Együttműködés, 1979 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Tervtárgyalás új jogkörök alapján A Minisztertanács és a SZOT elnökségének az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló határozata, valamint a Vasas Szakszervezet elnökségének irányelvei tartalmazzák azokat a jogköröket, amelyeket a vszt-bizalmi küldöttek, illetve az úszp-bizalmiak testületének együttes ülése gyakorol. Ezen belül kiemelt feladat a vállalati éves tervet tárgyaló együttes ülés, amelyen a dolgozók megvitatják az esztendő (tárgyév) célkitűzéseit A vállalati pártbizottság január 17-én alakítja ki a vállalati tervvel kapcsolatos végleges álláspontját. Ezt követően kezdődnek meg a szakszervezeti bizalmi csoportértekezletek. . _ Igen lényeges kérdés, hogy az üzemi demokrácia fórumain keresztül minden dolgozó megismerje a vallalmsa előtt álló megnövekedett feladatokat, szigorúbb követelményeket. Ennek egyik eszköze a terv véleményezésében való részvétel. Új jogkörök alapján, új típusú tárgyalásokon vitatják meg a vállalati terveket az együttes ülésen, s foglalkoztak azzal a megelőző csoportértekezleteken. Az elmúlt év decemberében a vállalati terv zsűri elé került a vállalati terv. Ezt követően elkészültek a tervinformációs anyagok, amelyeket megkaptak a vszt tagjai és a bizalmi küldöttek. A gazdasági terv tárgyalásánál véleményezési jogsorukt, a szociálponfitva terv kialakításánál aontesi, a jóléti es kulturális alapok felhasznalasanaz allasjoglalasiegyetenesi, a bérfejlesztés felhasznalasanak jobb elveit es aranyait tekintve ugyancsak allasjoglalasi-egyetértesi jogkoruk alapjan muködnek közre. A tervinformációs anyagok készítésénél — amelyek tartalmazzák a vállalati tervet, meghatározzák a képződő alapok felosztásának arányait — a vezérigazgatóság figyelembe vette a vszd munkabizottságainak észrevételeit is. A vszb a munkabizottságok írásos anyagai alapján állásfoglalást készített, amely tervinformációkkal együtt kerül az együttes ülés résztvevőinek kezébe. A bizalmi küldöttek — az illetékes gazdasági vezető és a pártcsoportbizalmi részvételével — csoportértekezleteken ismertetik a dolgozókkal a tervinformációt, a pártbizottság és a vszb állásfoglalását. A csoportértekezleteken elhangzott észrevételek figyelembevételével kell csoportjuk érdekeit képviselniük a január 26-i együttes ülésen.A szakszervezeti jogkörök részletes leírását az Április 4. Gépipari Művek Szakszervezeti Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Tanulmányozható a műhely- és osztálybizottságoknál és a főbizalmiaknál.) (j) Lakásokról félegyházán A KVG politikai, gazdasági, társadalmi testületei 1972-ben hoztak határozatot a lakásépítési alapról. Ennek értelmében 1973-tól a fejlesztési alapból elkülönítve másfél millió forintot biztosított a gyár a dolgozók lakásépítésére, lakásvásárlására a IV. ötéves terv hátralevő éveire. 1976-tól — az összevonás után — a vállalat vezetése ad fedezetet a dolgozók lakásgondjainak megoldására. A KVG dolgozói közül (1973-tól 1978. november végéig) azok, akik nem kaptak állami lakást, lakásépítési, -vásárlási (OTP-értékesítésű, szövetkezeti építésű, magánépítésű stb.) kölcsöntámogatásként egymillió-hatszázezer forintot vettek föl. Számuk 28 fizikai és 23 nem fizikai dolgozó. A városi munkáslakáskeretből 1977-től a KVG 45 otthon építését támogatta (fizikai dolgozók számára). A lakások nagy része az E 5-ös út melletti korszerű lakótelepen épült meg. A lakásátadások szeptemberben