Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!) ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. JANUÁR 38., PÉNTEK * XXVIII. ÉVFOLYAM 33. SZÁM si ta­pasztalatok igazolták a lakáshatározatok Irányelveinek szükségességét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. FOCK JENŐ, a kormány el­nöke tájékoztatta a Miniszter­­tanácsot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé­nek prágai üléséről és a ma­gyar küldöttség tevékenységé­ről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. VÁLYI PÉTER, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékozta­tást adott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának Moszkvá­­ban január 18. és 20. között megtartott ülésszaka munkája­­tól. A tanácskozás résztvevői megvitatták a szocialista gazda­sági integráció Komplex Prog­ramjának teljesítésével kapcso­latos kérdéseket. A Minisztertanács megelége­déssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés lég­körében lezajlott ülésszakon el­fogadott határozatok hozzájá­rulnak a KGST-tag-­országok sok­­oldalú gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakás­építés fejlesztéséről, a lakásel­osztás és a lakbérek új rendsze­réről szóló határozatok végre­hajtásáról. A jelentés megálla­pítja: az állami rendelkezése­ket és a végrehajtási intézke­déseket a lakossági megértéssel fogadta. (Hírmagyarázatunk a 3. oldalon.) A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügy­minisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új la­kásügyi jogszabályok végrehaj­tását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KGST-szakem­berek Sopronban Tegnap az Épületasztalos­ipari és Faipari Vállalat sop­roni gyárába látogatott a Köl­csönös I­ázaas­ági Segítés Ta­nácsa épületasztalos-ipari csoportjának küldöttsége. Lengyel, cseh, szlovák, NDK- beli és bolgár szaker­­berek nagy érdeklődéssel szemlél­ték meg a nagyrészt soproni szakemberek által készített feldolgozógépeket, berendezé­seket Különös tetszéssel ta­nulmányozták a szárítógépet, valamint az ajtó- és ablak­megmunkáló berendezéseket. Szvetkó Nándor, az ÉPFA műszaki vezérigazgató-he­lyettese, a KGST-szekció tag­ja ekként indokolta­ meg, hogy a külföldi szakemberek miért a soproni gyárat vá­lasztották tapasztalatcserére.­­ A vállalat összes gyár­­egysége között a soproniban folyik leginkább öntevékeny és­ nagyon eredményes mű­szaki fejlesztés. A soproni gyár szakembereinek kitűnő hozzáértése párosul rendkí­vüli szívóssággal a műszaki újdonságok kivitelezésében. Soproni „sajátosság” még, hogy a meglehetősen szűkös anyagi eszközöket úgy hasz­nálják, hogy kevés pénzből is nagy értékek származnak. A vendégek természetesen nem tudják, hogy az általuk megcsodált gépek, berendezé­sek jó részét a soproni mér­nökök, technikusok, tecniku­­sok „bütykölték”. A látottak­kal igen elégedettek voltak, s a gyárlátogatást élénk szak­mai tapasztalatcsere követte. Februárban fizetik az első felemelt családi pótlékot Január elsején lépett életbe a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. Ennek leg­lényegesebb intézkedése, hogy gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a három­vagy több gyermekes csalá­dok, továbbá az egy- és két­gyermekes egyedülálló dolgo­zók, vak házaspárok, vala­mint egy, illetve két testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket eltartó családok­nak járó családi pótlék ösz­­szege. A felemelt összegeket első ízben a januárra járó , tehát a munkaviszonyban állók a februárban folyósított­­csa­ládi pótlékok kifizetésekor kapják. Így azokon a helye­ken, ahol például minden hó­nap másodikán van a bérfi­zetés, ott február másodikén már a felemelt családi pótlé­kokat fizetik. A nyugdíjasok (több mint tízezren, főleg fiatalon nyugdíjazott rokkan­tak), valamivel előbb hozzá­jutnak a felemelt összeghez: a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság már postára adta a régi és a felemelt családi pótlék közötti különbvözetet. Az ere­deti családi pótlékot a nyug­díjasok a szokásos módon a nyugdíjjal együtt kapják meg, néhány nappal később pedig