Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
6 A Polski FIAT személygépkocsi biztonságosságáról az eddigi több száz szerkezeti tesztvizsgálat eredménye tanúskodik. A szakemberek kidolgozták a gépkocsi ellenállóképességének vizsgálatát szolgáló három alapvető módszert: a statikai nyomáspróbáját, a katapultos dinamikai próbát és a nagy sebességgel történő ütközés próbáját. A statikai nyomás próbájánál a gépkocsit hidraulikus szerkezet által mozgatott drótkötelek segítségével falhoz préselik. A gépkocsira ható mechanikai hatóerőket úgy választották meg, hogy a szakemberek mintegy lassított tempóban megfigyelhessék a baleset egyes részeit. Ezáltal a gépkocsi egyes elemeinek elváltozása elárulja a konstrukció gyenge pontjait. A próba másik változata a két acélfal közé szorítás, amely a szemben és hátulról történő ütközés felidézését teszi lehetővé. Az így előidézett „baleset” során ható erőket érzékeny műszerrel állapítják meg. A nyomáspróbánál ható erő körülbelül 80 tonna. A katapultos próba a gépkocsi-balesetek valószerűbb felidézését jelenti. A próbapálya fő elemei egy sínpár és egy acélfal, amelynek nekiszalad a kocsi. A gépkocsit először egy kis teherkocsira helyezik, amelyet rugórendszer köt össze az acélfallal. Az egyre nagyobb sebességgel haladó kis teherkocsi az út egy bizonyos részén a síneken rohan tovább. A gépkocsi sebessége, amikor a próbafalnak nekirohan, 50 kilométer, mivel a statisztikai adatok szerint a legtöbb balesetet a városokban az ilyen sebességgel haladó járművek okozzák. A katapultos próbák alkalmával a balesetek sokféle fajtáját játsszák le: az akadálylyal való szembeütközést, az álló gépkocsi oldalába szaladást, két jármű szembeütközését, az utas és vezető testének a kormánykerékhez és a szélvédő üveghez való ütközését, gyalogos elgázolását. A balesetek „áldozatai” gumibambák, amelyeknek testében sok mérőműszert helyeztek el. A gerinc és a végtagok csuklórendszerei pedig az emberi test és az ízületek aránylag pontos másolatai. A baleseteket különleges filmkamerák örökítik meg, melyek egy perc alatt 64—500 felvételt készítenek. A filmszalagok alapján később pontosan követni lehet a baleset minden egyes mozzanatát. Valamivel bonyolultabb a nagy sebességgel történő ütközés próbája. A gépkocsikat rádió segítségével irányítják. A hajtóerőt a rendesen dolgozó motor adja. Ilyen módszerrel lehetséges az irányváltozás, a gyorsítás és a fékezés. A vezető szerepét bizonyos motorok veszik át, amelyek közül egy a kormánykereket forgatja, kettő a sebességváltót kezeli, három pedig a vezető ülése alatt helyezkedik el a gázpedál, a tengelykapcsoló és a fékpedál kezelésére. A próbára kijelölt gépkocsi irányítása egy másik gépkocsiból vagy helikopterről történik. A Polski FIAT legnagyobb sebessége óránként 140 kilométer, ezért elsőrendű tárcsafékjei vannak. A baleseti próbák eredményei azt igazolják, hogy a kocsi tökéletes biztonságos, de nagy vezetési tudást kíván. A földi időjárás „holdkórossága" Valahányszor a Hold közelebb kerül a Földhöz, magához vonzza annak levegőburkát, sajátságos atmoszféra-dagályt okoz. A Föld ellentétes oldalán ekkor természetesen ,.apály” keletkezik. Ez a hatás megzavarja a légkörben létrejött és az időjárásra nagy hatással lévő hideg és meleg légáramlatok mozgását. Egy leningrádi geofizikus több évre visszamenőleg öszszehasonlította Leningrádban és a Szovjetunió más pontjain a hőmérséklet alakulását a Holdnak az adott időpontban a Földhöz viszonyított helyzetével. Kiderült, hogy a hőmérséklet-ingadozások a Föld adott pontján sokkal kifejezettebben függnek a Hold kilenc- illetve tizenkét éves, Föld körüli ciklikus mozgásától, mint a Nap-tevékenység tizenegy éves ciklusától. A Hold-ciklus szerinti hőmérséklet-ingadozás eléri a két fokot. A Hold legmagasabb állásánál a látóhatár fölött, tehát akkor, amikor az a legközelebb tartózkodik Földünkhöz, a Szovjetunió egész területén hideg telet és nyarat észleltek. A múltban a Hold különösen magas állását olyan katasztrofális jelenségek kísérték, mint az Arau- Darja befagyása 1405-ben, valamint a jégképződés a Krím-félsziget partjainál 1900-ban. Mindkét esetben a Hold-tevékenység