Kisalföld, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-02 / 231. szám
1990. október 2., kedd POLITIKAI NAPILAP XLV. évfolyam 231. szám Ára: 4,30 Ft Tudnivalók a 2. fordulóra A legtöbb 10 ezer feletti lakosú településen meg kell ismételni az önkormányzati választásokat, mert vasárnap a részvétel nem érte el a törvényben előírt 40 százalékot. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban részt vettek, s képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy hányan járulnak az urnákhoz. Néhány, 10 ezernél kevesebb lakosú településen is második fordulót kell tartani, mert egyik polgármesterjelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok 25 százalékát, illetve több helységben a részvételi arány nem érte el a szükséges 40 százalékot. A második fordulót október 14-én tartják, az időpontról az Országos Választási Bizottság döntött. Harmincöt tanácselnök polgármester A független jelöltek elsöprő győzelme A Győr-Moson-Sopron megyében százhatvankét településen választottak közvetlenül polgármestert. Ebből százötvennyolc helyen eredményes volt a szavazás. A hivatalosan független jelöltként indulók elsöprő győzelmet arattak, százharminckét polgármester függetlenként jutott községe élére. Hat-hat helyen az FKgP és a KDNP színeiben arattak sikert, míg a szabad demokraták három helyen győztek. A választási koalíciók közül a Fidesz-SZDSZ két, a kormánypártok különböző variációkban négy helyen állították maguk mögé a községek lakosságát. Egy helyen kereszténydemokrata és Fidesz koalíció aratott győzelmet. Egy-egy szocialista párti és Magyar Demokrata Fórum jelölt lett polgármester. Két nem párt is sikert aratott, a Dunaszegi Községfejlesztő Egyesület, valamint a bősárkányi Demokrata Baráti Kör. Harmincöt volt tanácselnök folytathatja polgármesterként, tizenkilenc viszont nem nyerte el faluja bizalmát. A megválasztott polgármesterek névsora (a nevek után a független jelöltség külön nem szerepel): Abda: Somogyi György (KDNP), Börcs: Rácz Róbert, Bőnyrétalap: Bogdán László, Dunaszeg: Babos Attila (Községfejlesztő Egyesület), Dunaszentpál: Várföldi Lajos, Gönyű: Mentler László, Győrasszonyfa: Valiczkó Mihály, Győrladamér: Kettinger János, Győrság: Mohácsy Lajos, Győrújbarát: Fülöp Imre, Győrújfalu: dr. Sáry István (KDNP), Győrszemere: Nagy Ferenc, Győrzámoly: Máder János, Ikrény: Gergő András (SZDSZ), Kajárpéc: Kokas József, Felpéc: Varga Károly, Kisbajcs: Vajda Péter, Vének: Forrás József, Nagybajcs: Csibor László, Vámosszabadi: Takács Ferenc, Koroncó: Horváth Lóránt, Mezőőrs: Kiss István, Nagyszentjános: dr. Halmágyi Győző, Nyúl: Várady László, Öttevény: Dömény László, Kunsziget: Tilai Lajos, Pannonhalma: Horváth Ferenc, Écs: Mondovics László, Ravazd: Samu László, Pázmándfalu: Maracskó Imréné, Nyalka: Müller Zoltán, Pér: Fekete Ottó, Táp: Buda István, Tápszentmiklós: Molnár Árpád, Tét: Pénzes Ambrus , Gyomoré: Horváth Sándor, Ténye: dr. Kincses Miklós, Sokorópátka: Mecséri Lajos, Töltéstava: dr. Duschanek Péter István, Ásványráró: Böősy Imre (Fidesz-SZDSZ), Bezenye: Schmatovich Mátyás, Darnózseli: Tamás Lőrincné (MSZP), Dunakiliti: Szokoli Sándor, Feketeerdő: Galambos Jenőné, Dunasziget: Varga Gizella, Halászi: Frank Lajos, Hegyeshalom: Vincze Zoltán, Hédervár: Göndöcs László, Lipót: Sulyok Attila, Kimle: Kárpáti Zsolt (SZDSZ), Levél: Papp Zoltán, Máriakálnok: Neuberger Géza, Mosonszolnok: Szitás József (KDNP-Fidesz), Újrónafő: Kovács Péterné, Püski: Zsoldos Ferenc, Dunaremete: Nagy Attila, Kisbodak: Ekker Károly, Rajka. (Folytatás 2. oldalon.) A falvak üzenetei Gyarapodás vagy szegényedés? Ez itt a kérdés - mondogatják gyakran falun. Bolond ember az, aki nem az első eséllyel számol. A következő kérdés a gyarapodás mikéntje. Látszólag van miért rácsodálkozni a vidéki Magyarországra. A helyhatósági választások első fordulója után a tízezernél kisebb lélekszámú települések polgárai zömmel megválasztották a polgármestereket, a képviselőjelölteket. Valószínű azért, mert az imént emlegetett kérdéseket és válaszokat forgatták fejükben. A