Kisalföld, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-19 / 142. szám

2 Országgyűlési összefoglaló (Folytatás az 1. oldalról.) A köztársaságielnök-vá­­lasztás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszter­­elnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás mód­járól kialakult, s egyre to­vább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyen­gülhet a külföld bizalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgal­mazó aláírásgyűjtési akció­jával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átme­net bizonytalanságának csökkentése érdekében most a parlament válasszon köz­­társasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazás­ra, amelyen egyúttal az új alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhat­nának a választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásá­ban, hogy sem Király Zol­tánt, sem őt a köztársasági­­elnök-választással összefüg­gésben semmiféle személyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos ja­vaslathoz csatlakozott a füg­getlen képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkot­mánymódosítással kapcso­latban a köztársasági elnök­választás módját érintő módosító indítványaikat. Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a címer, illetve ezek együttes jelkép­ként való alkalmazása. Ki­­sebbfajta heraldikai „csete­paté” alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő felszó­lalása után Szabad György (MDF) történészként fogal­mazta meg véleményét. Elöl­járóban hangoztatta: a szent korona tiszteletét és védel­mét mindenképpen biztosí­tani kell, s indokolt, hogy önálló törvény szülessen er­ről. Címernek csak az tekint­hető - mondotta -, ami a címerpajzson helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak „melléklete” a címernek. Történelmi tényekre utalva kijelentette, hogy a címer és a korona ezeréves összekap­csolódása pusztán egy szép álom, hiszen a szent korona és az államcímer először Mária Terézia idején jelent meg együttesen. Zétényi Zsolt (MDF) arra emlékezte­tett: Kossuth annak idején a Habsburg-ház jelképeinek eltüntetését rendelte el a címerből, nem pedig a koro­náét. A szerteágazó, sokrétű vi­tában Gerbovits Jenő (FKgP) szavaiból az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfoga­dásának kétharmados több­séghez kötését. Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító javaslatát az illeté­kes bizottság elvetette, iga­zi ellenérvet nem tudott fel­hozni ennek az intézmény­nek alkotmányossá tétele mellett. Példaként említette meg, hogy volt, aki azzal érvelt a módosító javaslat elfogadása mellett, hogy nem lát különbséget a két­féle bizalmatlansági indít­vány között. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy korábban is felhívta a figyel­met: a konstruktív bizalmat­lansági indítvány elfogadá­sával egy fizikai aktus há­rom jogkövetkezményt von­na maga után. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek adott bizalom megvonásával egyidejűleg a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új kormányfőnek úgy, hogy a programját a képvi­selők nem is ismerik. Mind­ez a parlament súlyos gyen­gülését idézné elő, s felborítaná a parlament és a kormány közötti egyensúlyt. Torgyán József, a kisgaz­dák frakcióvezére pártpoliti­kai propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket varázsolt az ülésterembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal demokraták módosító javas­latait „ostorozta”. Szájer József( Fidesz) a földtörvény kétharmados elfogadását szorgalmazó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősor­ban a kisgazdapártnak kí­ván gondot okozni. Ugyan­csak bírálta Orbán Viktor­nak a konstruktív bizalmat­lansági intézmény bevezeté­se elleni javaslatát, mond­ván, ez az intézmény éppen­séggel arra irányul, hogy ne lehessen könnyen megbuk­tatni valakit. „Érvként" a konstruktív bizalmatlansági indítvány szükségessége mellett azt hozta fel, hogy „rombolni könnyű, építeni nehéz”. Hangsúlyozta: az MDF helyesen javasolta ennek az intézménynek a beépítését az alkotmányba. Végezetül egyetlen mondat­tal ismét a földtörvény mi­nősített többséggel való elfo­gadása ellen emelt szót, mondván, hogy „a kisgazdá­kat le lehet szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem”. Kőrösfői László (MSZP) hozzászólása - amelyben támogatta azt az indítványt, hogy a munkavédelem fog­lalja magában a rendszeres testedzés lehetőségének biz­tosítását is - után Orbán Viktor reflektált Torgyán József felszólalására. A fiatal demokraták frakcióvezetője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön meg a vitában, mint a kisgazdák frakcióvezetője. Rámutatott: az alkotmánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai érvek ütközzenek meg, ne pedig viccelt. Torgyán József fel­szólalása ugyan lendületes volt - mondotta -, de egyet­len alkotmányjogi érvet sem tartalmazott, sem a konst­ruktív bizalmatlansági indít­vány mellett, illetve ellene. Áder János (Fidesz) meg­jegyezte, hogy a vita arról győzte meg, miszerint érde­mes lett volna külön címer - és zászlóügyi albizottságot felállítani a kérdések tisztá­zására. Úgy vélte, problémát okozott, hogy a képviselők nem tematikusan haladtak végig a módosításokon. Üdvözölte: az általa beter­jesztett módosító indítvá­nyok közül bizottsági támo­gatást kapott, hogy a köztár­sasági elnök hivatali ideje és a parlament mandá­tumának ideje ne essen egy­be. Ugyanígy az, hogy pari­tásos alapon állítsák fel az alkotmánybírákat jelölő bi­zottságot. Kifogásolta ugyan­akkor, hogy nem fogadták el javaslatát a Nemzeti Bank elnökének parlament által történő megválasztására. Áder János felszólalására az elnöki pulpitusról röviden reflektált Szabad György. Véleménye szerint a vita szerteágazó volta összefügg azzal, hogy nem törvényja­vaslatot, hanem törvénymó­dosítások sorozatát tárgyal­ja a parlament. A hétfői ülésnap munkáját délután hat óra után néhány perccel rekesztette be Sza­bad György, megjegyezve, hogy az alkotmánymódosí­tás részletes vitáját folytatja majd az Országgyűlés. Emlékbizottsági közlemény A mosonmagyaróvári 1956-os emlékbizottság közleménye. A „Mosonmagyaróvár 1956. október 26.” emlék­mű állításának megvalósítására 1989-ben közzétett felhívás nyomán indult közadakozásból a mai napig - 58 befizetés révén - 132.787 forint gyűlt össze. Az adományok kezelésére alakult kuratórium ezúton is köszönetet mond azoknak, akik átérez­ve a felhívás jelentőségét, hozzájárultak az áldo­zatok tiszteletére állítandó emlékmű megvalósítá­sához. Egyben várja mindazok adományait, akik­­ ugyan még nem adakoztak, de­­ egyetértenek a szándékkal, és annak támogatásával is tisztelegni kívánnak az áldozatok emléke előtt. Kérjük, adományaikat az OTP körzeti fiókjánál (Mosonmagyaróvár, Városház út 3. 9200) vagy bár­mely OTP-fiókban az MNB 339-980 80/1264 számú számlára, illetve postán történő befizetés útján juttassák el a kuratóriumhoz. A kuratórium rövidesen nyilvánosságra fogja hozni mind az egykori áldozatok, mind az adomá­nyozók névsorát. Király Zoltán: Döntsön a népakarat A parlament hétfői ülésén Németh Miklós független képviselő kompromisszu­mos javaslatot terjesztett a plénum elé a köztársaságiel­nök-választás mikéntjéről. Ennek lényege: a parlament most válasszon köztársasá­gi elnököt, ám csak két esz­tendőre, s időközben sor kerülhetne a véleménykérő népszavazásra, amelynek során a módosított alkot­mány néhány lényeges kér­déséről is állást foglalhatná­nak egyúttal az állampolgá­rok. A politikus hangsúlyoz­ta, hogy javaslatát Király Zoltánnal közösen terjeszti elő. Az ülés szünetében az MTI munkatársa megkérdezte Király Zoltántól, az immár a függetlenek padsorában ülő képviselőtől, nem érez-e va­lamiféle ellentmondást nép­szavazást kérő aláírásgyűjtő akciója, illetve a kompro­misszumos javaslat között. Király Zoltán szerint az indítvány nem mond ellent a népszavazásnak, sőt erősíti azt. Amennyiben a parla­ment elfogadja a kompro­misszumos javaslatot, az állampolgár garanciát kap arra, hogy végül is a többsé­gi akarat fog érvényesülni. Kompromisszumos javasla­tunk nem teszi semmissé a népszavazást - mondotta Király Zoltán -, csak azt szolgálja, hogy a köztársa­sági elnöki jogintézmény mihamarabb stabillá váljon. Az indoklásunkban jeleztük: a javaslat elfogadásával a parlament kifejezésre juttat­hatja, hogy nem ellensége a közvetlen demokráciának. A