Kisalföld, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök Növekvő igény a bölcsődék iránt Az anya, ha teheti, mihamarabb munkába áll (Folytatás az 1. oldalról.) - A bölcsődék az étkezési nyersanyagnorma és az áfa költségéért egész napos ellá­tást nyújtanak. Ez magában foglalja a kornak megfelelő ét­kezést, a színvonalas gondo­zást, nevelést - mondta Merkli Aranka. - Ami az elmúlt évek­ben csak elvétve fordult elő - hogy az egy év alatti gyermekei­ket is bölcsődébe adják szüle­ik mára egyre jellemzőbb. Ennek megfelelően az elmúlt évben a bölcsődék feltöltöttsé­­ge, kihasználtsága átlagosan 102 százalékos volt. Jelenleg 18 bölcsődét tart fenn a város, közülük egy 20, a többi 40-60 férőhelyes. Két intézményben látunk el fogyatékos gyermeke­ket. Az egyikben autistákat gondoznak, de itt már nincs bölcsődés korú gyermek. Re­ményeim szerint az autista gyermekek iskolára felkészítő, valamint iskolás csoportjának elhelyezésére még ebben az év­ben megoldást találunk. A moz­gásfogyatékosok bölcsődei el­látását jelenleg a Somogyi ut­cában végzik, ahol közvetlen közelben van a gyermekrende­lő, a kórház, valamint a moz­gásfogyatékos gyermekek óvo­dája is. Havonta figyeljük a fel­­töltöttségi, valamint a kihasz­­náltsági mutatókat. A növeke­dés egészen a 120 százalékig elfogadható, azon felül már több gyermek járna az intézmé­nyekbe, mint amennyi férőhely rendelkezésre áll. - Előfordulhat, hogy a böl­csődék telt házat jelentenek? - A város bölcsődéibe 868 gyermek jár a 850 férőhelyre, így ez a veszély jelenleg nem áll fenn. De mivel a felvételek száma növekszik - a gazdasá­gossági szempontokat is figye­lembe véve igyekszünk a leg­optimálisabb kihasználtságot biztosítani, olyan állapotot fenntartani, ahol még a szak­mai munka jó, és a személyi, tárgyi feltételek is adottak. Ez a gyermekek, szülők, valamint az intézményfenntartók szá­mára is nagyon fontos. - Idén is várható változás a gyermekétkeztetésben ? - A bölcsődék saját konyhá­ikban, jó minőségben készítik el az ételeket, bár már csak nagy nehezen jönnek ki a jelenlegi 106 forint plusz áfa árból. Jelen­leg dolgozunk az új norma ala­kításán. Az elképzeléseket a feb­ruár 29-i közgyűlés tárgyalja majd. Számításaink szerint az átlagos 20-25 százalékos nyers­anyagnorma-emelés tűnik reá­lisnak. Ezzel együtt emelked­nek majd a térítési díjak - nem­csak a bölcsődékben, hanem az óvodákban s az iskolákban is -, de bízunk abban, hogy a gyer­mekétkeztetés támogatásához szükséges összegek a jövőben is rendelkezésre állnak majd. - KÉSZEI - Sok anya kénytelen idő előtt munkába állni, de szeretné gyer­mekét biztos helyen tudni. Fotó: Kisalföld-archívum Kevesebb influenzás Visszavonulóban az influen­zajárvány: január utolsó heté­ben mintegy 10 százalékkal csökkent a betegek száma az országban. Ennek ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, tizenöten életüket vesztették. A hat hete tartó jár­vány idején csaknem 34 ezer embernél - a lakosság 3,3 szá­zalékánál - állapítottak meg az orvosok influenzafertőzést, a vírus 93 embernél bizonyult végzetesnek - tájékoztatták szerdán az újságírókat az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zetben (OKI). A szakemberek szerint az influenzajárvány várhatóan még egy hónapon át tart. (MTI) Kritikus az utak állapota a megyeszékhelyen Víz a lyukas pohárba? Az idei szigorú télnek még nincs vége, de a váltakozó hó, az ónos eső és a jég már így is valósággal kimarta az úttestet. Néhol csak tenyérnyi, helyenként pedig méteres lyukak nehezítik a közle­kedést - ahol éppen nem fedi hóréteg az utat... A győri útkezelő szervezet útellenőrei a közelmúltban - ki­használva a rövid szárazabb időszakot - felmérték a téli idő­járás okozta úthibákat. Azok ki­javításának „gyorsprogramja” mintegy ötszáz négyzetméternyi területet érint, kizárólag a város