Kisalföld, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
1992. március 2., hétfő HARMADIK OLDAL KISALFÖLD 3 A Lions Club nem sznob gyülekezet A jóakaratúak maffiája Az országos kormányzó nyilatkozata Pénteken késő este az Aranypart Hotelben tartotta összejövetelét az alakuló győri Lions Club. A hivatalos bejegyzéshez hosszú előkészület szükségeltetik, az alapító okirat jóváhagyásának szigorú feltételei vannak. Ha ezek mind teljesülnek, a ceremóniát a tervek szerint április végén a „Kis-Hiltonban” tartják az olasz szponzor, a portogruaroi klub támogatásával. A pénteki összejövetelen jelent volt a Lions Club magyarországi kormányzója, Pócs Attila, aki tartalmas útravalót adott a győri „oroszlánoknak". Elöljáróban elmondta, hogy a szervezet még 1988- ban meghonosodott Magyarországon, igaz, külön belügyminisztériumi engedéllyel. Jelenleg 19 klub működik hazánkban, és hamarosan három újat avatnak, köztük a győrit is. A Lions Clubokat tréfásan a „jóakaratú emberek maffiájának” nevezik, hiszen tagjai megbíznak egymásban. Az üzletemberek, mérnökök, jogászok félévnyi ismerkedést spórolnak meg. A lionizmus a kapcsolatokra, egymás segítésére épül. Az alapvető cél persze a rászorulók segítése, hiszen a mozgalom már a kezdet kezdetén karitatív eszmékre épült. De ugyanilyen fontos az ifjúság támogatása is. A Lions-táborokban nincs drog, nincs alkohol, nincs dohányzás. A Lions Clubok a jószolgálatra szánt pénz összegyűjtéséhez különféle akciókat szerveznek. A kormányzó ehhez mondott ötleteket, majd rövid interjút adott a Kisalföldnek. - Kívülállók úgy tartják, hogy a Lions Club a gazdag sznobok gyülekezete. Igaz ez? - Azokra a klubokra, amelyek nem a sportra szerveződtek, általában mindig rásütik ezt a bélyeget - mondja a kormányzó. - Ennek semmi alapja nincs. A Lions-mozgalom például Magyarországon a középértelmiségre épül. Sok közöttük a tanár, a mérnök, a jogász, de vannak nyugdíjasok, pályakezdők, és persze nem tagadom, hogy milliomos vállalkozók is. De a pénz a jószolgálati tevékenységben nem az elsődleges szempont. - Mit csinál a Lions-mozgalomban ma egy kormányzó? - Összefogja a klubok működését, próbál tanácsokat adni. A mozgalomban nincs feudális hierarchia, a kormányzó nem utasíthat, legfeljebb javaslatokat tehet, de csakis arra az egy évre, amire megválasztották, mert utána követni fogja valaki más. Az új kormányzót pedig mindig az országos konvención választják meg. - Ha éppen nem kormányoz, mivel foglalkozik? - Egy külföldi bank magyarországi képviselője vagyok. - Ön szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy a Lions Clubok kezdeményezései országos méreteket öltsenek? - Valami már most elkezdődött. Bár még nem tartunk ott, mint például a franciák, akik egy év alatt akár tízmillió dollárt is gyűjtenek jótékony célokra, de egy-egy nagyobb akcióban már nálunk is összejön egy-másfél millió forint. Az országos Lions-bált például most szombaton tartjuk Pesten, a Hiltonban. A 4000 forintos belépőkből befolyt összeget egy sebészeti operációs mikroszkópra fordítjuk. - Az emberbaráti eszme, a jószolgálat, jóakarat elegendő arra, hogy embereket egy klub kereteiben összetartson? - Feltétlenül. Már az első komolyabb akciónk, az örményországi földrengéskárosult gyerekek elhelyezése összehozta tagjainkat. A jóakarat megvan, nem veszett ki az emberekből. Csak nem szabad korlátozni, hagyni kell kibontakozni ezt az érzést. Nyerges Csaba ul Kisalföldön is Csökken a termőterület A legutóbbi kampány során sok cukrot gyártottak a megtermelt répából az ország cukorgyárai. Érvényes ez az egy irányítás alatt lévő petőházi és kaposvári gyárra is. Dr. Fábián Károly