Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 257. szám
Erősebb és szebb lesz mm m mmár A jovo Ikarusa Új autóbusz-család gyártására készül az Ikarus. A budapesti gyár már bemutatta az első 12 méter hosszú alaptípust, a székesfehérvári üzemben pedig ezekben a napokban készült el az IK 365-ös jelű 11 méter hoszszú kísérleti típus. A következő években ezt gyártják majd nagy sorozatban. A 200-as típust felváltó háromszázasokba nagyobb teljesítményű Rába motort építenek be,6 fokozatú szinkron sebességváltójú lesz, hátsó futóművükben egyfokozatú áttételt alkalmaztak, s ezzel csökkentik az Ikarus-autóbuszok jellegzetes mozgó hangját.. A 300-as család formájában is különbözik elődjétől. Vezetőülésének homlokzatfala domborított, az egész jármű belső terét poliuretánhabbal borítják, s ezzel ütközés esetére is minimálisra csökkentik az utasok sérülésveszélyét. Formatervezett ülései karcsúbbak, kényelmesebbek mint a kétszázas típusúaké. Jövőre újabb két IK 365-ös készül. Ezeket legnagyobb vevőivel próbáltatja ki a gyár. A terv az, hogy a ma még korszerű 200-as autóbuszokról fokozatosan térnek át az új 300-as család gyártására, így tehát egy ideig még párhuzamosan készül a két típus. Idény résén A muflonok csigái Számítógépen az adatok A rázkódástól az agancsok nem esnek le a kocsi tetejéről. A külföldi vadászok jól rögzítik a csomagtartóra, sőt, már azon gondolkodnak, hová tegyék föl otthon, a szoba melyik falára. A győri trófeabíráló bizottság teamébe vidáman lépnek az osztrákok, a nyugatnémetek, hangoskodnak, ha kell, kíváncsian várják a végeredményt. Akadnak ismerősök, visszatérő vendégek, akik kitűnőre vizsgáztak valamikor fegyver- és lőismeretből, most a gyakorlatban bizonyították, biztos kezű vadászok A bizottság elnöke — Katona Győző — naplókat szed elő, választ ad a kérdésekre, elsőként arról beszél, Szbakból az idén 2175 trófeát bíráltak, 25 arany lett, 67 ezüst, 123 bronz. Tavaly öszszesen 46 került a tagok elé, igaz, szeptemberben kezdték a munkát, s az idény májusban van. Azt el kell mondani, a mostaniak között akadt egy 610 grammos kiskoponyás. Pannonhalma mellett lőtték az állatot, a Kisalföldi Nimród Vadásztársaság területén, a nemzetközi pontszáma 158,3 lett. Egyébként az ország minden részéből került Győrbe trófea. A legjobb agancsot viselő szarvas Őriszentpéteren jutott a puska elé, az agancsa 11 kiló 70 deka volt, 240,61 pontot ért. Az osztrák vadász 18 ezer 500 márkát fizetett érte, örömmel vitte, hm, lám, mit tesz a szerencse egy szállodatulajdonosnak. Most a selejtbikák szezonja kezdődik, a muflonokra la kosok szélesen ívelt szarvat, úgynevezett csigát hordanak — novemberben, decemberben dörögnek legjobban a puskák, eddig 37- et lőttek, tavaly 44-et. Kezdődnek továbbá a disznóhajtások, az apróvadakat szintén várják a leshelyen a vadászok. Az biztos — tapasztalatból mondja Katona Győzőt, a vendégek kívánságain mérni lehet sok mindent. Idén az öt-hatkilós agancsú bika volt a sláger, nem a tízkilós. Utóbbi komoly összeget jelent, volt vadász, aki nagyobbat lőtt ki,, a pénzéből nem futotta, fizette volna hétkilósként, hanem az mégse megy. Maradt a trófea. Volt olyan nap, őzből (májusban) 443-at, szarvasból (szeptemberben) ötvenet bíráltak el. S hogy valóban gyorsan (a külföldiek se szeretnek sokáig ácsorogni ilyen helyeken, bármennyire büszkék a