Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

6 A Polski FIAT személy­­gépkocsi biztonságosságáról az eddigi több száz szerkezeti tesztvizsgálat eredménye ta­núskodik. A szakemberek ki­dolgozták a gépkocsi ellen­állóképességének vizsgálatát szolgáló három alapvető mód­szert: a statikai nyomás­próbáját, a katapultos dina­mikai próbát és a nagy sebes­séggel történő ütközés próbá­ját. A statikai nyomás próbájá­nál a gépkocsit hidraulikus szerkezet által mozgatott drótkötelek segítségével fal­hoz préselik. A gépkocsira ható mechanikai hatóerőket úgy választották meg, hogy a szakemberek mintegy lassí­tott tempóban megfigyelhes­sék a baleset egyes részeit. Ezáltal a gépkocsi egyes ele­meinek elváltozása elárulja a konstrukció gyenge pontjait. A próba másik változata a két acélfal közé szorítás, amely a szemben és hátulról történő ütközés felidézését teszi lehe­tővé. Az így előidézett „bal­eset” során ható erőket érzé­keny műszerrel állapítják meg. A nyomáspróbánál ható erő körülbelül 80 tonna. A katapultos próba a gép­kocsi-balesetek valószerűbb felidézését jelenti. A próbapá­lya fő elemei egy sínpár és egy acélfal, amelynek neki­szalad a kocsi. A gépkocsit először egy kis teherkocsira helyezik, amelyet rugórend­szer köt össze az acélfallal. Az egyre nagyobb sebességgel haladó kis teherkocsi az út egy bizonyos részén a síneken rohan tovább. A gépkocsi se­bessége, amikor a próbafal­nak nekirohan, 50 kilométer, mivel a statisztikai adatok szerint a legtöbb balesetet a városokban az ilyen sebesség­gel haladó járművek okozzák. A katapultos próbák alkal­mával a balesetek sokféle faj­táját játsszák le: az akadály­­lyal való szembeütközést, az álló gépkocsi oldalába szala­­dást, két jármű szembeütkö­­zését, az utas és vezető testé­nek a kormánykerékhez és a szélvédő üveghez való ütkö­zését, gyalogos elgázolását. A balesetek „áldozatai” gumibam­bák, amelyeknek testében sok mérőműszert helyeztek el. A gerinc és a végtagok csukló­rendszerei pedig az emberi test és az ízületek aránylag pontos másolatai. A balesete­ket különleges filmkamerák örökítik meg, melyek egy perc alatt 64—500 felvételt készíte­nek. A filmszalagok alapján később pontosan követni lehet a baleset minden egyes moz­zanatát. Valamivel bonyolultabb a nagy sebességgel történő üt­közés próbája. A gépkocsikat rádió segítségével irányítják. A hajtóerőt a rendesen dolgo­zó motor adja. Ilyen mód­szerrel lehetséges az irányvál­tozás, a gyorsítás és a féke­zés. A vezető szerepét bizo­nyos motorok veszik át, ame­lyek közül egy a kormányke­reket forgatja, kettő a sebes­ségváltót kezeli, három pedig a vezető ülése alatt helyezke­dik el a gázpedál, a tengely­­kapcsoló és a fékpedál keze­lésére. A próbára kijelölt gépkocsi irányítása egy másik gépko­csiból vagy helikopterről tör­ténik. A Polski FIAT legna­gyobb sebessége óránként 140 kilométer, ezért elsőrendű tárcsafékjei vannak. A bal­eseti próbák eredményei azt igazolják, hogy a kocsi töké­letes biztonságos, de nagy ve­zetési tudást kíván. A földi időjárás „holdkórossága" Valahányszor a Hold köze­lebb kerül a Földhöz, magá­hoz vonzza annak levegőbur­kát, sajátságos atmoszféra-da­gályt okoz. A Föld