Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Ötezer ifjúkommunistaében tanácskozott a Győr városi KISZ-küldöttértekezlet Tegnap reggel fél kilenckor a városi tanácsháza nagytermében kezdte meg munkáját a Győr városi KISZ-bizottság küldöttértekezlete. Horváth Tibor, az ÉDÁSZ Vállalat KISZ-titkára, a küldöttértekezlet elnöke köszöntötte a 200 küldöttet, a meghívott vendégeket, köztük Jankovits Istvánt, az MSZMP Győr városi Bizottságának első titkárát, Szakács Ferencet, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát, dr. Csemitzki Gyulát, Győr Megyei Város Tanácsának elnökét, a megyei pártbizottság, a KISZ KB, a KOMSZOMOL, az SZMT és a fegyveres testületek képviselőit. A KISZ-bizottság írásos beszámolóját Gede Jenőné városi titkár egészítette ki. Ugyancsak ő volt az előadója a szervezeti szabályzat módosításáról és a KISZ KB kongresszusi leveléről szóló viták ismertetésének. A szünet után a beszámolókról elkezdődött a vita. Sokan kértek szót, köztük Jankovits István, Szakács Ferenc és dr. Csemitzki Gyula köszöntötte a tanácskozást. A küldöttek közül is jó néhányan felszólaltak, elhozták az alapszervezetek üdvözletét, elmondták mindennapi örömeiket, gondjaikat. Délután a napirend vitazáróval folytatódott, amelyben Gede Jenőné válaszolt a felszólalásokra. (A felszólalásokra és a vitára keddi számunkban visszatérünk.) (Folytatás a 2. oldalon.) Százzal a pályán jól vizsgázik a 001-es A Ganz-MÁVAG vagongyáregység vasúti járműkutatási irodája két héten át a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal Mosonmagyaróvár és Öttevény közötti szakaszán próbálta ki a Szíriának készülő Pa 600-as motorkocsi 001-es számú változatát, vagyis a prototípust Szabad a térköz! A kék-ezüst motorkocsi éjjelente a győri vasútállomás holtvágányán „piheni ki” az egész napos próbatétel fáradalmait. Reggel aztán megjön a személyzet a szállodából, és előbújnak a minden kényelemmel berendezett mérőkocsiból a méréseket irányító kutatók, akiknek munkahelyük és lakhelyük is egyben a különleges vagon. Gyakorlott mozdulatokkal végzi mindenki az indulási előkészületeket, s a pesti gyors megérkezése után a szerelvény megkapja az engedélyt az állomás elhagyására. (Folytatás a 3. oldalon.) Az Auróra-brigádtól ez telik Nagy szorgalom, sok emberség Nagymamát, gyermekét magányosan nevelő asszonyt, eladósorban levő lányt, életkorok és életsorsok nagy, színes skáláját tartalmazza a 15 tagú Auróra-brigád. A Richards Finomposztógyár Vállalat soproni gyárának csomagolójában ősz és bogárfekete fürtös fejek hajolnak a ládák fölé, a gyár termékét, a fonalat rakják egymás mellé szép, katonás rendbe. A munka láthatóan nem nehéz (csak győzzék derékkal a hajladozást), csak olykor hajszás. Ha sürget a határidő, túlórázni kell. A többség nem haragszik miatta, mert „az a kis pénz” legalább több lesz. A pénz bizony kevés: a csomagolók havi átlagkeresete 1200—1300 forint. S ebből adnak fejenként 10—20 forintokat az állami gondozott gyermekek ajándékozására. Nemrég rongyot gyűjtöttek az asszonyok, lányok, az érte kapott pénzen sok kis játékot vettek, s vitték az elhagyott gyermekek otthonába. Most a karácsonyi ajándékozásra készülnek. Meg vietnami takarókat horgoltak ... Pedig mindnek megvan a maga gondja, baja, keservesen küszködik vele. Talán éppen ezért? — Ki tudná nálam jobban a megértést, a segíteni akarást értékelni — mondja a törékeny, kislányos alakú Györkös Istvánná. Neki az élet nehezéből ugyancsak kijutott. Fiatalon magára maradt kisfiával, a 12 évesre nőtt kamasz ellátásának, nevelésének minden terhe most is az ő vézna vállára nehezedik. — Valójában sohasem voltam egyedül. Lehet, hogy másutt többet kereshetnék, de ennyi megértésben aligha lenne részem. Hogy a főnököm, Unger Károly mit meg nem tesz értem! Amikor a gyerek kicsi volt, a gyári bölcsődébe szaladt műszak után, cipelte a buszhoz, mert