Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!) ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. JANUÁR 38., PÉNTEK * XXVIII. ÉVFOLYAM 33. SZÁM si tapasztalatok igazolták a lakáshatározatok Irányelveinek szükségességét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. FOCK JENŐ, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. VÁLYI PÉTER, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Moszkvában január 18. és 20. között megtartott ülésszaka munkájatól. A tanácskozás résztvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST-tag-országok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásáról. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végrehajtási intézkedéseket a lakossági megértéssel fogadta. (Hírmagyarázatunk a 3. oldalon.) A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KGST-szakemberek Sopronban Tegnap az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat soproni gyárába látogatott a Kölcsönös Iázaasági Segítés Tanácsa épületasztalos-ipari csoportjának küldöttsége. Lengyel, cseh, szlovák, NDK- beli és bolgár szakerberek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a nagyrészt soproni szakemberek által készített feldolgozógépeket, berendezéseket Különös tetszéssel tanulmányozták a szárítógépet, valamint az ajtó- és ablakmegmunkáló berendezéseket. Szvetkó Nándor, az ÉPFA műszaki vezérigazgató-helyettese, a KGST-szekció tagja ekként indokolta meg, hogy a külföldi szakemberek miért a soproni gyárat választották tapasztalatcserére. A vállalat összes gyáregysége között a soproniban folyik leginkább öntevékeny és nagyon eredményes műszaki fejlesztés. A soproni gyár szakembereinek kitűnő hozzáértése párosul rendkívüli szívóssággal a műszaki újdonságok kivitelezésében. Soproni „sajátosság” még, hogy a meglehetősen szűkös anyagi eszközöket úgy használják, hogy kevés pénzből is nagy értékek származnak. A vendégek természetesen nem tudják, hogy az általuk megcsodált gépek, berendezések jó részét a soproni mérnökök, technikusok, tecnikusok „bütykölték”. A látottakkal igen elégedettek voltak, s a gyárlátogatást élénk szakmai tapasztalatcsere követte. Februárban fizetik az első felemelt családi pótlékot Január elsején lépett életbe a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. Ennek leglényegesebb intézkedése, hogy gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a háromvagy több gyermekes családok, továbbá az egy- és kétgyermekes egyedülálló dolgozók, vak házaspárok, valamint egy, illetve két testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket eltartó családoknak járó családi pótlék öszszege. A felemelt összegeket első ízben a januárra járó , tehát a munkaviszonyban állók a februárban folyósítottcsaládi pótlékok kifizetésekor kapják. Így azokon a helyeken, ahol például minden hónap másodikán van a bérfizetés, ott február másodikén már a felemelt családi pótlékokat fizetik. A nyugdíjasok (több mint tízezren, főleg fiatalon nyugdíjazott rokkantak), valamivel előbb hozzájutnak a felemelt összeghez: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság már postára adta a régi és a felemelt családi pótlék közötti különbvözetet. Az eredeti családi pótlékot a nyugdíjasok a szokásos módon a nyugdíjjal együtt kapják meg, néhány nappal később pedig a különbözetét is kézbesíti a posta. Az emelésről szóló rendelet egyébként a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra és a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira is kiterjed. Azok számára, ahol üzemi kifizetőhely nincs, az illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóság a szokásos módon februárban már ugyancsak a felemelt összeget küldi ki postán. Életbe