ellentétes oldalán ekkor természetesen ,.apály” keletkezik. Ez a ha­tás megzavarja a légkörben létrejött és az időjárásra nagy hatással lévő hideg és meleg légáramlatok mozgását. Egy leningrádi geofizikus több évre visszamenőleg ösz­­szehasonlította Leningrádban és a Szovjetunió más pont­jain a hőmérséklet alakulá­sát a Holdnak az adott idő­pontban a Földhöz viszonyí­tott helyzetével. Kiderült, hogy a hőmérséklet-ingadozá­sok a Föld adott pontján sok­kal kifejezettebben függnek a Hold kilenc- illetve tizenkét éves, Föld körüli ciklikus mozgásától, mint a Nap-te­vékenység tizenegy éves cik­lusától. A Hold-ciklus szerinti hő­mérséklet-ingadozás eléri a két fokot. A Hold legmaga­sabb állásánál a látóhatár fö­lött, tehát akkor, amikor az a legközelebb tartózkodik Föl­dünkhöz, a Szovjetunió egész területén hideg telet és nya­rat észleltek. A múltban a Hold különösen magas állását olyan katasztrofális jelensé­gek kísérték, mint az Arau- Darja befagyása 1405-ben, valamint a jégképződés a Krím-félsziget partjainál 1900-ban. Mindkét esetben a Hold-tevékenység maximu­ma egybeesett a Nap aktivi­tásának minimumával. KISALFÖLD 1970. június 3., szerda o­nbilál­t szovjetre Harmincöt évvel ezelőtt, 1935. május 15-én adták át rendeltetésének Moszkvában az első földalatti vasútvona­lat. Az első vonal hossza 11,2 kilométer volt, 13 megállónál gyűjtötte az utasokat. Na­ponta mintegy 180 000 utas vette igénybe a harmincöt évvel ezelőtti moszkvai föld alattit. Ma a földalatti (vagy met­ró, ahogy általában nevezik) a főváros legfontosabb köz­lekedési eszköze. A város utasforgalmának mintegy 36 százaléka a föld alatt bonyo­lódik le Moszkvában, az el­múlt 35 év alatt a földalatti vasútvonalakat 132 kilomé­ter hosszúságúra építették, a kezdeti 13 helyett 86 meg­állója van. A moszkvai föld­alatti vonalain naponta több mint 7000 kocsi közlekedik, amelyek 4,5 millió utast, ün­nepnapokon és csúcsforga­lomban ötmilliónál is többet szállítanak — közölte az év­forduló alkalmából a moszk­vai metró vezetője, Alek­­szandr Novohatszki. A föld­alatti vasút megindulása óta mintegy 28 milliárd utas vet­te igénybe a moszkvai met­rót. A befogadóképesség és a vonalak hosszúsága mellett a kocsik utazósebességét is nö­velték: ma az eredeti 50 ki­lométeres óránkénti sebes­séggel szemben 75 kilomé­teres sebességgel utaznak a földalatti kocsik. Az állomá­sokon eltöltött időt is figye­lembe véve a kocsik átlagse­bessége negyven kilométer felett van. A nemrég átépí­tett 14,3 kilométeres Zsdanov sugárút alatti vonalat 16,4 perc alatt tehetik meg föld­alattin az utasok. Ilyen ma­gas üzemelési sebességet még egyetlen külföldi földalatti vasúton sem értek el. A szov­jet szakemberek a metró szá­mára négy kocsitípust ter­veztek, a legfiatalabb, az E- típusú csak 32 tonna­ súlyú, vagyis egyharmad résszel könnyebb, mint az első típu­sok, és sokkal kényelmesebb is. A moszkvai földalatti uta­sa nem érzékeli, hogy a föld alatt visz az útja. Az útsza­kasz építészeti kiképzése, technikai felszereltsége és megoldásai az utasok, vala­mint a kezelőszemélyzet szá­mára olyan feltételeket és kö­rülményeket hoznak létre, hogy nem különbözik a föld alatti utazás