Kisalföld, 1973. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

1973. NOVEMBER 28., SZERDA közlekedésbiztonság Könyvespolc Hasznos kiadványok Ezentúl rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat Közlekedésbiztonság oldalunkon a gépjárművekkel fog­lalkozók számára írt könyvekről. A felsorolt könyvek mindegyike a közlés időpontjában a megyeszék­hely üzleteiben kapható! Szabó László: így gondozd a Fiatodat (Tánc’ kiadó); Udvari György: Gépjárművek a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági kiadó); Prohászka László: Autószerelő-zsebkönyv (Műszaki kiadó); dr. Ternai Zoltán: Gépjármű­űszerkezetek méretezése (Műszaki kiadó). Tekintettel a közlekedő térre, részletesebb ismertetőt adunk Vargha Zoltán és Almássy Tibor közösen írt könyvéről, amelyet a Műszaki kiadó gondozott, és a ,, Gépjárművek korrózióvédelme” címmel látott napvilágot. Mint ismeretes, a gépjármű­­korrózió elleni harc legalább olyan régi múltra tekinthet vissza, mint maga az autóipar. A gépjármű kü­lönlegesen ki van téve az időjárás viszontagságainak, az esőnek, hó­nak, sárnak, fagynak. Lehetséges, hogy a korróziómentes autó megte­remtése ma már nem utópia, de addig is megfelelő karbantartással védekezhet a ma autótulajdonosa a rozsda támadásai ellen. Ehhez ad gyakorlati tanácsokat a könyv. Né­hány fejezetcím: Amit a korrózió­ról tudni kell: A gépjárművek al­vázának és tartószerkezetének kor­róziója: A gépjárművek festése, fényezése.­­ Az úttest fűtése télen Minden téli időszakban ismételten jelentkező feladat az úttestnek, gya­logjárdának és a gépkocsi-kijáratoknak hótól és jégtől való megszaba­dítása. A forgalom zavartalansága és a­­ baleseti források csökkentése teszi ezt szükségessé. A hagyományos módszerek drágák: sokba kerülnek a hóeltakarító munkások, a rakodó- és szállítógépek, a sószórás vagy ol­datpermetezés. A só ráadásul megtámadja a gépkocsi vasszerkezetét és az úttest betonanyagát is. Az említett hátrányok kiküszöbölésére hiva­tott módszer az útburkolat fűtése. Hideg országokban Az útfűtés lehetősége már régeb­ben foglalkoztatja a Szovjetunió, az USA és a kontinentális éghajlat zordságának kitett európai orszá­gok közlekedési szakembereit. A fűtési elv előnyös voltáról bizonyá­ra számos olvasónk is meggyőző­dött. Ugyanis távfűtésű lakótele­peinken a fűtőcsőakna sokszor a járda alatt helyezkedik el, vagy az úttest alatt halad keresztül. Itt a szigetelt csővezeték hőkisugárzása megolvasztja, és ezáltal távoltart­ja a havat és a jeget. A különféle távfűtési rendszere­ket kifejlesztő vállalatok és intéze­tek üzemi méretű kísérleteket vé­geztek a múlt években. Ennek alapján megállapították, hogy a fű­tési rendszerek műszakilag megbíz­hatóan üzemelnek, üzemeltetési költségeik pedig gazdaságilag elvi­selhető határok között vannak. A fűtésre három energiahordozó­­ áll rendelkezésre: meleg víz, gőz és villamosáram. Célszerűségi okok miatt általában közvetett formá­ban használ­ják fel őket. Hőcseré­lőn keresztül levegőt melegítenek fel és ez áramlik be a fűtött felü­letbe. NSZK-ban például a legjelentő­sebb fűtőegység, amelynek építése 1969-ben kezdődött