Kisalföld, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
1993. június 28., hétfő Szelicei vendégek Győrött Eszmecsere a cigányságról Szelicei cigányvezetőket fogadott a megyei közgyűlés elnöke nevében dr. Nagy Andor irodavezető és Pádár László a Győr- Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szombaton délelőtt Győrött a megyeháza első emeleti tanácstermében a kölcsönös tájékoztatás és a tapasztalatcsere jegyében. Dr. Nagy Andor a magyar önkormányzati rendszerről, a megyei cigányság helyzetéről, az önkormányzatok és a cigányszervezetek kapcsolatáról, valamint a nemzetiségi, kisebbségi törvény mielőbbi elfogadásának szükségszerűségéről beszélt. Szó esett a megyei önkormányzat nemzetiségi bizottságának munkájáról tekintettel a Győr- Moson-Sopron megyei cigány, horvát és német kisebbség helyzetére, valamint említést tett a megyei ösztöndíj-alapítvány és a nemzetiségi alap tevékenységéről. Pádár László a szlovákiai cigánysággal évek óta tartó jó kapcsolatról szólt. A megyei érdekvédelmi szövetség 1991 februárjában alakult, s immár két és fél ezer tagot számlál. Kapcsolatát az önkormányzattal, a testület nemzetiségi és cigánypolitikáját beszédében a jónál jobbra értékelte. Ám mint mondta, megvalósulása esetén a kisebbségi törvénytervezet gyakorlati alkalmazhatósága erősen megkérdőjelezhető, ezért mihamarabb szükség lenne mindenhol a kisebbségi önkormányzatok megalakítására, s e szervezetek anyagi, jogi garanciáinak tisztázására. Mint társadalmi szervezet ugyanis meglehetősen szűkös jogosítványokkal rendelkeznek a cigányság érdekképviseletének tekintetében. Eredményként és örömteli folyamatként könyvelte el, hogy a cigányság egyre inkább felismeri az érdekképviselet szükségességét. A beszédek elhangzása után a szlovákiai vendégek számoltak be a hazájukban élő cigányság helyzetéről, problémáiról, szervezeteik elért eredményeiről. (kió) Szent László király emlékezetére Szoboravatás Mosonmagyaróváron Nagyszabású rendezvénysorozat keretében egy héten át fotó- és plakettkiállítással, emlékesttel, az elmúlt szombaton pedig az uralkodó szobrának felavatásával tisztelegtek a nagy király emléke előtt szentté avatásának nemrég múlt nyolcszázadik, halálának pedig közelgő kilencszázadik évfordulója alkalmából Mosonmagyaróvár polgárai. A szoboravatási ünnepség szombaton délután a magyaróvári plébániatemplomban kezdődött, ahol dr. Pápai Lajos megyés püspök celebrálta a szentmisét, amelyben méltatta Szent László király szerepét abban, hogy a magyarság akkoron a keresztény világ része tudott lenni. A szentmise után az uralkodóról elnevezett téren - több ezer helyi és környékbeli polgár jelenlétében - Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott szoboravató beszédet, amelyben felvázolta a nagy király legendás személyiségét, országformáló, uralkodói szerepét, valamint szólt a küldetéséről is, amely szerint - a Szent István király által megjelölt úton haladva - életcélja az volt, hogy az akkori Magyarországot Európához, a keresztény világhoz kapcsolja. A szónok végül átadott egy személyes üzenetet az ünneplő városnak, amely a messzi Buenos Airesben lévő Szent László Gimnázium igazgatónőjétől érkezett. Az avatóbeszéd után Szabad György leleplezte az uralkodó életnagyságú bronzszobrát, amelyet Lebó Ferenc győri szobrászművész készített. Ebben a pillanatban megjelent az első vízsugár a szobor talapzatán lévő csobogóban, emlékeztetve majd az arra járókat a szent király vízfakasztását őrző legendára. Az avatást követően Tempfli József, nagyváradi megyés püspök mondott emlékező beszédet, majd megszentelte a lovagkirály szobrát. Ezek után olvasták fel Tőkés László, nagyváradi református püspök levelét, amelyet Szőke Gyula kanonoknak, a Szent László Alapítvány létrehozójának írt, s amelyben - elfoglaltságaira hivatkozva - személyes résztvételét lemondta. Az ünnepség befejező részében koszorúkat helyezett el a szobor talapzatán Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Nováki Balázs vezérezredes, a határőrség országos parancsnoka, valamint Plutzer István, Mosonmagyaróvár polgármestere, aki ezt követően a város polgárai nevében átvette a szobrot. Mint hangsúlyozta: ez az emlékmű az alapítvány támogatásával, a város polgárainak adományaiból jött létre, a közakarat jelképeként. Az ünnepségen megrázó erővel tolmácsolta Arany János Szent László című versét, valamint Vörösmarty Mihály Szózatát Sinkovits Imre színművész. (Kalocsai) Aki nevel, az a jövőt alakítja Tanítóavató a színházban A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán az idei tanévben nappali és levelező tagozaton végzett százharminckét tanítóvá lett diák - köztük erdélyi és szlovákiai magyar hallgatók -, valamint hetvenkét idegen nyelvi szakosító továbbképzésben részt vett tanító vette át diplomáját szombat délelőtt a Győri Nemzeti Színházban. A győri gyakorló iskola énekkarának és diákjainak műsora után dr. Cseh Sándor, a főiskola főigazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta: ha az ember és az iskola problémáira társadalmi közbékével megoldást találnánk, akkor a haladás hathatós emelkedésével számolhatnánk. Tisztán kell látni, hogy minden társadalom olyan iskolát épít magának, amilyen fontos számára saját jövője. Ha a pedagógusnak megvan a képessége, tudása, hogy munkáját jól végezze, akkor legyenek meg hozzá a körülményei is. Ezzel szemben a mai helyzet nem irigylésre méltó - mondta. Fenyeget a munkanélküliség, s e tény különösen a pályakezdőket sújtja, számukra legfájdalmasabb leginkább. A főiskola élt az 1990-ben adódó lehetőséggel, s ma már a hallgatók majd' ötven százaléka idegennyelv-oktatói tanítói szakra jár angol, német, francia, olasz nyelven. Az intézmény életében először kaptak diplomát Erdélyből érkezettek. Utolsó tanácsként a főigazgató Széchenyi szavait idézte: Ti vagytok meghíva egy sarjadék népet megmenteni, merjetek nagyok lenni, ti, kik valami jobbra vagytok meghíva, kik egy szebb jövendőnek lehettek urai. A főiskolai tanács döntésének értelmében e délelőttön főiskolai emlékgyűrűt vehettek át kiváló munkájuk elismeréseként Csurgó Mónika, Pálfi Anita, Takács Aranka Noémi valamint Tölgyesi Gabriella tanítók. Az 1982-ben alapított Apáczai-emlékplakettet az idén Barabás László főiskolai docens vehette át, ki harminchárom éve tanít a főiskolán. Dr. Vörös Ferenc adjunktust a főiskolai tanács docenssé léptette elő. (K.L.A.) Uborkafelvásárlás: Szany Hét helyen fogadják a termelőket Megkezdődött az uborkafelvásárlás Szanyban, ahol hét átvevőhelyre szállíthatják a termelők áruikat. Megindulhat a versengés az átvevőknél, hiszen arra számítani lehet, hogy mindenki oda szállítja termékét, ahol többet adnak érte. Az átvevők viszont várhatóan úgy védik piacukat, hogy csak az odaszerződöttekét veszik át. Az áfa-visszaigénylés miatt most már a személyi szám is szükséges. A helybéliek bizalmatlanok kissé, mert tartanak attól, hogy nem csak az áfa-visszaigénylés miatt kérik a személyi számot. Néhányan arra gondolnak ugyanis, hogy majd a leadás befejezésekor összesítik a mennyiséget, és a bevétel után rögtön levonják az adót. Többen viszont csak képtelen pletykaként fogják fel a híresztelést... G. A. AKTUÁLIS KISALFÖLD 3 Ki emel szót a munkásokért? - Az újságírók is elhagyták a munkásembereket - szegezték nekem a vádnak is felérő állítást a minap csak a politikáról írnak és a környező országokban zajló eseményekről, hogy eltereljék a figyelmet a kisemberek égető gondjairól, csalódottságukról. „Ki emel szót értünk?” - kapcsolódtak egyre többen a beszélgetésbe, példákkal hozakodva elő, hogy ebben az országban a két keze munkájából élő embert semmibe veszik. Kiszolgáltatva, valós érdekvédelem nélkül, magukra hagyatottan küszködnek nap mint nap, felélve utolsó tartalékaikat, félve, hogy előbb-utóbb gyermekeikre szorulnak, azokra, akiknek még jó, ha munkájuk van, lakásuk pedig csak akkor, ha korábban szülői segítséggel sikerült otthont teremteniük. Az érvek, ellenérvek halmazából persze lehetetlen volt az „egyetlen” igazságot kihámozni, de a vita tanulsága elgondolkodtató. Mert, ha az emberek egy része úgy érzi, hogy az újság, a rádió, a televízió nem róluk, nem nekik szól, akkor vajon miről és kinek? A közszolgálati médiák szerepéről éppen a napokban nyilatkozott Feledy Péter, a televízió egyik vezető munkatársa egy nemzetközi tanácskozáson