Kisalföld, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

A népi Korea — képekben A mezőgazdaság az elmúlt, második­­ éves terv alatt majdnem 20 százalékkal növelte a gabonatermelést. Az or­szág fő gabonatermő területe a phenjani síkság és az­, attól délre eső terület. Az utóbbi években jelentős erőfeszítése­­seket tesznek, hogy — miként Hollandiában — a tengerpart lecsapolásával növeljék a termőterületet. Képünkön, saját készítésű géppel művelik a rizst az egyik gazdaságban. Az elmúlt években hazánkból is több turistacsoport ke­reste fel a KNDK-t és csodálta meg a távol-keleti baráti ország gyönyörű tájait, hegyeit, erdőit, tengerpartját. A KNDK egyre inkább felkészül a növekvő idegenforgalomra. Ezt bizonyítja a hegyek között épült, képünkön látható kor­szerű turistaszálló.­­A phenjani Vidám Parkban. 2 — msm'em „Csillagok háborúja” kontra „csillagok békéje” HEURÉKA EURÉKA? A monda szerint Arkimédész csupaszon rohant végig a vá­roson örömében, amikor a fürdőkádban ülve rájött a folya­dékok felhajtóerejének később róla elnevezett törvényére. Heuréka! Megvan! — kiabálta, miközben a derék szüraku­­szaiak döbbenten néztek a hibbantnak vélt tudósra. Fran­cois Mitterrand francia elnök kétségkívül jól öltözött volt, amikor áprilisban bejelentette az Euréka program beindítá­sát. Ám ami a döbbenetét illeti, abban nem volt hiány: Ro­nald Reagan követi­e ezt a mondást is Arkhimédésznek tu­­lajdonítják — alaposan megzavarta az európai űrkutatási­ terv. Látszólagos felületesség Az Euréka programot az­óta is gyakran emlegetik a nagy hírügynökségek — job­bára anélkül, hogy megkísé­relnék körvonalazni a nagy­szabású elképzelést. Nem vé­letlen ez a látszólagos felü­letesség. Az Euréka terv részletei egyelőre nem isme­retesek olyan mértékben, mint az amerikai „stratégiai védelmi kezdeményezés” (SDI), a csillagok háborúja néven ismert reagani prog­ram összetevői. Látszólag úgy tűnhet, a franciák előbb „be­dobták a közvéleménybe” öt­letüket, s csak később kezd­ték kidolgozni azt. Bárhogyan legyen is, lo­gikus lépésnek látszik egy nyugat-európai űrkutatási program beindítása, hiszen az SDI, esetleges megvaló­sulása esetén még jobban ki­szolgáltatná az Egyesült Ál­lamoknak a NATO többi tag­ját. Ráadásul az esetleges és elkerülhetetlen­­ szovjet­­ válaszintézkedéseket is beszá­­­­mítva, tovább nőne a szaka­dék a nagyhatalmak és a kö­zéphatalmi státusra igényt tartó Franciaország között. Harmadszor pedig egész Nyugat-Európa óriási hát­rányba kerülne az amerikai és a japán elektronikai, űr­kutatási iparral szemben, ami rontaná helyzetét a gazdasá­gi versenyfutásban. Ebben a helyzetben Nyugat-Európá­­nak csak két lehetősége ma­radt. Vagy teljes energiájá­val részt vesz az SDI-ben, és megpróbál minél nagyobb részesedésre szert tenni ben­ne, vagy saját kutatási prog­ramba kezd. Nem lehet két­séges, hogy Franciaország ez utóbbit tartja egyedül elfo­gadhatónak, s a Közös Piac tagjai közül többen támogat­ják is ezt az elképzelést. A legfontosabb országok, az NSZK és Nagy-Britannia vi­szont szemlátomást két vasat akarnak a tűzben tartani, s mindkét tervben részt kí­vánnak venni. „Civil” program Az Euréka lényege az ed­dig kiszivárogtatott hírek szerint az lenne, hogy Nyu­gat-Európa összehangolná kutatásait a nagyteljesítmé­nyű, ötödik generációs szá­mítógépek, a mikroelektroni­ka, a teljesen integrált gyár­­tó rendszerek, a robotika, a mesterséges értelem, a lézer, az új anyagok, az optikai elektronika és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok kö­zött felhasználható technoló­giák fejlesztése területén. Ezek az irányok nagyrészt egybeesnek az SDI célkitű­zéseivel, ám amíg az SDI katonai terv másodlagos pol­gári vonatkozásokkal, az Euréka nagyrészt „civil” program — letagadhatatlan katonai felhangokkal. Ha nem is teljesen meggyőző a „csillagok békéje” elnevezés — utalva az amerikai válto­zat „csillagok háborúja” gúnynevére —, bizonyos, hogy az Euréka egészen más jellegű program lenne, mint a világ közvéleménye által folyamatosan bírált SDI. A nagy nyugat-európai cé­gei­ máris fölfigyeltek a le­hetőségekre, s legtöbbjük mindkét programban szeret­ne részt venni. Ezzel meg kívánják akadályozni, hogy az Egyesült Államok olcsón hozzájusson az SDI-hoz al­kalmazható technológiákhoz, melyeket továbbfejlesztve már nem juttatna vissza szö­vetségeseinek. Másrészt an­nak is gátat szeretnének szabni, hogy a nyugat-euró­pai tudósok egész nemzedé­két csábítsák át az óceán túlsó partjára a csillagászati összegekért folytatott űrku­tatás ígéretével. még egy tervben szeretne részt venni a holland Phi­lips, a brit General Electric, és a francia Thomson társa­ságában: új mikroprocesz­szor-nemzedék, gallium-ar­­zenid integrált áramkörök, mikrohullámú alkatrészek, nagyérzékenységű memóriák lapos képernyők, és rengeteg különböző típusú érzékelő­­műszer szerepel az előzetes „étlapon”. Ezek a kutatások beleillenek a nagyteljesítmé­­nyű adatfeldolgozás, a digi­tális telekommunikáció, a szárazföldi és légi megfigye­lés űrbéli és földi megvaló­sítására irányuló Euréka-el­­képzelésekbe. Az Euréka egyelőre persze ■nem versenyezhet az SDT- val anyagi fedezet dolgában hiszen mindössze egymilliárd dollárnak megfelelő alappal rendelkezik, szemben az amerikai versenytárs huszon­­hatmilliárdos költségvetésé­vel, 1990-ig bezárólag. Ám a terv beindítói szerint az Eu­réka részeredményei hama­rosan komoly hasznot hajta­nak majd a mindennapi élet­ben, s ez segíteni fogja a további programok finanszí­rozását is. S ha a kedves olvasó számára kissé sok volt a műszaki kifejezések listája, ne magára vessen. Az Euréka-program, akár­csak az SDI, egyelőre még nem a jelen. De nagyon ha­mar azzá válhat, ennek min­den katonai, politikai, gaz­dasági és társadalmi követ­kezményével. Arkhimédész azt mondta, hogy egy szilárd pontról ki tudná mozdítani sarkaiból a Földet. Mi már tudjuk, hogy a világmindenségben nincs ilyen szilárd pont. Az SDI és az Euréka sem lesz képes egycsapásra mindent a visz­­szájára fordítani, s a szilárd pont helyett egyre ingová­nyosabb talajra tévednek a görög matematikus kései utódai. Dietilén-gliko! Fagyálló már a fagylaltban is Az egyre dagadó borhami­sítási botrány túllépte a szesz- és üdítőipar határait: az NSZK egészségügyi ható­ságai már fagylaltban is — mégpedig olasz, torinói ere­detű alapanyagban — is ta­láltak fagyálló vegyszert. A hírt az ARD nyugatné­met tévéállomás közölte. Wuppertalban és környékén a hír szerint a dietilén-gli­kolt tartalmazó fagylaltalap­anyag egy részét már kiszál­lították különböző vendéglá­tói egységekbe. Nagy-Britanniában az ille­tékes minisztérium az oszt­rák, nyugatnémet borfajtá­kon kívül most más európai országokból —­ például Olaszországból — származó boroknál is vizsgálatot kez­dett. Az első üzletkötések Bár Mitterrandnak eddig még nem sikerült véglege­sen és visszavonhatatlanul megteremtenie az Euréka­­terv anyagi alapjait, az első üzletkötések máris megtör­téntek. Az úttörők az állami tulajdonban lévő francia ka­tonai cég, a Matra, és a