Kisalföld, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

Az eljövendő korokra gondolva A fellobogózott győri pályaudvarra pontosan 10 órakor futott be az a különvonat, amelyik Győr vendégeit hozta, hogy lerakják a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét. Révfaluban, a dísztribünön helyet foglalt DR. CSANÁDI GYÖRGY akadémikus, közlekedési- és postaügyi minisz­ter, MÉHES LAJOS, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Szakszervezet főtitkára, PATAKI LÁSZLÓ, a Megyei Pártbizottság első titkára, HORVÁTH EDE, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, DR. POLINSZKY KÁROLY, a művelődésügyi, DR. SZABÓ JÁNOS, az építési és városfejlesztési miniszter első helyet­tese, HORN DEZSŐ, a Magyar Posta vezérigazgatója, LOMBOS FERENC, a Győr-Sopron megyei Tanács el­nöke, JANKOVITS ISTVÁN, az MSZMP Győr városi Bi­zottságának első titkára, DR. CSERNITZKI GYULA, a Győr megyei Város Tanácsának elnöke és DR. PERÉNYI IMRE, a budapesti Műszaki Egyetem rektora. Ott voltak a győri főiskola tanárai és hallgatói, vala­mint a tervező és kivitelező vállalatok mérnökei, sok-sok érdeklődő győri ember. Dr. Csanádi György beszé­dét ezekkel a szavakkal kezdte: — Ez az ünnepélyes aktus örömmel tölt el mindenkit, aki a társadalom értékei kö­zé számítja az emberi tudást, a korszerű szakmai művelt­séget, a társadalom haladását szolgáló tudományt. — Ezek a gondolatok ön­kéntelenül vetődnek fel egy modern közlekedési főiskola alapkövének a lerakásakor. A mi Közlekedési és Távközlé­si Műszaki Főiskolánknak feladata egyrészt a tudomány művelése, fejlesztése, más­részt a tudományos ismeretek minél szélesebb körben való továbbadása az új generáció­nak, az élet és a fejlődés to­­vábbvivőinek.­­ Az egyre fejlettebb köz­lekedési és távközlési rend­szer kiépítése és folyamatos üzemben tartása társadalmi érdek, ugyanakkor magas szintű feladat, amelynek ha­tékony megoldása egyre több szellemi és anyagi ráfordí­tással jár. Szoros összefüggés van a kiválóan képzett köz­lekedési, távközlési szakértők száma és a közlekedési, hír­közlési rendszer fejlettsége, a közlekedés és a népgazdaság többi ágazata között. — Közlekedésünk és hír­közlésünk új, nagy feladatok előtt áll a IV. ötéves tervben — hangsúlyozta a miniszter. — A feladatok teljesítését je­lentős fejlesztés, új közleke­dési létesítmények, számotte­vő új járműpark beállítása teszi majd lehetővé. — A műszaki felsőoktatás intézményei közül a jövő szempontjából — a Budapes­ti Műszaki Egyetem után — a most épülő Győri Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskolát kell a legjelentő­sebbnek neveznem, amely ál­lami és tanácsi forrásból mintegy félmillió­l forintos költséggel valósul meg. Éven­ként 300—100 nappali, és ugyanannyi esti — levelező hallgató üzemmérnök kibo­csátásával a közlekedés, a közlekedésépítés, a távközlés és a járműgyártás számára valóban képes lesz jó szakem­berek nevelésére. — Jó helyre kerül ez a fő­iskola. Nemcsak azért, mert Győr és környéke hazánk egyik legszebb vidéke, vagy azért, mert Győr gyorsan fej­lődő ipari központ. Elsősor­ban azért, mert a megye, a város párt- és állami vezeté­se, egész társadalma szívesen fogadja a főiskolát, érte áldo­zatokat is vállalva, már hosz­­szú idő óta együtt küzd ve­lünk.