és szolgálat a föld felettitől. Nagy telje­sítményű szellőztető beren­dezések gondoskodnak a hő­mérséklet kellemes hőfokot való tartásáról, a legforróbb évszakokban és hónapokban sem érzékelhető harminc fok­nál magasabb hőmérséklet, és a legcsikorgóbb fagyban sem esik a hőmérő higanyszála öt fok meleg alá. A föld alatti vonalak térségei egy óra alatt három-négyszer „lélegeznek”, cserélnek levegőt, ez naponta mintegy 500 millió köbméter levegőt jelent. Az állomáso­kon naponta mérik a levegő hőmérsékletét és nedvesség­­tartalmát, levegőpróbákat vesznek, hogy megállapítsák a por- és széndioxidtartal­mat. Éjszaka a vonalakon tisztítógépek haladnak át, az alagutak falait lemossák. A kocsik belsejét is rendszere­sen tisztítják, fertőtlenítik és mossák. A Szovjetunióban ezekben az években egy új iparág, a metrógyártás alakult ki, ami jelentős műszaki előrelé­pést bizonyít. Ma Moszkván kívül gyártanak még föld­alatti­ kocsikat Leningrádban, Kievben, Bakuban és Tbili­sziben. Ezekben a városok­ban is egyre építik a föld alatti vonalakat, a szovjet­unióbeli hatodik földalatti vonalat pedig most az ukraj­nai Harkov városában építik. APN — ford. TK: A moszkvai metró egyik állomása a Lenin-könyvtárnál. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár felvételre keres legalább 5 éves lakkipari vagy műanyag-feldolgozó ipari gyakorlattal rendelkező, továbbá ez évben végző, vagy egy két éve végzett fiatal vegyészmérnököket. Az idegen nyelvet beszélők és házaspárok előnyben részesülnek. FIZETÉS MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Jelentkezéseket írásban kérjük beadni a vállalat igazgatójának címezve. Oktató televízió „Száz szónál is többet ér egy jó kép” A Magyar Pedagógiai Tár­saság megyei tagozata hétfőn a szigetközi napok alkalmá­ból Mosonmagyaróváron tar­tott tagozati ülést. Az előadókat és a meghí­vottakat Adorján József vb­­titkár köszöntötte, az ülést Jankovits György, a megyei tanács művelődésügyi osztó­ Az első előadást Kovács Barna, az Iskolatelevízió munkatársa tartotta „Az ok­tató televízió az iskolában” címmel. Előadásának meg­kezdésével egy időben a ve­títővásznon megjelent ,az Is­­kolastelevízió emblémája, s felhangzott az ismert szignál, amely félévenként 230—250- szer jelenik meg a képer­nyőn. Évi 18—20 000 percet tesz ki az Iskola-tv műsora, mely az összes műsoridőnek mintegy 12,5 százaléka. Meg­közelítő pontossággal 5000 is­kolában veszik az adásokat. Az iskola-tv-nek két típu­sát különítette el Kovács Barna. Az egyik helyettesíti az iskolát, a másik — mint amilyen a mienk is — kiegé­szítő szerepre vállalkozik. Nem másolja az iskolát, meg­tartja sajátosságait, tévésze­­rűen közli az ismereteket. Bemutatással, trükkös ábrá­lyának vezetője nyitotta meg. Külön köszönetet mondott Ispánki Józsefnek, a tagozati ülés lelkes és lelkiismeretes szervezőjének. A tanácskozás a tömeg­kommunikációs eszközök is­kolai alkalmazásának peda­gógiai kérdéseiről folyt s­zól­ással, megelevenítéssel tö­rekszik az élményszerűségre, íratlan szabály: száz szónál is többet ér egy jó kép. Megfigyelések szerint a gyenge és közepes előmenete­lő gyerekeknek jelent na­­gyobb segítséget az Iskola­­tv. Munkatársai