zsákmányra), az egy személyi számítógépnek köszönhető. A bírálati adatokból g őznél és szarvasnál — egy gombnyomásra olvasható az eredmény a nemzetközi és a Nádler pontértékben. Januártól október 29-ig a bevétel 78 millió forint volt, a legtöbb vendég Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Apróvadra, kacsára, libára, fácánra Olaszországból jönnek. Az elszámolásokat szintén itt végzik. Az október végi adatok: szarvasból 804-et bíráltak el, 17 arany lett, 108 ezüst, 199 bronz, dámból 40-et, vadkanból 79-et. Kétszáztíz külföldi vadász trófea nélkül távozott. Nemsokára sokan viszik a muflont fejbőrben, hiába neszre figyelő állat, a sorsát nem kerülheti el. Említi a bizottság elnöke, sok a mínusz pontos trófea, ami azt jelenti, sok egyedet kellett volna még élni hagyni. Elfiatalodik az állomány? Erre vigyázni kell, éppen a jó hír érdekében. Ha a vendég azt hajtogatná, fázik a feje, elhinnék neki. Ez a tereim nem fűthető készülődnek a faházba, ott folytatják a munkát. Jövőre állandó épülete lesz a bizottságnak, a májusi őzbakvadászatra elkészül, de legkésőbb szeptemberre. Szó van róla, vadhúst is árusítanának. Az osztrák férfi rekedt hangon azt kiáltja: gut! Lehet, arra mondja, hogy a vadászat után nem kell még egy napot eltölteni Budapesten — mint korábban —, két helyre autózni, itt helyben van minden, immár második esztendeje. J. J. 1984. november 1., csütörtök Miből fedezzék a termelést? Eladnak, de nem kasszálnak Ez a vetőbúza , hallom minap, még tavaly került a földbe, amikor elhatározta a gazdaság, hogy vetőmagot termel. Tehát már a múlt év őszén beruházott arra a gazdaság, hogy árut állítson elő. Aztán learatták, rendbetették, eladták... újra ősz van, lassan már annak is vége, de pénzt még nem láttak a vetőmagért. Csak a zsák félmilliójában van a szövetkezetnek. És szaporodnak a példák, és egyre hangosabban zúgnak a mezőgazdasági üzemek — joggal —, a vállalatok, mint vásárlók, fizetőképtelensége miatt. S hovatovább a gazdálkodás manőverezésbe torkollik, hogyan, miből fedezzék a termelést, ha csak termelnek, eladnak, de nem kasszálnak. Egy másik gazdaságban panaszolják, hogy milyen súlyos pénzügyi zavarba keveredtek, négy hét alatt elment kilencmillió forintjuk. Ugyanis köztudott, hogy a háztáji gazdaság ma már valamennyi nagyüzemben önálló ágazat, s a terményeket, elsősorban a szerződésre nevelt sertést, szarvasmarhát is a szövetkezeten keresztül értékesítik. Mivel a gazdaság is követte ezt a gyakorlatot, ahogy elvitték a szerződésre nevelt állatokat, a háztájinak kifizette az árat a közös kasszából. Egyrészt azért, mert a tagsági érdeket vette figyelembe, s egy kicsit a népgazdaságét is, tudva, ha nincs pénz, nincs mit befektetni újra az árutermelésbe. Ott hibázott a szövetkezet, hogy nem számított az ipar fizetőképtelenségére, és kilincselnie kellett kölcsönökért, mint a tékozlónak, aki tovább nyújtózkodott, mint az a bizonyos takaró... S az is biztos, hogy nem fog többet fizetni az árut elvivő vállalat helyett, s nem csinál abból lelkiismereti kérdést, hogy legközelebb üresen maradnak a háztáji istállók, mert nincs miből benépesíteni vagy éppen a gazda kedve illant el az állattartástól. Pedig, úgymond szerződés szabályozza ezt is, meg amazt is, valamennyi üzleti kapcsolatot. Szerződéses kötelezettségben vállal felelősséget a gyár vagyonvédelemért, amikor