Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-10-28 / 95. szám

Pártoktól független politikai újság Megjelenik hetenként háromszor I. évfolyam­szám 1921 október hó 28 óra 2 korona Hiúért egy Istenben! Hiszek egy Hasában ! Hiszek egy Isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. A miniszterelnök nyilatkozik a puccs elkövetőinek megbüntetéséről. Budapest, Magyar Távirati Iroda jelenti. Gróf Bethlen István miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatot tett a kormány politikai irányelveiről. Többek között a következőket mondotta: Kötelességünk lesz, hogy az elkövetett puccs személyes kezdeményezői a bíróság elé állítassanak és Magyarország független bírósága ítél­kezzék felettük; azok, akik a törvényt legjobban ismerik és minden befolyástól mentesen ítélkeznek. Távol­­ áll tőlünk a bosszú szándéka és az is, hogy a hatalmat ki­használjuk politikai ellenfeleink legyőzésére. Mindenek­­ felett, csak a tett alapján fognak ítélkezni. A mostani politika a szociális megbékítésre irányul -teljes mértékben. Érvényesülni engedjék a magyar nemzet minden rétegét, amely ennek a kérdésnek megoldásában részt akar venni.­ ­ Nincs látogatója a pozsonyi egyetemnek. Pozsony, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A pozsonyi tudomány­egyetem, amelyet a csehek tudomás­­ szerint Massaryk elnökről neveztek el és amelyről teljesen­­kiűzték a magyar nyelvet, a megszállás óta teljes pangást, mutat. , A britt kormány minél távolabbi helyre igyekszik Károly királyt internálni. »Bécs, a Magyar Távirati Iroda jelenti. ■ A Neues Wiener Tagblatt értesülése szerint, mértékadó körökben azt tartják, hogy minden­kit, amely Károly király és családja internálásá­ról szól, alaptalan. A találgatások, az internálás­­ helyéről szóló hírek is, mert mindenek előtt a nagykövetek konferenciája elé terjesztik az egész ügyet jóváhagyás végett. Az osztrák lapokban felmerült­ kívánságokkal szemben, hogy Károly királyt szállítsák Olasz­országba és ott jelöljenek ki számára tartózko­dási helyet, arról értesülünk, hogy a britt kor­­rmány megmarad azon álláspontja mellett, hogy Károly király számára minél távolabbi helyet­­ jelöljenek ki és hogy így tegyenek lehetetlenné, minden további puccskísérletet. Németország gyászolja Felső-Sziléziát. Berlin, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A birodalmi elnök rendeletére a birodalmi ülés épületének két zászlóját tegnap a felső-sziléziai döntésre való tekintettel félárbócra eresztették.­ ­ IV. Károly sohasem fog lemondani az­­osztrák császári trónról. Budapest,, a Magyar Távirati Iroda jelenti IV. Károly Hartensteittből levelet intézett egy magas állású személyiséghez, amelyben kijelenti, hogy alapjában el is fogadja a békeszerződéseket, valójában azonban szó sem lehet arról, hogy az osztrák császári trónról valaha is leköszönjön. A levélnek ez a része így hangzik: »Nem mondtam le és sohasem fogok lemondani az osztrák császári trónról!“ Elkobozzák a csehek a monarchikus érzelmű magyar mágnások birtokait. Prága, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A minisztertanács elhatározta, hogy a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot fog terjesztetni, amelynek értelmében a felvidéki monarchikus érzelmű mágnásoktól nagybirto­kaikat haladéktalanul elkobozzák.