓ VOLT, az első nap gyakorlatilag az­zal telt el, hogy a nagyköve­tek kifejtették kormányaik elvi álláspontját. Még az ér­tekezlet előtt a nyugati ha­talmak képviselői megbeszé­lést folytattak Klaus Schütz­­cel, Nyugat-Berlin kormány­zó polgármesterével, Abra­­szimov, a Szovjetunió berlini nagykövete pedig Otto Win­­terrel, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszterével találkozott. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a ta­nácskozás szuper-bizalmas keretek között történjék, ne­hogy bizonyos kiszivárgások károsan befolyásolják a kilá­tásokat. Ez a tény jól tükrö­ződik a kiadott közös köz­leményből, amely szűkszavú­an ismerteti a tanácskozás időtartamát, a négy nagyha­talom képviselőinek nevét, a jövőbeni elnöklések sorrend­jét. Az egyetlen, nyilvános­ságra hozott konkrét megál­lapodás az, hogy a nagykö­vetek április 28-án ülnek össze legközelebb. DÉLKELET-ÁZSIÁBAN változatlanul tart az az ál­lapot, amelyre az jellemző, hogy Laoszról és Kambodzsá­ról több szó esik, mint Viet­namról. Laoszban — minde­nekelőtt Long Cheng ameri­kai bázis körül — folytatód­nak a heves harcok, ame­lyek során a kormánycsapa­tokat nemcsak a királyi, ha­nem az amerikai légierő is nyíltan támogatja. Ami Kambodzsát illeti: Szih­anuk herceg Pekingből üzenetet intézett „a khmer népet támogató valamennyi kormányhoz és néphez”. A minapi puccsal megbuktatott államfő azt kéri, fejezzék ki szolidaritásukat az általa ve­zetett Kambodzsai Egység­fronttal. A VDK máris kor­mánynyilatkozatban jelen­tette ki, hogy „támogatja a Szihanuk által meghirdetett politikát”. (KS) 1970. március 27., péntak­ Beszámolók tárgyalásokról—Felkészülés a tavaszi munkákra—állami­ ás Kossi­-díjak odaítélése Ülést tartól a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülés tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vet­te tudomásul, hogy eredmé­nyes megbeszélések zajlottak le a magyar—szovjet együtt­működés további fejleszté­sével kapcsolatos kérdések­ről. A tárgyalások a két or­szág tervhivatalai és szakmi­nisztériumai között folyta­tódnak, és előreláthatóan ez év közepén újabb ötéves ke­reskedelmi egyezmény meg­kötésére kerül sor. A külügyminiszter beszá­molt a Lengyel Népköztársa­ságban március 9. és 12. kö­zött tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A kormány tu­domásul vette a külügymi­niszter jelentését a két or­szág közötti politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­tok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében lefolytatott megbeszélések­ről. A pénzügyminiszter már­cius 8. és 13. között Janko Szmole, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrád­iján folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A felek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a két ország gazdasági helyzetéről, meg­tárgyalták a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeit. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést már­cius 17. és 20. között dr. Karl Schillerrel, a Német­ Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszterével, valamint Wal­ter Scheel külügyminiszter­rel Bonnban folytatott meg­beszéléseiről. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétoldalú gazdasági kapcso­latok fejlesztésének kérdésé­ben, s hosszúlejáratú megál­lapodás előkészítésére szak­értői szintű tárgyalások kez­dődnek. A külügyminiszter­rel váltott eszmecsere során kölcsönösen megállapították: a két ország között más te­rületeken is szélesíteni lehet­ne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgaz­daság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a mun­kaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzet­ről és a szabályzók ez évben történt módosításának kez­deti tapasztalatairól. A Mi­nisztertanács mindkét jelen­tést elfogadta. A munkaügyi és a művelő­désügyi­ miniszter előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta a gazdasági veze­tő-továbbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fej­lesztésének időszerű felad­a­­­tait. Felhívta az előterjesztő­ket, hogy a vezető­ tovább­képzés hosszabb távra­­szóló koncepcióját 1971. első fél­évében nyújtsák be a