Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
1972. május 14., vasárnap KISALFÖLD A KSH Megyei Igazgatóságénak jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) termelt többet, mint egy évvel korábban. A fejlődés az állami szektorban lényegesen nagyobb, mint a szövetkezeti szektorban. A termelés évenkénti változása 1968 óta különböző irányú volt. Az előző évhez mérten 1969. és 1971. I. negyedévében visszaesés, a többi évben pedig nagyfokú fellendülés volt tapasztalható. Az ingadozás elsősorban a gépipar egyenlőtlen fejlődésének következménye. A minisztériumi ipar termelése 15,3 százalékkal volt több az 1971. első negyedévinél. Ezen belül az átlagosat meghaladó fejlődést a nehéziparban érték el (22,8 százalék). A tanácsi és a szövetkezeti ipart 1969 óta a termelés növekvő tendenciája jellemzi. A szocialista iparban az év első három hónapjában átlagosan 79 ezren dolgoztak, 0,5 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A létszámcsökkenés a szövetkezeti szektorban jelentős. Az állami iparon belül a tanácsi iparban nőtt, a minisztériumi iparban pedig kis mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkások száma az első negyedévben az összes létszámhoz hasonló mértékben csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban 13,4 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. A termelékenység az állami iparban 15,1, ezen belül a tanácsi vállalatoknál együttesen 7,9 százalékkal növekedett. Ez a fejlődés az országosnál lényegesen gyorsabb. A termelés növekedését a megye szocialista iparában teljes egészében az élőmunka termelékenységének fokozásával érték el. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban országosan 4,7 százalékkal emelkedett. Az egy teljesített munkaórára jutó termelés a megye szocialista iparában 13,2 százalékkal volt magasabb, mint 1971 első három hónapjában. A termelés nagyfokú növekedésével egyidőben a vállalatoknál a túlórázás mérséklődött. Kedvezőtlen jelenség, hogy a túlórákon belül a pihenőnapokon végzettek száma és aránya az idén is emelkedő tendenciát mutat. Ez utóbbi az 1971. első három havi egyharmados arányról 40 százalékra változott. A munkások átlagos havi keresete az előző évhez mérten az idén gyorsabb ütemben nőtt, mint 1971. január —március hónapokban. A keresetnövekedés a szövetkezeti szektorban lényegesen kisebb, mint az állami szektorban. A munkások egy felére jutó munkabér és személyi jövedelem a szocialista iparban 1972. I. negyedévében 2454 forint volt, 11 százalékkal több a tavalyinál. A szocialista építőipar az első negyedévben 337 millió forint értékű építési-szerelési tevékenységet végzett, amely 28 millió forinttal haladja meg az 1971. első negyedévi termelést. A termelés naturális összetételének egyik legfontosabb eleme a lakásépítkezés. Az I. negyedévben átadott lakások száma a többi negyedévhez viszonyítva a korábbi években általában alacsonyabb volt. Ez év első három hónapjában azonban az egy évvel korábbi lakásszámnál 140-nel többet, összesen 250 lakást adtak át, ami arra mutat, hogy tovább folytatódik a lakásátadások éven belüli ütemességének 1971-ben tapasztalt javulása. A házgyári technológiával előállított lakások száma az első negyedévben 220. Az ágazatot továbbra is az extenzív fejlődés jellemzi. Január-március hónapokban a szocialista építőiparban egy építőipari munkásra — az egy év előttivel közel azonos — 35 000 forint építési-szerelési termelés jutott. Az összes foglalkoztatottak száma több mint 13 400 fő, amely 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi létszámnál. A létszámnövekedés a szövetkezeti kivitelezőknél kismértékű, a minisztériumi vállalatoknál azonban közel 11 százalék. A létszámösszetételben 1971. I. negyedévhez képest növekedett a munkásarány. A munkások 12 százalékkal több munkaórát teljesítettek, a túlórák száma pedig csaknem kétszeresére nőtt, és ezeknek több mint ötödrészét munkaszüneti napokon, pihenőnapon, illetve szabadszorubaton végezték. A keresetek tovább emelkedtek, a munkások a múlt év első három havi átlagánál 5 százalékkal többet, havonta átlagosan 2194 forintot kerestek az év első negyedévében. Az építőipari munkások átlagkeresete egy év alatt 4 százalékkal nőtt, jelenleg 2172 forint. Mezőgazdaság A megye állatállománya — az 1972. március 31-i állatszámlálás előzetes adatai alapján — lényegesen nem változott. A szarvasmarhák száma alig valamivel haladja meg a múlt évit, a tehénállomány is mindössze 1,3 százalékkal növekedett. A nagyüzemi gazdaságok állományában a növekedés valamivel nagyobb volt az áltagosnál, a kisüzemekben a szarvasmarhák száma csökkent, ezen belül a teheneké azonban nem. A sertésállomány 1971. március 31-hez viszonyítva mindössze 2,7 százalékkal lett kevesebb, a három évvel ezelőttit több mint egyharmadával meghaladja. A kisüzemek sertéseinek számít ugyan 10 százalékkal kevesebb lett, a nagyüzemek állatlétszámának növekedése azonban ezt ellensúlyozta. Az összes sertésállomány növekedését meghaladóan nőtt a kocák száma az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban. A sertésállomány növelését és főként korszerű elhelyezését, többek között elősegítették az év folyamán üzembe helyezett szakosított sertéstelepek. Jelenleg a termelőszövetkezetekben a szakosított sertéstelepek férőhelyei megközelítik a 0 ezret, ami azt jelenti, hogy az állomány 7 százaléka helyezhető el ezeken a telepeken. A megye 113 mezőgazdasági termelőszövetkezete 1971-ben is eredményesen gazdálkodott. A halmozott termelési érték 16 százalékkal haladja meg az előző évit. A halmozatlan termelési érték növekedése még ennél is valamivel nagyobb mértékű. Ez évben a múlt évinél alacsonyabb az összes termelésből az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya. A nettó árbevétel növekedése megközelíti a 20 százalékot. Ezen belül az állattenyésztés árbevétele 23, a növénytermesztésé pedig 17 százalékkal nőtt. Egy dolgozó nem nyugdíjas és nem járadékos tag évi jövedelme 26 218 forint, a múlt évit 4 százalékkal haladja meg. Ezek a tagok az év folyamán átlagosan 236 tízórás munkanapot dolgoztak. A megye összes gazdaságaitól felvásárolt vágóállatok és állati termékek közül, az I. negyedév folyamán, a vágósertés-értékesítés nőtt a legjobban, a múlt év első negyedévinek közel másfélszeresére. Az 1. negyedév folyamán, az előző év hasonló időszakához képest, növekedett a vágómarha- és a vágóbaromfiértékesítés is. Ugyanakkor az értékesített tej mennyisége 2, a tojásé pedig 18 százalékkal csökkent. A A lakosság ellátásának alakulása 1972. I. negyedévében a kiskereskedelem — fogyasztói folyóáron — 1,4 milliárd forint értékű árut adott el, 10 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A forgalomnövekedésre többek között az is hatott, hogy az idén a húsvéti vásárlások zömmel márciusra, tavaly áprilisra estek. Legdinamikusabban továbbra is a szövetkezeti kiskereskedelem áruértékesítése fejlődött (14 százalék). Az eladási forgalom szerkezetét tekintve minden 100 forint vásárlásból 48 forintot élelmiszerekre 52-t pedig iparcikkekre költöttek. A kiskereskedelmi forgalom árufőcsoportonkénti változását vizsgálva, legnagyobb mértékű az emelkedés a bolti élelmiszereknél és a ruházati cikkeknél. A vendéglátás árbevétele 10 százalékkal nőtt. A korábbi évekkel ellentétben a vegyes iparcikkek iránti kereslet mérséklődött, s így az eladások értéke csak 2 százalékkal haladta meg az 1971. I. negyedévit. Az élelmiszerek kínálata kiegyensúlyozott volt a negyedév folyamán. A ruházati cikkek forgalma a korábbiakban tapasztalt stagnálás után megélénkült. Különösen a konfekcióáruk, ballonkabátok és a Cipők iránti kereslet fokozódott. A vegyes iparcikkek áruforgalmában a korábbi időszakokhoz képest szerkezeti változás tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkek eladási forgalma közel 8 százalékkal csökkent. Győr-Sopron megye lakásállománya 1971-ben 3000 lakással gyarapodott, ez a lakásszaporulat azonos az egy évvel korábbival. A 100 lakásra jutó lakosok száma kedvezően alakult, az 1970. év eleji 351-ről 338-ra csökkent. A villamos energia háztartási fogyasztóinak száma 1971. év végén 115182 volt, az előző évhez képest 2767- tel növekedett. A lakosság közművi ivóvízellátása kis mértékben javult. A háztartások 1971. év folyamán 6,6 millió köbméter vizet használtak fel, 12 százalékkal többet, mint az előző évben. A település- és egészségügyi, valamint gazdaságossági szempontok előtérbe helyezik a korszerű lakásfetési forma, a távfűtés bevezetését. A megyében Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron városokban van távhőellátás és melegvíz-szolgáltatás. A távfűtött lakások száma az előző évhez képest közel 2000-rel, 41 százalékkal nőtt. Jelenleg a három városban a lakások 12 százaléka távfűtéses, és 8 százaléka van a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolva. Szolgálja rendeltetését a vállalati kulturális alap Három esztendeje tüzetesen vizsgálta a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának elnöksége a vállalati kulturális alapok mértékét, felhasználásuk módját, hatását. Az akkori megállapításokról dióhéjban. ..Az üzemi népművelésben a hagyományos formák és módszerek mellett újak honosodtak meg. Javult az agrtációs-, propaganda- és kulturális munka tervszerűsége, politikai tartalma, bővült anyagi alapja. A vállalati önállóság növekedésének számos kedvező hatása mellett azonban háttérbe szorultak a területpolitikai feladatok, a szakmaközi összefogásban rejlő lehetőségek”. Az elnökség 1969. évi állásfoglalásának legfontosabb része: a szakszervezeti alapszervezetek a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket a dolgozó tömegek kulturális nevelésére fordítsák. Szétforgácsolt húszmillió Amint az elnökség 1972. május 11-i ülésének vitájából kitűnt, Győr-Sopron megye ipari és mezőgazdasági vállalatainál, üzemeiben, intézményeinél hatalmas pénzt, összesen húszmillió forintot költenek évente kulturális célokra. Átlagosan a részesedési alap 3,1 százalékát. Különösen nagy a fejlődés a vasas üzemekben, mintegy háromszorosát fordították 1971-ben az 1968. évinek. Az építők ellenben 1971-ben alig egytized annyit áldoztak a részesedéshez arányosan kultúrára, mint négy esztendővel előtte. Tehát meglehetősen tarka a kép. "Vegyes" kiadások Ez vonatkozik a művelődési intézményeknek nyújtott támogatásra is. Igaz, megyei átlagban ez a kulturális alapoknak egynegyedét képezi. De ez mindössze 18 vállalat hozzájárulásából keletkezett, a döntő többség egy fillérrel sem támogatta a művelődési intézményeket. A Magyar Vagon- és Gépgyár, a MOFÉM, a Fertődi Állami Gazdaság, a Petőházi Cukorgyár, az Elzett soproni gyára, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár hozzájárulásából képződött az intézményi támogatásnak több mint a fele. Ellenben az úgynevezett vegyes kiadások emésztik fel átlagosan a kulturális alapok 49 százalékát. Az ismeretterjesztésre azonban alig hét százalékot fordítanak. A vegyes kiadások magas aránya semmiképp se helyeselhető. Az SZMT elnöksége előtt nem tisztázódott megnyugtatóan, hogy a „vegyes” címszó valójában mit is takar. Szó esett a vitában a művészeti csoportok szerepeltetéséről. Az elnökség helyeselte a vagongyári és a Richardsgyári művészeti csoportok üzemi és falusi szereplését, mivel műsoraikkal tömegek művelődését, szórakoztatását szolgálják. Ám úgy vélte, a munkahelyi kollektívákat az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben részeltetni szükséges az általuk fenntartott együttesek művészetében. A lakóterületek kulturális rendezvényeinek bővítése, színesítése is szükséges a vállalati együttesek szerepeltetése által. Az elnökségi ülésen számos, helyénvaló észrevétel hangzott el arról, hogy a vállalati kulturális alapok zöme fordítódjék a tömegművelődésre, tehát a tulajdonképpeni rendeltetésére. Az üzem, vállalat, intézmény kollektívája előtt álló gazdasági, mozgalmi célkitűzésekre épüljenek a szakszervezeti szervek kulturális tervei és ezekhez igazodjanak az anyagiak célirányos felhasználásának tervei. Radioaktív izotópok A Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Intézet Csepeli Vasmű területén működő izotóplaboratóriuma jelentősen segíti az ipari termelést. Az izotópok segítségével nagy pontossággal ellenőrzik a felhasznált öntvények minőségét és egyes helyeken, például a gázpalackgyártó üzemrészben izotópos berendezés méri az acéllemezek vastagságát. Képünkön: A Tisza II. vízlépcső zsilipjének hatalmas csapágyát készítik elő vizsgálatra az izotóplaboratóriumban. (MTI Fotó : Fényes Tamás felv. — KS) A szakszervezetek felelőssége Az elnökség elismerte felelősségét abban, hogy az 1969. évi határozatának végrehajtását nem ellenőrizte megfelelően. Mint hangoztatták az elnökség tagjai, a szakmai szakszervezetek megyei bizottságának titkárai. „Lekötötte figyelmünket, erőnket az érdekvédelem, a termelés és sok más probléma, a dolgozók művelődésével való törődés háttérbe szorult.” Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a jó határozatok egymagukban nem elegendők, a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése hozhat csak sikert. Győr-Sopron megye gazdasága országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert. Sokat fejlődött dolgozóinak általános, szakmai és politikai műveltsége, de korántsem a kívánatos és lehetséges mértékben. Holott, az erre fordított anyagi eszközök nem csekélyek, csupán vállalati forrásokból és a SZOT-támogatásból évi 20 millióra rúg ez az összeg. Megtisztelő érdekvédelmi feladata a szakszervezeteknek annak biztosítása, hogy a tetemes summa a közösség műveltségének, kulturális igényének, szépérzékének fejlesztését hatékonyan szolgálja. Jakus Lajosné 3 . Cselekvés azánkban majdnem mindenütt és mindenkit foglalkoztat a szocialista demokratizmus fejlesztése. Az üzemi, tsz-i, állami demokratizmus erőteljes bontakozásával számos helyen találkozunk. A sikeres tapasztalatok is arra biztatnak, hogy fejlesztése irányában a marxista-leninista tanítás szellemében történjenek újabb eredményes lépések. A hatásos ösztönzés céljából szükséges a szocialista demokratizmus helyes értelmezésével és tartalmával foglalkozni. A kritikai szabadság, a javaslattevés, a társadalmi összérdek, a szocialista centralizmus stb. adja a népi hatalom demokratizmusának lényegét. Elhibázott annak állítása, hogy a marxi-lenini szocialista demokratizmussal mindenütt, mindenki egyetért. A mozgalmi szervezetekben és a munkahelyeken érzékelhető fejlődés a szabad véleménynyilvánításban, értelmes előrehaladás kezdeményezésében. De a személyekre való tekintet nélküli bírálat teljessé válásáért még nagyon sokat kell fáradozni. Az 1971 tavaszán megtartott helyi tanácsi választásokon — a tévedés lehetőségeivel való számolással — ezernyi kisebb-nagyobb lakó- és termelőközösséget érdeklő ajánlás, kezdeményezés történt. Közülük sok már meg is valósult. A javaslatok - a megvalósíthatók és a megalapozatlanok egyaránt - arra figyelmeztetik az illetékeseket, hogy tiszteljék a tömegek, csoportok, dolgozók észrevételeit, tanácsait. A szocialista demokratizmus őszinte, meggyőződéses hívei, ha valamit szóvá tesznek, az legtöbbször annak a hiányolása, hogy a lakosság egyéni, közösségi, társadalmi érdekeltsége nem mindig és nem mindenütt érvényesül következetesen. A különböző egyéni, csoport- és népgazdasági érdek összehangolása vitathatatlanul bonyolult feladat. Ha azonban a társadalmi érdek helyes osztálytudatban, tudományos felismeréssel történik, akkor az szükségszerűen ezernyi vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek együtt«”- teljesülését szolgálja. Nem nehéz annak bizonyítása, hogy a magas termelékenység, a gazdag választék olyan össztársadalmi érdek, amely egyszersmind a falu és város lakosságának közösségi és egyéni vágyait kifejezi. Azok hibáznak, akik az egész társadalmat szolgáló cselekedetek megfogalmazásából, döntéseiből kirekesztik a „hozzá nem értő” üzemi, intézményi dolgozókat, a munkáshatalomnak milliónyi megtestesítőit. A szocialista demokratizmus fékezését, korlátozását azért is szükséges ostorozni, hogy a társadalmi és egyéni érdek a folytonosan mutatkozó ellentmondásokon át - találkozzék, és kölcsönösen támogassa egymást. A vállalati, szövetkezeti, intézményi és egyéni törekvés akkor találkozik és szolgálja a szocialista társadalmi termelési viszonyok fejlődését, ha a munkás, paraszt és értelmiségi tudatos összefogással tevékenykedik. Ezt az alapvető igazságot nem elegendő szavakban elismerni, hanem tettek szükségesek. Pártunk mindig, a X. kongresszuson is azért értékelte fontosnak a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek találkozásának tudatos támogatását, mert az felfokozza a közéleti érdeklődést, és a demokratizmusnak megvilágítja legértékesebb elemét: a szocialista alkotókészséget. Akarjuk a „szocializmus építése magasabb szinten” jelszónak gazdagodó tartalommal, növekvő termeléssel, gyarapodó tudással való megvalósítását. Ebben a szerteágazó szerepét betöltve a szocialista demokratizmus a cselekvésnek lelkesítője, irányítója és mozgósítója. Lányai Sándor