Kisalföld, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2 Aktuális www.kisalfold.hu Versengő óvodák: A kicsik személyisége alapján kellene dönteni Sokszor káros a többlettanulás Folytatás az 1. oldalról. Az óvónők egyetértenek abban, hogy a mozgással kapcsolatos tevékenységek növelése hasznos a lurkók számára. A gyerekek ismereteinek bővítéséhez azonban minden kicsinél más-más módszer válik be. A túlzott tanulás gyakran több kárt okoz, mint hasznot. Dr. Ottófi Rudolfné, a Prohászka-óvoda vezetője úgy véli: a szülőknek nem szabadna elfelejtkezniük arról, hogy iskolát csak hat-hét éves, s nem pedig háromesztendős korban kell választani. Az óvoda arra való, hogy ott kijátsszák magukat a gyerekek. Amit az anyukák és apukák elképzelnek, még korántsem biztos, hogy a kicsiknek is jó. Tizenhárom év német oktatás tapasztalata mondatja vele, hogy még a játékos formában történő tanulás is fárasztó a lurkók többségének. A divatirányzatokat nem szabad gondolkodás nélkül követni, mert meglehet, hogy több kára, mint haszna származik belőle a gyerekeknek. A legfontosabb az óvodások fejlődésében a pedagógusok hozzáállása, szeretete. Minden gyermek más-más egyéniség, s még az azonos érdeklődésű kicsik sem egyforma tempóban igénylik az ismeretanyag elsajátítását. Ehhez kell az óvónők figyelme, hogy megtalálják a személyre szabott fejlesztés mértékét, s hogy ez az ovisoknak ne kötelességet jelentsen. Jakab Mária pszichológus szerint is a döntő szempont a gyerekek megfigyelése, mert a szülők gyakran esnek abba a csapdába, hogy a saját beteljesületlen álmukat akarják utáuk megvácsítani. Általánosítani nem szabad, s nem vezet jó eredményre az sem, ha a kicsik érzik a fakultatív tevékenységek kötelezőségét és teljesítményorientátságát. Ha erőltetettséget látnak az óvodásokon, akkor várani kell. Minél több mindent kipróbának, anná nagyobb az esélye, hogy mielőbb rátátnak a számukra megfelelőre. S persze vannak olyan gyerekek is, akiknek kifejezetten jót tesznek a korai foglalkozások. Sopronban összesen 13 óvoda működik, amelyből kettő a Nyugat-Magyarországi Egyetem módszertani óvodája, egy a katolikus egyházé, a többit a város tartja fenn. Az óvodások száma eléri az 1800-at. Szeptembertől várhatóan ugyanígy vakul majd a létszám. Mosonmagyaróváron nyolc önkormányzati és egy egyházi óvoda működik. A kilenc intézmény közül kettőben német nemzetiségű tagozat is van, s a testnevelés mindegyikben kiemelt szerepet kap. Az óvodákba összesen ezeregyszázan járnak, s szeptemberben 350 kiscsoportost várnak. V. M. - K. Z. - M. Á. fotó: szűk Odön Az önfeledt játéké a főszerep, erőltetni semmit sem szabad. Még a játékos formában történő tanulás is fárasztó a lurkók többségének. Halál a night klubban Folytatás az 1. oldalról. Lapunk szerette volna az abdai klub tulajdonosának álláspontját is kikérni a történtekről, ám ő csak annyit mondott: „Történt valami, amiben a rendőrség nyomoz, másrészt itt sem voltam, nem tudok róla mondani semmit, viszontlátásra.” Saját forrásból A Kisalföld más forrásokból szerzett információja szerint a vita nem egyszerűen az ittas vendég és a kidobóember közötti nézeteltérésből indult ki. A szórakozóhely tulajdonosának felesége - aki korábban is különböző nemzetiségű táncoslányokat bérelt vendégei szórakoztatására - kínaiak által menedzselt lányokat alkalmazott, de állítólag nem fizetett. Ezért a kínai és Sz. Szilárd - akit az ő köreiben csak „Jakuzának” hívtak - vasárnap éjszaka kellően ittas állapotban felkeresték az Eldorádót, s ahogy ilyenkor lenni szokott, nekiálltak törleszteni. Törtek-zúztak, keményen fitogtatták erejüket. Állítólag „Jakuza” elővette pisztolyát és azzal hadonászott. Itt lépett közbe G. Z., a kidobóember. Ettől a ponttól csak azt lehet tudni, hogy a fegyver többször is elsült. A vendégek között pánik tört ki a röpködő lövedékek miatt, s mindenki menekült, amerre látott és oda bújt el, ahová tudott. Közben halálos lövés érte Sz. Szilárdot, s lövés érte az egyik táncosnőt és a reklamáló kínait is. Úgy tudjuk, hogy az