léptek a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos egyéb jogszabályok is, amelyek a gyermekes családok több kategóriájánál kiterjesztették a jogosultság körét. Az újonnan, vagy az eddiginél nagyobb összegre jogosultak szintén az említett időpontokban kapják meg járandóságukat. Az új jogszabályok mintegy 280 000 családot, ezen belül 700 000 gyermeket érintenek. Az emelések nyomán évi 860 millió forinttal növekszik a családi pótlékra kifizetett összeg, vagyis februárban jó hetvenmillió forinttal többet fizetnek ki családi pótlékra, mint a korábbi hónapokban (MTI) Sikeres próbaöntés Feketetöretű tempervas az anyaga annak az egyengetőtárcsának, amelyet a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyár épít be vetőgépeibe. Az öntvényeket, 6500 darabot, a soproni öntöde fogja elkészíteni február 25-ig. A tavaszi mezőgazdasági munkák egyik „nagyágyúja” a vetőgép, minél előbbi elkészültüket várják az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A soproni öntödében tegnap próbaöntést végeztek, hogy megállapítsák a sorozatgyártás előtt: megfelelnek-e a simítótárcsák a megrendelő követelményeinek. Az öntöde szakemberei a próbaöntést sikeresnek minősítették, s így rövidesen megkezdődik a sorozatgyártás. Köszönet a helytállásért, elvtársak! Munkásőrök kitüntetése a Parlamentben A Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából — a másfél évtizedes szolgálat elismeréseként — országszerte sok ezer munkásőr és parancsnok részesült kitüntetésben. Az önkéntes fegyveres testület tagjai egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket csütörtökön délben a Parlament Munkácsytermében. Az ünnepi eseményen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor hangsúlyozta, hogy munkásőreink kétszeresen is helyt állnak a nép szolgálatában. Példamutatóan vesznek részt azoknak a nagy feladatoknak megvalósításában, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatásával, a gazdasági építőmunka tökéletesítésében, társadalmunk szocialista jellegének fejlesztésében és a közélet demokratizmusának kiszélesítésében népünk vállalt. Losonczi Pál végül a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében meleg szeretettel köszöntötte az egybegyűlt munkásőröket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést kilencen kapták meg. Egyidejűleg huszonöten vették át az Elnöki Tanács elnökétől A kiváló szolgálatért érdemrend kitüntetést. ★ Ugyancsak csütörtökön a Munkásőrség Országos és Budapesti Parancsnoksága, továbbá párt, állami és társadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek több vezető beosztású munkatársának, valamint a Munkásőrség tevékenységét hosszabb ideje segítő gazdasági vezetőknek Panp Árpád adott át kitüntetéseket. (MTI) (A 3. oldalon tudósításban számolunk be a Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésről) BANKHITELBŐL DIESEL- MOZDONYOK. A Magyar Atomvasutak korszerűsítésében a villamosítás mellett nagy hangsúlyt kap a dieselesítés is. Ezért abból a hitelből, melyet a KGST Bank a Magyar Népköztársaság számára a vasút korszerűsítésére biztosított, 72, kétezer lóerős Diesel-mozdonyt vásárol a Szovjetuniótól. (MTI Fotó : Szebellédy Géza felv. — KSI Baj van a kapuvári Lenin Tsz-ben, igaz, hogy még nem tartották meg a zárszámadást, igaz, hogy még a mérleg sincs egészen készen, de december 15-én fizetett utoljára a szövetkezet, és a tagok értesültek a néhány millió forintos hiányról. Az is érthető, hogy egy rosszul sikerült esztendőnek senki sem örül, sőt arra sem hajlandó, hogy egykedvűen fogadja a hírt. Az is jó, ha az emberek problémáznak, töprengenek, vitáznak a hetvenegyedik esztendő hibáin, értékein. De nem mindegy, hogy hogyan