kezdődtek; november elejéig 36 otthonba költöztek be a gyár által kijelölt dolgozók. Két dolgozónk már 1977-ben beköltözhetett. További 7 dolgozónk — mert az átadás elhúzódik — 1979- ben kapja meg a gyárhoz közeli Móravárosban a lakást. (Az eddig átvett 38 munkáslakás kölcsöntámogatására végül is 2 495 700 forintot fordítottunk.) A társadalmi munkából képzett alapból 1977-től 14 fizikai és 10 nem fizikai dolgozónk kapott rövid lejáratú kölcsönt 335 ezer forint öszszegben. Az eddigieket leírva megállapítható : tavaly novemberig 113 dolgozónk 4 431 700 forint kölcsöntámogatást kapott. A többletről is. A gyár tulajdonában levő volt igaztói lakás átalakításával átmenetileg (a kezdő, felsőfokú végzettségűek számára) létrehoztunk 4 garzonlakást. S a városi tanács 10 első bérlőkijelölési jog megvásárlását biztosította a vállalati felsőfokú végzettségű műszaki és közgazdasági szakemberek számára. Négy lakást az érintett dolgozók közül már átvettek, a többi átadása folyamatban van. Tóth Pál tszb-titkár Paksra figyelve Selejt itt nem lehet Tudásban, erkölcsben, fegyelemben Pakson az ország szeme — miként a tévé Visszaszámlálás című műsora, rádióadások és gyakori újságcikkek jelzik. Mi is odafigyelünk, hiszen nekünk eggyel több okunk van rá: berendezéseket gyártunk az atomerőműhöz (KVG), és szerelőmunkát végzünk benne (EG). — Jó érzés, de nagy felelősség is ilyen korszerű beruházásban részt venni — mondja Dobó Endre, a KVG termelési főmérnöke. — Komoly próbatétel ez valamennyiünk számára. Tudatában is van ennek mindenki. — Miért esett önökre a beruházók választása? — Mert a KVG egy kormányközi megállapodás keretében már gyártott atomerőművi berendezéseket a Szovjetunió részére. A Paksra készülő termékek egy része meg is egyezik azokkal. A konkrét megrendelés két évre szól, illetve 250 millió forint értékű vízkezelő berendezés gyártására. Ez a megrendelés azonban az erőmű-építkezés későbbi, harmadik és negyedik ütemében megismétlődik majd. — Mit jelent ez a KVG életében? — Gyökeres fordulatot. Ezekkel a megrendelésekkel ugyanis átalakul, megváltozik az egész gyár termelési arculata, 1990-ig az atomerőművi gyártás határozza meg. 1979- ben is az összes termelési értéknek a 70 százalékát teszi ki, s belőle mintegy 10 százaléknyi kerül Paksra ... Korábban mi még csak nem is ilyen jellegű termékeket gyártottunk, hanem olyan eszközöket, amelyek szénacélból készültek. Azok a hermetikus csőátvezetések és tartályjellegű speciális atomerőművi berendezések — főleg ioncserélő szűrők —, amelyeket most csinálunk, zömmel savállóak, importanyagból készülnek sajátos és rendkívül szigorú technológiával. Hogy némi összehasonlítási alapunk legyen: míg a szénacél kilogrammja 6—8 forint, ezé az importanyagé 100 körüli. Itt aztán nem lehet selejt. Éppen annyi darabot rendelünk az alapanyagból, ahány készüléket gyártunk, s ha egy edényfenék vagy egy lemez selejtesre »sikerülne«, hónapokig nem tudnánk pótolni. A gyártás már a raktárból való vételezésétől kezdve, amely azonosítási szám alapján történik, a legapróbb részletekig speciális előírások szerint, sajátos eljárásokkal, állandó műszeres ellenőrzéssel és nagyon szoros, nagyon szigorú határidő-betartással folyik. Ezeket mindeddig be is tartottuk. Az első ütemben — 1979 júniusáig — 70 millió forint értékű munkát kell elvégeznünk, ebből 12 milliónak megfelelőt, 170 darab hermetikus átvezetést a 350 darab összesből, legyártottunk. — Hogy sikerülhetett ez a