a szövetkezetben felrakják a csirkéket a teherautón lévő ketrecekbe, mégis gyakori, hogy azok a fránya ajtók rosszul zárnak, s elpotyognak a baromfiak az országúton, mint betakarításkor a kukorica. Volt olyan elnök, amelyik személykocsival elindult a baromfiját szállító jármű után, azért a bizonyosságért.. S a pénzük után is mennének a gazdaságok, ha úgy szedhetnék össze, mint a lehullott csirkét. Mert ugye a tojásért is tizennégy naponként kellene pénzt látni, aztán attól kezdve, hogy azt a tojást kirakja a tyúk, egy hónap is eltelik, mire fizet érte a felvásárló. Pedig egy jó közepes méretű baromfi törzsállományt tartó szövetkezetnél a napi tojástermelés bevétele 150— 170 ezer forint, az tíznaponként másfél-kétmillió forint, s tessék csak beszorozni, hány millió mínusz egy hónapban? • Az emiatti bosszankodásra az már igazán csak ráadás, hogy a szerződéssel ellentétben a baromfiért átlagárat kap a téesz. Pedig a szerződés szerint az első osztályú csirke kilójáért harminchét forint 25 fillér, a másodosztályúért harminc forint, a harmadosztályúért pedig 28 forintot kellene kapnia a szövetkezeteknek s mégis átlagolva jön a pénz, ha jön. Legutóbb éppen a farádi szövetkezetben számolták ki, hogy ezzel a nagy átlagosítással a baromfihúsból kilónként nyolcvan fillért veszített a gazdaság, illetve ajándékozott oda akaratán kívül a vállalatnak. Sorolhatnánk még a példákat ama perlekedésekre, amiket a szövetkezetek tesznek a pénzükért, utóbb már azon se erőlködve, hogy megőrizzék a jó kapcsolat látszatát Mert ugye hogyan is sikerülne egyforma mosollyal sokszor kérni a tartozást ? Persze lehetne ez másként is, mondjuk úgy, hogy a szövetkezetnek se kelljen azonnal fizetnie a műtrágyáért, a növényvédőszerért, a gépekért, vetőmagért. Sőt, azt is el tudnám képzelni, hogy az árut megvásároló és feldolgozó vállalatok ha pénzt nem tudnak adni adnak bonokat és azokat küldi tovább a téesz, amikor ő vásárol. De hát ez sem kell, minek, viszsza lehetne térni akár a cserekereskedelemre. Vagyis akárminő módszer beválhatna, csak az nem megy, nagyon nem megy, hogy a téesznek mindenért fizetnie kell a vásárlóik pedig szemrebbenés nélkül kereskednek áruikkal fizetés nélkül. Mert igaz, nagyon megtanultak gazdálkodni ezek a szövetkezetek, csak úgy döntögetik a rekordokat, de az még nekik sem sikerült, semmiféle technológiával, hogy a duszta pénzt fiaztassák az ólakban. G. Szabó KERMI-vizsgálatok a vevők érdekében A vásárlók jogosan várják el, hogy a pénzükért mindenkor kifogástalan minőségű árut kapjanak. Ha ez mégsem így történik, a reklamációt a vásárlás helyén, vagy a kijelölt szervizekben kell megnyugtatóan orvosolni. Gyakran előfordul azonban, hogy a kereskedő és a vevő között vita támad, ilyenkor a forgalmazó vállalat köteles a vevő által hibásnak talált termékről a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményét kérni. A KERMI a vásárlók panaszai miatt évente — s várhatóan ez év végéig is — 35—40 ezer termék minőségét vizsgálja meg. Ezek nagyobb része — 75—80 százaléka — ruházati áru, a többi különféle iparcikk, főként háztartási gépek és berendezések, híradástechnikai gyártmányok, járművek, bútorok. A tapasztalatok szerint a reklamációk túlnyomó többsége megalapozott, az idén is a jogos panaszok tették ki a bejelentések csaknem 80 százalékát. Az adatok tanúsága