Kisalföld, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
2 Országgyűlési összefoglaló (Folytatás az 1. oldalról.) A köztársaságielnök-választás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld bizalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében most a parlament válasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztársaságielnök-választással összefüggésben semmiféle személyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkotmánymódosítással kapcsolatban a köztársasági elnökválasztás módját érintő módosító indítványaikat. Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a címer, illetve ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kisebbfajta heraldikai „csetepaté” alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő felszólalása után Szabad György (MDF) történészként fogalmazta meg véleményét. Elöljáróban hangoztatta: a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen biztosítani kell, s indokolt, hogy önálló törvény szülessen erről. Címernek csak az tekinthető - mondotta -, ami a címerpajzson helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak „melléklete” a címernek. Történelmi tényekre utalva kijelentette, hogy a címer és a korona ezeréves összekapcsolódása pusztán egy szép álom, hiszen a szent korona és az államcímer először Mária Terézia idején jelent meg együttesen. Zétényi Zsolt (MDF) arra emlékeztetett: Kossuth annak idején a Habsburg-ház jelképeinek eltüntetését rendelte el a címerből, nem pedig a koronáét. A szerteágazó, sokrétű vitában Gerbovits Jenő (FKgP) szavaiból az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfogadásának kétharmados többséghez kötését. Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító javaslatát az illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni ennek az intézménynek alkotmányossá tétele mellett. Példaként említette meg, hogy volt, aki azzal érvelt a módosító javaslat elfogadása mellett, hogy nem lát különbséget a kétféle bizalmatlansági indítvány között. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy korábban is felhívta a figyelmet: a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával egy fizikai aktus három jogkövetkezményt vonna maga után. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek adott bizalom megvonásával egyidejűleg a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új kormányfőnek úgy, hogy a programját a képviselők nem is ismerik. Mindez a parlament súlyos gyengülését idézné elő, s felborítaná a parlament és a kormány közötti egyensúlyt. Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére pártpolitikai propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket varázsolt az ülésterembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal demokraták módosító javaslatait „ostorozta”. Szájer József( Fidesz) a földtörvény kétharmados elfogadását szorgalmazó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a kisgazdapártnak kíván gondot okozni. Ugyancsak bírálta Orbán Viktornak a konstruktív bizalmatlansági intézmény bevezetése elleni javaslatát, mondván, ez az intézmény éppenséggel arra irányul, hogy ne lehessen könnyen megbuktatni valakit. „Érvként" a konstruktív bizalmatlansági indítvány szükségessége mellett azt hozta fel, hogy „rombolni könnyű, építeni nehéz”. Hangsúlyozta: az MDF helyesen javasolta ennek az intézménynek a beépítését az alkotmányba. Végezetül egyetlen mondattal ismét a földtörvény minősített többséggel való elfogadása ellen emelt szót, mondván, hogy „a kisgazdákat le lehet szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem”. Kőrösfői László (MSZP) hozzászólása - amelyben támogatta azt az indítványt, hogy a munkavédelem foglalja magában a rendszeres testedzés lehetőségének biztosítását is - után Orbán Viktor reflektált Torgyán József felszólalására. A fiatal demokraták frakcióvezetője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön meg a vitában, mint a kisgazdák frakcióvezetője. Rámutatott: az alkotmánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai érvek ütközzenek meg, ne pedig viccelt. Torgyán József felszólalása ugyan lendületes volt - mondotta -, de egyetlen alkotmányjogi érvet sem tartalmazott, sem a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett, illetve ellene. Áder János (Fidesz) megjegyezte, hogy a vita arról győzte meg, miszerint érdemes lett volna külön címer - és zászlóügyi albizottságot felállítani a kérdések tisztázására. Úgy vélte, problémát okozott, hogy a képviselők nem tematikusan haladtak végig a módosításokon. Üdvözölte: az általa beterjesztett módosító indítványok közül bizottsági támogatást kapott, hogy a köztársasági elnök hivatali ideje és a parlament mandátumának ideje ne essen egybe. Ugyanígy az, hogy paritásos alapon állítsák fel az alkotmánybírákat jelölő bizottságot. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem fogadták el javaslatát a Nemzeti Bank elnökének parlament által történő megválasztására. Áder János felszólalására az elnöki pulpitusról röviden reflektált Szabad György. Véleménye szerint a vita szerteágazó volta összefügg azzal, hogy nem törvényjavaslatot, hanem törvénymódosítások sorozatát tárgyalja a parlament. A hétfői ülésnap munkáját délután hat óra után néhány perccel rekesztette be Szabad György, megjegyezve, hogy az alkotmánymódosítás részletes vitáját folytatja majd az Országgyűlés. Emlékbizottsági közlemény A mosonmagyaróvári 1956-os emlékbizottság közleménye. A „Mosonmagyaróvár 1956. október 26.” emlékmű állításának megvalósítására 1989-ben közzétett felhívás nyomán indult közadakozásból a mai napig - 58 befizetés révén - 132.787 forint gyűlt össze. Az adományok kezelésére alakult kuratórium ezúton is köszönetet mond azoknak, akik átérezve a felhívás jelentőségét, hozzájárultak az áldozatok tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításához. Egyben várja mindazok adományait, akik ugyan még nem adakoztak, de egyetértenek a szándékkal, és annak támogatásával is tisztelegni kívánnak az áldozatok emléke előtt. Kérjük, adományaikat az OTP körzeti fiókjánál (Mosonmagyaróvár, Városház út 3. 