elnök vezérigazgatótól olyan információkat kaptunk, hogy mindkét gyár körzetében jelentősen csökken a termőterület. Petőházánál mintegy 25 százalékos, Kaposvárnál pedig ennél is nagyobb arányban. Az idén mindkét gyár nem termőterületre, hanem termékmennyiségre köt szerződést a termelőkkel. Petőháza a nemrégen befejeződött kampány során 520 ezer tonna répát vett át és dolgozott fel. Az ősszel kezdődő kampány során 380 ezer tonna répa feldolgozását tervezi. A múlt évi termőterület a 14 ezer hektárról várhatóan 10 ezer hektárra csökken. A kaposvári gyár körzetében az elmúlt évben közel 12 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. Ez a terület az idén körülbelül 7 ezer hektárra zsugorodik. Ami itt nyitott kérdés, hogy lesz-e az idén és mennyi jugoszláviai répaexport. Azt már eldöntötték, hogy az eddigi úgynevezett bérfeldolgozást megszüntetik. Ám, ha horvátországi, illetve szlavóniai cukorgyáraknak lesz igénye, azt szívesen megtermelteti akár a kaposvári, vagy más dél-dunántúli gyár is. Olyan alapon persze, ha ezt a répát az igénylők és megrendelők készpénzben, azaz dollárban fizetik. Ha ilyen megállapodások létrejönnek, akkor a két gyárat irányító részvénytársaság vezetése megnöveli a répatermelői területet Somogyban. CS. I. Már régen kinyílt az agrárolló (Folytatás az 1. oldalról.) Az államtitkár sajnálatosnak tartja az elmúlt két év „primitív és ostoba” politikai kampányát, amely a szövetkezeti vezetők ellen zajlott. Az 50-60 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember között semmivel sincs több hitvány ember, mint bármely más szakmában - jelentette ki. - Sőt, mezőgazdaságunk Európához csatlakoztatása nem fog menni az agrárértelmiség nélkül! Akik azonban a kormányt azzal vádolják, hogy egy sikeres ágazat szétverésén fáradozik, azok elfelejtik, hogy az agrárolló nem két éve nyílt ki, s a bővített újratermelésre sem most szűnt meg a lehetőség. Igaz, a tavalyi infláció „hősi halottja” a magyar mezőgazdaság: az ipari árak 35 százalékkal, a mezőgazdaságiak mindössze 22-vel emelkedtek. Az idén viszont világosan kell látnunk lehetőségeinket. Ukrajnával, a balti államokkal korrekt üzleti kapcsolatokra van kilátás, és az EGK társulási szerződés is - minden híresztelés ellenére - új értékesítési lehetőségeket jelent. Más kérdés, hogy három évünk van az alkalmazkodásra a szigorú közös piaci követelményekhez. - Menjünk át a szomszédba, Ausztriába, és az első falu boltjában nézzük meg, mik ezek a követelmények - ajánlotta az államtitkár. Három év múlva nem járhatunk úgy, mint a keletnémet mezőgazdaság, amelynek termékei az átmenet nélküli egyesítést követően most 3-5 százaléknyi részt foglalnak el saját piacukon... Honnan lesz ehhez pénz? Ne feledjük, hogy amint a föld magántulajdonba kerül, azonnal terhelhető jelzáloggal. A hitelek kamatai nyilván kisebbek lesznek, mint mondjuk egy szállodaépítésé... Az igazán komoly külföldi befektetők is csak most, a magántulajdon megvalósulása után jelennek meg nálunk. Ugyanakkor a kárpótlási jegyek komoly tőkeinjekciót jelentenek! Az állam jelentős tulajdont állít szembe velük, így mód nyílik az élelmiszer-ipari, a feldolgozó, a kereskedelmi vállalatok privatizációjára. Nagyon fontos ez, hiszen a külereskedők hatalmas tavalyi nyeresége nem másból, mint a nyomott termelői árakból származott... Ez utóbbi azért is megszívlelendő, mert az államtitkár óvott az illúzióktól az agrárpiaci rendtartással kapcsolatban. Spanyolországban például az elfogadástól számítva 6 év kellett, hogy ez a törvény az alkotók által elképzelt rend szerint működjön! CS. E. Kit, mire lehet átképezni? Schamschula György Ménfőcsanakon (Folytatás az 1. oldalról.) - Legutóbb, amikor Svédországban tönkrement egy hajógyár, 2500 ember vesztette el az állását - kezdte válaszát az álamtitkár. Ennek a 2500 embernek az átképzésére, munkához juttatására akkor 15 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek. Annyit, amennyi a teljes hazai foglalkoztatási alap volt tavaly! Ilyen terheket még Svédország sem bírhatott sokáig... - Annál is inkább, mert elterjedt a híre, hogy a svéd nagyipar nem csak a magas hazai adók miatt ruház be külföldön, hanem részben az otthoni munkaerő elkényelmesedése miatt... - Igen, nyilvánvaló, hogy a munkaerő első 1-2 százaléka mindenhol azokból jön össze, akik nem is akarnak dolgozni. Utánuk következnek, akik akarnak ugyan, de nem bírják a versenyt az ügyesebb átlaggal. A teljes foglalkoztatottságnál sokan nem nyújtanak 100 százalékos teljesítményt. Ha ezért ugyanakkor 100 százalék bért kapnak, akkor ezt akár életszínvonal-növelő tényezőként is beszámíthatjuk. - Tehát Magyarországon az elmúlt időben túl magasra hágott az életszínvonal? - Igen, úgy is mondhatjuk... Az államtitkár előadásában is kitért a munka hatékonyságának növelésére. - Ha üzemelni kezd az elmúlt év három magyarországi „nagyberuházása” (Suzuki, a General Motors, General Electric), akkor a bruttó hazai termék öt százalékát állítja elő, ötezer emberrel - mondta. - Eddig nálunk ezt 200 ezren termelték meg... Ilyen tömeges munkanélküliségre azonban nem kell számítanunk, hiszen ennek vonzása lesz a gyárkapuban áruló lángossütőtől kezdve a diszkósig mindenkire. Az államtitkár szerint a gazdaság sem süllyed már mélyebbre, és az év végére ez a munkanélküliségre is jó hatással lehet. Hosszú távon mégis be kell rendezkednünk rá, hiszen egyetlen jóléti állam sem létezik munkanélküliség nélkül. Ahogy előrehalad a privatizáció, úgy kell egyre szigorúbban ellenőriznünk a jogosultságot. Jelenleg ugyanis sem vagyoni, sem jövedelmi cenzushoz nincs kötve nálunk a munkanélküli-segély. Ha lenne munkakönyve, egy Rotschild is igénybe vehetné... Ezért mielőbb számítógépes kapcsolatra lenne szükség az adóüggyel és a társadalombiztosítással. A másik, fájóbb jelenség: a felnőtt lakosság 20 százaléka funkcionálisan analfabéta nálunk. Vajon őket mire lehet átképezni? (Csudás) Születésnapi centenárium Az igaz magyar példaképe Megemlékezés Apor Vilmos püspökről (Folytatás az 1. oldalról.) Mint püspök pedig a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökeként adta különösen tanújelét annak, hogy az üldözöttek pártján áll. XI. Pius pápával ítélte el a nemzetiszocializmust és a kommunizmust, majd mindkettő halálos veszélyére hívta fel nemcsak a hívők figyelmét. A második világháború idején ismételten felemelte szavát az üldözöttekért, szembeszállt a nyilasok gaztetteivel is. Szavai nem voltak elégségesek, ezért Apor Vilmos győri megyés püspök életét adta hitéért, egyházáért, híveiért. Dr. Ternyák Csaba pápai káplán, a római papi intézet rektora Apor Vilmos boldoggá avatási peréről számolt be. Különösen két kérdésre adott kimerítő választ. Mikor kezdődött és hol tart? Hangsúlyozta, hogy a szentté avatási eljárás hitvallóság vagy vértanúság alapján indulhat. Az előbbiekhez imameghallgatásokra, illetve csodákra van szükség. Az utóbbihoz nem. Apor Vilmos szentté avatását mártírhalála után 10 nappal gyóntatója, Szegi Ernő karmelita atya kezdte, aki maga is az életszentség hírében állt, akinek meggyőződése volt, hogy a püspök vértanúként fejezte be életét. Apor püspök utódához, Papp Kálmán püspökhöz híveitől ugyancsak számos levél érkezett a szentté avatás ügyében. Papp Kálmán 1947 decemberében a boldoggá avatás első etapjaként