városokat nem számítjuk, a lakók 53,4 százaléka járult urnákhoz a megyében. Egyes kommentárok keserűen vagy iróniával a politika iránti csömört emlegették a hétvégi esemény ürügyén. Szó ami szó, a politika nem leányálom, a falunál maradva, stílszerűen szólván, tele van vele a padlás. A falvaknak mégsem ez volt az üzenete az ország egészének a hét végén. Sebtiben sokkal inkább azt olvasom ki az eredményekből, hogy a kistelepülések lakóinak többsége, aktív magja igenis valami esélyt látott a választásokon, talán azért, mert hosszú idő után valódi létüket demonstrálhatták. A megyében a tipikusan paraszt-polgári hagyományokat, mezőgazdasági kultúrát őrző Rábaköz, Szigetköz, Sopronvidék mintha azt üzenné: az életrevalóságra még mindig megvan a hajlam. Nem a pártokba tagozódott politikai akarat volt a döntő szempont az urnák előtt, hanem a személyiségekbe fektetett bizalmi tőke. Sokan riogatták a szavazás előtt az országot a hallgatag többséggel, falusi félelmekkel, ám a választás, ha nem is elementárisan, de rácáfolt erre, és világossá tette: fölösleges ördögöt kiáltani ott, ahol nincs jelen. A falvakban a gyakorlati megfontolások a legfontosabbak. Nem sakkban kell tartani a polgárokat ideológiákkal, hanem engedni kell őket belátásuk szerint élni, dolgozni. A falvakra rácsodálkozás ilyeténképpen csak látszólagos lehet. A kistelepülések ugyanis csak esélyt kaptak a jövőhöz. Senki sem tudja most, hogy ezt a lakók hogyan fordíthatják a maguk javára a jövőben. Bolond ember az, mondják falun, aki nem a gyarapodásra gondol. A nyilvánosság is nagy felhajtóerő. Ezt is tapasztalták. Nem szeretnék, ha a nyilvánosság fénye egyszeri tüneményként eltűnne róluk. V. L. Küzdelem a vasfüggöny mögött Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetével. Számkivetésben halt meg, távol szülőföldjétől, az Egyesült Államokban. Emlékirata, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában jelenik meg a közeljövőben, súlyos történésekről tudósít. Mától tíz alkalommal ebből közlünk részleteket. ( Az első rész az 5. oldalon olvasható). Antall József Hamburgba utazott Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt elutazott Hamburgba, ahol részt vesz a nyugatnémet és a keletnémet CDU egyesülési kongresszusán. A miniszterelnök kedden Strasbourgba látogat, és felszólal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán, amelyen megvitatják Magyarország tagfelvételi kérelmét. Antall József búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Meiszter Dávid külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. Magyar-román tárgyalás nem hozott haladást Az amerikai és a szovjet álláspont közeledése után nem látszik akadálya annak, hogy hamarosan megszülessen a megállapodás az európai haderők csökkentéséről - hangoztatta Jeszenszky Géza külügyminiszter vasárnap, a VSZ-országok minisztereinek New Yorki találkozója után. A miniszter az MTI tudósítójának és más magyar újságíróknak nyilatkozva beszámolt arról is, hogy nem hoztak haladást megbeszélései Adrian Nastase román külügyminiszterrel. - Egyetértettünk abban, hogy kívánatos volna oldani a két kormány közötti feszültségeket, de a megoldás módját meglehetősen eltérően látjuk: míg román részről a kis lépések politikáját javasolják, mi úgy látjuk, hogy olyan „nagy ugrás” volna szükséges, mint annak idején a német-francia vagy a német-szovjet viszonyban, ahol az óriási történelmi tehertétel ellenére meg tudtak egyezni. Kifejtettem: nem tudjuk megérteni, amikor Romániában komoly erők kétségbe vonják, hogy Magyarország tiszteletben kívánja tartani nemzetközi kötelezettségeit, az érvényes szerződéseket, a határokat. Romániának nincs tőlünk félnivalója. Elmondottam kollégámnak: hasznos lenne hozzásegíteni a román közvéleményt, hogy lássa ezeket az alapvető tényeket. Nem annak kellene nagy nyilvánosságot adni, ami a románok szemében megerősíti az alaptalan félelmeket, hiszen a román sajtó olyanokról ír, hogy fenyegetjük Romániát, hogy „megismétlődik a történelem”. Ehelyett nagyon hasznos lenne a román közvélemény