­­ Az erdélyi erőszakosságok ellen még a román lapok­ is kikelnek. Kolozsvár, a Magyar Távirati Iroda jelenti. A kolozsvári polgároknak bőven kijutott a szenvedé­sekből. Több, mint három éve annak, hogy senki sem bíz­hat a hatóság védelmében. Az újabban letelepedő román lakosságnak nincs már nyugta. Ezeknek a lakásait is kezdik már erőszakosan elfoglalni az új jövevények. Főképen tisztek erőszakoskodásáról írnak a kormány­­lapok éles hangon és felhívják a hatóságokat a vissza­­ít­élések megszüntetés­ére. Eszte­rgom vármegye kéri Párkánynána visszacsatolását. Esztergom, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Esztergom vármegye vezetősége a jelenleg Vácon székelő határmegállapító bizottság előtt megjelent és Párkánynána járás visszacsatolása érdekében memorandumot nyújtott át. A kül­döttséget ■ Carrac angol ezredes a határmegállapító bizottság elnöke és Pucsinyi őrnagy fogadták. IV. Károlyt monitoron szállítják le a Fekete tengerig. Budapest: Magyar Távirati Iroda jelenti: A dunai angol flotilla parancsot kapott, hogy Budapestre menjen. Ennek az intézkedésnek nem annyira demonstratív jel­lege van, mint inkább Károly király elszállítására vonatkozik. A nagykövetek tanácsa angol gyarmatot jelölt ki Károly király tartózkodási helyéül és a királyt monitoron, alkalmasint a Fekete-tengerig szállítják, ahonnan angol hajón viszik a meg­határozott helyre. A hét végén kezdi meg Bethlen István az egységes párt megalakulására irányuló tárgyalásait. Budapest, a Magyar Távirati Iroda jelenti. Gróf Bethlen István miniszterelnök ma délelőtt folya­mán fogadta Rubinek István, Schandl Károly, iklódi Szabó János gazdapárti képviselőket és közölte velük, hogy a hét végén, amikor a puccsal kapcsolatos külpolitikai ügyek elintéződnek, megkezdi az egyes pártok vezetőségével az egységes párt létrehozatalára irányuló előkészítő tárgya­lásokat. M • ••• IMS ••• • •• • •• • • • SS SS • áss# SS sssssssssssssssssss TŐZSDE. Budapest, 1921 október 27. Zürichben nyitáskor a magyar korona 0*75. Napoleon 2300 -50. Font 2975-70. Dollár 765-75. Francia frank 547b—-151 Va. Márka 475 —85. Líra 29'25—-65. Osztrák korona 22­—23. Rubel 297b—30Vs. Lei 5­37.7a—47’7. Szokol 7­85-795. Svájci frank 134—36. Dinár 9 90—30. Lengyel márka 17—18. Bécsi kifizetés 20—21. A király-puccs és a pénzintézetek. IV. Károlynak Magyarországon való tartózkodása — a tőzsde egy­napos szünetelésétől eltekintve — kereskedelmi és pénzügyi körökben semmiféle emócióval nem járt. Mind­össze a menetrendben történt némi változásnak volt annyi következ­ménye, hogy a szállítások elé aka­dályok gördültek, vagy pedig egy­általán nem voltak lebonyolíthatók. A pénzintézetek vezetőségeitől, me­lyeknél az utóbbi napok rendkívüli eseményeinek hatásáról tájékozód­tunk, úgyszólván egybehangzóan a következő információt kaptuk: A király magyarországi útja csupán a tőzsdei árfolyamokat befolyásolta és mindössze annyi következménnyel járt még, hogy a tőzsdét bezárták, az eladók és vevők pedig a magán­forgalomban nagyon tartózkodóak voltak. A betétforgalomnál semmiféle rendkívüli mozgalomnak még csak nyoma sem volt. Erre nézve az összes pénzintézeti fiókok jelentései meg­egyeznek. Hétfőn mutatkozott némi élénkség egyes betéti helyeken, de ez a hónap végén szokásos pénz­szükséggel hozható vonatkozásba. A közönség bámulatos nyugalommal viselkedett. Bizalmatlanságnak semmi­féle jele nem volt észlelhető, mintha egyáltalán semmi sem történt volna. Az italmérési engedély revíziója Félegyházán. A pénzügyminisztérium az egész országban felülvizsgálja a most ér­vényben levő italmérési engedélye­ket s az új törvény alapján állapítja meg, hogy jövőben kik kaphatnak engedélyeket. A felülvizsgálatot rö­videsen megkezdik s elveszik mind­azoktól az engedélyt, akik 1900 óta szerezték meg a magyar honosságot, valamint azoktól is, akik a forradal­mak és törvénytelen uralom támo­gatói voltak. Az új italmérési enge­­délyek szigorúan személyhez kötött jellegűek lesznek és másra át nem ruházhatók és haszonbérbe ki nem adhatók. Nem kaphatnak többé ital­mérési engedélyt azok, akik bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, súlyosabb természetű árdrágító ki­hágás, borhamisítás, jövedéki kihágás, tiltott szerencsejáték miatt a