Kisalföld, 1986. augusztus (42. évfolyam, 181-205. szám)
1986-08-01 / 181. szám
Ahogy ez már szokás július végén, ismét zenészei vették birtokukba a győi Németh László János Klséiskolát Sorrendben nyolcadik alkalommal rendezi meg nemzetközi nyári zenei kurzusait a vendégszerető intézményben a KISZ Központi Művészegyüttese. Hagyomány az is, hogy a kurzusok vezetői nemzetközi hírű művészek, pedagógusok, akik az európai zenélés legkülönbözőbb hagyományait képesek bemutatni a száztagú tábor hallgatóinak. A drezdai hagyományokkal foglalkozó hangszeres kurzusokat Roland Straumer, a drezdai Staatskapelle első koncén mestere és Joachim Bischof, a Staatskapelle zórócsellistája vezeti. A zeeszerzői kurzuson a diákok munkáját Jeney Zoltán zeneszerző irányítja. Az itt készült kompozíciókat a tábor hangszeresei a záróhangverenyen mutatják be. A Bartók kurzus vezetője Simor Albert, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, Bartók művészetének egyik lgkiemelkedőbb ismerője. Akamarazenészek foglalkozásait Dobszay László irányítja, aki szintén a főiskola tanára. Fenyő Gusztávnak, a Glasgow-i Zeneművészeti Főiskola tanárának, és Nagy Péternek, a Bloomingtoni Egyetem tanárának a vezetésével dolgoznak Győrött a zongorás kamarazenei kurzus tagjai. A zenekari játék és karmesteri gyakorlat elnevezésű foglalkozások vezetésére a szervezők Bernard Geeset, a londoni Trinity College tanárát kérték fel. A parádés névsor Serei Zsolt zeneszerző és karmester nevével zárul, ő a kortárs hangszeres zenék előadásának gyakorlatát oktatja a táborban. Az augusztus közepén közös nagy koncerttel záruló révfalui tábor magyar főiskolás résztvevői már hét első felében Győrbe érkeztek és munkához láttak. A külföldi hallgatók, négy szocialista ország ötven fiatalja, tegnap kapcsolódhatott bele a tábor életébe. A KISZ KB anyagi támogatásával létrejött rangos zenei esemény az elkövetkező napokban remélhetően nem marad visszhangtalan Győrött. Annyi év után először talán megtörténhetne az is, hogy a táborban élő tanárok, művészek és főiskolások koncerteket adjanak az iskola kapuin kívül is. (Bal oldali képünkön Kaczander Andrea, jobbra Búza Vilmos.) G. J. Nemzetközi zenei tábor Sztárok a gyermekeit ért Sztárok a gyermekekért címmel jótékonysági rockkoncertet rendez Budapesten a Mafilm és az Artag Promotion. Szeptember közepén a főváros sportcsarnokában tíz ország sztárjai lépnek színpadra, hogy a bevételből tovább javuljon a battonyai SOS-gyermekfalu helyzete. A koncert három napos lesz. Szeptember 12-én a tévéfelvétel miatti nyilvános főpróbával kezdődik a sorozat. Másnap. 13-án a gálaműsor szereplői között találjuk majd Bormie Tylert, Mariettát, Jose Luis Peralest. Színpadra lép a C. C. Catch, Peter Cornelius, Harold Faltermeier, Harald Martin, Áros Ramazotti, valamint a siófoki Interpopfesztiválon győztes Giorgia és a svájci Christine Jaccard. Aki a harmadik napra, szeptember 14-re vált jegyet a Budapest Sportcsarnokba, az láthatja a Bad Boys Blue, Blind Date, Wiener Walzer. Áros Ramazotti Giorgia, Christine Jaccard Lemma Constantin műsorát. A magyar előadók és együttesek közül a popkoncertre Varga Miklós, valamint az Első Emelet, a Z’Zi Labor és a Napoleon Btd. kapott meghívást A fesztiválon elhangzott dalok megjelennek nagylemezen is. További érdekesség, hogy a koncerthez tombolnelárul, fődíja egy Volkswallen Polo 1300-as személygépkocsi. A tavalyi hasonló koncert tiszta bevétele csaknem három és fél millió forint volt. Holnap, azaz szombaton 18 óra 20 perckor ismét jelentkezik a Magyar Televízió 20 a csúcson slágerlistája. Az emlékezetes Queen-koncert után újra a hazai előadók és számok kerülnek reflektorfénybe A lista első ránézésre különösebb meglepetést nem tartalmaz, ha csak azt nem, hogy a hazai könnyűzenei élet doyenje, Aradszy László is felkerült a listára. Zárójelben tüntetjük fel a dalok egy hónappal ezelőtti helyezési számát. 