­­ Építészeti szempontból a fejlődéssel lépést tartó lesz a főiskola, ennek a modern szemléletű tervezés, vala­mint a kivitelező vállalatok elismerést érdemlő igyekezete a biztosítéka. Győr megyei város, a történelmi városmag közvetlen közelében, de — célszerűen — mégis jól elkü­lönülő, festőién szép helyet adott a főiskola részére. El­mondhatjuk, hogy minden feltétel adott ahhoz, a főisko­la megfelelő idő múltán Győr és Észak-Dunántúl szellemi központja, a hazai és a nem­zetközi közlekedés és távköz­lés egyik számottevő bázisa legyen. A miniszter beszéde után az alapkőbe helyezendő alu­mínium hengerbe tették a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának okmányáról ké­szült másolatot a főiskola ala­pításáról. Ugyanide került a KPM és Győr város enge­délyének másolata az építés­ről; a tervrajzok egy-egy pél­dánya azoknak az intézmé­nyek és személyeknek nevé­vel, akik a tervezésben és az építésben kiemelkedő mun­kát végeznek; a hazánkban jelenleg használt pénzekből egy-egy darab; lapunk, a Kis­alföld 1971. július 23-i száma; egy emléklap, amely így kez­dődik: „Emléklap abból a ne­vezetes alkalomból, hogy a 700 éves Győr megyei város­ban egyre rohamosabban fej­lődő közlekedésünk és táv­közlésünk szolgálatára Köz­lekedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola létesül. Az eljö­vendő korokra gondolva, szo­cialista hazánk alkotó erejé­nek bizonyságául.”­­ Amikor az alumínium hen­gert leragasztották, dr. Csa­nádi György, dr. Polinszky Károly és dr. Csernitzki Gyula kíséretében átadta Ma­gyar Vilmos építésvezetőnek, aki azt a 65 centiméter mély betonalapba helyezte. Egy be­tonkeverő gép érkezett, és azonnal betonnal terítette be az alapkő helyét. (Folytatás a 2. oldalon.) A nyolcadik KISZ-kongresszusra A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri lenszövőgyárá­­nak KISZ-esei eseményekben gazdag munkatervet állítot­tak össze a KISZ VIII. kong­resszusa tiszteletére. Hétfőn, a gyár egyik fiatalja, Tóth Ervin István képzőművészeti kiállításának megnyitásával kezdődik a kongresszusi ese­ménysorozat, (a megnyitót Barabás László festőművész tartja). A nagyvállalat győri gyárának fiataljai kezdemé­nyezésére rendezik meg Bu­dapesten a Mivel töltöd a sza­bad időd? című kiállítást. No­­­vemberben tartják a gyár fiataljai a kongresszusi mun­kaversenyt. Miniszteri értekezlet Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter elnökleté­vel pénteken miniszteri érte­kezletet tartottak a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Megtárgyalták a KGST-orszá­­gokkal kötött 1971—75. évi hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodásokról, a kohó- és gépipari vállalatok gazdasági versenye tovább­fejlesztésének lehetőségeiről, a szakmunkások továbbkép­zéséről szóló beszámolókat. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZ­OTTSÁGA ÉS A MEGYEI T­A­KÁCS LAPJA GYŐR, 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT * XXVII. ÉVFOLYAM 173. SZÁM — A hétszáz éve város Győr jubileumi seregszemlé­je — bár szerény keretek kö­zött — reprezentálja Győr iparának fejlettségét, előkelő helyét az ország gazdasági életében — mondotta Méhes Lajos. — S hogy a Rába-par­­ti seregszemlének a rangja a tavalyi, első kezdeményezés óta emelkedett, mutatja a ki­állítók számának növekedé­se. Méhes Lajos meleg sza­vakkal köszöntötte a megnyi­tóra érkezett nyugat-szlová­kiai kerületi párt- és tanácsi küldöttséget. Elismeréssel szólt a kiállításon látható ipa­ri termékek magas színvo­naláról, néhány adattal szem­léltette azt az ipari bázist, melyen ezek létrejöttek. Győr ipara a harmadik ötéves terv­ben az országos átlagot meg­haladó ütemben fejlődött. Gépipari termelése például 34 százalékkal nőtt, az élel­miszeripari üzemek még en­nél is nagyobb mértékben növelték termelésüket.