más technológiához szokott gárdával? — Nagyon sok gonddal járt. Először is meg kellett teremtenünk a szakmai alapokat, meg kellett ismernünk az összes atomerőművi szabályzatot. Ezt a meósok külön tanfolyamon végezték el. Párhuzamosan megkezdtük a szakmunkások átképzését is, s ki kellett alakítanunk egy külön gyártó részleget... Az atomerőművi gyártás a műhelycsarnoknak egy óriási ponyvával leválasztott részében folyik, ahol az előírt tisztaság végett még a padlóbetont is műanyagfesték borítja, s állandóan működnek az erre a célra beszerelt — s máris cserére szoruló — porszívó készülékek. Itt folytatjuk a beszélgetést az irodában Losonczi Máté üzemvezető, párttitkár, Csonka István üzemmérnök és Keleti Károly fiatal lakatos társaságában. — Hogyan tudtak megbirkózni az átállás gondjaival? — Már a tervezés idején a párt- és társadalmi szervek is felhívták rá a figyelmet, hogy ez milyen nagy feladat lesz — mondja az üzemvezető. — Azóta sem múlik el termelési tanácskozás, fórum anélkül, hogy ne esne róla szó. Érthető, hiszen a gyáron belül kellett és kell megoldanunk a feladatokat. — Legnagyobb gondunkat éppen a szakmunkások megnyerése és átképzése jelenti — teszi hozzá a szintén fiatal üzemmérnök, s tekintetének komolysága alátámasztja szavait. — Erre a munkára csak a legkiválóbb hegesztők és esztergályosok alkalmasak. Kellő számú embert megnyerni nem könnyű. — Külön minőségi prémiumot tűztünk ki és még határidő-prémiumot is. Itt az órabér is magasabb: a hegesztőké 22 forint körül mozog, a lakatosoké pedig 20 körül. A prémium negyedévenként teljesítménytől függően 1500— 4500 forint. De negyedévenként úgynevezett jellegvizsgát is kell tenni. — Voltak, akik azért akartak idejönni, hogy próbára tegyék magukat szaktudásban meg erkölcsben, fegyelemben — kapcsolódik a beszélgetésbe Keleti Károly, aki kezdettől fogva részt vesz az atomerőművi gyártásban. — Főként mi, fiatalabbak. Ha ez nem mozgatna meg bennünk Kitüntetések november 7. alkalmából A budapesti ünnepség elnökségéből. Hernádi Dezső, a vállalati pártbizottság titkára megnyitóját mondja. A képen balról jobbra az asztalnál: Leonyid Jagodovszkij, a szovjet nagykövetség tanácsosa, Tóth György vezérigazgató, Hernádi Dezső, Henz János, a XI. kerületi pártbizottság tagja, a Gamma vezérigazgatója, Vlagyimir Prjahin, a szovjet nagykövetség másodtitkára és Manhertz János, a vszt titkára. A következő sorban (szintén balról jobbra): Varga Pál, az vszb titkára, Molnár István, az örményesi gyáregység párttitkára és Fenyvesvölgyi Sándor alezredes. A Nagy Október évfordulója alkalmából Lancsalics Lajos, a pártbizottság szervezőtitkára mondott ünnepi beszédet. A vállalat valamennyi telephelyén ünnepi megemlékezést rendeztek november 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából. A hagyományoknak megfelelően az ünnepségeken adták át munkatársainknak a kitüntetéseket, elismeréseket EG: Kiváló ifjúsági vezető: Virányi Péter, a KISZ-bizottság titkára. Aranykoszorús KISZ-jelvény: Tárnyik László. Kiváló dolgozó: Tóth Antal MB-titkár (erőművi üzemegység), Szentkuti Ferenc párttitkár (MEF), Kusai József MB-titkár (EKO), Hámori Sándorné (program), Kiss Vilmosné párttitkár (külszerelési üzemegység). EG: Kiváló munkáért: Cselédi Istvánná (gépgyártó üzemegység). Munkásőrség zászlóaljparancsnoki dicséret: Asztalos György; századparancsnoki dicséret: Koczka János, Marancsik János. Balesetmentes vezetésért: Bordás József (örményes), Králik Kálmán (szállítás), Katona György (szállítás). KVG: Munka Érdemrend (ezüst fokozat): Bujdosó Imre lakatos csoportvezető. A Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany fokozat): Bálint István röntgenező. KISZ KB dicsérő oklevél: Nagy György tekercselő, Herédi Veronika forg. könyvelő. SZOT dicsérő oklevél: Csikós Dénes heg. főművezető. MSZBT oklevél: Lenin-brigád (Kruppa Gyuláné laborvezető, Ipacs Sándorné vegyész, Vidéki Károlyné fotós, Hodossy László selejtanalitikus, Dinnyés János villanyszerelő, Király István lakatos). Munkásőrség országos parancsnoki dicséret: Csik István hegesztő; megyei parancsnoki dicséret: Kiss Imre kovács. MHSZ Kiváló Munkáért Érem (arany fokozat): Ferencz István művezető, Zsolnai Lászlóné keresk. előadó, Csönge Lajos művezető; (bronz fokozat): Horváth János lakatos, Jégh Istvánné szerszámszerkesztő. Balesetmentes vezetésért: Ferenczi Mihály, Szécsényi Ferenc (mindketten 1 250 000 km-es fokozat), továbbá Ballagi Károly, Római Sándor. Mindannyiuknak további eredményes munkát és jó egészséget kívánunk! ifjúsági parlamentek Az Április 4. Gépipari Művek ifjúsági parlamentjei 1978. december 16-án — az Energetikai Gépgyár kultúrtermében tartott vállalati tanácskozással — befejeződtek. A parlamentekre tavaly már harmadízben került sor. A vállalat szervezeti sajátosságait figyelembe véve ifjúsági parlamentjeink lebonyolításának rendje a következő volt: Munkahelyi ifjúsági parlamenténél tartottunk az Energetikai Gépgyár Dunapesti telephelyen — a vezengazgatói szervezet fiataljainak részvételével — hét helyen, az egyzereresi Gyáregységénél, szintén nemhelyen Csudapest, Győr, Szolnok, Miskolc, Leninváros, Iazincbarcika és Lőrinci), valamint a Kiskunfélegyházi Veggyipari Gépgyár területén három helyen. Telephelyi ifjúsági parlamentekre került sor az IG örményesi gyáregységénél a fiatalok közvetlen részvételével és az EG Szerelési Gyáregységénél, ahol a szereléseken dolgozó fiatalok képviseletében — a munkahelyi parlamenteken megválasztott — 50 küldött vett részt. A munkahelyi és telephelyi tanácskozások után november 21-én a KVG, december 1-én az EG ifjúsági parlamentje ült össze. E parlamenteken lapáloo választott küldött vett részt. Az Április 1. Gépipari Művek 1998. december ki átt megtartott vállalati ifjúsági parlamentjén az Energetikai Gépgyárát 65, a Kiskunfélegyházi vegyipari Gépgyárát 55 natal képviselte. A munkahelyi és telephelyi parlamenteken 111 fiatal mondta el véleményét, tett javaslatot az elkövetkező időszak ifjúságpolitikai munkájával kapcsolatban. Az EG gyári parlamentjén 11, a KVG-n 11 fiatal kért szót; a vállalati parlamenten 15 küldött hozzászólása hangzott el. Az ifjúsági parlamentek beszámolóit mindenhol a terület felelős gazdasági vezetői tartották, a hozzászólások után a fiatalok valamennyi beszámolót egyhangúlag elfogadták. Az ifjúsági parlamenteken felmerült kérdések zömére az illetékes gazdasági, politikai, társadalmi vezetők a helyszínen válaszoltak, néhány kérdésre az előírt határidőn belül írásban kapnak választ a fiatalok. Az 1979—1980. évekre szóló intézkedési tervet, amely az 1980. évi ifjúsági parlamentekig tartó időszak ifjúságpolitikai munkájának alapját képezi, a vállalati ifjúsági parlament elfogadta. (Az ifjúsági parlamenteken elhangzottak összegezése folyamatban van, január végén a vállalati párt-végrehajtó bizottság napirendjére kerül. Ezt követően visszatérünk erre a témakörre.) Martin Antal ifjúságpolitikai felelős