maximuma egybeesett a Nap aktivitásának minimumával. KISALFÖLD 1970. június 3., szerda onbilált szovjetre Harmincöt évvel ezelőtt, 1935. május 15-én adták át rendeltetésének Moszkvában az első földalatti vasútvonalat. Az első vonal hossza 11,2 kilométer volt, 13 megállónál gyűjtötte az utasokat. Naponta mintegy 180 000 utas vette igénybe a harmincöt évvel ezelőtti moszkvai föld alattit. Ma a földalatti (vagy metró, ahogy általában nevezik) a főváros legfontosabb közlekedési eszköze. A város utasforgalmának mintegy 36 százaléka a föld alatt bonyolódik le Moszkvában, az elmúlt 35 év alatt a földalatti vasútvonalakat 132 kilométer hosszúságúra építették, a kezdeti 13 helyett 86 megállója van. A moszkvai földalatti vonalain naponta több mint 7000 kocsi közlekedik, amelyek 4,5 millió utast, ünnepnapokon és csúcsforgalomban ötmilliónál is többet szállítanak — közölte az évforduló alkalmából a moszkvai metró vezetője, Alekszandr Novohatszki. A földalatti vasút megindulása óta mintegy 28 milliárd utas vette igénybe a moszkvai metrót. A befogadóképesség és a vonalak hosszúsága mellett a kocsik utazósebességét is növelték: ma az eredeti 50 kilométeres óránkénti sebességgel szemben 75 kilométeres sebességgel utaznak a földalatti kocsik. Az állomásokon eltöltött időt is figyelembe véve a kocsik átlagsebessége negyven kilométer felett van. A nemrég átépített 14,3 kilométeres Zsdanov sugárút alatti vonalat 16,4 perc alatt tehetik meg földalattin az utasok. Ilyen magas üzemelési sebességet még egyetlen külföldi földalatti vasúton sem értek el. A szovjet szakemberek a metró számára négy kocsitípust terveztek, a legfiatalabb, az E- típusú csak 32 tonna súlyú, vagyis egyharmad résszel könnyebb, mint az első típusok, és sokkal kényelmesebb is. A moszkvai földalatti utasa nem érzékeli, hogy a föld alatt visz az útja. Az útszakasz építészeti kiképzése, technikai felszereltsége és megoldásai az utasok, valamint a kezelőszemélyzet számára olyan feltételeket és körülményeket hoznak létre, hogy nem különbözik a föld alatti utazás és szolgálat a föld felettitől. Nagy teljesítményű szellőztető berendezések gondoskodnak a hőmérséklet kellemes hőfokot való tartásáról, a legforróbb évszakokban és hónapokban sem érzékelhető harminc foknál magasabb hőmérséklet, és a legcsikorgóbb fagyban sem esik a hőmérő higanyszála öt fok meleg alá. A föld alatti vonalak térségei egy óra alatt három-négyszer „lélegeznek”, cserélnek levegőt, ez naponta mintegy 500 millió köbméter levegőt jelent. Az állomásokon naponta mérik a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát, levegőpróbákat vesznek, hogy megállapítsák a por- és széndioxidtartalmat. Éjszaka a vonalakon tisztítógépek haladnak át, az alagutak falait lemossák. A kocsik belsejét is rendszeresen tisztítják, fertőtlenítik és mossák. A Szovjetunióban ezekben az években egy új iparág, a metrógyártás alakult ki, ami jelentős műszaki előrelépést bizonyít. Ma Moszkván kívül gyártanak még földalatti kocsikat Leningrádban, Kievben, Bakuban és Tbilisziben. Ezekben a városokban is egyre építik a föld alatti vonalakat, a szovjetunióbeli hatodik földalatti vonalat pedig most az ukrajnai Harkov városában építik. APN — ford. TK: A moszkvai metró egyik állomása a Lenin-könyvtárnál. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár felvételre keres legalább 5 éves lakkipari vagy műanyag-feldolgozó ipari gyakorlattal rendelkező, továbbá ez évben végző, vagy egy két éve végzett fiatal vegyészmérnököket. Az idegen nyelvet beszélők és házaspárok előnyben részesülnek. FIZETÉS MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Jelentkezéseket írásban kérjük beadni a vállalat igazgatójának címezve. Oktató televízió „Száz szónál is többet ér egy jó kép” A Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata hétfőn a szigetközi napok alkalmából Mosonmagyaróváron tartott tagozati ülést. Az előadókat és a meghívottakat Adorján József vbtitkár köszöntötte, az ülést Jankovits György, a megyei tanács művelődésügyi osztó Az első előadást Kovács Barna, az Iskolatelevízió munkatársa tartotta „Az oktató televízió az iskolában” címmel. Előadásának megkezdésével egy időben a