kor­mányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés­ről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák fel­tételei az időjárási nehézsé­gek ellenére is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munkagépekből, anya­gokból és alkatrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelkezésre. Segítséget je­lent, hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben fog­lalt gépszállítási kötelezettsé­geit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésé­re a Vörös Csillag Traktor­gyár vállalta, hogy az igénye­ket kielégíti, a gépjavító vál­lalatok pedig fokozzák fel­újító tevékenységüket. Intéz­kedések történtek a gumi­abroncs-ellátás javítására. A tavaszi vetésekhez ren­delkezésre álló műtrágya és növényvédőszer mennyisége meghaladja a tavalyit. A fon­tosabb növényekhez szüksé­ges vetőmag rendelkezésre áll. A kormány felhívta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érin­tett minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy a feladatok sikeres­­végrehajtásához — különösen, a gép- és alkatrész-szállítá­­sokhoz, valamint a belvizek levezetéséhez­­ szükséges intézkedéseket tegyék meg Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erő­feszítésüket a tavaszi mező­­gazdasági munkák sikeres befejezésére. Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság előterjesztésére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Állami- és Kossuth­­díjak, valamint a művelő­désügyi miniszter javaslatára a kiváló és érdemes művész kitüntető címek adományozá­sáról. A felszabadulás 25. évfor­dulójára tekintettel magas színvonalú alkotó munká­jáért, illetve művészi teljesít­ményéért 10z személy ré­szesült Állami-, 19 személy pedig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyéb­­ügyeket tárgyalt. (MTI) CSEMEGE PECSENYE Gondos kezekben a bárányok A húsvét hagyományos jelképei közé tartozik a nyú­­lon kívül a bárány. Számos külföldi országban nemcsak jelkép, hanem az ünnepi asz­tal keresett, hiányozhatatlan csemegéje is a tejesbárány, amelyet a fogyasztó szertar­tásosan maga vág le és ké­szít el. Megyénk juhtenyésztésével és a bárányexporttal kap­csolatos kérdésekkel keres­tem fel Horváth Alajost, a Gyapjú- és Textilnyers­­anyag-forgalmi Vállalat győ­ri kirendeltségének vezető­jét. Győr-Sopron megye juhál­lománya számát tekintve, or­szágosan nem jelentős. A 32 juhászatban mindössze 32 000 a juhok száma, ebből 23 000 az anyajuh-állomány. A leg­nagyobb juhászattal a Lajta- Hansági és a Soproni Állami Gazdaság, a beledi és az új­­rónafői tsz büszkélkedhetik. (A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban 6000 körül van az anyajuhok száma.) A hosszúra nyúlt tél is­tállói tartásra szorította a ju­­hászatokat. A juh nem sze­reti az istállót. Fedél alatt tartása befolyásolja szaporo­dását és a gyapjú minőségét. Ezt némileg enyhíti az álla­tok járatása és az alapos szellőztetés az istállókban. A múlt évi gazdag takarmány­termés elegendő volt az ete­téshez az április elején kez­dődő legeltetésig. Az előző évieknél egy hó­nappal korábban kezdődött a berregtetés, így az ellés már decemberben megindult és február végéig be is fejező­dött a juhászatokban. A magyar bárány húsa rendkívül keresett a külföl­di piacon. Különösen azóta nőtt meg a kereslet, amióta importból származó kosok­kal javítják a hús mennyisé­gét és minőségét. Az ilyen keresztezésben a Lajta-Han­sági Állami Gazdaság kima­gasló eredményeket ért el. Idén a megyében 23 000 bá­rány született a gazdaságok­ban. A húsbárányok 2—3 hónapos korban elérik a 24— 26 kilogrammos súlyt. A ke­resztezés F 1-es állománya teljes egészében külföldre megy. A törzsállományok leg­jobb egyedeit természetesen visszatartják, ezek képezik a továbbtenyésztés utánpótlá­sát. A világpiaci ár a húsvét előtti időszakban általában 15—20 százalékkal maga­sabb. A korai fiaztatásnak köszönhető, hogy a megyéből húsvét előtt 4000 tejesbárány mehetett külföldre, átlagosan 20 kilogrammos súllyal. Az expressz pecsenyebárány hiz­lalása is igen jó jövedelmet hoz a gazdaságoknak. Fokozza a tenyésztési ked­vet a kormánynak az idén január elsejével hatályba lé­pett intézkedése, amely 3 fo­rinttal emelte az exportbárá­nyok kilogrammonkénti fel­­vásárlási árát. D. T.

Next