Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Ötezer ifjúkommunista­­ében tanácskozott a Győr városi KISZ-kü­ldöttértekezlet Tegnap reggel fél kilenckor a városi tanácsháza nagyter­mében kezdte meg munkáját a Győr városi KISZ-bizottság küldöttértekezlete. Horváth Tibor, az ÉDÁSZ Vállalat KISZ-titkára, a küldöttérte­kezlet elnöke köszöntötte a 200 küldöttet, a meghívott vendégeket, köztük Jankovits Istvánt, az MSZMP Győr vá­rosi Bizottságának első titká­rát, Szakács Ferencet, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizott­ságának első titkárát, dr. Csemitzki Gyulát, Győr Me­gyei Város Tanácsának elnö­két, a megyei pártbizottság, a KISZ KB, a KOMSZOMOL, az SZMT és a fegyveres tes­tületek képviselőit. A KISZ-bizottság írásos be­számolóját Gede Jenőné vá­rosi titkár egészítette ki. Ugyancsak ő volt az előadója a szervezeti szabályzat módo­sításáról és a KISZ KB kong­resszusi leveléről szóló viták ismertetésének. A szünet után a beszá­molókról elkezdődött a vita. Sokan kértek szót, köztük Jankovits István, Szakács Fe­renc és dr. Csemitzki Gyula köszöntötte a tanácskozást. A küldöttek közül is jó néhá­nyan felszólaltak, elhozták az alapszervezetek üdvözletét, elmondták mindennapi örö­meiket, gondjaikat. Délután a napirend vitazá­róval folytatódott, amelyben Gede Jenőné válaszolt a fel­szólalásokra. (A felszólalá­sokra és a vitára keddi szá­munkban visszatérünk.) (Folytatás a 2. oldalon.) Százzal a pályán jól vizsgázik a 001-es A Ganz-MÁVAG vagon­gyáregység vasúti járműku­tatási irodája két héten át a Budapest—Hegyeshalom kö­zötti vasútvonal Mosonma­gyaróvár és Öttevény közötti szakaszán próbálta ki a Szí­riának készülő Pa 600-as mo­torkocsi 001-es számú válto­zatát, vagyis a prototípust Szabad a térköz! A kék-ezüst motorkocsi éjjelente a győri vasútállo­más holtvágányán „piheni ki” az egész napos próbatétel fá­radalmait. Reggel aztán meg­jön a személyzet a szállodá­ból, és előbújnak a minden kényelemmel berendezett mé­rőkocsiból a méréseket irá­nyító kutatók, akiknek mun­kahelyük és lakhelyük is egyben a különleges vagon. Gyakorlott mozdulatokkal végzi mindenki az indulási előkészületeket, s a pesti gyors megérkezése után a sze­relvény megkapja az enge­délyt az állomás elhagyásá­ra. (Folytatás a 3. oldalon.) A­z Auróra-brigádtól ez telik Nagy szorgalom, sok emberség Nagymamát, gyermekét magányo­san nevelő asszonyt, eladósorban le­vő lányt, életkorok és életsorsok nagy, színes skáláját tartalmazza a 15 tagú Auróra-brigád. A Richards Finomposztógyár Vállalat soproni gyárának csomagolójában ősz és bo­gárfekete fürtös fejek hajolnak a lá­dák fölé, a gyár termékét, a fonalat rakják egymás mellé szép, katonás rendbe. A munka láthatóan nem nehéz (csak győzzék derékkal a hajlado­­zást), csak olykor hajszás. Ha sürget a határidő, túlórázni kell. A többség nem haragszik miatta, mert „az a kis pénz” legalább több lesz. A pénz bizony kevés: a csomagolók havi át­lagkeresete 1200—1300 forint. S eb­ből adnak fejenként 10—20 forinto­kat az állami gondozott gyermekek ajándékozására. Nemrég rongyot gyűjtöttek az asszonyok, lányok, az érte kapott pénzen sok kis játékot vettek, s vitték az elhagyott gyerme­kek otthonába. Most a karácsonyi ajándékozásra készülnek. Meg viet­nami takarókat horgoltak ... Pedig mindnek megvan a maga gondja, baja, keservesen küszködik vele. Ta­lán éppen ezért? — Ki tudná nálam jobban a meg­értést, a segíteni akarást értékelni — mondja a törékeny, kislányos alakú Györkös Istvánná. Neki az élet nehezéből ugyancsak kijutott. Fiatalon magára maradt kisfiával, a 12 évesre nőtt kamasz el­látásának, nevelésének minden ter­he most is az ő vézna vállára nehe­zedik. — Valójában sohasem voltam egyedül. Lehet, hogy másutt többet kereshetnék, de ennyi megértésben aligha lenne részem. Hogy a főnö­köm, Unger Károly mit meg nem tesz értem! Amikor a gyerek kicsi volt, a gyári bölcsődébe szaladt műszak után, cipelte a buszhoz, mert látta, sokszor jártányi erőm is alig volt. Ha délutános a brigád, én 12-re jöhe­tek, hogy este 8-­kor hazamehessek. Nehogy a fiú elcsavarogjon vagy