előbbi súlyosan, míg az utóbbi könnyebben sérült, ő tegnap délután elhagyhatta a kórházat. Arra senki nem emlékszik, hogy a pisztoly kinek a kezében sült el. Annak tisztázása, hogy jogos védelem, netán szándékos emberölés történt, vagy a fegyver a dulakodás közben véletlenül sült el, a rendőrség feladata kideríteni. ígéretük szerint néhány napon belül részletesen a nyilvánosság elé tárják a vizsgálat eredményét. Addig azonban csak annyit mondhatnak, hogy a megyei rendőr-főkapitányság nyomozóosztálya emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt folytatja a nyomozást. A szomszédok semmit nem hallottak Érdekessége az esetnek, hogy a József Attila utcában, az Eldorado melletti és azzal szemben lévő házak lakói mit sem vettek észre az éjszaka történtekből. Csak reggel, házaikból kilépve látták a helyszínelő rendőrautót a ház előtt. Elmondták, hogy néhány gyorsan elhajtó autó kivételével nem zavarják éjszakai nyugalmukat a szórakozóhely vendégei. Ugyanis szerencséjükre nem diszkót - amit amúgy sem engednének - működtetnek a tulajdonosok, akiknek főként külföldiek a vendégeik. Azzal pedig, hogy odabent mi történik, nem foglalkoznak. A vasárnap éjjeli lövöldözés azonban megdöbbentette őket. Tóth Gyula Fegyveres támadások áldozatai Tavaly év elejétől napjainkig Magyarországon történt lőfegyveres támadásoknak az abdaival együtt tíz halálos áldozata volt. KISALFÖLD Romák: Lehetőségek és elvárások Ne segélyt, munkát! Gyökeresen meg kell változzon az a szemlélet, amelynek mozgatója a cigányokkal szembeni előítélet-áradat - vélekedik a győri roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Pádár László szerint Magyarország összlakosságának tíz százaléka cigány vagy cigány származású. Azon igyekszem, hogy a felajánlott lehetőségeket messzemenően kihasználjuk, például egy alapítványunk jóvoltából komoly létszámmal dolgoznak romák a kommunális területen. Megjegyzem: nem biztos, hogy itt kellene dolgozniuk, hanem mondjuk gyárakban, biztosítva számukra a létminimumot. A cigány önszerveződés ki akarja venni részét a társadalom építéséből — állítja Pádár László. Szerinte ez hosszabb távon gazdaságpolitikai kérdés, hiszen a magyarral szemben a cigánypopuláció erősen növekszik. Ki lehet számítani, hogy ez milyen következményekkel járhat. Már csak azért is, mert mindenki nem lehet utcaseprő. Azt szeretnénk, hogy ezek az emberek képzésük után visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A roma vezető megállapította: a cigánytársadalom nem segélyezettségi állapotot, hanem becsületes munkát akar. - Azt szeretnénk, ha a terheinket könnyebben cipelhetnénk. Ehhez nem közép- és hosszú távú tervekre, hanem azonnali tényleges beavatkozásra van szükség - hangsúlyozta Pádár. Berzsenyi Csaba, a megyei munkaügyi központ irodavezetője az elhangzottakhoz hozzátette: a cigányság életkörülményeinek javítására született kormányhatározat a pozitív diszkrimináció elvére épül. A megyei munkaügyi központ többek között mentori rendszerrel is segíti az integrációt. A munkaerő-piaci program a segítés egyik legfontosabb eszköze, ilyen például a ,Munka és tanulás” reintegrációs képzési program. Az irodavezető sajnálattal állapította meg, hogy a lehetőségek gyakran azért maradnak kihasználatlanul, mert a jelentkezők nem felelnek meg a képzettségi előírásoknak. Gulch Csaba „A magyarral szemben a cigánypopuláció erősen növekszik." Számítógéphez jutnak a tanárok Országosan több mint 17 ezer pedagógus jutott ingyenszámítógéphez az Informatikai Kormánybiztosság korábbi pályázata, valamint az Oktatási Minisztérium (OM) és a Nemzeti Szakképzési Intézet pályázata nyomán. A felhívásra 1573 pedagógus küldött be pályázati anyagot. Az érvényes anyagot beküldők valamennyien elnyerték az informatikai eszközöket, valamint az egyéves internet-előfizetést. A gépeket májusban kezdik szállítani. A tegnap Győrött tartott eredményhirdetés során Dézsi Csaba András, Győr ifjúságpolitikáért felelős alpolgármestere elmondta: megyénkben 23 iskola 65 pedagógusa pályázott, ebből Győrben 12 iskolát és 34 pedagógust regisztráltak. Az egyre növekvő szakmai igényt érzékeltetendő Sió László, az OM politikai államtitkára elmondta, míg 1998-ig 910 iskola kért multimédiás lehetőséget, ma már 2500 bekötött intézményt találunk hazánkban. 