főforgalmi, forgalmi és gyűjtőút­jainak balesetveszélyes szaka­szait. Az egy-másfél millió fo­rintos munkálatok teljes befe­jezése elé az újabb hóesés gördí­tett akadályt. A javítás technológiáját ká­tyúzásnak nevezik szaknyelven, s évente általában kétszer - ta­vasz végén és ősszel - végzik. Tavaly a kátyúzás 80 millió fo­rintot emésztett fel, a költség­­vetésből származó, útfenntartá­si szakfeladatra szánt keret csak­nem teljes összegét. Bartha Gusztávtól, a győri útkezelő szervezet vezetőjétől megtudtuk, hogy évek óta nem telik teljes útfelújításra a megyeszékhelyen. Az egyik legkritikusabb a Jó­zsef Attila-lakótelepi Jereváni út egy szakaszának állapota. A bazaltbeton pályaszerkezetet 15 évvel ezelőtt kifejezetten orosz tankokra és harckocsikra ter­vezték. 1987-88 táján került rá az a két-három centiméteres asz­faltréteg, mely a terhelést mos­tanáig bírta. A héj egyre hámlik, s már a folyamatos kátyúzás sem segít. A teljes helyreállításra - mely mintegy tízmillió forintba kerülne a mai árak szerint - még egy évet valószínűleg várni kell. Egy átlagos mélységű, egy négyzetméternyi kátyú helyreál­lítása kétezer forint. Rövid és hosszú távon egyaránt gazda­ságtalan az eljárás: drága és csu­pán néhány hónapra jelent meg­oldást. Mintha vizet öntenénk a lyukas pohárba. A kátyúzás jó­részt az alap nélküli utakat érin­ti, márpedig Győrött ilyen a tel­jes útfelület 55 százaléka. Ám ha a felületi bevonatot elbontva át­alakítanák a szerkezetet, tíz évig nem kellene kátyúkkal bajlód­ni. Az útkezelők az elmúlt évek­ben - kísérleti jelleggel - min­den városrészben felújítottak ily módon egy-egy útszakaszt, s a tapasztalatok biztatóak. Már csak pénz kellene a drága, de tar­tós technológiához. S ha már a pénznél tartunk: talán néhány városlakóban fel­ötlött az, hogy ha már közvetlen háza tájáról van szó, saját pénz­tárcájából is megtoldaná a szű­kös költségvetést. Mondjuk kar­öltve az önkormányzattal, eset­leg egy-egy céggel. A megoldás több mint szimpatikus: a jogal­kotók rögzítették már az úttör­vényben, sőt, ha a megyeszékhe­lyen még nem is, de Sopronban már gyakorlattá vált... D. P. A. KISALFÖLD AKTUÁLIS 3 A művészeti iskola tervei Tegnap délelőtt a Győri Ba­lett Művészeti Szakközépis­kolába látogatott dr. Bakó Fe­renc alpolgármester, Tóth Nándorné kulturális és Olaszi Imre oktatási irodavezető. Az iskola vezetősége fogadta a vendégeket, beszámoltak az intézmény munkájáról. Szóba került a képzőművészet ki­emelt szerepe és egy lehetsé­ges jelmeztervezői szak indí­tása. A város vezetőivel meg­ismertették az iskola német, francia, finn, osztrák kapcso­latait. A további színvonalas munkához szükség lenne egy új balett-teremre és további tantermekre - hangzott el igényként. A szakközépiskola minősé­gi oktatását alátámasztja az az örvendetes tény, hogy év­ről évre, egyre többen szeret­nének az intézményben ta­nulni. Mivel külföldről is érkez­nek jelentkezések, nem elkép­zelhetetlen, hogy nemzetkö­zivé bővül az oktatás. A város vezetése nevében az alpolgár­mester megígérte, hogy a lehe­tőségek függvényében igye­keznek megoldást találni a felmerült kérésekre. Az ön­­kormányzat és az iskola jó kapcsolatát bizonyítja, hogy az idei tanévtől megoldódott a vidéki gyerekek kollégiumi elhelyezése. Dr. Németh Mária igazgató, Kiss János, a Győri Balett vezetője és Bakó Ferenc alpolgármester a diákok - Molnár Zsuzsanna és Csáki László - műveit „zsűrizi”. SZŰK ÖDÖN felvétele Figyelem Belgrádra A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, dicséretes módon, sorra szervezi meg a hazánkkal szomszédos or­szágok követséges kereskedelmi vezetőinek, valamint a régió szakembereinek találkozóját. Tegnap Győrött, a Pártok Házában Závoczky Péter mérnök, közgazdász, tanácsos, hazánk belgrádi nagykövetségének kereskedelmi vezetője volt a vendég. Az elő­adására kíváncsiak