emiatt izguljak idebenn. Kell a pénz, hívnak szüretekre, napszámba. Mondhatná a főnök, mondhatnák a többiek is, hogy a szabadságolási terv meg miegyéb... Nem mondják, megértik, hogy jön a tél, meleg ru­ha, tüzelő kell. Gálos Ernőné, a brigád vezetője: — Az ember szíve elfacsarodik, meg örül is. Hány ember tartja a vi­lág legtermészetesebb dolgának, hogy munkahelyén törődnek szemé­lyes ügyeivel, s folyton csak elége­detlen, követelőző. Györkösné meny­nyire más! Ő nemcsak kapni akar, ad is. Párttag, szakszervezeti bizal­mi, kereskedelmi társadalmi ellenőr. Meg neveli a fiatalabbakat. Nemrég vették fel a brigádunkból párttag­nak Brenner Marikát, Györkösné volt az ajánlója. — A brigádunk? A szocialista cí­met tavaly elértük, az idén is szeret­nénk kiérdemelni. A munka adja magát, azt brigád nélkül is el kell végeznünk. Szocialista a szó szoros értelmében a mi közösségünk? Ti­zenöt nő, többsége családi gondok­kal, bajokkal küszködő asszony. A hazulról, a bevásárlásból hozott in­gerültség, feszültség itt vezetődik le, változik át egymás vigasztalásává, bátorításává. Az örömöt is jó meg- ,­osztani. A két aranyos unokám mi­atti boldogságom is közös, mint ahogy Marika irodalmi színpadi sze­replése, udvarlója is közügy. — Nem tudom, kívülálló érti-e, mit jelent nekünk, hogy egymással a legbensőbb dolgainkat megbeszél­hetjük. S ebből következik a többi: november 7-re megtisztítjuk a mű­hely ablakait, karácsonyi ajándékot készítünk a szülők nélkül maradt kicsinyeknek. Nyolcan szakszerveze­ti szemináriumra jelentkeztünk, majd mindegyikünknek van társa­dalmi megbízatása. Tudjuk, nem vi­lágrengető tettek ezek, de tőlünk ez telik. (J-né) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. OKTÓBER 24., VASÁRNAP + XXVII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ala: 1.— FI II gazdasági aktívaértekezlet vitája „ Meggyőződésem, hogy a párt és a kormány politikájának megvalósításához megkapja a szükséges támogatást ” mondotta összefoglalójában Fock Jenő miniszterelnök A kormány által összehívott pénteki gazda­sági aktívaértekezleten Fock Jenőnek, a kor­mány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Selle Dénes, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigaz­gatója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója, Láng Géza, a MEDICOR Művek vezérigaz­gatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a Fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat ve­zérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságku­tató Intézet igazgatója, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Horváth János, a Nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi Párt­­bizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgató­ja, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pamutfonó­ipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes End­re, a LIGNIMPEX igazgatója, Karlik Nán­dor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Dobos György, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigaz­gatója, Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója, Pongrácz Istvánné, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szol­noki feltáró és kutató üzemének szakszer­vezeti titkára, Garam József, a Figyelő fő­szerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Valamennyi felszólaló he­lyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a be­A felszólalók többsége a beruházások területén tapasz­talható feszültségekkel fog­lalkozott. A TVK, a Vegyi­műveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek és más vállalatok igazgatója ar­ról szólt, hogy a beruházási kapacitásokhoz képest túl­zott kereslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózód­nak az erők, évekig elhúzód­nak a beruházások. Több hozzászóló a kor­mánytól is hatékony intéz­kedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási étvágy” megfékezéséhez, mint mondották, jobb szer­vezéssel szinte mindenütt meggyorsíthatják a folya­matban levő beruházáso­kat, számoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. Az Ózdi Kohászati Üzemek