Kisebbsegvedelem, 1940 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1940 / 1-2. szám
48 KISEBBSÉGVÉDELEM Az 1930-as cseh-szlovák adatok alapján pedig ez a helyzet (becslés): 2.438.000 lakosból magyar 59.000 (2.4%), német 135.000 (5.5%), szlovák 2.055.000 (84.3°/o), rutén 71.000 (2.9%/p), lengyel 15.000 (0.6%), zsidó 38.000 (1.6%). A teljesség kedvéért közöljük az 1938. szilveszteri szlovák népszámlálás eredményeit. (Az akkori területben benne foglaltatott a később Magyarországhoz csatolt Ung-zempléni határsáv, viszont nincsenek benne az 1938 őszén Lengyelországhoz került, de azóta visszacsatolt részek és az ugyancsak azóta Szlovákiához kapcsolt árvái és szepesi területek). A 2.709.000 főnyi lakosságból 67.000 magyar (2.5%), 128.000 német (4.7°/o) és 70.000 rutén (2.6%). (Tiso miniszterelnök 1939. február 22-i beszéde alapján.) Az előbbiekben már ismertettük a csehszlovák statisztika módszereit, azonban még ezek ismeretében is hihetetlennek tűnik a magyarság számában mutatkozó eltérés a magyar adatokkal szemben. Az 19110. évi magyar népszámlálás ugyanis a mai Szlovákia területén 251.000 magyart (11.6®/®) tüntet fel, míg 1930-ban a csehszlovák statisztika csak 59.000-t (2.4°/®). Körülbelül hasonló arányt mutat az 1938. évi szilveszteri népszámlálás is. (2,5%). Úgy látszik tehát, hogy a torzítás fokozottan érvényesül a mai szlovák területeken, ahol inkább a városokban, nyelvszigetekben él a magyarság, szemben a visszacsatolt Felvidékkel, ahol összefüggő tömböt alkot. Somogyi Gedeon: KISEBBSÉGI BREVIÁRIUM. „Úgy látszik, minden nagy nemzetnek különös rendeltetése van az emberiség történetében, amely biztosítja fennmaradását. A görög nemzet a művészetet, a római nemzet a jogot és állami szilárdságot szolgálta és fejtette ki. A mi időnkben is az angol a világkereskedésnek és a műveletlen földrészek polgárosításának munkáját végzi, a francia szabadságra, egyenlőségre törekszik, a német a tudományt műveli különösen, s az orosz a világbirodalmi nagyságért lelkesül. Sokat gondolkodtam, hogy a mi nemzetünknek mi lehet a missziója. S úgy láttam történetünkből s úgy látom mostani helyzetünkből, hogy nekünk az igazságért kell élnünk és küzdenünk, s a vallási, nemzetiségi és társadalmi osztályok között az igazságot kell diadalra juttatnunk. S fennmaradunk, sőt szép jövő áll előttünk, ha mi rendeltetésünkhöz, az igazság szolgálatához hívek maradunk!“ DEÁK FERENC: „Erdélyben két nemzetiséget találunk. (Jorga itt a magyar és a szász nemzetiségre célzott.) E nemzetiségek históriai eredete előttem úgy tűnik fel, mint jogalkotó. Minden nemzetiségnek joga van, hogy amely területen él, ott az állam védelmét élvezze. Ha azonban valamely adott területen egy nemzetiség, sőt mondhatnám: egy nemzet (mert a „nemzetiség“ szó inkább csak képmutató kifejezés, „in terme hypocrit“, amely arra szolgál, hogy megtagadja a nemzetnek kijáró jogokat egy emberi csoporttól, ha egy nemzet — használjuk ezt a szót — régi, akkor ez a nemzet történelmi azon a területen, ahol lakván, részt vett annak a területnek termékennyé tételében és fejlődésében. Kétségtelenül ennek a nemzetiségnek más jogai vannak az uralkodó többséggel szemben, vagy az „uralkodó“ jelző nélkül mondva: a többséggel szemben. Más jogai vannak, mint amilyenek egy tegnap érkezett nemzetiségnek lehetnek, mely semmit sem változtatott az általa lakott föld jellegén, amely nem vett részt a művelődés fejlesztésében és nincsenek százados összeköttetései a többségi