Kisdednevelés, 1911 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1911-08-15 / 16. szám

463 ■vednek és hogy fizikai fejlődésük lassúbb, még nagyobb szeretettel, vonzódással, ragaszkodással kell viseltetnünk; kell, hogy szívünk teljes forróságával magunkhoz szorítsuk őket, és ahol hiányzik a szülői sze­retet, az anyai szív melegsége és jósága, igyekezzünk azt pótolni, amennyire csak tudjuk. Lelkes éljenriadal szakította félbe többször a miniszter gyönyörű beszédét, melyet azzal fejezett be, hogy ígéretet tett, hogy a gyermek­szanatóriumok ügyét tovább is az eddigi lelkesedéssel fogja munkálni, s végre fölkérte a magyar társadalmat, hogy ebben a nagy nemzeti­­akcióban támogassa őt. A miniszter beszéde után Lőrinczy György, a Petőfi-társaság tagja, lapunk szerkesztője, mondta el ez alkalomra írt Avató c. versét, melyet lapunk mai számának élén közlünk. A szép ünnepet gazdag lakoma zárta be, melyen szebbnél-szebb fölköszöntőket mondtak. Ezek között is legelső és legszebb is volt a gróf Zichy János miniszter poétikus szépségekben gazdag pohárköszön­tője, melyet a király ő felségére mondott, s melyet a fényes társaság állva hallgatott. Majd ugyancsak a miniszter köszöntötte föl az egye­sület fenséges védőjét Hohenberg Zsófia főhercegasszonyt s az ő indít­ványára küldtek pompás üdvözlő táviratot a királynak, a főherceg­asszonynak és Széll Kálmánnak. Bölköszöntőt mondott még Huffy Pál, Hunb­ár Dénes, Fodor Oszk­ár, Óváry Ferenc, Lőrinczy György s nagy elragadtatással Gaál Mózes, a kitűnő író, aki igazi, őszinte, nemes és mély enthuziazmussal emelt poharat gróf Zichy János miniszterre, akire ezer áldást kívánt és Lőrinczy Györgyre, mint akik ketten a mai ünnep eszmei tartalmát legkifejezőbb erővel tolmácsolták. Lapunk mai száma képben is bemutatja az almádii gyermek­szanatóriumot, mely Hoepfner Guido budapesti műépítész terve sze­rint épült, továbbá szeretett miniszterünk gróf Zichy János, Óváry Ferenc országos képviselő és dr. Fodor Oszk­ár, a szanatórium fárad­hatatlan igazgatójának arcképét. Ez a három férfiú az, akinek a nevé­hez a legelső gyermekszanatórium létesítésének kultúrtörténelmi dicső­sége fűződik. Az óvónőképzés reformjához. A szabadkai kisdedóvókör július 22-én tartott gyűlésén nagyon érdekes és tanulságos fölolvasást tartott Völgyi Lajos, a nagyérdemű kisdedóvó, az óvónőképzés reformjáról. Az előadás első részével, mely a magyar óvóképzőkben idegen nyelvek tanítását sürgeti, mi ugyan egyáltalán nem értünk egyet, mert kereken tagadjuk, hogy Magyar­

Next