nor­vég Norsk Data voltak: kis­méretű, nagy sebességű új számítógépcsalád kifejleszté­sében állapodtak meg. A nyugatnémet Siemens, a francia Bull­­és a brit ICL nagyméretű számítógépek közös gyártásáról gondoskod­nak. A Siemens ráadásul Árvizek, erdőtüzek ítéletidő Európában Elérte a tízet az ausztriai árvizek halálos áldozatainak száma csütörtök hajnalra, miközben Felső- és Alsó- Ausztriában a Duna és mel­lékfolyói tovább áradnak. Bécsben az éjszakai órák­ra a Duna vízszintje elérte a 740 centimétert. Az oszt­rák fővárost nem fenyegeti komolyabb veszély, ami az elmúlt évek nagyszabású ár­­vízvédelmi munkálatainak köszönhető. Szinte az egész fővárosi Duna-szakaszt mes­terséges szigettel osztották meg, most az e célra kiala­kított holtág veszi fel az alá­zúduló vízmennyiség egy ré­szét. A víz elterelésével hu­szonöt centiméterrel csök­kenthető a főág vízszintje , ami elegendő ahhoz, hogy az áradó Duna, amely korábban a 19. és a 29. kerület alacso­­­nyabban fekvő részeit el­árasztotta, most ne öntsön ki egyik parton sem. Az ausztriai árvíz fogsá­gába esett egy időre maga Fred Sinowatz kancellár is, aki a nyugatnémet határ mellett, tölti szabadságát. Szállodáját körülvette a megáradt Inn folyó, hosszú időbe telt, amíg fából kijára­tot ácsoltak a hotelvendégek számára. Olaszország és Ausztria között helyreállt a köz- és vasúti összeköttetés, miután eltávolították az utakat bo­rító sarat és törmeléket. To­vábbra sem járható azonban a Brenner-hágó egyik útvo­nala. Szardínia szigetén eközben az erős szél tovább szítja a bozót- és erdőtüzeket. A szi­get déli részén fekvő Caglia­ri­ban a turisták a tengerbe menekültek a strandot is el­borító lángok elől. A jugo­szláv tengerparton már negyven tűzgócot sikerült ki­oltani, de újabb tizenöt he­­l­­yen gyulladt meg a kiszá­radt bozót. Az Alpokban, a Mont Blanc környékén, ahol­­ két hegymászó vesztette életét, a mentőalakulatok négy to­vábbi eltűnt személy után kutatnak. A Földközi-­tengertől Dá­niáig egész Európát sújtó ítéletidő következtében ed­dig — az AP hírügynökség összesítése szerint — tizen­­­­hatan vesztették életüket. Ma délre ígéri a Posta az összeköttetést Telefonhátel-szakadás a Duna alatt Szerdán éjszaka megszakadt a telefonösszeköttetés Budapest és több dunántúli — elsősorban Vas, Győr- Sopron, Komárom, Veszprém megyei — település kö­zött. Ennek oka, amint a Magyar Postánál elmondták, hogy Budapesten, a Szabadság-híd közelében, eddig ismeretlen körülmények között, elszakadt a Duna alatt húzódó egyik távkábel. A megszakadt összeköttetés helyreállítására a posta brigádjai hozzáláttak a Sza­­badság-hídon egy ideiglenes kábel lefektetéséhez. Egy­úttal más, kisebb kapacitású kábeleken automata kap­csolás helyett átmenetileg kézi kezelésű telefonkapcso­lásra tértek át Budapest és a dunántúli helységek kö­zött, és mikrohullámú összeköttetést is létesítettek a telefonösszeköttetés fenntartására. Ennek ellenére egész csütörtökön a szokásosnál nehezebb volt telefonálni Nyugat-Európa néhány országába, így Ausztriába, az NSZK-ba, Dániába és Spanyolországba is, mivel a vo­nalak a Dunántúlon át vezetnek. Az ideiglenes kábel lefektetésével előreláthatóan pénteken a déli órákban végeznek, ezzel helyreáll a telefonösszeköttetés. Lapunk, a Kisalföld szerkesztősége és a Magyar Táv­irati Iroda közötti közvetlen telex és képtávíró össze­köttetés is szünetelt, ezért ideiglenesen postai vonalon, a szokásosnál gyengébb minőségben kaptuk a távirati iroda anyagait. 1985. augusztus 9., péntek

Next