20. Újra itt vagyok — Aradszky László (—) 19. Casanova, Casanova — Délhúsa Gjon (—) 18. A kör — EDDA (12) Slágerlista 17. Őrült lány — Varga Miklós Band (13) 16. Az álmaim mégis rólad szólnak — Csepregi Éva — Végvári Ádám (—) 15. Te vagy a játékom — Komár László (16) 14. Millió rózsaszál — Csongrádi Kata (—) 13. Ne fordulj el — Deák Bill Gyula (14) 12. Fekszem az ágyon — V’Moto Rock (8) 11. Elizabeth — KFT (9) 10. Mexikó — Dolly Roll (10) 9. Fekete pillangó — Omega (—) 8. Ne bánts! — Görbe Nóra — Szikora Róbert (8) 7. Ballag a katona — RGO (2) 6. 6—3 — Hobo Blues Band (17) 5. Mielőtt elmegyek — Bikini (4) 4. Így játsztok ti — R-GO (7) 3. Szerelem első vérig — Demjén Ferenc (1) 2. Boldog születésnapot — Halász Judit (—) 1. A táncosnő — I. Emelet együttes (—) K. T. 4 KÜMPOID Víszveszély! A vízirendőr leveszi egy pillanatra tányérsapkáját, s megtörli izzadó homlokát. — Kikkel van a legtöbb gondunk? A virtuskodókkal. — Miközben sorolja, hogy — „ma is az a bikinis nő a gumimatracon ..meg. .,hogy, azok a kamaszok a bójasortól jó kilométerre a tó közepe felé tartva”, megakadok a szón: virtuskodás Az elmúlt esztendőben 316 ember fulladt vízbe. Majd ugyanennyit kimentettek ugyan, de a negyvennégy vérbeveszett gyermek mindörökre hiányzik már a családnak, két osztállyal kevesebben ültek az iskolapadba, hiszen tizennégy éven aluliak voltak. Ebben az évben sem jobb eddig a helyzet. Szabadságon vagyunk, s ilyenkor a legkiállhatatlanabb az, ha halljuk: tilos! Elengedtük magunkat, végre, egyszer egy évben. Felingerel bennünket, ha valaki azt mondja: figyelj magadra és másokra. Inkább elhisszük, hogy a fiatalember „véletlenül,” kapott szívgörcsöt, s a gyerekek csónakja „véletlenül” sodródott a mélyvíz felé. Tabu kimondani, hogy a vízbefúlt részeg volt, s az úszni nem tudó gyerekkel senki sem törődött: halálát nem a „véletlen”, hanem az ultiparti okozta. A tiltásokat, a fürdőzés szabályait nem ellenünk, hanem értünk találták ki. A vízirendőr nem is azért teljesít szolgálatot, hogy bosszantson, hanem, hogy vigyázzon ránk. A bányató szélén a tábla: Tilos a fürdés! — nem azért van, hogy a „cuccot” ráakasszuk, miközben vetkőzünk. A gátlásokat a természet nem azért építette az idegrendszerünkbe, hogy ne legyünk szabadok, hanem, hogy élni tudjunk. A természetvédelemre óriási pénzeket költünk a Balatonnál, a Dunán és a fürdőhelyeken. Az ember elég felnőtt ahhoz, hogy önmaga védelmét ellássa elemi fokon, még akkor is, ha szabadságon van! A csarodai műemlék templommal ismerkednek az úttörők FELVÉTELI VIZSGA. Felvételi az egyetemen. Mindenhol egyforma. Majdnem. Remények és feszültség. Idegen arcok, és minél többen ülnek veled egy teremben, annál kevesebb az esélyed. Nekem is. Kilencszeres a túljelentkezés. Mondják is, hogy igyekeznünk kell. Nekem is pont angol szakra kellett jelentkeznem! Figyeljük egymást. Ferde szemmel? Lehet. Az ott szimpatikus, jó lenne, ha fölvennék. Persze velem együtt! Az meg ott milyen magabiztos! Jé! Annak a barna hajú lánynak úgy leng ide-oda a lófarka, mint az ingaóra. Beleszédülök, ha még sokáig nézem, pedig koncentrálnom kellene... Beszélgetnek. Mellettem. Hát igen, vannak, akik ismerik egymást. Talán barátok. Barátok? Itt valamennyien vetélytársak