vetítővásznon megjelent ,az Iskolastelevízió emblémája, s felhangzott az ismert szignál, amely félévenként 230—250- szer jelenik meg a képernyőn. Évi 18—20 000 percet tesz ki az Iskola-tv műsora, mely az összes műsoridőnek mintegy 12,5 százaléka. Megközelítő pontossággal 5000 iskolában veszik az adásokat. Az iskola-tv-nek két típusát különítette el Kovács Barna. Az egyik helyettesíti az iskolát, a másik — mint amilyen a mienk is — kiegészítő szerepre vállalkozik. Nem másolja az iskolát, megtartja sajátosságait, tévészerűen közli az ismereteket. Bemutatással, trükkös ábrályának vezetője nyitotta meg. Külön köszönetet mondott Ispánki Józsefnek, a tagozati ülés lelkes és lelkiismeretes szervezőjének. A tanácskozás a tömegkommunikációs eszközök iskolai alkalmazásának pedagógiai kérdéseiről folyt szólással, megelevenítéssel törekszik az élményszerűségre, íratlan szabály: száz szónál is többet ér egy jó kép. Megfigyelések szerint a gyenge és közepes előmenetelő gyerekeknek jelent nagyobb segítséget az Iskolatv. Munkatársai rendkívüli fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a tanulók ne csak befogadói legyenek az adásoknak, hogy belső, értelmi cselekvésre, gondolkodásra serkentő hatást érjenek el. E cél megvalósításához elengedhetetlen és pótolhatatlan munkatárs a pedagógus. Elmondotta Kovács Barna, hogy rövidesen újabb sorozatok kezdődnek. Az ősszel egyebek közt német nyelvű órák is, s 1972-től a középiskolai és a felnőttoktatás rendszeréhez is kapcsolódni fog az Iskola-tv, a lényegre mutató megállapítással kezdte előadását, hogy a tömegkommunikáció hatása napjainkban egyedül az iskoláéhoz hasonlítható. Meglátása szerint azonban az iskola nem fordít kellő figyelmet arra, hogy az ifjúság részesüljön a sajtó útján megszerezhető nevelő hatású ismeretekben. Holott az újságolvasás fejleszti a diákokgondolkozása kultúráját, meggyőződésük folyamatának alakulását, segíti eligazodni a diákot a világban, s felismerni formálódó egyéniségének belső korlátait. Dr. Till Gyuláné, mosonmagyaróvári szakfelügyelő arról szólott, ami az Iskolatelevízió egyik legfontosabb eredménye: abban segít, hogy az iskolából azonos lehetőségekkel induljanak az életbe a gyerekek. Ezért megkülönböztetett jelentőségű a „Televíziót az iskoláknak!” mozgalom. Ezenkívül elemezte dr. Tál Gyuláné a tévés óra fázisait s a pedagógus szerepét az osztály aktivizálásában. Gárdonyi Béláné, a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola tanára a színház pótolhatatlan nevelő hatásáról beszélt Filmklub egyre több van, s ez jó is, de nem ellensúlyozza a színházi élmény hiányát. Nem véletlen, hogy a kötelező és ajánlott olvasmányok között dráma alig szerepel, hisz a drámaolvasás előképzettséget kíván: az írott szöveg korántsem azonos a színházzal. Esztétikai, erkölcsi és világnézeti hatása akkor gyümölcsöző persze, ha a tanár elemző beszélgetést folytat tanítványaival a darabról és az előadásról. A tanácskozás Markó Evetre zárszavával ért véget. — mi — Tévészerűen Információ-zuhatag Z. Szabó László, a győri Kazinczy Gimnázium tanára „A kommunikációs és a modern technikai eszközök szerepe a gyakorlati oktató-nevelő munkában” címmel tartott előadást. Elsősorban azzal foglalkozott, hogy milyen sokoldalú feladatot ró a pedagógusra korunk információ-zuhataga. Ez mindenkit „utolér”, de talán senkinek sem fontosabb jobban lépést tartani ezzel, mint a pedagógusnak. A növendékek azt várják tőle, hogy minden kérdésre választ tudjon adni, valamennyi időszerű kérdésben állást tudjon foglalni. A tájékozottság ugyanis szerves tartozéka a pedagógus mindenkori hitelének. Nem kell polihisztornak lennie a tanárnak, de szaktárgyával és a társtudományok illetve a társművészetek fejlődésével okvetlenül lépést kell tartania. És vissza kellene hódítani az egyre inkább háttérbe szoruló, de semmi esetre sem nélkülözhető alapvető „szemléltetőeszközt”, a könyvet. Sajtó és színház A felkért hozzászólók közül Cserhalmi Imre, a Népszabadság munkatársa azzal A LEMEZÁRUGYÁR FELVESZ női betanított munkaerőket, férfi segédmunkásokat és kőművest, valamint FIATALKORÚ FIÚKAT, LÁNYOKAT, hatórás munkára. Jelentkezés: Gyár, Kálvária u. 55.