Kisalföld, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-06 / 155. szám
1993. július 6., kedd AKTUÁLIS Jövő hétfőtől kéthetes leállás a Rábában Nincs megegyezés, de béke van Csalódniuk kellett azoknak, akik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. vezetése és a társaság érdekvédelmi szervei által folytatott bértárgyalásokon kiélezett csatározásra számítottak. A megbeszélések végül megállapodás nélkül értek véget, ennek ellenére a jelek szerint a munkabéke állapota fennmaradt a Rábánál. Hogyan lehetséges ez? - kérdeztük tegnap Borbényi János személyzeti és munkaügyi főosztályvezetőt. - Mindenképpen új helyzetben kezdődött a megbeszélés, hiszen az érvényes rendeletek szerint a vállalatvezetők kizárólagos joga a béremelés mértékéről dönteni, nem kell hozzá a szakszervezetiek egyetértése. A Rába azonban mindenképpen egyeztetni kívánta lépését az érdekvédelemmel. -A szakszervezetek aligha hatódtak meg ettől a gesztustól.. - Nézze, az érdekvédelem úgy ült asztalhoz, ahogy korábban, miszerint következik a szokásos béralku. Az egyik fél is mond egy számot, a másik is, aztán végül ezeket közelítik egymáshoz. A vállalat vezetőinek azonban csak egyetlen száma volt. Azt mondhatom, hogy kiterített lapokkal játszottunk. Elsőként is azt közöltük, aminek teljesítésére lehetőség látszik. Beszéljünk akkor ezekről a számokról: az érdekvédelem 21 százalékos béremelést kért és a 13. havi fizetést, a vállalat ezzel szemben 17 százalékos béremelést lát teljesíthetőnek, így van, amiből két százalék az úgynevezett korrekció. A motor-, futómű-, kovács- és öntödegyárak szakmunkásainak vállalaton belüli viszonylagos bérelmaradását hivatott kiegyenlíteni. Az ő esetükben 15 plusz öt százalékos lesz a béremelés. - Ön azt mondta, 17 százalékos béremelés volt a vezetés egyetlen ajánlata. Állítólag ez előtt is volt egy számuk... - Eredetileg valóban tíz plusz két százalékos béremelést gondolt a vezetés, érzékelve azonban a hangulati elemeket, azzal a bizonyos másik számmal álltunk elő. Az előbbi szigorúan szakmai berkekben maradt. - Amiből egyesek arra következtethetnek, akár a szakszervezet 21 százalékos követelését is teljesíteni lehetett volna! - Felelőtlenség lett volna. Azt viszont hozzá kell tenni: amennyiben úgy alakulnak a Rába gazdasági mutatói, év végén lehetőség lesz majd jutalmazásokra. Egyébként a 17 százalékos béremelés - a rárakódó pótlékok következtében -jövedelemben nagyobb az előbbi számnál, meghaladja a 20 százalékot. - Nem lehet megkerülni a kérdést: a társaság vezetőinek bére is az átlagos arányban növekszik majd? - Nem. Az átlag ugye 17 százalék, az ő bérük viszont átlagosan 15 százalékkal növekszik majd. A Rábánál a vezetők és nem vezetők kereseti arányai közötti különbség kisebb az országos átlagnál. - Egy kérdés maradt csak: nem egyeztek meg az érdekvédelemmel, mégis béke van. Hogyan lehetséges ez? -Az érdekvédelem végül elfogadta, valóban a vezetésnek nincs lehetősége az általa ajánlottnál nagyobb arányú bérfejlesztésre. Az volt viszont a kérésük, hogy a vezetés érveit Zalán Barnabás vezérigazgató ismertesse az emberekkel. Ez a tájékoztatás mindkét győri nagy gyáregységben még a nyári leállás előtt meglesz. Mint Borbényi János elmondta, a jövő hétfőtől két hétre leállnak a Rába üzemei, ebben az időszakban csak a karbantartók dolgoznak majd. Ferenczi Józsefi Disszonáns jubileum Harmónia nélkül a Filharmónia Negyedszázados