megtöltötték a termet. A kereskedelmi taná­csos az előadás előtt külön tájékoztatta a sajtó képviselőit. A múlt héten a kamarák szervezésében 150 magyar szakember járt Belgrádban, a napokban pedig a kézművesek 200 tagú delegációja indul út­nak. Dr. Kiss László, a megyei kereskedelmi és iparkamara el­nöke azt közölte, hogy tartóz­kodnak Kis-Jugoszlávia kam­pányszerű lerohanásától. Csak az olyan utaknak látják értel­mét, amelyeket megfelelően előkészítenek szakmailag. A megyéből február 20-án uta­zik az a szakembercsoport, amelyik keresi az üzleti és együttműködési kapcsolatokat Belgráddal. Számukra is hasz­nálható támpontokat adhatott tegnap Závoczky Péter. Nem sok idő telt el azóta, hogy az ENSZ felfüggesztette a jugoszláviai embargóját, így érthető, hogy déli szomszé­dunknál még mindig meglehe­tősen bonyolult a helyzet. A három és fél évig tartó korláto­zás hatása igencsak érződik. Az ottani szakemberek most kezdenek tájékozódni. Az el­múlt években óriási mértékben csökkent Kis-Jugoszlávia gaz­dasági teljesítménye, egy sor cég tönkrement. A kereskedelmi kirendeltség az embargós években is Belg­rádban volt, ismeretei ezért le­hetnek fontosak mindazok szá­mára, akik szeretnék vissza­szerezni korábbi piacaikat, vagy most szándékoznak meg­szerezni azokat. Závoczky Pé­ter szerint példa értékű lehet a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár Rt. Az embargó felfüg­gesztése óta a győri cég kötöt­te eddig a legnagyobb értékű szerződést. (Mint arról beszá­moltunk, öt év alatt 200 millió német márka értékben szállít termékeket egymásnak a Rá­ba és a Dinara.) Zalán Barna­bás, a Rába vezérigazgatója fel­ajánlotta a kamarának, hogy segít előkészíteni mások útját. A kereskedelmi tanácsos sze­rint a magyar cégek egyálta­lán nem késtek el. A keleti or­szágokból és Nyugatról is most próbálnak utat találni Belg­­rádhoz. Hazánk számára min­denképpen előnyt jelent a Ju­goszláviához való földrajzi kö­zelség. Miután odaát ma vi­szonylag még szerény a fizető­képes kereslet, így mindenek­előtt a cartel-kapcsolatokra, és a bérmunkára lehet alapoz­ni. Jó lehetőségeik lehetnek az infrastrukturális beruházások­nak, régiónkban a hús- és tej­termelők számíthatnak piacok­ra. FERENCZI JÓZSEF Závoczky Péter Jégcsap veszély városszerte Győrött sok helyütt - a „hol fagy, hol enged” időjárás hatá­sára - jéggel tömődtek el az épületek esőcsatornái. Ennek következtében az olvadó hó már kibuggyant a „vályúkból” és cseppkőszerű képződménye­ket hoz létre peremükön. A néhol már többméternyi­re és sok kilogrammosra hízott jégcsapok önsúlyuknál fogva hatalmas csattanással zuhan­nak a járdákra, nem kis riadal­mat okozva a járókelőknek. Azt már elképzelni is rossz, hogy egy ilyen lándzsaszerű jégcsap valakinek a fejére zuhan. (Pár évvel ezelőtt már történt ebből halálos baleset az Arany János utcában.) - Van-e a városban valaki, akinek kötelessége erre a ve­szélyre figyelni?- ennek próbál­tunk utánajárni. A Győri Városgondnoksá­gon Kopácsi János gondnok­ságvezető elmondta, hogy az épület mindenkori tulajdonosá­nak, illetve kezelőjének a fel­adata és kötelessége, hogy a ve­szélyforrásokra felhívja a fi­gyelmet, akár táblaelhelyezés­sel, illetve útlezárással. Szabó Jenő, a győri Inszol Rt. műszaki igazgatóhelyettese sze­rint a legbiztosabb, ha minden lakó maga végzi a jégcsapmen­­tesítést, s talán a legegyszerűbb is, hiszen a legfelsőbb szint ab­lakaiból azok elérhetők. A tár­saság a gondozásában lévő há­zaknál a munkát elvégezteti, ám ez pénzbe kerül, amit a meg­rendelő lakónak, illetve lakó­­közösségnek kell megfizetnie. Megtudtuk azt is, hogy konk­rétan jégtelenítésről nincs ren­delet, de a tulajdoni kötelezett­ségek között szerepel eltávolí­tása. Az Inszol Rt. a kezelésében lévő házaknál felmérte a veszé­lyes helyeket és megtette a szükséges intézkedést. ZS. D.

Next