ismert nagy építkezésén mintegy két évvel csökken­tették az előkészületi időt Ez azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanennek a vál­lalatnak a vezérigazgatója szerint a beruházások haté­konysága és gazdaságossága erőteljesen növelhető, ha kor­látozzák a tervezők „fantáziá­ját”, ha az új létesítmények­nél a gazdaságosságot helye­zik előtérbe. — Közhely, hogy a holnap gazdaságát a mai beruházá­sok határozzák meg — mon­dotta Somló György. — Alap­vető követelmény viszont, hogy a beruházásokat haté­konyan s gyorsan végezzük. E témához Huszár Andor hozzáfűzte, hogy lényegesen javítani lehet a beruházási helyzeten, ha a beruházások­kal kapcsolatos döntéseikért az üzemek vezetői fokozott felelősséget vállalnak, s az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a beruhá­zások előkészítésére. Gál László és más felszó­lalók is rámutattak, hogy a beruházási feszültségek­ből vezethető le a nép­gazdaság jó néhány egyéb problémája, köztük a kül­kereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E jelenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási szín­vonalat, életszínvonal-politi­kánk megvalósítását is. Töb­ben javasolták, hogy nélkü­lözhető beruházásokat ne kezdjenek el 1972-ben, ehe­lyett használják ki jobban a már meglevő kapacitásokat. A gépek egy része ugyanis — köztük a közeli múltban nyu­gatról importált legmoder­nebb berendezések is — ki­használatlan.­­ A SZOT tit­kára megjegyezte, megfelelő bérpolitikával is ösztönözni kell arra, hogy valamennyi gép kezeléséhez, valamennyi építkezéshez legyen elegendő munkaerő. A felszólalók többsége a termelés gazdaságosságának kérdéseivel is foglalkozott. Az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának véleménye szerint a haté­konyság növelésénél a legcél­ravezetőbb módja a gyárt­mánystruktúra megváltozta­tása. E véleményt osztotta a Beloiannisz-gyár, a MEDICOR Művek, a Pamutfonóipari Vállalat vezetője is. A KGM párttitkára a minisztérium egyik felméréséről számolt be, amely azt elemezte, hogy a meglevő eszközökkel hogyan lehetne gazdaságosabban ter­melni — zöld utat adva a gazdaságosan előállítható ter­mékek fokozott gyártásához­ A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a termelés vertikumának kialakításában, vagyis az egymáshoz kapcsolódó üze­mek szerves együttműkö­désében látja a hatékony­ság növelésének egyik fon­tos eszközét. Csökkenteni kell a túlzott „beruházási étvágyat’ A m­unkafegyelem és az anyagi érdekeltség kölcsönösen utat egymásra Az értekezlet egyik köz­ponti témája volt a munka­erőhelyzet elemzése, ezen be­lül annak a kérdésnek a vi­tája, hogy milyen módon le­hetne csökkenteni az indoko­latlan munkaerőmozgást. Né­hány felszólaló adminisztra­tív intézkedéseket tartana szükségesnek. A felszólalók többségének, mint például Érdi Tamásnak az a vélemé­nye, hogy a dolgozók nagyobb megbecsülésével lehet meg­szilárdítani a törzsgárdát. Véleménye szerint valamennyi vállalatnak össze kell fognia ahhoz, hogy a munkahelyét köny­­nyelmesen otthagyó dolgozó másutt se kapjon nagyobb bért, nagyobb megbecsü­lést. E kérdéssel kapcsolatban dr. Somló György a munka­­fegyelem és az anyagi érde­keltség kölcsönhatását ele­mezte. Dobos György, Szenes End­re és egész sor más gazdasá­gi vezető elemezte külkeres­kedelmi mérlegünk helyzetét, kiemelve az export fokozásá­nak jelentőségét. A LIGNIMPEX különösen a szo­cialista országok­­gazdasági integrációjában lát újabb nagy lehetőséget külkereske­delmi forgalmának további fellendüléséhez, gazdaságos­ságának fokozásához. Több más vállalat vezetője arról szólt, hogy a nyugati piaco­kon tapasztalható gazdasági lanyhulás ellenére — főleg a nemzetközi kooperáció kiépí­­pítésével — tovább akarják szilárdítani pozícióikat. A vállalatok többsége azonban mindenekelőtt a szocialista piac bővülésével számol kül­kereskedelmi terveinek kidol­gozásakor. (Folytatás az 5. oldalon.) Holnap érkezik hazánkba Otto Winzer, az NDK kü­­ügyminisztere Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására holnap érkezik hivatalos baráti láto­gatásra Magyarországra.

Next