vagyunk! Koncentrálni. Nehéz. Reggel anya könnyes szemmel vasalta az ingemet, ugyanazt, amit az érettségin viseltem. Hátha megint szerencsét hoz. Hátha. Apa nem szólt semmit. Elkísért A kapuig Nekem meg hamuban sült pogácsa helyett angol és orosz szótárak lapultak a tarisznyámban (vagyis a legnagyobb utazótáskámban). Hogy mik nem jutnak most eszembe, most, mikor koncentrálnom kellene. Gyorsan, hol a nyelvtankönyvem, jaj, mi is a különbség a gerund és a participle között... Az írásbeli után három-négy napig látni se akartam a postást. Pattanásig feszült idegekkel lestem, ahogy anya behozza a leveleket. Nem! Ma sem kaptam táviratot ... és megint beléptem a nagy, szürke épületbe. Beléptem. A folyosóra. Két szék, három várakozó. Látszott rajtuk a feszültség. Én is féltem. Leültem. A radiátorra. Nem tűnt föl. Körülnéztem. Egyetlen ismerős arcot sem láttam. Vagy mégis! Egy lány bámul. Ki lehet?! Ő következik, becsukódik mögötte az ajtó. Én kinn maradok. Üres a fejem. Talán mégsem. Remélem Nézzük csak, hogy is van a tíz -mja végű orosz főnév! Vremja, bremja ... Ezt biztosan kérdezni fogják! Imja, znamja... Nicsak, egy új érkező! Hiszen ez ő! Himbálózik. A lófarka. Idegesít. Tengeribeteg leszek tőle!. . Pramja, szemja . . Uh! A pattanás! Már majdnem megfeledkeztem róla! Az államon van. Ott jól látható. Idegesít. Amilyen peches vagyok, ez is pont ma jött ki. ... Plemja, sztrem ... Hoppá! Én jövök. Benn vagyok. Hogyan kerültem be? Nem tudom. Harmadszori hallás után végre megértettem, hogy hozzám szóltak. Üljek le. Könnyű nekik, ők már az asztal túlsó felén vannak. Most mindjárt azt fogja mondani az az őszes hajú, tekintélyes külsejű férfi, hogy húzzak tételt! Nem. Bemelegít. Engem. Hogy ne akadjon el a szavam, amikor tényleg húznom kéne. Két percnyi beszélgetés után egészen megnyugszom, kedélyesen válaszolgatok, kezdem elfelejteni, miért ül velem szemben az az öt ember, és mit keresek én ebben a hatalmas teremben , amikor egyikük a papírhalmazra mutat. Hiába a csevely, most újra ideges leszek. (Itt esem öszsze, ha irodalmi kérdést hozok, amikor stilisztikát szeretnék!) Egyelőre válogatok ... Defoe! Bal kézzel kellett volna húznom. Mindegy. Most már. Megszólalok. Nem hallom a hangom. Nézem őket. Az egyiknek fülbevalója Van. És hauerolt haja. Ő az angolos. Kérdez. Nem értem. Nézem a fülbevalóját. Kérdez. Válaszolok. Aztán megint. És megint. Aztán azon veszem észre magam, hogy kifelé jövök. Érzem, hogy mosolygok. Mit is illik ilyenkor köszönni?! Viszontlátásra! Ezt mondtam. Azt hiszem. Kinn vagyok! Levegőt is vettem már. (Eszembe jut, hogy nem kérdezték amja végűeket. Biztos elfelejtették!?) Tekintetem egy himbálódzó lófarkon akad meg. A lófarok gazdája mosolyog, és fél füllel azért hallom: „Te! Remélem, majd találkozunk!” Valahogy lebotorkálok a lépcsőn Megismerem apát is. Kérdez valamit. Nem hallom. Még nem. Magamhoz térek. Lassan. Kész! Ennyi volt! Jöhet a várakozás! Felvettek. Nem ide. A főiskolára Átirányítottak. A lófarkast is. Most rövid haja van, és ő a legjobb barátnőm. Így él bennem a négy évvel ezelőtt történtek emléke. Most újabb vizsga vár az élet hétköznapjain. Szeretnék ott is megfelelni... Somogyi Annamária ÚTTÖRŐK Kilencedik alkalommal fedezték meg Szabolcs-Szatmár megyében a hagyományőrző úttörők hatnapos találkozóját. A találkozót az Iránytű Szerkesztőségének pályázata előzte meg, ugyanis csak a legjobb negyven alkatás szerzőjét hívták meg Szabolcsba. A hagyományőrző úttörők megismerkedtek a megye irodalmi és történelmi emlékeivel, népművészetével, műemlékeivel. 1986. augusztus 1. péntek