legutóbbi öt éven belül büntetve voltak. Akik­től az engedélyt elveszik, ez év végéig kötelesek bezárni üzleteiket. Az engedélyeket a rokkantak, hadi­­árvák, hadiözvegyek és frontkatonák kapják. Mint beavatott helyről értesülünk, Félegyházán 16 olyan egyént hoztak a pénzügyminisztériumnak javaslatba, akiktől az új rendelet alapján az engedélyt meg kell vonni. Rády Lajos városi főjegyzőt súlyos baleset érte. Véletlen szerencsétlenség folytán lábszárcsont repedést szenvedett, az alsó lábszárcsont megrepedt. Súlyos kimenetelű szerencsétlen­ség érte, egy véletlen baleset foly­tán, a város közszeretetében álló fő­jegyzőjét, Rády Lajost, aki szerdán este a ballábon súlyos csontrepedést szenvedet. Szerdán este Rády Lajos Jókai­­utcai lévő lakásán tartózkodott, ügy fél 8 óra táján ki akart menni az udvarra, hogy ott valamit megtekint­sen, amikor a szobából kilépve, a lépcsőkön le akart haladni, a sötétben véletlenül megcsúszott és oly sze­rencsétlenül esett el, hogy az esés következtében a bal lába térdben megcsuklott és a feszülés folytán. A házbeliek azonnal orvosért siettek, aki a megejtett vizsgálat alapján megállapította, hogy Rády Lajos bal alsó lábszárcsont repedést szenvedett és felgyógyulása hosszú heteket vesz igénybe. A mai napon már üresen maradt a városháza fő­jegyzői asztala, ahol Rády Lajos a közügyek intézését olyan lankadat­lan és fáradságot nem ismerő hozzá­értéssel szokta elintézni. Rády Lajos szerencsétlenségéről az egész város sajnálattal vett tudomást. Hogy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen lágyunkat jelzi lapunk elme. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú elmet mielőbb nagy Magyarországra változtathassuk. Reggeli áramszolgáltatást tervez a villanytelep. Elsejétől kezdve már reggel is lesz villany ? Megbízható helyről azt a kedvező értesítést kaptuk, hogy a félegyházi villanytelep vezetősége tervbe vette, hogy a téli hónapok alatt, reggel is fog villamos áramot szolgáltatni. Erre vonatkozólag ma kérdést intéztünk a telep igazgatójához, aki a reggeli áramszolgáltatásra vonatkozólag két­séggel volt szíves felvilágosítást adni. Tényleg tervezzük a reggeli áram­szolgáltatást, de természetesen csak az esetben fogjuk ezt állandósítani, ha ez gazdaságosnak fog bizonyulni és olyan üzemet bírunk elérni, amelyek a költségeket fedezni tudják. Egye­lőre reggeli próba­üzemeket fogunk , tartani és ennek sikerétől tesszük azután függővé a reggeli áramadás rendszeresítését. Ha azt látjuk, hogy az üzemre nem fizetünk rá,­­ ter­mészetesen azt sem kívánjuk, hogy ebből a telepnek valami nagyobb haszna legyen, a közönség kényel­mét szem előtt tartva, reggel 5 órá­tól 8 óráig adunk áramot, de természe­tesen minden kötelezettség nélkül; vagyis, ha azt látjuk, hogy ráfizetünk, akkor az üzemet kénytelenek leszünk bármikor beszüntetni. Hisszük azon­­ban, hogy erre nem fog a sor kerülni. A telep igazgatósága erről a ter­véről hivatalosan fogja értesíteni a polgármestert és ha a tanács a bele­egyezését megadja, akkor a reggeli próba áramszolgáltatások már novem­ber hó elsején meg fognak kezdődni. Forgalmi adó lerovása. Néhány gyakorlati kérdés eldöntése. A forgalmi adó tekintetében ol­vasóink részéről számos kérdezős­­ködés érkezik, amelyek mutatják, hogy a gyakorlatban még mindig kételyek merülnek fel az adó le­rovása körül. Legfőképen azzal nin­csenek tisztában a kereskedők és iparosok, hogy az adó életbelépte­tése, vagyis szeptember hó 1-je előtt megkötött ügyletekre későbben tör­tént fizetések a forgalmi adó alól mentesek-e? Erre nézve a pénz­ügyminiszter kiegészítő rendelete (129,550. sz.) egészen világosan in­tézkedik és pedig akként, hogy a szeptember 1. előtt teljesített áru­szállításból vagy munkateljesítmény­ből eredő fizetések, amennyiben ezek október 31.