létrehozta az úgynevezett bíróságot, amelynek elnökévé Csávóssy Elemér jezsuitát nevezte ki. A bizottság 30 tanút hallgatott meg, akiknek Apor Vilmos életére, tevékenységére vonatkozó 14 kérdésre kellett válaszolniuk. A bíróság utolsó ülése 1949. október 9-én volt, mert az akkori politikai hatalom minden Aporra vonatkozó adatgyűjtési tevékenységet megtiltott. A jegyzőkönyveket 40 évig a püspökség páncélszekrényében őrizték. A bíróságot újból, 1989 decemberében dr. Pataky Kornél alakította meg, amelynek posztulátora a Rómában élő és dolgozó előadó. A jegyzőkönyveket Rómában olaszra fordították (388 oldal) és máris átnyújtották a Szentségi Kongregációnak. Csatolták hozzá Szolnoki Erzsébet - Apor püspök életrajzírója - könyvét is. Megtudtuk azt is dr. Ternyák Csaba előadásából, hogy a győri Püspökvár azon helyiségét, ahol Apor püspököt a gyilkos golyók érték, kápolnává kívánják átalakítani. A budapesti Lékai János tér pedig a közeli jövőben már Apor Vilmos nevét viseli. Végül dr. Vanyó László pápai prelátus, egyetemi tanár, rektor tartott magas szintű előadást, amelynek címe Hans Urs von Balthasar a vértanúságról, aminek az adott különös hangsúlyt, hogy a kiváló teológus rokona volt a mártír győri püspöknek. Az ülés a Szózat hangjaival ért véget. Tegnap délelőtt 10 órakor a győri székesegyházban Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius koncelebrált szentmisét mutatott be Apor Vilmos lelki üdvéért. Celebránsok voltak a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai. Részt vettek a szentmisén dr. Paskay László bíboros, esztergomi érsek, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi, Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, Keresztes Sándor, hazánk vatikáni nagykövete, dr. Horváth József címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, Kolozsváry Ernő, Győr város polgármestere, valamint P. Faddy Otmar vezetésével a Magyar Szent Korona Társaság tagjai. A mise résztvevőinek különös zenei élményben is részük volt, a Budapesti Egyetemi Templom ének- és zenekara Mozart (K 317) koronázási miséjét adta elő. A szentmise után a résztvevők megkoszorúzták Apor Vilmos emléktábláját a Püspökvár udvarában. Imre Béla A metszés fortélyai A kertbarát kör bemutatója A Győri Kertbarát Kör soron következő foglalkozását holnap 15 órától tartja Győrszentivánon, a Rigó utcában. Chéban Jenő kertészmérnök tart metszési bemutatót. A résztvevők a 14.11 órakor induló 31. számú autóbusszal indulnak a Révai utcai autóbusz-végállomásról . Kifutnak az első hajók A MAHART Balatoni Hajózási Kft. siófoki kikötőjéből ma kifutnak az első felújított hajók. Dr. Kopár István ügyvezető igazgató elmondta: ezek munkahajók. Elsőnek ezeket hozták rendbe, hogy dolgozni tudjanak az északi és déli parton kezdődő partvédelmi, kikötői és egyéb munkáknál. A munkákat az utóbbi hetekben felgyorsították, s a karbantartási teendőkbe bevonták az otthon pihenő hajózási személyzet egy részét is. A személyhajók mellett nagy figyelmet fordítanak a kompok állapotára. Szántód és Tihany között rövidesen - március 14-én - megindulnak az első kompok. Egy hónappal rá - április 14-én - pedig elindulnak első idei útjukra a balatoni személyhajók. Elsőnek, a hagyományoknak megfelelően, Siófok-Balatonfüred és Fonyód-Badacsony között kezdődik meg a menetrend szerinti hajózás. Az előszezonban természetesen csak a személyhajópark egy része lesz forgalomban. Az ügyvezető igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az új badacsonyi kikötő építésénél jól kihasználták az enyhe téli napokat. Az alapot lerakták. Az ide tervezett épület rövidesen elkészül. _ _______ (Cseresznyák I.)