Kisalföld, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
Az eljövendő korokra gondolva A fellobogózott győri pályaudvarra pontosan 10 órakor futott be az a különvonat, amelyik Győr vendégeit hozta, hogy lerakják a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét. Révfaluban, a dísztribünön helyet foglalt DR. CSANÁDI GYÖRGY akadémikus, közlekedési- és postaügyi miniszter, MÉHES LAJOS, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Szakszervezet főtitkára, PATAKI LÁSZLÓ, a Megyei Pártbizottság első titkára, HORVÁTH EDE, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, DR. POLINSZKY KÁROLY, a művelődésügyi, DR. SZABÓ JÁNOS, az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese, HORN DEZSŐ, a Magyar Posta vezérigazgatója, LOMBOS FERENC, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, JANKOVITS ISTVÁN, az MSZMP Győr városi Bizottságának első titkára, DR. CSERNITZKI GYULA, a Győr megyei Város Tanácsának elnöke és DR. PERÉNYI IMRE, a budapesti Műszaki Egyetem rektora. Ott voltak a győri főiskola tanárai és hallgatói, valamint a tervező és kivitelező vállalatok mérnökei, sok-sok érdeklődő győri ember. Dr. Csanádi György beszédét ezekkel a szavakkal kezdte: — Ez az ünnepélyes aktus örömmel tölt el mindenkit, aki a társadalom értékei közé számítja az emberi tudást, a korszerű szakmai műveltséget, a társadalom haladását szolgáló tudományt. — Ezek a gondolatok önkéntelenül vetődnek fel egy modern közlekedési főiskola alapkövének a lerakásakor. A mi Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolánknak feladata egyrészt a tudomány művelése, fejlesztése, másrészt a tudományos ismeretek minél szélesebb körben való továbbadása az új generációnak, az élet és a fejlődés továbbvivőinek. Az egyre fejlettebb közlekedési és távközlési rendszer kiépítése és folyamatos üzemben tartása társadalmi érdek, ugyanakkor magas szintű feladat, amelynek hatékony megoldása egyre több szellemi és anyagi ráfordítással jár. Szoros összefüggés van a kiválóan képzett közlekedési, távközlési szakértők száma és a közlekedési, hírközlési rendszer fejlettsége, a közlekedés és a népgazdaság többi ágazata között. — Közlekedésünk és hírközlésünk új, nagy feladatok előtt áll a IV. ötéves tervben — hangsúlyozta a miniszter. — A feladatok teljesítését jelentős fejlesztés, új közlekedési létesítmények, számottevő új járműpark beállítása teszi majd lehetővé. — A műszaki felsőoktatás intézményei közül a jövő szempontjából — a Budapesti Műszaki Egyetem után — a most épülő Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát kell a legjelentősebbnek neveznem, amely állami és tanácsi forrásból mintegy félmilliól forintos költséggel valósul meg. Évenként 300—100 nappali, és ugyanannyi esti — levelező hallgató üzemmérnök kibocsátásával a közlekedés, a közlekedésépítés, a távközlés és a járműgyártás számára valóban képes lesz jó szakemberek nevelésére. — Jó helyre kerül ez a főiskola. Nemcsak azért, mert Győr és környéke hazánk egyik legszebb vidéke, vagy azért, mert Győr gyorsan fejlődő ipari központ. Elsősorban azért, mert a megye, a város párt- és állami vezetése, egész társadalma szívesen fogadja a főiskolát, érte áldozatokat is vállalva, már hoszszú idő óta együtt küzd velünk. Építészeti szempontból a fejlődéssel lépést tartó lesz a főiskola, ennek a modern szemléletű tervezés, valamint a kivitelező vállalatok elismerést érdemlő igyekezete a biztosítéka. Győr megyei város, a történelmi városmag közvetlen közelében, de — célszerűen — mégis jól elkülönülő, festőién szép helyet adott a főiskola részére. Elmondhatjuk, hogy minden feltétel adott ahhoz, a főiskola megfelelő idő múltán Győr és