9200) vagy bármely OTP-fiókban az MNB 339-980 80/1264 számú számlára, illetve postán történő befizetés útján juttassák el a kuratóriumhoz. A kuratórium rövidesen nyilvánosságra fogja hozni mind az egykori áldozatok, mind az adományozók névsorát. Király Zoltán: Döntsön a népakarat A parlament hétfői ülésén Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslatot terjesztett a plénum elé a köztársaságielnök-választás mikéntjéről. Ennek lényege: a parlament most válasszon köztársasági elnököt, ám csak két esztendőre, s időközben sor kerülhetne a véleménykérő népszavazásra, amelynek során a módosított alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának egyúttal az állampolgárok. A politikus hangsúlyozta, hogy javaslatát Király Zoltánnal közösen terjeszti elő. Az ülés szünetében az MTI munkatársa megkérdezte Király Zoltántól, az immár a függetlenek padsorában ülő képviselőtől, nem érez-e valamiféle ellentmondást népszavazást kérő aláírásgyűjtő akciója, illetve a kompromisszumos javaslat között. Király Zoltán szerint az indítvány nem mond ellent a népszavazásnak, sőt erősíti azt. Amennyiben a parlament elfogadja a kompromisszumos javaslatot, az állampolgár garanciát kap arra, hogy végül is a többségi akarat fog érvényesülni. Kompromisszumos javaslatunk nem teszi semmissé a népszavazást - mondotta Király Zoltán -, csak azt szolgálja, hogy a köztársasági elnöki jogintézmény mihamarabb stabillá váljon. Az indoklásunkban jeleztük: a javaslat elfogadásával a parlament kifejezésre juttathatja, hogy nem ellensége a közvetlen demokráciának. A népszavazást egyébként sem lehetne decembernél hamarabb kiírni, s az aláírásgyűjtésnél sem volt szó azonnali népszavazásról. , - Számomra elvi szempontból fontos - folytatta -, hogy a népakarat megnyilvánulhasson, s ne pártvezetők döntsenek, a napi politikai aktualitásoktól függően, az elnöki intézményről. Úgy érzem, sok minden nem szent a parlament előtt, például a népakarat. S éppen olyanok papolnak erről, akik személy szerint nem mérették meg magukat egyéni választókerületben. Hatályba lépett a közkegyelem Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény. A jogszabály felhatalmazása szerint a végrehajtás részleteit az igazságügyminiszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a fegyházakat, börtönöket és fogházakat. A kora délutáni órákig több száz elítélt kapta vissza szabadságát. Amint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán az MTI munkatársát tájékoztatták: az amnesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 büntetésvégrehajtási intézet lakói közül. A bünetetés-végrehajtási intézetek - a törvényjavaslat június 12-ei elfogadása után - alaposan felkészültek az amnesztia végrehajtására. Hétfőn a legtöbben, 247- en, az Állampusztai Börtönből és Fogházból szabadultak. A Kalocsai Fegyház és Szigorított Börtönben 102 női elítélt kapta vissza szabadságát. A Sopronkőhidai Fegyházban több mint 1100 elítélt van jelenleg, döntő többségük visszaeső bűnöző, ezért továbbra is fegyházban marad. Nagyobb részükre csak az egynyolcados, a többire pedig az egynegyedes vagy az egyharmados kedvezmény érvényes. 1990. június 19., kedd A vesztfáliai Münster városában újabb nyugatnémet-szovjet külügyminiszteri találkozóra került sor tegnap a breszti tárgyalások folytatásaként. Hans-Dietrich Genscher a tanácsházán köszöntötte hivatali kollégáját, Eduard Sevardnadzét és aranykorsóból kínálta itallal. Osztrák lottó A 24. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos szelvény egy darab, nyereménye 10.937.016 schilling, 5 plusz 1 találatos szelvény 10 darab, nyereményük egyenként 364.567 schilling. Az 5 találatosokra 16.621 schillinget, a 4. találatos szelvényekre 410 schillinget, a 3 találatosokra pedig 29 schillinget fizetnek. A teljes Jokerszám nyereménye 4.685.509 schilling. _ ___________________________) A Szocialista Párt köszöni a megyében június 17-éig hozzá eljuttatott közel 7 ezer aláírást, mellyel a köztársasági elnöknek a nép általi választását támogatták. A párt helyi szervezetei és irodái tovább gyűjtik és várják az egyetértést kifejező aláírásokat. SZOCIALISTA PÁRT MSZMP Megyei Koordinációs Iroda *15657/10* NÁLUNK MÁR A 486 A NYERŐSZÁM! 486-os AT számítógép 450.000,- Ft (486/25 CPU, Landmark 114,1 MHz, 1 MB RAM + 64 KB Cache, 1,2 MB floppy, 80 MB winchester, monochrom monitor) Továbbá: PC számítógép 49.000,- Ft-ért XT számítógépek 78.000,- Ft-tól 286 AT számítógépek 97.000,- Ft-tól 386 AT számítógépek 198.000,- Ft-tól Számítástechnikai perifériák, nyomtatók, hálózati elemek és bútorok széles választékban. SZÁMÍTÓGÉPEINK MELLÉ A LEGKORSZERŰBB IRODATECHNIKÁT KÍNÁLJUK ÖNNEK! Panaconic KX-F120 telefax (telefonnal és üzenetrögzítővel kombinált) 110.000,- Ft Panasonic telefonkészülékek és üzenetrögzítők 5.000, - Ft-tól 18.000,- Ft-ig. Vezeték nélküli telefon 1 km hatósugárral 14.000, -Ft SHARP és MITA fénymásolók, RICOH nagyteljesítményű gyorsmásoló (120 lap/perc). Áraink ÁFA nélkül értendők. Kérje részletes árjegyzékünket. Magyar-Osztrák Műszaki Tervező-Kivitelező, Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. Győr, Buda u. 15. 9023. Tel.: és fax: 06-96/22-531. *15036/10* SZESSE KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Főszerkesztő-helyettesek: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomtatás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.