2002. április 16., kedd Magyarország hallathatja hangját „A XXI. század Brüsszelje nem a XX. század Moszkvája” - ezzel példázta az Európai Unió érdek-képviseleti rendszerét Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A politikus a Győr-Moson-Sopron Megyei Európai Információs Pont (EIP) ügyfélszolgálati irodájának ünnepélyes átadásán vett részt. Az országban a 18. megyei európai információs pontot nyitották meg tegnap Győrben. Thomas Gier tanácsos, az Európai Bizottság magyarországi delegáltja hangsúlyozta: hazánk sok tekintetben már tagja az uniónak. A következő években a magyar állampolgárok hallathatják hangjukat, beleszólhatnak abba, milyen EU-t akarnak. Véleményüket eljuttathatják a legfelsőbb fórumokig, emellett információkhoz is juthatnak az EIP segítségével. Azt is hozzátette, hazánk az információhoz jutás tekintetében valamennyi jelölt ország előtt jár, de a jelenlegi 32 százalékos átlagot a csatlakozásra 50 százalék fölé kell tornázni. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára arról beszélt, hogy a nemzeti érdekeket nem kell alárendelni az unióénak. Mint mondta, ez a viszonyrendszer csak alulról felfelé értelmezhető, vagyis egyes nemzetek érdekképviseletétől visz az út az uniós felé. ,A XXI. század Brüsszelje nem a XX. század Moszkvája” - világított rá az EU rendszerére. A megnyitón Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a megye integrációs politikájáról beszélt, Szakács Imre, az Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára pedig az ISM céljait sorolta, többek között azt, hogy minden magyar fiatal számítógéphez jusson. A megyei EIP létrehozásához a Külügyminisztérium a belső közvélemény-felkészítési keretéből 4 millió forinttal járult hozzá, a Kohézió Közalapítvány pedig évi 6 millió forinttal támogatja az irodát. S. A. Főszerkesztő: Nyerges Csaba Hírszerkesztőség: Somodi Géza főszerkesztő-helyettes Szerkesztők: Bogárdi Szilvia, Burkus Zoltán, Keszei L. András, Mészáros Gábor, Nyitray Péter Rovatvezetők: BERTLEFF András (fotó) Papp Győző (sport) Vezető újságíró: Koloszár Tamás Publicisztikai szerkesztőség: Fábián György főszerkesztő-helyettes Varga Lajos felelős szerkesztő Szerkesztők: Sudár Éva, Werner Krisztina Kiadó és szerkesztőség: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28 Telefon: 96/504-444, fax: 96/504-414 Szerkesztőség: 96/504-455 Interneteim: http://www.kisalfold.hu Hirdetésszervezés: 96/504-433 Hirdetésfelvétel: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Kisalföld-pavilon, Győr, Baross út Hirdetésfelvétel telefonon: 96/504-422 Regionális szerkesztőségek: Sopron, Szenkovits PÉTER szerkesztőségvezető Sopron, Frankenburg u. 2/A, telefon: 99/511-388 Szerkesztőség: 99/511-377, fax: 99/511-366 Hirdetésfelvétel: 99/511-385 Fax: 99/511-384, 99/312-266 Mosonmagyaróvár: Vida István szerkesztőségvezető Régi vámház tér 14. Telefon: 96/577-574, fax: 96/214-266 Hirdetésfelvétel: 96/577-577 Rábaköz, Vida István szerkesztőségvezető Csorna, Mártírok tere 6. Telefon: 96/263-172 Hirdetésfelvétel: 96/260-164 KIADJA A KISALFÖLD KIADÓ, A LAPCOM LAPCSOPORT TAGJA. Kiadóigazgató: Dr. Orosz Tamás Elektronikus szerkesztés: LAPCOM KFT. Színes technika: Grafikai Stúdió Nyomás: LAPCOM KFT., 9021 Győr, Újlak u. 4/A Központi telefonszám: 96/504-434 Ügyvezető igazgató: Szammer István Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507 A Kisalföld a tagja. Előfizetés telefonon: 06-80/504-504, és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 1159, negyedévre 3477 forint. Előfizetésben terjeszti a LAPCOM KFT. terjesztői hálózata. Árusítja a RÁBAHÍR Rt. és alternatív árusok. A Kisalföldben megjelent fotók megrendelhetők! Telefon: 96/504-461 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! KIMIJFOLD A CSALÁD NAPILAPJA