Kisebbségvédelem, 1944 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 1-3. szám
NEMZETISÉGI SZEMLE Budapest 1944 VII. évfolyam, 1—3. Szám. ANYANYELV, NEMZETISÉG ÉS VALLÁS 1941-BEN. 1. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal egy évvel ezelőtt tette közzé a négyszer megnagyobbodott Magyarország népességének anyanyelvi, nemztségi és vallási megoszlására vonatkozó országos végeredményeket,1) legutóbb pedig a törvényhatósági részletadatokat is közreadta 2) Amidőn most az 1941. évi népszámlálás immár véglegesnek tekinthető számkincse alapján a legfőbb tanulságokat a „Kisebbségvédelem“ hasábjain összefoglaljuk, a részletek tekintetében az említett hivatalos adatközlésekre utalunk. Legutolsó népszámlálásunk az etnikai és felekezeti viszonyok feltárása céljából nemcsak az anyanyelvet és a vallást tudakolta, hanem — mégpedig első ízben — egyfelől a nemzetiséget, másfelől pedig azt is, hogy a megszámlált a törvényes rendelkezések (az 1939 : IV. tc.) értelmében zsidónak tekintendő-e, vagy sem és szülei s nagyszülei közül hányan tartoznak vagy tartoztak az izraelita hitfelekezet tagjai közé.3) Tehát az izraelita vallásúak számának megállapításán túlmenően megkísérelte a teljesen, vagy kisebb-nagyobb mértékben zsidó származásúak hiánytalan számbavételét, az anyanyelvi rétegződés megrögzítésén kívül pedig a népi, nemzetiségi hovatartozás kérdésének tisztázását is. A népszámlálás kérdésköre és adatanyaga e szerint új színekkel, igen jelentős új szempontokkal bővült. Nagyon eltérnénk tárgyunktól, ha a kérdésrendszer kitágulásából előálló problémák taglalásába, valamint a nemzetiségi és vallási statisztika elvi és gyakorlati kérdéseinek megvitatásába belemerülnénk.4) Erre majd b) Az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai. Magyar Statisztikai Szemle 1943. évf. 239—248. 1. (előzetes eredmények). Az 1941. évi népszámlálás nemre, családi állapotra és vallásra vonatkozó adatai. Magyar Statisztikai Szemle 1943. évf. 249—232. 1. (előzetes eredmények). — 2) Fogarasi Zoltán dr.: A népesség ananyelvi, nemzetiségi és vallási megoszlása törvényhatóságonként 1941-ben. Magyar Statisztikai Szemle 1944. évf. 1—20. 1. (véglegesnek tekinthető adatok). — 3) A számlálólap kérdezte meg az anyannyelven kívül a beszélt nyelveket, valamint a visszacsatolt kárpátaljai, erdélyi és déli területeken azt is, hogy ha a megszámlált vallását változtatta, mi volt előző vallása. ( *) Ezekkel a kérdésekkel a „Kisebbségvédelem“ több cikke foglalkozott.