látta, sokszor jártányi erőm is alig volt. Ha délutános a brigád, én 12-re jöhetek, hogy este 8-kor hazamehessek. Nehogy a fiú elcsavarogjon vagy emiatt izguljak idebenn. Kell a pénz, hívnak szüretekre, napszámba. Mondhatná a főnök, mondhatnák a többiek is, hogy a szabadságolási terv meg miegyéb... Nem mondják, megértik, hogy jön a tél, meleg ruha, tüzelő kell. Gálos Ernőné, a brigád vezetője: — Az ember szíve elfacsarodik, meg örül is. Hány ember tartja a világ legtermészetesebb dolgának, hogy munkahelyén törődnek személyes ügyeivel, s folyton csak elégedetlen, követelőző. Györkösné menynyire más! Ő nemcsak kapni akar, ad is. Párttag, szakszervezeti bizalmi, kereskedelmi társadalmi ellenőr. Meg neveli a fiatalabbakat. Nemrég vették fel a brigádunkból párttagnak Brenner Marikát, Györkösné volt az ajánlója. — A brigádunk? A szocialista címet tavaly elértük, az idén is szeretnénk kiérdemelni. A munka adja magát, azt brigád nélkül is el kell végeznünk. Szocialista a szó szoros értelmében a mi közösségünk? Tizenöt nő, többsége családi gondokkal, bajokkal küszködő asszony. A hazulról, a bevásárlásból hozott ingerültség, feszültség itt vezetődik le, változik át egymás vigasztalásává, bátorításává. Az örömöt is jó meg- ,osztani. A két aranyos unokám miatti boldogságom is közös, mint ahogy Marika irodalmi színpadi szereplése, udvarlója is közügy. — Nem tudom, kívülálló érti-e, mit jelent nekünk, hogy egymással a legbensőbb dolgainkat megbeszélhetjük. S ebből következik a többi: november 7-re megtisztítjuk a műhely ablakait, karácsonyi ajándékot készítünk a szülők nélkül maradt kicsinyeknek. Nyolcan szakszervezeti szemináriumra jelentkeztünk, majd mindegyikünknek van társadalmi megbízatása. Tudjuk, nem világrengető tettek ezek, de tőlünk ez telik. (J-né) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. OKTÓBER 24., VASÁRNAP + XXVII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ala: 1.— FI II gazdasági aktívaértekezlet vitája „ Meggyőződésem, hogy a párt és a kormány politikájának megvalósításához megkapja a szükséges támogatást ” mondotta összefoglalójában Fock Jenő miniszterelnök A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktívaértekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Selle Dénes, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója, Láng Géza, a MEDICOR Művek vezérigazgatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a Fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Horváth János, a Nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi Pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes Endre, a LIGNIMPEX igazgatója, Karlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Dobos György, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója, Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója, Pongrácz Istvánné, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szolnoki feltáró és kutató üzemének szakszervezeti titkára, Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a beA felszólalók többsége a beruházások területén tapasztalható feszültségekkel foglalkozott. A TVK, a Vegyiműveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek és más vállalatok igazgatója arról szólt, hogy a beruházási kapacitásokhoz képest túlzott kereslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózódnak az erők, évekig elhúzódnak a beruházások. Több hozzászóló a kormánytól is hatékony intézkedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási étvágy” megfékezéséhez, mint mondották, jobb szervezéssel szinte mindenütt meggyorsíthatják a folyamatban levő beruházásokat, számoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. Az Ózdi Kohászati Üzemek ismert nagy építkezésén mintegy két évvel csökkentették az előkészületi időt Ez azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanennek a vállalatnak a