jubileumi évadzáró társulati ülését tartotta Győrött tegnap délelőtt Liszt Ferenc utcai próbatermében a Győri Filharmonikus Zenekar. Baross Gábor, az együttes igazgatóhelyettese a hosszúra nyúlt évadot értékelte, melyben a zenekar száztizenkilenc felnőtt- és ifjúsági hangversenyt adott Győrött és vidéken. Miközben a huszonöt évnyi múltról beszélt, megemlékezett az első társulati ülésről, és elbúcsúzott a zenekar tagsága nevében is Sándor Jánostól, az együttes leköszönő igazgató-karmesterétől. Szavai és szándékai azt igazolták, hogy e búcsú korántsem végleges, mert a zenekar vendégkarmesterként visszavárja. Reményének adott hangot arról is, hogy még sok közös koncertben lesz részük. Sándor János élete legkülönlegesebb eseményeként, és személyének szóló kitüntetésként említette, hogy a zenekar tizenöt év után újfent a városba hívta. Azzal a nyugodt tudattal köszönt le tisztségéről, hogy azt a feladatot, amiért idehívták - mégha egy „kicsit el is vérzett” közben elvégezte. Mint mondta, megteremtődött a város és a zenekar között az a légkör, amelya színvonalas munka feltétele. A működése három évét jellemző minden konfliktus ellenére békességben szeretne búcsúzni, mert mint említette, magáénak érzi a zenekar huszonöt évét. A karnagyot köszöntő taps után Kolozsváry Ernő, Győr polgármestere szólt az egybegyűltekhez, s reményét fejezte ki aziránt, hogy a huszonöt év a múltat jelenti, de a jövőbe vezet. Mivel úgy érezte, hogy Sándor János, mikor a város és a zenekar közötti konfliktusokról beszélt, személy szerint őt is megszólította, a zenekar megszüntetésére való törekvéseiről szóló híreket rágalomnak minősítette. Elmondta: sosem kívánt mást, mint hogy a zenekar minden ízében a várost és a közönséget szolgálja. Ezt megerősítendő személyes garanciát adott a zenekar jövőjét illetően, mely szándékai szerint méltó rangot vív ki magának minden téren. Bejelentette továbbá azt is, hogy szerdán a városházán fogadja Koncz Tamást, a Bécsi Zeneművészet Főiskola opera tanszékének tanárát, hogy mint új karnaggyal, aláírják a szerződést kinevezéséről. Szentkuti Károly, a megyei közgyűlés alelnöke oldva a kialakult feszült hangulatot, a zenekar létjogosultságáról beszélt, s munkájukról, mely rangot jelent a megye zenei életében. Mint mondta: a megye és a város közötti együttműködésre törekvést az anyagi és szellemi értékek megtalálása, megteremtése jellemzi majd a jövőben is, amihez azonban a közvetlen információáramlás és a hétköznapokban is megnyilvánuló jó kapcsolat szükségeltetik. A társulati ülés végén a jelenlévők együtt koccintottak a huszonöt éves jubileumra, a maradókra és búcsúzókra, a múltra és jövőre. (A huszonöt éves jubileumát ünneplő Győri Filharmonikus Zenekar közelmúltban adott Széchenyi téri koncertjéről szóló írás lapunk 11. oldalán olvasható.) K. L. A. Állami gondozottaknak „Támasz” a továbbtanuláshoz Az 1988-ban létrejött TÁMASZ Alapítvány az állami gondozásból kikerült nagykorú, de továbbtanuló fiatalok támogatását pályázati rendszer keretében valósítja meg - tájékoztatott tegnap az alapítvány kuratóriumának elnöke, Schiffer János abból az alkalomból, hogy meghirdették pályázatukat az 1993/94- es tanévre. A TAMASZ Alapítvány Kuratóriuma minden tanév végén pályázatot hirdet azoknak a 18-30 év közötti volt állami gondozott fiataloknak, akik közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, illetve szakmai átképzésen, továbbképzésen vesznek részt. Az első két évben 28 fiatal részesült folyamatos ösztöndíj-támogatásban. Az 1991/ 92-es tanévben a pályázati felhívásra 40 fiatal jelentkezett, közülük 32-en kaptak ösztöndíjat. A következő tanévben további 13 fiatal kapott támogatást. Az ösztöndíjak átlagos összege 5000 forint. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségessé vált a támogatások területét kiterjeszteni a munkanélkülivé vált fiatalok átképzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatására is; általában a tanfolyami költségek felét fedezik. Az alapítvány TAMASZ Otthont létesített egy 160 négyzetméteres budapesti lakásban 6-8 ösztöndíjas fiatal számára. Ott a diákok - a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet segítségével - magukról gondoskodnak, készülnek az önálló életre. Az alapítvány intenzíven folytatja a támogatások gyűjtését, hogy növelni tudják a működéshez szükséges alapítványi vagyont. Felfüggesztik... Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mától maximum két hétre felfüggeszti a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését - jelentették be a tegnap tartott sajtótájékoztatón. Ezzel együtt közölték: ma 10 órakor az APEH vezetői tárgyalásokat kezdenek az érintett érdekvédelmi szervezetekkel a nyugtaadási kötelezettség feltételeiről. Az ellenőrzések felfüggesztése nem jelenti azt, hogy ezzel a nyugtaadásról rendelkező törvényt is felfüggesztenék... Vélemény Országszanálás Nemrég egy Németországból hazatért Fidesz-küldöttség tapasztalatait összegezve adta hírül a sajtó: magyar vállalatokkal még tavaly is előfordult, hogy nem oda, akkorra és azt szállították, ahova, amikorra és amit kellett volna. Másrészt: annyira pénztelenek, hogy a partnerektől előleget kérnek megrendeléseikre... A napokban jelentette meg - társadalmi vitára bocsátás céljából - a Magyar Gazdasági Kamara az idei gazdaságpolitikai javaslatait. Három követelményt fogalmaznak meg benne: a teljesítménycsökkenés megállítását, a vagyonvesztés lefékezését és a gazdasági élénkülés feltételeinek megteremtését. A megfogalmazottakból kiviláglik: ezeknek lehetetlen eleget tenni a kormány mai gazdaságpolitikájával. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékvesztése ugyanis jelenleg havi 6 milliárd forint. Miért? A Magyar Gazdasági Kamara megírja a receptet: lépni kell a pénzügyileg ellehetetlenült, de piacképes vállalatok megmentéséért. Folytatni kell a hitelkonszolidációt, kiterjesztve a vállalatok behajthatatlan kölcsönállományára is. Mindez nem vezethet az ország további eladósodásához, nem veszélyeztetheti az infláció kézbentartását. Ugyanakkor elismerik: nem részesíthető egyidejűleg előnyben a gazdaság élénkülése és a költségvetési deficit csökkentése. - S ki adja mindehhez a pénzt? - kérdezhetnék, akik sejtik, hogy a fenti követelmények megvalósítása - gyakorlatilag az ország szanálása - mennyibe kerülne. S ha az innfláció mérsékelt „megengedésével”, a költségvetési deficit külső-belső elfogadtatásával ez a forrás össze is jönne, ez a szanálás akkor sem hasonlíthatna azokhoz „régi jó" szocialista szanálásokhoz. Ennek a szanálásnak nem szabad az állam vállalkozói vagyonának magánkézbe kerülésénél előbb befejeződnie - tehát az állam vállalkozói vagyonának minél előbb magánkézbe kell kerülnie. Még az sem baj, ha ez a kéz magyar. Csudás Endre KISALFÖLD 3 Ha feldobják fehér, leesik drága... Mennyibe kerül egy