népszavazást egyébként sem lehetne decembernél hama­rabb kiírni, s az aláírásgyűj­tésnél sem volt szó azonnali népszavazásról. , - Számomra elvi szem­pontból fontos - folytatta -, hogy a népakarat megnyil­vánulhasson, s ne pártveze­tők döntsenek, a napi politi­kai aktualitásoktól függően, az elnöki intézményről. Úgy érzem, sok minden nem szent a parlament előtt, pél­dául a népakarat. S éppen olyanok papolnak erről, akik személy szerint nem méret­ték meg magukat egyéni választókerületben. Hatályba lépett a közkegyelem Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. tör­vény. A jogszabály felhatal­mazása szerint a végrehajtás részleteit az igazságügy­miniszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a leg­főbb ügyésszel egyetértés­ben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben részesült el­ítéltek első csoportjai elhagy­ták a fegyházakat, börtönö­ket és fogházakat. A kora délutáni órákig több száz elítélt kapta vissza szabad­ságát. Amint a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancs­nokságán az MTI munkatár­sát tájékoztatták: az am­nesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 büntetés­végrehajtási intézet lakói közül. A bünetetés-végrehaj­­tási intézetek - a törvényja­vaslat június 12-ei elfogadá­sa után - alaposan felké­szültek az amnesztia végre­hajtására. Hétfőn a legtöbben, 247- en, az Állampusztai Börtön­ből és Fogházból szabadul­tak. A Kalocsai Fegyház és Szigorított Börtönben 102 női elítélt kapta vissza sza­badságát. A Sopronkőhidai Fegyházban több mint 1100 elítélt van jelenleg, döntő többségük visszaeső bűnö­ző, ezért továbbra is fegyház­ban marad. Nagyobb részükre csak az egynyolca­­dos, a többire pedig az egy­­negyedes vagy az egyharma­dos kedvezmény érvényes. 1990. június 19., kedd A vesztfáliai Münster városában újabb nyugat­német-szovjet külügyminiszteri találkozóra került sor tegnap a breszti tárgyalások folytatásaként. Hans-Dietrich Genscher a tanácsházán köszön­tötte hivatali kollégáját, Eduard Sevardnadzét és aranykorsóból kínálta itallal. Osztrák lottó A 24. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos szelvény egy darab, nye­reménye 10.937.016 schilling, 5 plusz 1 találatos szel­vény 10­ darab, nyereményük egyenként 364.567 schil­ling. Az 5 találatosokra 16.621 schillinget, a 4. találatos szelvényekre 410 schillinget, a 3 találatosokra pedig 29 schillinget fizetnek. A teljes Jokerszám nyereménye 4.685.509 schilling. _ ___________________________) A Szocialista Párt köszöni a megyében június 17-éig hozzá eljuttatott közel 7 ezer aláírást, mellyel a köztársasági elnöknek a nép általi választását támogatták. A párt helyi szervezetei és irodái tovább gyűjtik és várják az egyetértést kifejező aláírásokat. SZOCIALISTA PÁRT MSZMP Megyei Koordinációs Iroda *15657/10* NÁLUNK MÁR A 486 A NYERŐ­SZÁM! 486-os AT számítógép 450.000,- Ft (486/25 CPU, Landmark 114,1 MHz, 1 MB RAM + 64 KB Cache, 1,2 MB floppy, 80 MB winchester, monochrom monitor) Továbbá: PC számítógép 49.000,- Ft-ért XT számítógépek 78.000,- Ft-tól 286 AT számítógépek 97.000,- Ft-tól 386 AT számítógépek 198.000,- Ft-tól Számítástechnikai perifériák, nyomtatók, hálózati elemek és bútorok széles választékban. SZÁMÍTÓGÉPEINK MELLÉ A LEGKORSZERŰBB IRODATECHNIKÁT KÍNÁLJUK ÖNNEK! Panaconic KX-F120 telefax (telefonnal és üzenetrögzítővel kombinált) 110.000,- Ft Panasonic telefonkészülékek és üzenetrögzítők 5.000, - Ft-tól 18.000,- Ft-ig. Vezeték nélküli telefon 1 km hatósugárral 14.000, -Ft SHARP és MITA fénymásolók, RICOH nagyteljesítményű gyorsmásoló (120 lap/perc). Áraink ÁFA nélkül értendők. Kérje részletes árjegyzékünket. Magyar-Osztrák Műszaki Tervező-Kivitelező, Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. Győr, Buda u. 15. 9023. Tel.: és fax: 06-96/22-531. *15036/10* SZESSE KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Főszerkesztő-helyettesek: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 9022 Győr, Szent István út 51. Levél­cím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Gordiusz Lap- és Könyvkiadó Vállalat elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomtatás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next