szerint a megalapozott reklamációk aránya évről évre növekszik. A ruházati áruknál gyakori probléma, hogy nem tartják a színüket, s mosáskor méretük nagy mértékben megváltozik. A cipőknél változatlanul az ad a legtöbb panaszra okot, hogy a talp, vagy a sarok leválik, illetve a lábbeli deformálódik. A műszaki cikkek hibáit többnyire már eredetileg rossz alkatrészek beépítése okozza, s gyakori a panasz a szervizekben végzett javítások nem megfelelő minőségére is. A kárpitozott bútoroknál a vevők legyakrabban a bútorszövet megnyúlására, a habanyag összeesésére, a faszerkezet gyenge szilárdságára hivatkozva kérnek kártérítést. Az építőanyagok közül főként a palák repedezettségét, a színes palák mész-kivirágzását, a tetőcserepek mész zárványait, kifogásolják a vásárlók. KUMPÖCD Virágot az üvegházból Ősszel sincs holtszezon A városi ember megszokta, ha bemegy valamelyik virágüzletbe, mindig vehet szegfűt, az évszaktól függetlenül. Ez egyben azt jelenti, hogy a városgazdálkodási Vállalat abdai kertészetében — innen kapja a vállalat tíz győri üzlete a vágott virágot — se ősszel, se télen nem lehet holtszezon. A kertészetben ez idő tájt a télen is virágzó növények gondozása, és a jövő évi kultúrák talajának előkészítése a legfontosabb teendő. Szeptemberben már az idei telepítésű szegfűtáblák fölé gördítették a kerekeken mozdítható üvegházakat a kertészet dolgozói. Jelenleg egy hektárnyi területen terem az üvegházakban és a fóliasátrak alatt szegfű és a díszítésre szolgáló aszparágus. A régi telepítéseket viszont a késő őszi hetekben szedik fel a kertészet dolgozói. A kiürített táblákon megkezdődhet aztán a talajelőkészítés, a szántás, a műtrágyázás. . A télen is nyíló virágoknak természetesen meleg kell. A sátrakban és üvegházakban a hőmérséklet átlagosan 15—18 Celsius fok. A kertészet melletti termálvizes kút táplálja azt a hőcserélős fűtőberendezést, amely október eleje óta megfelelő hőmérsékletre fűti a virágházakat. A szabadföldön maradnak azok a kétnyári virágpalánták, melyekből ezekben a hetekben a parkgondozók válogatnak. Több mint százezer árvácskát, nefelejcset és százszorszépet ültetnek ki a győri parkokba az őszi munkák során. A kertészetben maradó palántákból a tavaszi virágpótlásokra is jut majd. Az abdai kertészetben persze készülnek a jövő tavaszra is. Most rendelik meg azokat a rózsa és gerberatöveket, amelyeknek helyét már a téli hónapokban el kell készíteni, összesen ezerkétszáz négyzetméteren fogják majd termeszteni a két virágot. Az új telepítést elsősorban a virágüzletek választékának bővítése indokolja. A szegfű — jóllehet immár tucatnyi színben nyílik — kicsit megszokott virággá vált. Ezért határoztak úgy a kertészet vezetői, hogy a jövőben színesítik a virágkínálatot. Áprilisban és májusban megkezdődik a telepítés. A virágüzletekben kapható cserepes virágok is e kertészetből kerülnek ki. Az elmúlt években tizenöt-húszféle ilyen növényt is neveltek az üvegházakban. Jövőre az ésszerűség és a gazdaságosság ezt kívánja — mindössze négy-ötféle cserépben nyíló virággal foglalkozik csak a kertészet, így kevesebb fajtát kell figyelemmel kísérni, s a meglévő egyedek minősége jobb lehet az eddigieknél. Hogy mennyire, azt a vállalat kezelésében lévő virágüzletek jövő évi kínálatából lemérhetjük majd. M. A. A fóliasátrak alatt légtelenítik a fűtőberendezéseket.