­­ A negyedik ötéves terv­ben tovább folytatódik, foko­zódik e dinamikus fejlődés, Győr-Sopron megye és a me­gyeszékhely iparának szere­pe, jelentősége tovább nő — hangoztatta. Az előrehaladás megvalósítóinak sikereket kí­vánva, Méhes Lajos megnyi­totta a második, jubileumi Győri Ipari Kiállítást és Vá­sárt. Díjazott termékek Ezt követően Jankovics István, az MSZMP Győr vá­rosi bizottsága első titkára átnyújtotta a vásári díjakat. Húsz vállalat, 52 termékkel pályázott a vásári díjra. A győri MTESZ szakemberei­ből alakult bizottság 16 ter­méket díjazott. A díj a 700 éve város Győr címerével dí­szített, gyönyörű herendi vá­za. Birtokába jutott a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kollek­tívája a Rába menti rakott­­hús-készítményével. A Mo­sonmagyaróvári Fémszerel­vénygyár az AHA típusú MOFÉM-golyóscsapágyával, a Győri Műanyagf­eldolgozó Ksz a Marcal III. típusú motor­csónakkal, és a vízmedencé­vel kombinált­ gyermekcsúsz­­dával, a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat a pirofilm­­ben érlelt, héj nélküli emen­táli sajttal, a GRABOPLAST Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyár a grabolakk 71. cipő­ipari műbőrrel, a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár a Lehel S 140 literes abszorciós hűtő­­szekrénnyel, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyá­ra a kineszter női divatanyag­gal, a Magyar Édesipari Vállalat Győri Keksz- és Os­tyagyára a 700 éves Győr el­nevezésű teasüteménnyel, a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár a Pannon- Kombi 500 sertésteleppel és az EKT egyszintes, ketreces tojóházzal érdemelte ki a vá­sári díjat. Díjjal jutalmazot­­tak még az alábbi termékek: Unimó mosószercsalád, a Növényolajipari, és Mosó­szergyártó Vállalat készítme­(Folytatás a 6. oldalon.) Megnyílt a jubileumi kiállítás és vásár Tegnap délelőtt fél 9 órakor Győr-Sopron megye társa­dalmi szervezetei vezetőinek, gazdasági irányítóinak jelen­létében — élükön Pataki Lászlóval, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkárával —, Lombos Ferenccel, a megyei tanács elnökével, Jankovics Istvánnal, a Győr városi Pártbizott­ság első titkárával és dr. Csernitzki Gyulával, Győr me­gyei Város Tanácsa elnökével — megnyílt a II. Győri Ipari Kiállítás és Vásár. A megnyitó beszédet Méhes La­jos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára, országgyűlési képviselő tartotta. Emelkedő rang Méhes Lajos megnyitó beszédét tartja. Mellette (balról jobbra) Farkas Tibor, Jankovics Ist­ván, Pataki László és dr. Csernitzki Gyula. (Sieber Sándor felv.) ÁRA: 80 FILLÉR Kombájnokat ajánl a győri Új Élet Tegnap délelőtt befejezte az aratást a győri Új Élet Ter­melőszövetkezet. Négy kerro­­bájnnal 890 holdon aratta le, csépelte el a kalászost: 408 hold búzából holdanként át­lagosan 23 mázsa termést ta­karított be. A közös gazda­ság átlagtermése őszi árpából 21, tavaszi árpából 22 mázsa. A termelőszövetkezetben eddig 500 hold szalma bálá­zásával és ugyanennyi tarló szántásával végeztek. Meg­kezdték a másodvetést: 100 hold napraforgót termelnek másodvetésként. Az ú­j Élet a kombájnokat már karbantartotta. Jelezte a Termelőszövetkezetek Kisal­földi Területi Szövetségének és a megyei tanács győri já­rási hivatalának, hogy a gé­pekkel segíteni kívánja azo­kat a termelőszövetkezeteket, amelyek még nem végeztek az aratással. A járási hivatal és a téesz­szövetség még az aratás megkezdése előtt kér­te a termelőszövetkezeteket, hogy ha valakinek szüksége lesz kombájnra az aratás si­keres befejezése végett, je­lezze a szövetséggel és a hiva­tallal. Eddig még senki nem kért kombájnt. Pedig a járás­ban még napokig eltarthat az aratás. Rókán költségesnek tartják a kölcsönkombájnok­­kal való munkát. Nem gon­dolnak arra, hogy a megké­sett aratás még költségesebb lehet. p— I— — Győr most lett igazán nagyváros — mondta Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára tegnap a városi tanácsházán tartott műszaki értekezleten. Valóban, újkori fejlődésének legemlékezetesebb állomásához érkezett a három folyó városa. Dr. Csanádi György átadja a dokumentumokat tartalmazó alumíniumhengert Magyar Vilmos építésvezetőnek.

Next