-e előtt történnek, mentesek a forgalmi adó alól. Irány­adó tehát az, várjon az áru vagy a munka szeptember 1. előtt nemcsak megrendeltetett, hanem leszállíttatott legyen is. A gyakorlatban különösen az az eset merül fel sűrűn, hogy a megrendelés szeptember 1. előtt történt, a leszállítás pedig szeptember 1. után. [Igen sűrű ez az eset gabona-, liszt- és egyéb terményvételeknél.] Ezekben az esetekben a forgalmi adót meg kell fizetni, mert az áru leszállítása csak szeptember 1. után történt. Az adómentesség csak olyan régebbi ügyletekre vonatkozik, ame­lyekben nemcsak a rendelés, de a leszállítás és átvétel is szeptember 1. előtt már végbement és csak a fizetést tolták ki a felek szeptember 1. utánra. Az ilyen ügyletek után hátralékos vételárra (vagy munka­­teljesítési díjra) szeptember 1. és október 31. között történő fizetés összege mentes a forgalmi adó alól, azonban az összeget bevételező fél köteles a pénztári bevételi naplóba az ilyen bevételeket a megrendelő nevének és a szállítás napjának pontos feltüntetésével naponként be­jegyezni, mert ez adatok feltüntetése nélkül az adózó fél a mentességre igényt nem tarthat. Egy további gyakran felmerülő kétely az, hogy mily összeget kell a forgalmi adó szempontjából a bevételi naplóba bejegyezni, tekintettel arra, hogy az áru eladása alkalmával, a vevő megfizeti a másfél százalék forgalmi adót is; várjon csak magát a vételárat, avagy pedig ehhez még a forgalmi adó bevételezett összegét is. Erre nézve a helyes magyarázat az, hogy csakis magát a vételárat kell a bevételi naplóba bejegyezni, a forgalmi adó bevétel nélkül, mert hiszen a forgalmi adó a ténylegesen befolyt fizetések után fizetendő és a felekre a tényleges vételár másfél százaléka háltható át. A helyes könyvelés tehát az, hogy a bevételi naplóba bejegyezzük a tényleges bevételt, a napi zárlati bevételi ösz­­szeg után pedig mint külön bevételi „forgalmi adó-bevétel" címén a másfél százalékos forgalmi adó összbevételét jegyezzük be. Az, hogy a kereskedő áthárítja-e a forgalmi adót a vevőre, avagy maga fizeti a vételárból, tisztára a kereskedő szabad választásától függ. Oly esetekben tehát, amikor a kereskedő minden eladott tétel vétel­ára után a fizetésnél beszedi a vevő­től a forgalmi adót, a pénztári nap­lóba való bevezetés az imént emlí­tett módon könnyen és simán mehet végbe és kétség semmiképen fel nem merülhet, mert a bevételezett vételárak végösszegének i­a­n­a kü­lön kitüntethető, mint forgalmi adó­bevétel. Nem olyan egyszerű az eset ott, ahol nem minden eladásnál si­kerül a vevővel a forgalmi adót is megfizettetni, vagy ahol a kereskedő vita elkerülése céljából a forgalmi adó összegét már belekalkulálja az áru vételárába. Ilyen esetekben ter­mészetesen a bruttó­ vételár veze­tendő be a pénztári naplóba és az IVaVo­cst az egész összeg után kell forgalmi adó gyanánt megfizetni; a pénztári naplóba ajánlatos az ilyen eljárást követő üzleteknél a bevétett­-­ napi főösszeg után a forgalmi adó főösszegét bejegyezni, mint a bevé­telből leütendő kiadási tételt. Ez el­járás mellett az adóalap természete­sen a forgalmi adó 170%-os össze­gével megnövekszik, mert hiszen a feltüntetett bruttó­ bevétel már a for­galmi adóval megnövekedett összeg. Számos kérdést intéztek végül hozzánk arra nézve, hogy mi a te­endő akkor, ha a fél kérvényt inté­zett a pénzügyigazgatósághoz a for­galmi adó időszakos lerovása vagy készpénzben leendő befizetése iránt és erre a kérelemre még elintézést nem kapott. Ilyen esetekben azt ajánljuk, hogy a kérvény elintézéséig a felek az előírt módon naponta zórják le összbevételeik után a napi zárlatot követő helyet a forgalmi adó bélyegjegyek felragasztásával az aznapi adót. Magyarország­nak gyűlöletorszásból Kossuth országává kell lennie* *

Next