Csonka Magyarország, 1922. január-június (2. évfolyam, 2-146. szám)

1922-05-14 / 110. szám

Egyes szám ára korona fit. évfolyam 110. szám Megjelenik naponként délután Vasárnap, május 14 Magyarországnak gyűlöletországból — Kossuth országává kell lenni. r __ __ Éljen Dr. Horváth Zoltán, a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos párt nemzetgyűlési képviselő jelöltje. A semlegesek. Sokan, nagyon sokan van­nak ilyenek. Derűs arcú em­berek, akik nyugodtan végzik napi munkájukat és apró­­cseprő egyéni érdekeiken kívül nem érdekli őket semmi a világon. Vidám a nappaluk, nyugodt az álmuk. Ország sorsa, nemzet jövője, a politika égető problémái nem vetnek árnyat kisded örömeikre. Ilyen hiábavalóságokkal ők nem törődnek. Minek is törőd­nének! Politizáljanak azok, akik szeretnek politizálni. Ők félreállanak, mert ők nem szeretik a politika hálátlan mesterségét. Nekik minden mindegy, ami a közéletben történik, de végtelen fontos, ami az énjüket, jólétüket, a kényelmüket a legkisebb mértékben is érinti. Szentül meg vannak győ­ződve, hogy ők azért ilyenek, mert okosak, okosabbak azok­nál, akik nyugalmuk feláldo­zása árán is beleszólani akarnak az ország sorsának intézésébe.Pedig nem okosak, hanem lelkiismeretlenek. Sokan voltak ilyenek a múltban, de nem kevesebb a számuk ma sem. Pedig az utolsó tíz év­ alatt meg kellett volna tanulniok,hogy a politika belenyúl a legegyénibb életükbe. Rá kellett volna eszmélniök, hogy a politika mikénti irá­nyításától függhet gyakran otthonuk békés birtoka, a mindennapi kenyerük, életük, becsületük. Nem tanultak semmit.Megmaradtak kényel­meseknek, „okosaknak“. A lelkiismeretük nyugodt és tiszta. Ők nem felelősek a múlt hibáiért, bűneiért. Hiszen nem szóltak bele semmibe sem. Arra azonban­­ nem gondolnak, hogy bűnt­­ nemcsak cselekvéssel, de a mulasztással is el lehet követni, hogy nemcsak azok a fele­­­­lősek, akik a hibát elkövették, hanem azok is, akik bűnös nemtörődömséggel a hibát elkövetni engedték. Nemzeti életünk legsúlyo­sabb napjait éljük. A lét, vágy­­nemlét kérdése forog szóban. Egy hibás lépés, egy elha­markodott tett a romlásba taszíthat. A magyarság egét sűrű, fekete éjszaka borítja. És ezeknek a kényelmes uraknak, az „okosaknak“, közömbös, hogy a fekete éj­szakában kik és milyen irányba vezetik az ország hajóját. Nekik nincs mit ke­resni a fedélzeten, legyenek ott, akik „szeretik“ ezt a foglalkozást, ők már csak inkább bentmaradnak a ké­nyelmes kajütökben.Ha révbe ér a hajó, ők is odajutnak, ha pedig szirtbe ütközik, nem az ő hibájuk. Ha hibák történnek, ha a féktelen túlzás bűnökre ragad egyeseket, ezek a jó urak mossák kezeiket. Nem én csináltam, nem is helyeslem, de megakadályozni nem kö­telességem. Pedig aki hallgat, az beleegyezőnek tekintendő. Aki a hibák ellen fel nem emeli a szavát, részes azokban, mert hallgatásával legalább is meg­könnyíti, hogy olyanok történ­jenek, amiknek történnie nem volna szabad. Nem kellemes és nem hálás feladat a közügyekkel való foglalkozás. De kötelesség. Kötelesség volt mindig, a mai sorsdöntő órákban pedig egyenesen bűn ennek a kö­telességnek az elmulasztása. Ma politizálnia kell mindenki­nek és pedig oly lelkiismeret helyes állásfoglalásától függ­e­tességgel, mintha egyedül az ő a haza sorsa. Programmbeszédek. Csólyoson tegnap tartotta meg dr. Horváth Zoltán, a Függetlenségi Kossuth Lajos Párt nemzetgyűlési képviselő­­jelöltje pro­grammbeszédét. Délelőtt folyamán Nagy Ferenc tanyájánál, a délután­­ folyamán pedig Szabó Pál tanyájánál beszélt a csólyosi választó­­polgárság nagyszámú és lelkes részvétele mellett. Fülöpjakabon ma délelőtt 11 órakor a templom előtti téren, délután 3 órakor Ringh­egyben, a Szabó Luca féle iskolánál és délután 5 órakor Halesz­­ban, Tóth Pál tanyáján fogja elmondani dr. Horváth Zoltán programmbeszédét. Iliiwhywn ilEMMBiM— Kisértet-járás. Öt éves háború, feltartóztathatat­lan összeomlás, forradalmak, rabló megszállás után kisértet-járás van újra a magyar politikában. Föltá­­madtak egy sötét éjjelen a halottak , s az élőket akarják vezetni nem a jövő, hanem a múlt felé. Vissza a múltba! Ott kell folytatni, ahol ré­gen abbahagyták.­­ Azelőtt a nemzetiségekkel ijeszt­­­­gettek. Mi tesz, ha szavazati jogot­­ kap ez oláh, a rác, a tót? A ma­­i gyarság pusztulását jelenti ez. Ma már nem adhatunk a szerb­nek, oláhnak, tótnak szavazati jogot (pedig de szívesen adnák meg nekik most!) de elvették a saját dolgozó magyar testvéreiktől. Most is ijesztgetnek. A gyávák rémítgetésére zsidó­kérdést emleget­nek, kommunistát kiáltanak minden ellenvéleményre. Az emberek gyáva­ságára és tudatlanságára építik számításaikat. A régi módszerekkel nem lehet tovább vakon vezetni a dolgozó népet. Saját kenyere ellen szavaz, aki — nem látva tisztán — mt vej­ük áll. A főgimnázium tornaünnepélye ez évben, f. hó ,25.-én, [áldozó csütörtökön­ a szokottnál is nagyobb mére­tűnek, szórakoztatóbbnak ígérkezik. Ezen ünnepélyére meghívta a szentesi és csongrádi áll. főgimnáziu­mot is. két szomszéd város ifjúsága versenyre kel fiainkkal, és ezáltal a lövel­ei sportpálya ritka, élénk s kedves szórakozást fog nyújtani­­ Félegyháza közönségének. Az ünnepély műsorát plakátokon közli a vezetőség. Csonkamagyarország nem ország - Egész Magyarország menyország.

Next