Észak-Dunántúl szellemi központja, a hazai és a nemzetközi közlekedés és távközlés egyik számottevő bázisa legyen. A miniszter beszéde után az alapkőbe helyezendő alumínium hengerbe tették a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának okmányáról készült másolatot a főiskola alapításáról. Ugyanide került a KPM és Győr város engedélyének másolata az építésről; a tervrajzok egy-egy példánya azoknak az intézmények és személyeknek nevével, akik a tervezésben és az építésben kiemelkedő munkát végeznek; a hazánkban jelenleg használt pénzekből egy-egy darab; lapunk, a Kisalföld 1971. július 23-i száma; egy emléklap, amely így kezdődik: „Emléklap abból a nevezetes alkalomból, hogy a 700 éves Győr megyei városban egyre rohamosabban fejlődő közlekedésünk és távközlésünk szolgálatára Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesül. Az eljövendő korokra gondolva, szocialista hazánk alkotó erejének bizonyságául.” Amikor az alumínium hengert leragasztották, dr. Csanádi György, dr. Polinszky Károly és dr. Csernitzki Gyula kíséretében átadta Magyar Vilmos építésvezetőnek, aki azt a 65 centiméter mély betonalapba helyezte. Egy betonkeverő gép érkezett, és azonnal betonnal terítette be az alapkő helyét. (Folytatás a 2. oldalon.) A nyolcadik KISZ-kongresszusra A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri lenszövőgyárának KISZ-esei eseményekben gazdag munkatervet állítottak össze a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére. Hétfőn, a gyár egyik fiatalja, Tóth Ervin István képzőművészeti kiállításának megnyitásával kezdődik a kongresszusi eseménysorozat, (a megnyitót Barabás László festőművész tartja). A nagyvállalat győri gyárának fiataljai kezdeményezésére rendezik meg Budapesten a Mivel töltöd a szabad időd? című kiállítást. Novemberben tartják a gyár fiataljai a kongresszusi munkaversenyt. Miniszteri értekezlet Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter elnökletével pénteken miniszteri értekezletet tartottak a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Megtárgyalták a KGST-országokkal kötött 1971—75. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokról, a kohó- és gépipari vállalatok gazdasági versenye továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a szakmunkások továbbképzéséről szóló beszámolókat. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA GYŐR, 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT * XXVII. ÉVFOLYAM 173. SZÁM — A hétszáz éve város Győr jubileumi seregszemléje — bár szerény keretek között — reprezentálja Győr iparának fejlettségét, előkelő helyét az ország gazdasági életében — mondotta Méhes Lajos. — S hogy a Rába-parti seregszemlének a rangja a tavalyi, első kezdeményezés óta emelkedett, mutatja a kiállítók számának növekedése. Méhes Lajos meleg szavakkal köszöntötte a megnyitóra érkezett nyugat-szlovákiai kerületi párt- és tanácsi küldöttséget. Elismeréssel szólt a kiállításon látható ipari termékek magas színvonaláról, néhány adattal szemléltette azt az ipari bázist, melyen ezek létrejöttek. Győr ipara a harmadik ötéves tervben az országos átlagot meghaladó ütemben fejlődött. Gépipari termelése például 34 százalékkal nőtt, az élelmiszeripari üzemek még ennél is nagyobb mértékben növelték termelésüket. A negyedik ötéves tervben tovább folytatódik, fokozódik e dinamikus fejlődés, Győr-Sopron megye és a megyeszékhely iparának szerepe, jelentősége tovább nő — hangoztatta. Az előrehaladás megvalósítóinak sikereket kívánva, Méhes Lajos megnyitotta a második, jubileumi Győri Ipari Kiállítást és Vásárt. Díjazott termékek Ezt követően Jankovics István, az MSZMP Győr városi bizottsága első titkára átnyújtotta a vásári díjakat. Húsz vállalat, 52 termékkel pályázott a vásári díjra. A győri MTESZ szakembereiből alakult bizottság 16 terméket díjazott. A díj a 700 éve város Győr címerével díszített, gyönyörű herendi váza. Birtokába jutott a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kollektívája a Rába menti rakotthús-készítményével. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár az AHA típusú MOFÉM-golyóscsapágyával, a Győri Műanyagfeldolgozó Ksz a Marcal III. típusú motorcsónakkal, és a vízmedencével kombinált gyermekcsúszdával, a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat a pirofilmben érlelt, héj nélküli ementáli sajttal, a GRABOPLAST Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár a grabolakk 71. cipőipari műbőrrel, a Jászberényi Hűtőgépgyár a Lehel S 140 literes abszorciós hűtőszekrénnyel, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyára a kineszter női divatanyaggal, a Magyar Édesipari Vállalat Győri Keksz- és Ostyagyára a 700 éves Győr elnevezésű teasüteménnyel, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a Pannon- Kombi 500 sertésteleppel és az EKT egyszintes, ketreces tojóházzal érdemelte ki a vásári díjat. Díjjal jutalmazottak még az alábbi termékek: Unimó mosószercsalád, a Növényolajipari, és Mosószergyártó Vállalat készítme(Folytatás a 6. oldalon.) Megnyílt a jubileumi kiállítás és vásár Tegnap délelőtt fél 9 órakor Győr-Sopron megye társadalmi szervezetei vezetőinek, gazdasági irányítóinak jelenlétében — élükön Pataki Lászlóval, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkárával —, Lombos Ferenccel, a megyei tanács elnökével, Jankovics Istvánnal, a Győr városi Pártbizottság első titkárával és dr. Csernitzki Gyulával, Győr megyei Város Tanácsa elnökével — megnyílt a II. Győri Ipari Kiállítás és Vásár. A megnyitó beszédet Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, országgyűlési képviselő tartotta. Emelkedő rang Méhes Lajos megnyitó beszédét tartja. Mellette (balról jobbra) Farkas Tibor, Jankovics István, Pataki László és dr. Csernitzki Gyula. (Sieber Sándor felv.) ÁRA: 80 FILLÉR Kombájnokat ajánl a győri Új Élet Tegnap délelőtt befejezte az aratást a győri Új Élet Termelőszövetkezet. Négy kerrobájnnal 890 holdon aratta le, csépelte el a kalászost: 408 hold búzából holdanként átlagosan 23 mázsa termést takarított be. A közös gazdaság átlagtermése őszi árpából 21, tavaszi árpából 22 mázsa. A termelőszövetkezetben eddig 500 hold szalma bálázásával és ugyanennyi tarló szántásával végeztek. Megkezdték a másodvetést: 100 hold napraforgót termelnek másodvetésként. Az új Élet a kombájnokat már karbantartotta. Jelezte a Termelőszövetkezetek Kisalföldi Területi Szövetségének és a megyei tanács győri járási hivatalának, hogy a gépekkel segíteni kívánja azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek még nem végeztek az aratással. A járási hivatal és a téeszszövetség még az aratás megkezdése előtt kérte a termelőszövetkezeteket, hogy ha valakinek szüksége lesz kombájnra az aratás sikeres befejezése végett, jelezze a szövetséggel és a hivatallal. Eddig még senki nem kért kombájnt. Pedig a járásban még napokig eltarthat az aratás. Rókán költségesnek tartják a kölcsönkombájnokkal való munkát. Nem gondolnak arra, hogy a megkésett aratás még költségesebb lehet. p— I— — Győr most lett igazán nagyváros — mondta Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára tegnap a városi tanácsházán tartott műszaki értekezleten. Valóban, újkori fejlődésének legemlékezetesebb állomásához érkezett a három folyó városa. Dr. Csanádi György átadja a dokumentumokat tartalmazó alumíniumhengert Magyar Vilmos építésvezetőnek.