rendkívüli fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a tanulók ne csak befogadói legyenek az adásoknak, hogy belső, értel­mi cselekvésre, gondolkodás­ra serkentő hatást érjenek el. E cél megvalósításához elen­gedhetetlen és pótolhatatlan munkatárs a pedagógus. Elmondotta Kovács Barna, hogy rövidesen újabb soroza­tok kezdődnek. Az ősszel egyebek közt német nyelvű órák is, s 1972-től a középis­kolai és a felnőttoktatás rend­szeréhez is kapcsolódni fog az Iskola-tv, a lényegre mutató megálla­pítással kezdte előadását, hogy a tömegkommunikáció hatása napjainkban egyedül az iskoláéhoz hasonlítható. Meglátása szerint azonban az iskola nem fordít kellő fi­gyelmet arra, hogy az ifjúság részesüljön a sajtó útján megszerezhető nevelő hatású ismeretekben. Holott az új­ságolvasás fejleszti a diákok­­gondolkozása kultúráját, meggyőződésük folyamatá­nak alakulását, segíti eliga­zodni a diákot a világban, s felismerni formálódó egyéni­ségének belső korlátait. Dr. Till Gyuláné, moson­magyaróvári szakfelügyelő arról szólott, ami az Iskola­televízió egyik legfontosabb eredménye: abban segít, hogy az iskolából azonos lehetősé­gekkel induljanak az életbe a gyerekek. Ezért megkülön­böztetett jelentőségű a „Te­levíziót az iskoláknak!” moz­galom. Ezenkívül elemezte dr. Tál Gyuláné a tévés óra fázisait s a pedagógus szere­pét az osztály aktivizálásá­ban. Gárdonyi Béláné, a Győri Zeneművészeti Szakközépis­kola tanára a színház pótol­hatatlan nevelő hatásáról be­szélt Filmklub egyre több van, s ez jó is, de nem ellen­súlyozza a színházi élmény hiányát. Nem véletlen, hogy a kötelező és ajánlott olvas­mányok között dráma alig szerepel, hisz a drámaolvasás előképzettséget kíván: az írott szöveg korántsem azo­nos a színházzal. Esztétikai, erkölcsi és világnézeti hatá­sa akkor gyümölcsöző persze, ha a tanár elemző beszélge­tést folytat tanítványaival a darabról és az előadásról. A tanácskozás Markó Evet­re zárszavával ért véget. — mi — Tévészerűen Információ-zuhatag Z. Szabó László, a győri Kazinczy Gimnázium tanára „A kommunikációs és a mo­dern technikai eszközök sze­repe a gyakorlati oktató-ne­velő munkában” címmel tar­tott előadást. Elsősorban az­zal foglalkozott, hogy milyen sokoldalú feladatot ró a pe­dagógusra korunk informá­­ció-zuhataga. Ez mindenkit „utolér”, de talán senkinek sem fontosabb jobban lépést tartani ezzel, mint a peda­gógusnak. A növendékek azt várják tőle, hogy minden kérdésre választ tudjon adni, valamennyi időszerű kérdés­ben állást tudjon foglalni. A tájékozottság ugyanis szer­ves tartozéka a pedagógus mindenkori hitelének. Nem kell polihisztornak lennie a tanárnak, de szaktárgyával és a társtudományok illetve a társművészetek fejlődésé­vel okvetlenül lépést kell tar­tania. És vissza kellene hódí­tani az egyre inkább háttér­be szoruló, de semmi esetre sem nélkülözhető alapvető „szemléltetőeszközt”, a köny­vet. Sajtó és színház A felkért hozzászólók kö­zül Cserhalmi Imre, a Nép­­szabadság munkatársa azzal A LEMEZÁRUGYÁR FELVESZ női betanított munkaerőket, férfi segédmunkásokat és kőművest, valamint FIATALKORÚ FIÚKAT, LÁNYOKAT, hatórás munkára. Jelentkezés: Gyár, Kálvária u. 55.

Next