tojás? Mostanság nehéz erre egyértelmű választ adni. Ahány hely, annyiféle ár. Tudniillik a tojás is szabadáras, így annak „értékét” a kereslet-kínálat szabályozza. A boltok saját hatáskörben alakítják az árakat. A győri Pálffy utcai Bábolnai boltban megtudtuk, hogy egy tyúk körülbelül másfél évig tojik, ezért az állományt fel kell időnként frissíteni. A váltás idején természetesen kevesebb a tojás, ezért az árak emelkednek. Ugyanígy van télen is, hiszen akkor a kevesebb tojásra még drágább energiaárak rakódnak. Ebben a boltban volt bőségesen e termékből tálcás éppúgy, mint dobozos. A beszerzés igény szerinti szállításon alapul, így mindig friss áru kapható. Ottlétünkkor 4,10-ért. A győri piacon az ősi kereslet-kínálat törvénye már régebb óta jól működik. Ha valamiből sok van, az olcsóbb, hiszen nagyobb a választék, és senki nem szereti visszavinni azt, amit eladni szándékozott. A legutóbbi piacnapon volt bőségesen tojás, 4,50-5,50-6 forintért kínálták az őstermelők. Az Arrabona Áruházban is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a napi egy-kétezres fogyást hetente kétszeri szállítás pótolja, így az áru ott is mindig friss. Az áruház szinte nyitása óta egy helyről vásárol, és kis árréssel dolgozik, mindössze 10-15 százalékot tesz a tojásra. A tojás ára aznap 4,50 volt. Mit mondhatunk? Van tojás kicsi és nagy, sárgább és fehérebb, frissebb és állottabb, s ami a leglényegesebb: olcsóbb vagy drágább. A kereskedő árat állapít meg, a vásárló pedig dönt. Mindkét félnek szíve joga a választás... -is- Kitüntetések, kinevezések a megyei kórházban A győri Petz Aladár Megyei Kórházban megtartották a Semmelweis-napi megemlékezést. Dr. Révhelyi Mária gyermekgyógyász főorvos ünnepi beszéde után kitüntetéseket adtak át a Főorvosi Tanács javaslatára. NYÁRI LÁSZLÓ-NÍVÓDÍJAT kapott dr. Varga László osztályvezető főorvos (III. belgyógyászat), Schroller Luciana osztályvezető főnővér (szülészet-nőgyógyászat), Buruzs Andrásné osztályvezető-helyettes (anyaggazdálkodási osztály). Petz Aladár Megyei Kórház KIVÁLÓ MUNKATÁRSA kitüntető címet kapott dr. Unger Mária főorvos (kp. röntgen), Szeiman Gyuláné ápolónő (I. belgyógyászat), Nagy Julianna ápolónő (III. belgyógyászat), Jáni Tiborné kisegítő (kp. laboratórium), Szekér György vezetőhelyettes (mosoda). Az intézményben kiírt „Humán erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodási pályázat elbírálása után három munkacsoport részesült elismerésben: Illés Imréné higiénés ellenőr (higiénés szolgálat), Szakács Miklós osztályvezető (üzembiztonsági és ellátási osztály), Mészáros Ferenc osztályvezető (anyaggazdálkodási osztály). Főorvosi kinevezést kapott dr. Schwartz János (onkoradiológia), dr. Pintér Tamás (onkoradiológia), dr. Parányi János (szülészet-nőgyógyászat), dr. Vajda Attila (Szülészet-nőgyógyászat), dr. Szecskái Árpád (urológiai sebészet), dr. Kárpáti Anna (kp. laboratórium). Adjunktusi kinevezést kapott dr. Simon Ferenc (urológiai szakambulancia), dr. Regner Éva (belgyógyászati szakambulancia), dr. Szarka Ottó( urológiai sebészet), dr. Bénes Tamás (urológiai sebészet), dr. Nahgjevszky Sarolta( II- belgyógyászat), dr. Szabó Ágnes (II. belgyógyászat). Alorvosi kinevezést kapott dr. Czompó Márta (tüdőosztály), Márkiné dr. Kelemen Terézia (III. pszichiátriai osztály), dr. Horváth Katalin (II. belgyógyászat), dr. Vétek Lajos (urológiai sebészet), dr. Molnár Zsolt (urológiai sebészet).