egy részében tapasztalható politikai hisztériát inkább oldani. Nastase szólt arról, hogy Romániának külföldön nincs jó megítélése, hogy rossz hírét a külföldi magyar emigráció terjeszti, s nem tudják, milyen szerepe van ebben a magyar kormánynak. Kifejtettem nézetemet, hogy egy ország külföldi megítélése a történelem tapasztalatai szerint nem szakítható el a valóságtól, s hogy természetesen a magyar emigráció nem kelti rossz hírét egy országnak sem - mondotta Jeszenszky. - Visszatértem a korábbi szakértői tárgyalásainkon átadott emlékiratunkra: a régi kérdésekre, amelyekben haladásra volna szükség, mint például kolozsvári főkonzulátusunk újramegnyitása, a magyar nemzetiség anyanyelvi oktatása, stb. Sajnos, úgy tűnik, hogy a román kormány - bár nem zárkózik el kategorikusan - úgy véli: országa közvéleményének helyzete most nem teszi lehetővé e problémák megoldását. Egyébként azt tervezzük, hogy tárgyalásainkat folytatjuk, nem hosszú időn belül magyar illetékes viszonozza majd a román külügyminiszter-helyettes budapesti látogatását - közölte Jeszenszky Géza. Kiviteli tilalom Október 2-től csak a devizahatóság előzetes engedélyével szabad utasforgalomban takarmányt kivinni hazánkból. Ez a korlátozás a konvertibilis valuta átváltásából származó forintból vásárolt takarmányok kivitelére is vonatkozik. Új illetéktörvény Kedvező változások Várhatóan január 1-jén lép hatályba az új illetéktörvény. A jogszabály tervezetét a kormány szeptember végén megtárgyalta és elfogadta -jelentették be a Pénzügyminisztériumban hétfőn tartott sajtótájékoztatón. Az új illetéktörvény alapvetően a piaci viszonyokhoz igazodva szabályozza az illeték mértékét, szakít azzal a korábbi alapelvvel, miszerint csak a munkából származó jövedelem tisztességes, és ezért magas progresszív adóval kell sújtani az öröklött, illetőleg ajándékozott vagyontárgyak átruházását. Jövőre e körben az illeték terhe átlagosan 30-40 százalékkal csökken. Előnyös a lakosság szempontjából az is, hogy a vagyonszerzési ügyekben a lakás öröklése esetén az egyébként járó illeték felét kell a jövőben fizetni, míg a lakásállomány gyarapítását segítő telekszerzés illetékmentes. Nem változik a lakásvásárlás illetéke, továbbra is csupán 2 százalék. A visszterhes vagyonátruházások illetéke ugyancsak csökken, az eddigi 8 százalékról 6 százalékra mérséklődik a különböző adásvételek esetében. Alacsonyabb lesz a jövőben a személygépkocsik úgynevezett átírási illetéke, nem a hengerűrtartalom szerint kell azt fizetni, hanem egységes, alacsony összegű díjtétel lesz. Kedvező változás az is, hogy nem kell illetéket fizetni értékpapír, takarékbetét öröklése, ajándékozása esetén. A megváltozott értékviszonyokhoz igazodva emelkednek viszont az államigazgatási eljárási illetékek, ami az eddigi átlagosan 100 forintos díj 200 forintra való emelését jelenti. Nő, költségarányos lesz a bírósági eljárások illetéke is. A sajtótájékoztatón a helyi adózási rendszerről szóló jogszabály tervezetét is ismertették. Elmondták: ez - amennyiben az Országgyűlés elfogadja - ugyancsak januárban lép hatályba. A helyi adók váltják fel az immár elavult tanácsi adókat, illetőleg adójellegű kötelezettségeket. A helyi adókról szóló törvény csupán az adóztatás lehetőségét határozza meg, és a települési önkormányzatra bízza annak eldöntését: a törvényadta keretek között milyen mértékben él adóztatási jogával. /----------------------------------------------------------------------- Szerb autonómia Horvátországban A Horvátországban élő szerb kisebbség kikiáltotta autonómiáját. A Tanjug jugoszláv hírügynökség hétfői jelentése szerint a Szerb Nemzeti Tanács Knin városában erről szóló nyilatkozatot adott ki. A dokumentum szerint a Horvátországban élő szerbek - 600 ezer fő, a jugoszláv tagköztársaság lakosságának mintegy 12 százaléka - azonnali hatállyal függetlennek nyilvánítják magukat Horvátországtól, és mint Jugoszlávia kilencedik politikai egysége szövetségi szinten képviseltetni kívánják magukat. _______________________________________________/