el. Saarbrükken mellett, a német—francia határ­átmenetnél van. Az autópályának bizonyos részét 150 méter hosszú­ságban, 1500 négyzetméter összfe­­lület nagyságban melegítik. A fű­tött úttest kitűnően bevált Finnor­szágban, Helsinkiben is. A Lapp­föld nagyobb helységeiben a helyi hőerőművek kondenzvizét az úttest fűtésére használják. A jelenlegi ismeretek szerint a meleg víz ve­zetékeit összesen 115 ezer négyzet­méternyi terület alatt helyezik majd el! A fűtőberendezés felépítése A beton útburkolat fűtött szakaszát jól el kell szigetelni az alépítmé­nyektől és a környező talajrétegek­től A kis átmérőjű hajtűcsöves fűtőtesteket, valamint a nagyobb átmérőjű bevezető és gyűjtőcsövet a felületbe betonozzák. A fővezeték egy közeli gépterembe vezet. Ott helyezkedik el a villamos fűtésű léghevítő. Ezen keresztül hajtja a fúvóventillátor körfolyamatos rendszerben a levegőt. A levegő hevítési hőmérséklete a külső hő­mérséklet és az útburkolat hőmér­sékletének függvénye. A hőmérsék­letérzékelő szintén az útburkolat­ban van elhelyezve. Általában éj­szakai árammal fűtenek. A csőve­zetékhez egy hőtároló berendezés is csatlakozik. Érdekes, hogy az úttestbe nem építenek be javításra szoruló alkat­részeket. Ezeket ugyanis csak a burkolat felbontásával lehetne cse­rélni. A bebetonozott csővezeték az idők folyamán természetesen a korrózió miatt tönkremegy. A kö­rülötte lévő betonüreg azonban változatlanul megmarad, ami a berendezés rendeltetésszerű hasz­nálatát biztosítja. Már Budapesten is Hazánkban a Ganz Mérőműszer­művek már megvásárolta egy ang­liai cégtől az elektromos fűtésű útburkolatok technológiáját. A módszert tavaly télen próbálták ki Budapesten, a XIX. Vörös Hadse­reg útja 64. számú irodaház előtti autóparkoló egy részén, mintegy 2000 négyzetméternyi felületen. A módszer jól alkalmazható utak, járdák, benzinkutak, hidak, hídfel­járók, repülőtéri kifutópályák, par­kolók hó és jegesedés elleni védel­mére. A vállalat készséget mutat ilyen úttestfűtők felszerelésére. L. A. K­R­ESZ-t­ovább­képzés A Győr-Sopron megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, az Állami Gazdaságok Győr-Sopron és Vas megyei Főosztálya, a Magyar Autóklub győri szervezete a megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának közreműködésével KRESZ-továbbképzést szervez 1974. január 15-től március 1-ig. A gépjárművezetők nagyobb forgalombiztonsága s a mezőgazda­­sági üzemek járműparkjának bővülése miatt tartják az említett szervek különösen fontosnak a KRESZ-továb­bképzést. Azok a gépjárművezetők, akik az oktatásról igazolatlanul nem hiányoznak, látogatási igazolványt kapnak, és ez a „Vezess baleset nélkül” mozgalom értékelésénél nélkülözhetetlen. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői saját ha­táskörükben szervezik meg a gépkocsivezetők továbbképzését, és lehetőséget teremtenek a 3x3 órás tanfolyamon való részvételükre. A már évek óta sikeres oktatássorozat most újabb lehetőséggel­ bővült A nem hivatásos jogosítvánnyal rendelkezők is jelentkez­hetnek a továbbképzésre (a győriek például a két helyi téesznél, mások a területi téesz-szövetségeknél), és kellő számú jelentkező esetén a közlekedésrendészeti osztály önálló csoportot szervez az amatőr vezetőknek! Csak üdvözölni tudjuk a közlekedés biztonságáért folytatott küz­delem újabb mozzanatát, amely akkor lesz igazán hatásos, ha a gépjárművezetők közül sokan élnek vele...! — cs — Technikai újdonságok MÁR A SIEMENS IS... Világszerte kutatási cél , a „tiszta” gépjárműmotor tervezése. Nagy fi­gyelmet szentelnek az úgynevezett utánégetésnek, egy olyan eljárás­nak, amelyben a káros anyagok — például a forró kipufogógázba be­­fúvott további levegővel — utóla­gosan elégethetők. A Siemens konstruktőrei úgy vélik, hogy az elbontó porlasztóval lényegesen gazdaságosabb és egy­úttal jobb hatásfokú megoldást ta­láltak. Az elbontó porlasztó volta­képpen olyan gázfejlesztő, amely a hagyományos génjármű-karburátor helyett mint előtétkészülék az égé­si folyamat előtt lép működésbe. Levegő hozzáadásával az üzem­anyagot úgynevezett katalizátorok bontják el hidrogénből, szénmo­­noxidból és metánból összetevődő éghető gázzá. Ennek a gáznak az égése azután olyan tökéletes és „tiszta”, hogy végül a kin­fogócső­­ből csupán vízgőz és veszélytelen széndioxid távozik. Nitrogén­­monoxid-probléma sincs többé. Még nem tudni pontosan, mikor­ra l°sz alkalmazásra érett az el­­hortó porlasztó. A Siemens az üdvben mindenesetre kapcsolatba lépett a vezető gépkocsigyártó cé­gekkel. 7 * rr*T­AV CSAKNEM veszélytelen A General Motors új, XP 898 típusjelzé­sű kísérleti autójának önhordó karos­­­szériája habosított üvegszálas műanyag­ból, szendvics szerkezettel készül, ami teljesen elfojtja a kocsi haladása köz­ben keletkező zajokat. Az autó elkészí­tésének célja egyébként nemcsak a mű­anyagok ilyen felhasználási lehetőségei­nek kipróbálása volt, hanem az ütközési biztonság növelése is. Az XP 898 80 km­­ó sebességű ütközést visel el veszélyes de­formáció nélkül. „RÉTEGZETT” KEVERÉKES MOTOR A Ford-gyár dearborni kísérleti la­boratóriumában a magyar szárma­zású Simkó Aladár mérnök irányí­tásával végzik a kutatást a „réteg­zett” keverékes motor tökéletesíté­sére. A motorkopogás csökkentésé­re olyan keveréket igyekeznek elő­állítani, amelynek a gyújtószikra környékén „gazdag”, majd távo­labb „benzinszegény” az összetéte­le. Ezt az ideális állapotot teremti meg a Simkó-féle „rétegzett” keve­rékes motor, ahol 18:1, vagy még magasabb a levegő-benzin keverék aránya, továbbá a motor sűrítési viszonyt 1:10.5 m l:ll-re emelték. A motor gazdaságos üzemén kí­vül nagy előnye hogy a kipufogó­gázok a maximálisan megszabott érték alatt tartalmaznak mérgező­­szennyező anyagokat. A motorhoz különleges üzemanyag-befecsken­­dező szivattyút is terveztek, azon­kívül a kipufogógázokat ismét visz­­szavezetik a motorba. A kísérleti 8 hengeres motor országúti üzemben 30 százalék­kal kevesebb üzem­en ve­sőt fogyasztott mint az eredeti normál változata. Tóbler Jenő Az előzés „halálos“ bűnei A közúti balesetek európai szakér­tői három éven át szakadatlanul tanulmányozták a rendőri és kór­házi jelentéseket, a baleseti és biztosítási statisztikákat. Négyezer­­egyszázöt, szabálytalan előzés miatt bekövetkezett