a különbözetét is kéz­besíti a posta. Az emelésről szóló rende­let egyébként a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti ta­gokra és a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira is kiterjed. Azok számára, ahol üzemi kifizetőhely nincs, az illetékes Társadalombiztosí­tási Igazgatóság a szokásos módon februárban már ugyancsak a felemelt össze­get küldi ki postán. Életbe léptek a családi pót­lék rendszerének továbbfej­lesztésével kapcsolatos egyéb jogszabályok is, amelyek a gyermekes családok több ka­tegóriájánál kiterjesztették a jogosultság körét. Az újon­nan, vagy az eddiginél na­gyobb összegre jogosultak szintén az említett időpontok­ban kapják meg járandósá­gukat. Az új jogszabályok mint­egy 280 000 családot, ezen be­lül 700 000 gyermeket érinte­nek. Az emelések nyomán évi 860 millió forinttal növekszik a családi pótlékra kifizetett összeg, vagyis februárban jó hetvenmillió forinttal többet fizetnek ki családi pótlékra, mint a korábbi hónapokban (MTI) Sikeres próbaöntés Feketetöretű tempervas az anyaga annak az egyengető­tárcsának, amelyet a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Gép­gyár épít be vetőgépeibe. Az öntvényeket, 6500 darabot, a soproni öntöde fogja elkészí­teni február 25-ig. A tavaszi mezőgazdasági munkák egyik „nagyágyúja” a vetőgép, mi­nél előbbi elkészültüket vár­ják az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. A soproni öntödében tegnap próbaöntést végeztek, hogy megállapítsák a sorozatgyár­tás előtt: megfelelnek-e a si­mítótárcsák a megrendelő követelményeinek. Az öntöde szakemberei a próbaöntést sikeresnek minősítették, s így rövidesen megkezdődik a so­rozatgyártás. Köszönet a helytállásért, elvtársak! Munkásőrök kitüntetése a Parlamentben A Munkásőrség megalaku­lásának 15. évfordulója al­kalmából — a másfél évtize­des szolgálat elismeréseként — országszerte sok ezer mun­kásőr és parancsnok részesült kitüntetésben. Az önkéntes fegyveres testület tagjai egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át az Elnöki Ta­nács által adományozott ki­tüntetéseket csütörtökön dél­ben a Parlament Munkácsy­­termében. Az ünnepi esemé­nyen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Munkásőrség országos parancsnoka és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese. Losonczi Pál a kitünteté­sek átadásakor hangsúlyozta, hogy munkásőreink kétszere­sen is helyt állnak a nép szolgálatában. Példamutatóan vesznek részt azoknak a nagy feladatoknak megvalósításá­ban, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt irány­­mutatásával, a gazdasági építőmunka tökéletesítésében, társadalmunk szocialista jel­legének fejlesztésében és a közélet demokratizmusának kiszélesítésében népünk vál­lalt. Losonczi Pál végül a párt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében meleg szeretettel köszöntötte az egybegyűlt munkásőröket, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést kilencen kapták meg. Egyidejűleg huszonöten vették át az Elnöki Tanács elnökétől A kiváló szolgá­latért érdemrend kitüntetést. ★ Ugyancsak csütörtökön a Munkásőrség Országos és Budapesti Parancsnoksága, továbbá párt, állami és tár­sadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek több ve­zető beosztású munkatársá­nak, valamint a Munkásőr­ség tevékenységét hosszabb ideje segítő gazdasági veze­tőknek Panp Árpád adott át kitüntetéseket. (MTI) (A 3. oldalon tudósításban számolunk be a Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján tartott ünnepi megemléke­zésről) BANKHITELBŐL DIESEL- MOZDONYOK.