vezérigazgatója szerint a beruházások hatékonysága és gazdaságossága erőteljesen növelhető, ha korlátozzák a tervezők „fantáziáját”, ha az új létesítményeknél a gazdaságosságot helyezik előtérbe. — Közhely, hogy a holnap gazdaságát a mai beruházások határozzák meg — mondotta Somló György. — Alapvető követelmény viszont, hogy a beruházásokat hatékonyan s gyorsan végezzük. E témához Huszár Andor hozzáfűzte, hogy lényegesen javítani lehet a beruházási helyzeten, ha a beruházásokkal kapcsolatos döntéseikért az üzemek vezetői fokozott felelősséget vállalnak, s az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a beruházások előkészítésére. Gál László és más felszólalók is rámutattak, hogy a beruházási feszültségekből vezethető le a népgazdaság jó néhány egyéb problémája, köztük a külkereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E jelenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási színvonalat, életszínvonal-politikánk megvalósítását is. Többen javasolták, hogy nélkülözhető beruházásokat ne kezdjenek el 1972-ben, ehelyett használják ki jobban a már meglevő kapacitásokat. A gépek egy része ugyanis — köztük a közeli múltban nyugatról importált legmodernebb berendezések is — kihasználatlan. A SZOT titkára megjegyezte, megfelelő bérpolitikával is ösztönözni kell arra, hogy valamennyi gép kezeléséhez, valamennyi építkezéshez legyen elegendő munkaerő. A felszólalók többsége a termelés gazdaságosságának kérdéseivel is foglalkozott. Az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának véleménye szerint a hatékonyság növelésénél a legcélravezetőbb módja a gyártmánystruktúra megváltoztatása. E véleményt osztotta a Beloiannisz-gyár, a MEDICOR Művek, a Pamutfonóipari Vállalat vezetője is. A KGM párttitkára a minisztérium egyik felméréséről számolt be, amely azt elemezte, hogy a meglevő eszközökkel hogyan lehetne gazdaságosabban termelni — zöld utat adva a gazdaságosan előállítható termékek fokozott gyártásához A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a termelés vertikumának kialakításában, vagyis az egymáshoz kapcsolódó üzemek szerves együttműködésében látja a hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét. Csökkenteni kell a túlzott „beruházási étvágyat’ A munkafegyelem és az anyagi érdekeltség kölcsönösen utat egymásra Az értekezlet egyik központi témája volt a munkaerőhelyzet elemzése, ezen belül annak a kérdésnek a vitája, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az indokolatlan munkaerőmozgást. Néhány felszólaló adminisztratív intézkedéseket tartana szükségesnek. A felszólalók többségének, mint például Érdi Tamásnak az a véleménye, hogy a dolgozók nagyobb megbecsülésével lehet megszilárdítani a törzsgárdát. Véleménye szerint valamennyi vállalatnak össze kell fognia ahhoz, hogy a munkahelyét könynyelmesen otthagyó dolgozó másutt se kapjon nagyobb bért, nagyobb megbecsülést. E kérdéssel kapcsolatban dr. Somló György a munkafegyelem és az anyagi érdekeltség kölcsönhatását elemezte. Dobos György, Szenes Endre és egész sor más gazdasági vezető elemezte külkereskedelmi mérlegünk helyzetét, kiemelve az export fokozásának jelentőségét. A LIGNIMPEX különösen a szocialista országokgazdasági integrációjában lát újabb nagy lehetőséget külkereskedelmi forgalmának további fellendüléséhez, gazdaságosságának fokozásához. Több más vállalat vezetője arról szólt, hogy a nyugati piacokon tapasztalható gazdasági lanyhulás ellenére — főleg a nemzetközi kooperáció kiépípítésével — tovább akarják szilárdítani pozícióikat. A vállalatok többsége azonban mindenekelőtt a szocialista piac bővülésével számol külkereskedelmi terveinek kidolgozásakor. (Folytatás az 5. oldalon.) Holnap érkezik hazánkba Otto Winzer, az NDK küügyminisztere Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására holnap érkezik hivatalos baráti látogatásra Magyarországra.