balesetet rekonstru­áltak. A szakértők munkálatainak összefoglalását a gépkocsivezetői magatartásról a Zürichben nemrég megtartott első nemzetközi konfe­rencia alkalmával­ adták közre. A szakértők összeállította kimu­tatásból azt láthatjuk, hogy a leg­több balesetet az okozza, hogy a megelőzött jármű túlságosan balra húzott, vagy ha váratlanul „kilő”, anélkül, hogy megfigyelné, vajon egy másik kocsi nem kezdett-e az ő előzésébe. A többi esetben az előzést végző kocsi vezetője a hi­bás: rosszul számítja ki a szembe­jövő kocsi sebességét, előzés után gyorsan a megelőzött kocsi elé vág, vagy elveszti uralmát a kormány felett. A zürichi kongresszuson elutasí­tották azt a nagyon is elterjedt né­zetet, amely a nagy sebességgel előző vezető kevesebbet kockáztat, mert lerövidíti a veszélyes idősza­kot. (MTI) KRESZ - FEJTÖRŐ SZÖVEGÜNK hiányos. Kérjük, egészítse ki a rejtvény megfejtésével. Bekülden­dő: a vízsz. 40., függ. 18., 28., 31., 50., 74., 70. és 102. sz. sorok megfejtése. „A ... (függ. 74., vízsz. 40.) .. . jár­művet az . . . (függ. 102.) . .. úgy kell el­helyezni, hogy . .. (függ. 36.) . . . akadá­lyozza. Az ... (vízsz. 57.) .. . járművet szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a lá­tási viszonyok egyébként szükségessé teszik — ... (függ. 22.) ..hogy .. . (függ. 50.) ... berendezése . .. (függ. 18.) .. . világítani. Lakott területen ... (függ. 16.) ... az ... (vízsz. 40.) gépjár­műveket — a szóló motorkerékpár kivé­telével —, valamint az ... (vízsz. 40.) ... munkagépet — ha irányjelző berendezése erre al­kalmas, valamennyi irányjelző készülé­kének a működtetésével, vagy — ... (függ. 76., 31.) .. . fényjelzést . . . (függ. 58.) .. elakadást jelző lám­pával, vagy — egyenlő oldalú háromszög alakú, vö­rös színű — a szabványnak megfelelő prizmával is meg kell jelölni. ... (Függ. 87.) ... illetőleg ... (függ. 28.) .. . az ... (vízsz. 40.) . .. jármű mögött leg­alább 30 m távolságban úgy kell elhe­lyezni, hogy a járművet a többi jármű vezetője kellő időben észlelhesse.** VÍZSZINTES: 1. L. a vízsz. 119-et. 16. n. 17. Világra hozó. 19. Étellel ellátja. 20. .. .­mozog. 22. Növény. 23. Megisme­rem. 24. AAA. 27. Női­ becenév. 29. VA. 31. Első lesz. 33. L. vízsz. 27. 35. Régi gyalogos. 38. EP.­­39. Kb. (idegen). 41. Melegít. 42. Fél golf. 44. RL. 45. Térszé­lek. 46. Vonatkozó névmás. 47. Vés. 48. ÁO. 49. Római 101. 50. Víz oroszul. 52. ö£. 53. Idei. 54. NK. 55. Hányad. 58. La­tin üdvözlés. 60. Szülő. 61. Szarvasféle. 63. Manó. 64. Négylábú. 65. Kezdő ská­lahangok. 66.­­ . . Quick. 68. Sopron vize. * Tetejére. 70. ... Imre (1907—1944), magyar festő. 73. OD0. 75. Reped. 76. Római 6. 77. Átló betűi. 80. .. .­Százán, iráni helység. 81. Ők! 82. Dísze. 84. ... föld. 86. . .. Ferenc (író). 88. Ismert lab­darúgónk (Vasas). 80. . . .biga. 90. Be­szolgáltató. 91. Sut betűi. 92. Helység Barcelonától DNy-ra. 93. Zenekar, röv. 94. Lét. 95. Közepes bikák! 96. Jele­­n. 97. Agitációs, röv. 98. RA. 99. Kutya. 100. Tornác közepe! 101. Lám. 102. Hasz­nálatlan. 106. OH. 108. Páratlan köles! 109. Fa része. 112. Sértetlen. 