kifejtve a többi között: legfontosabb feladatuk a kormány támogatása. Mindenesetre ez is elgondolkodtató, mert azt (is) jelenti, hogy nem elsősorban az előfizetőkért, hanem az éppen hatalmon lévők közpénzen való támogatásáért munkálkodnak, ilyen-olyan színvonalon. Az újságok esetében kissé módosul a képlet - kivéve a szintén közpénzen támogatottakat -, mert a napi- és hetilap éppoly piaci áru, mint bármi más. Abban az esetben, ha silány minőségű, ha a potenciális olvasók nem találják meg az írások között azt, amiért megvásárolnák, ha nem a valós gondokról és örömökről tájékoztat, akkor előbb-utóbb elfordulnak tőle. Tudomásul kell venni, hogy olvasók nélkül nem létezik újság... Horváth Ferenc Már a hibáikat is elmondják egymásnak A dolog úgy ígyal kezdődött, hogy a magyar- IP|f országi rend- BH szerváltás idő- IMI szakában egy rodániai kisvá-ros, Skjem szó- V diáldemokrata párti és szakszervezeti aktivistái elhatározták, hogy közelebbről is megnézik Magyarországot, együttműködési lehetőséget keresve itteni szervezetekkel. Az elképzelést megvalósítandó 1991 őszén négyen a skjemiek közül Csornára érkeztek, ahol fogadta őket a város polgármestere, meglátogattak néhány intézményt, és találkoztak a helybeliekkel. Ettől kezdve, miután a dánok kellemes, felejthetetlen napokat töltöttek Csornán, a két kisváros között élénkülni látszott az egymás iránti figyelem. Tavaly az MSZP önkormányzati képviselői egy hetet töltöttek Dániában, onnan pedig az egyéni turista éppúgy ellátogatott Csornára, mint a zeneiskolai kórus. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az idei év mérföldkő a kapcsolatok alakulásában, ugyanis június elején elutazott Skjernbe a Pántlika Néptáncegyüttes, Csorna első társadalmi küldöttsége is, Lengyel Sándorné és Lengyel Sándor vezetésével. A kíséret tagjai voltak Ábrahám István tanár, aki tolmácsként utazott, továbbá Tóth Zoltán, a bősárkányi polgármesteri hivatal munkatársa, Galamba Lajos, az MSZP rábaközi irodavezetője, valamint Kovács László és Kormos József, Csorna város önkormányzatának szocialista párti képviselői. Dániai élményeit, a teljesség igénye nélkül, Ábrahám István és Kovács László osztotta meg velünk. Mint elmondták, nyitott szemmel jártak és keresték azokat a pontokat, amelyek alkalmasak a kapcsolatteremtésre. Igyekezetük nem volt hiábavaló, hiszen a csornai Hunyadi-gimnázium máris partnerre talált, és felvette a kapcsolatot egy dán középiskolával. Hamarosan kölcsönös diáklátogatásokra kerül sor. Náluk példa értékű és követésre méltó a környezetvédelmi munka - vélekednek a látogatóban járt csornaiak. Vendéglátóik szívesen átadják az e téren szerzett tapasztalataikat. Egyébként Dániában feltűnően sokat tudnak Magyarországról, s erről az ott eltöltött idő alatt meggyőződhettek. Tudnak a szomszédunkban folyó kegyetlen háborúról, ismerik hazánk gazdasági helyzetét, s bizony értesülnek az itt-ott elhangzó szélsőséges megnyilvánulásokról is. Persze, a csornai küldöttség tagjai a gazdasági együttműködés lehetőségeit is kutatták. Az ottani vállalkozói iroda vezetője konkrét javaslatok megtételére buzdította a látogatókat. Kovács László és Kormos József önkormányzati képviselők lévén részt vettek Sojemben egy testületi ülésen, és a hosszú tanácskozásokhoz szokott csornaiakat alaposan meglepte, hogy 23 napirendi pontot két és fél óra alatt is meg lehet vitatni, sőt, le is lehet zárni! Ábrahám István és Kovács László szerint külön fejezet a Pántlika Néptáncegyüttes fellépése. A fiatal táncosok mindenütt hatalmas sikert arattak, táncolhattak akár a hajókikötőben, vagy a színpadon - érdekesség, hogy Legoland színpadán ez alkalommal táncoltak először magyar táncot. A Pántlika műsora nagyon sok hívet szerzett Magyarországnak. A csornai küldöttség a dán alkotmányhoz kötődő skjerni ünnepi hét rendezvénysorozata idején vendégeskedett. Ám az ünnepen a hétköznapokra is gondolva, arról bizonyosodhattak meg, hogy a kapcsolatok fejleszthetők, kiszélesíthetők, s mint az egyik vendéglátó kifejtette, már „vagyunk annyira jóban, hogy ne csupán protokolláris kapcsolatot tartsunk fenn, hanem a hibáinkat is elmondjuk egymásnak”. Haszonits József a Csornaiak Dániában