­­ A Magyar Atomvasutak korszerűsítésében a villamosítás mellett nagy hangsúlyt kap a dieselesítés is. Ezért abból a hitelből, me­lyet a KGST Bank a Magyar Népköztársaság számára a vasút korszerűsítésére biztosí­tott, 72, kétezer lóerős Diesel-mozdonyt vásárol a Szovjetuniótól. (MTI Fotó : Szebellédy Géza felv. — KSI Baj van a kapuvári Lenin Tsz-ben, igaz, hogy még nem tartották meg a zárszámadást, igaz, hogy még a mér­leg sincs egészen készen, de decem­ber 15-én fizetett utoljára a szövet­kezet, és a tagok értesültek a néhány millió forintos hiányról. Az is érthető, hogy egy rosszul si­került esztendőnek senki sem örül, sőt arra sem hajlandó, hogy egyked­vűen fogadja a hírt. Az is jó, ha az emberek problémáznak, töprengenek, vitáznak a hetvenegyedik esztendő hibáin, értékein. De nem mindegy, hogy hogyan vitáznak, hogyan mér­legelnek! Mennyire tárgyilagosan íté­lik meg a tényeket, összefüggéseik­ben vizsgálják-e, és jó néhány alap­vető dolgot a helyére tudnak-e tenni? a küzdés kísérője a hétköznapokn­ak A volt Petőfi Tsz-ben 1969 májusában mondotta egy fia­talember: „Menjen csak be az irodába, kérdezze meg, miért fekszik a fiókban a te­hénistálló 36 000 forintos ter­ve! Mert néhány mozdulás­tól félő ember miatt nem me­rünk lépni. Nem építkezünk, nem veszünk semmit. Sokba fog kerülni nekünk ez a té­­pelődés!" Az egyesülésről a kapuvá­ri négy gazdaság közül elő­ször a Rábaközi, majd a Vö­rös Csillag Tsz határozott*, és 1969 augusztusában a Kossuth Tsz, két nappal később pedig a Petőfi Tsz. Csaknem két éven keresztül egyik gazda­ság sem tudta pontosan, hogy mit akar, éltek és osztottak. Míg végül 1970. január 1-én 10 000 holdon, ezerháromszá­zan, bizony még eléggé négyfelé húzóan elkezdték a közös utat. A Kisalföld 1970. január 9-én megjelent újság­cikkéből: „Mivel itt egy-két év óta egyik gazdaság sem tudta pontosan, hogy mit akar, hát nincs miből eladni az idén sertést és hízott mar­hát. De átmeneti megoldást találni kell." Szitán ebből a cikkből: „Van, aki adja a bölcs taná­csot, osszunk év közben töb­bet, aztán majd év végén, ha marad, kiosztjuk.” Tehát elkezdték a közös munkát, átmeneti megoldás­sal az értékesítésnél , el­avult gazdasági épületekkel, rossz gépekkel, az emb­erek többségének mindez csaknem részletkérdés volt, a lényeg, mit, mennyit osztunk. „A két alapvető feladat a kezdés­kor: megteremteni az állan­dó bővített újratermelés fel­tételeit, és a kedvezőtlen in­dulás ellenére is tartani a tagok jövedelmi szintjét.” De nem varázslók kerültek a szövetkezet élére, hanem em­berek, jó képességű emberek a párt és gazdaság csúcsve­zetésébe, de emberi tulajdon­ságaikban, a munkájukban éppen úgy felfedezhető a rossz és a jó, mint sok ve­zetőében Ellenben a vita, a néhai egyet nem értés a munka nehezében itt erőseb­­ben hatott éppen a kedvezőt­len körülmények miatt, mint bármelyik erősebb gazdaság­ban. Az egyesüléskor meg kel­lett oldani olyan gondokat is, hogy az összevonáskor kö­rülbelül 60—70 vezető állás­ban levő ember találja meg a helyét a nagy gazdaság­ban. Meg is történt több-ke­vesebb sikerrel, de ennek a hangulati kihatása sem mindegy egy-két évig a szö­vetkezeten belül. A nagy ta­nulság, nemcsak a kapuvári Lenin Tsz-ben, hogy ilyen nagy és ekkora erőpróbának kitett szövetkezetben alap­vető (még a középvezetésben is) az iskolai végzettség, szak­mai felkészültség, hogy ér­demben segítői lehessenek a felsőbb vezetésnek a körze­tek szakemberei, irányítói. , Nyomta a tsz-t ebben az évben a szárazság, szinte hi­hetetlenül nagyon. Csak cu­­korrépából 2 890 000 forint a kár, repcéből 1 527 000 fo­rint. De érdemes lesz alapo­sabban is megvizsgálni, hogy­­ csak a szárazság?! Nehe-­ zítette a szövetkezet helyze-­­tét az ingatag bérrendszer. A gazdaság pártszervezetei­nek csúcsbizottsága 1970. no­vember 18-án határozatot ho­­zott, hogy 1971 januárjában vizsgálja felül a gazdaságii vezetés a bérezést, a norma­­rendszert. A határozat vég­rehajtásáról 1971. február­­ 28-ig keltett volna számot­ adnia a gazdasági vezetésnek. A normarendezés nem tör-­­tént meg, illetve csak nem­rég került rá a sor. Megnehezítette a munkát a leromlott génállomány: 80— 91 százalékban elavult gé­peket üzemeltet a szövetke­zet. Alapvetően lényeges volt az államtenyésztéshez a­­kor­szerű gázórási emelet. Mi­vel elég sok meddő idő el­ment az egyesülés fontolga­tásával hogy még élni tudjon a nagy szövetkezet a 30—50 százalékos építési állami ked­­vezménnyel, megkezdte a szakosított sertés- és szarvas­marhatelep beruházását. Az egyik 37 millió forintos költ­séggel indult, a másik 23 (Folytatás a 3. oldalon.)

Next