113. El. 115. Van ilyen gép is. 118. ... megyünk? ■119. . . . átjáróban vagy annak közvet­len közelében az ... vízsz. 1. . .. vagy állati erővel vont járműnek vagy kerék­párnak megelőzését gépjárművel — tilos. FÜGGŐLEGES: 2. Női becenév. 1. Elődje. 4. .. .zúg. 5. Magam. 6. ízesítő. 7. KS. 8. Zamata. 9. Létező. 10 Rokon. 11. Tova. 12. EE. 13. Sportegyesület. 14. Mint a­ vizsz. 33. 15. Fogyasztotta. 21. Csőfajta! 25. Hadfiak. 26. Iratok. 30. Iparos. 32. Erek! 33. Női nyakprém. 34. .. . Baba. 35. Ital. 37. Árnyas. 43. Pl. a Rába. 49. Csen (de község is Fejérben). 51. Hónap, röv. 56. Kén betűi. 59. EF. 61. Fél­dísz. 62. Római 2006. 66. Bárium. 67. NA. 71. Tegnap is, ... 72. OCH. 78. Porond páros betűi. 79. Út menti mé­lyedés. 81. Élei. 82. Égtáj. 83. Gyümölcs. 85. Tenger németül. 103. Idegen férfinév. 104. Vas betűi. 105. Ferrum. 107. Ismert vietnami város. 109. Széttört váz. 110. Megyénk. 111. Vastag pálca. 112. Kis Éva. 114. AT. 116. Elek! 117. AN. 118. Félig hull! 5 Lelke cement, koronája aszfalt Földnyesők, kotrógépek, buldóze­rek és más munkagépek hosszú sora dolgozik az M 1-es autóút új nyomvonalának építésén. Az Asz­faltútépítő Vállalat dolgozói Tata-­ bánya-Új­városnál kezdtek a nagy munkához, és már Ács községnél tartanak. A Tatabányától Győrig vezető 56,7 kilométeres új út a tel­jes autópálya bal nyomvonala lesz. Felépítése egymilliárd 450 millió forintba kerül. Része lesz az E 5-ös európai útnak, s aszfaltszerkezetű burkolatán 120 kilométeres sebes­séggel közlekedhetnek majd a gép­járművek. A tervek szerint Tata­bánya és Komárom között 1975- ben, Komáromtól Győrig 1977-ben fejezik be az építkezést. Az autóút jól tömörített altalajt kíván. Ezért, a töltésbe szállított földet gumi- és vibróhengerek tö­mörítik. Erre a gondosan előkészí­tett, kőkemény és tükörsimára hen­gerelt földműre aszfaltbetont, bitu­menes kavicsot és más kötőanyago­kat, tartalmazó 15 centiméter vas­tagságú javítóréteg kerül. Majd újabb gépláncok következnek, hogy előkészítsék az autópálya „lelkét”, a 32 centiméter vastag úgynevezett cementstabilizációt. Az utolsó réte­get, az út „koronáját”, a 18 centi­méter vastagsági aszfaltburkolatot ugyancsak automatikus irány- és szintvezérlésű gépek dolgozzák be. Az autóút élettartama a megfe­lelő víztelenítéstől is nagyban függ. Egyes közepes város csatornaháló­zatának megfelelő vízelvezető rend­szert építenek ki. Aknák, burkolt folyókák, szivárgók, sok kilométer­nyi csatorna kiépítésével óvják a pályaszerkezetet a talajvíztől, és gondoskodnak a csapadék és az egyéb felszíni vizek gyors elvezeté­séről. Nem kis munkát jelent majd a füvesítés és fásítás sem. Tizen­négy hektárnyi területen telepíte­nek hóvédő erdősávok 120 000 cser­jét és 8000 fát ültetnek el az új út mellett. Mindez az úgynevezett utómunkákhoz tartozik, csakúgy, mint a jelzőtáblák, fényvisszave­rők műanyag szék­ekyek és a par­kolók berendezéseinek az elhelye­zése. A Tatabánya—Győr közötti­ új M 1-es út statisztikai portréjához tartozik, han­­nem kevesebb, mint négymillió köbméter földet mozgat­nak meg, egymilió négyzetméter­­nyi aszfaltburkolatot, s 33 hidat, il­letve aluljárót építenek. (Érd.)

Next