vitáznak, hogyan mérlegelnek! Mennyire tárgyilagosan ítélik meg a tényeket, összefüggéseikben vizsgálják-e, és jó néhány alapvető dolgot a helyére tudnak-e tenni? a küzdés kísérője a hétköznapoknak A volt Petőfi Tsz-ben 1969 májusában mondotta egy fiatalember: „Menjen csak be az irodába, kérdezze meg, miért fekszik a fiókban a tehénistálló 36 000 forintos terve! Mert néhány mozdulástól félő ember miatt nem merünk lépni. Nem építkezünk, nem veszünk semmit. Sokba fog kerülni nekünk ez a tépelődés!" Az egyesülésről a kapuvári négy gazdaság közül először a Rábaközi, majd a Vörös Csillag Tsz határozott*, és 1969 augusztusában a Kossuth Tsz, két nappal később pedig a Petőfi Tsz. Csaknem két éven keresztül egyik gazdaság sem tudta pontosan, hogy mit akar, éltek és osztottak. Míg végül 1970. január 1-én 10 000 holdon, ezerháromszázan, bizony még eléggé négyfelé húzóan elkezdték a közös utat. A Kisalföld 1970. január 9-én megjelent újságcikkéből: „Mivel itt egy-két év óta egyik gazdaság sem tudta pontosan, hogy mit akar, hát nincs miből eladni az idén sertést és hízott marhát. De átmeneti megoldást találni kell." Szitán ebből a cikkből: „Van, aki adja a bölcs tanácsot, osszunk év közben többet, aztán majd év végén, ha marad, kiosztjuk.” Tehát elkezdték a közös munkát, átmeneti megoldással az értékesítésnél , elavult gazdasági épületekkel, rossz gépekkel, az emberek többségének mindez csaknem részletkérdés volt, a lényeg, mit, mennyit osztunk. „A két alapvető feladat a kezdéskor: megteremteni az állandó bővített újratermelés feltételeit, és a kedvezőtlen indulás ellenére is tartani a tagok jövedelmi szintjét.” De nem varázslók kerültek a szövetkezet élére, hanem emberek, jó képességű emberek a párt és gazdaság csúcsvezetésébe, de emberi tulajdonságaikban, a munkájukban éppen úgy felfedezhető a rossz és a jó, mint sok vezetőében Ellenben a vita, a néhai egyet nem értés a munka nehezében itt erősebben hatott éppen a kedvezőtlen körülmények miatt, mint bármelyik erősebb gazdaságban. Az egyesüléskor meg kellett oldani olyan gondokat is, hogy az összevonáskor körülbelül 60—70 vezető állásban levő ember találja meg a helyét a nagy gazdaságban. Meg is történt több-kevesebb sikerrel, de ennek a hangulati kihatása sem mindegy egy-két évig a szövetkezeten belül. A nagy tanulság, nemcsak a kapuvári Lenin Tsz-ben, hogy ilyen nagy és ekkora erőpróbának kitett szövetkezetben alapvető (még a középvezetésben is) az iskolai végzettség, szakmai felkészültség, hogy érdemben segítői lehessenek a felsőbb vezetésnek a körzetek szakemberei, irányítói. , Nyomta a tsz-t ebben az évben a szárazság, szinte hihetetlenül nagyon. Csak cukorrépából 2 890 000 forint a kár, repcéből 1 527 000 forint. De érdemes lesz alaposabban is megvizsgálni, hogy csak a szárazság?! Nehe- zítette a szövetkezet helyze-tét az ingatag bérrendszer. A gazdaság pártszervezeteinek csúcsbizottsága 1970. november 18-án határozatot hozott, hogy 1971 januárjában vizsgálja felül a gazdaságii vezetés a bérezést, a normarendszert. A határozat végrehajtásáról 1971. február 28-ig keltett volna számot adnia a gazdasági vezetésnek. A normarendezés nem tör-tént meg, illetve csak nemrég került rá a sor. Megnehezítette a munkát a leromlott génállomány: 80— 91 százalékban elavult gépeket üzemeltet a szövetkezet. Alapvetően lényeges volt az államtenyésztéshez akorszerű gázórási emelet. Mivel elég sok meddő idő elment az egyesülés fontolgatásával hogy még élni tudjon a nagy szövetkezet a 30—50 százalékos építési állami kedvezménnyel, megkezdte a szakosított sertés- és szarvasmarhatelep beruházását. Az egyik 37 millió forintos költséggel indult, a másik 23 (Folytatás a 3. oldalon.)