Együttműködés, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Vezetői értekezlet • e Örményesen A múlt év december 12- én a vállalat gazdasági-, politikai-, társadalmi vezetői az örményesi Gépgyár gazdasági-, politikai-, társadalmi vezetőivel együttes ülésen tekintették át a gyár helyzetét és fejlődésének irányát. Az értekezlet megállapította, hogy a gyár — a nehézségek ellenére fejlődött, — kialakultak a gazdaságos termékszerkezet keretei, — gazdagodott eszközökben és műszaki ismeretekben, — erősödött a kollektív szemléletben. Az értekezlet azt is megállapította, hogy a fejlődés nem volt ellentmondásoktól mentes, hiszen a piaci körülmények, az új technológiák elsajátítása, az önállóbb gazdálkodás követelményei időnként nagy megpróbáltatások elé állította a kollektívát. Dicséret illeti azonban a gyár dolgozóinak erőfeszítéseit, igyekezetét és gazdasági-politikai egységét. A jövőt illetően az üzem fejlődése a termékszerkezet stabilizálásával, szervezeti, érdekeltségi rendszerének korszerűsítésével, a termelés ütemességével, a termelékenység fokozásával 1984-ben kedvezően alakulhat. A vállalat vezetősége támogatja a gyár vezetését az 1984. évi feladatok sikeres megoldásában, s számít, az örményesi dolgozók további aktivitására, kezdeményező készségére. Az Energetikai Gépgyár 1983. évi energiagazdálkodása Az Energetikai Gépgyár 1983. évi energiagazdálkodása várhatóan a tervezettnek megfelelően alakul. Egyes energiahordozóknál jelentős megtakarítás, illetve felhasználás-csökkenés mutatkozik, míg más energiahordozóknál (pl. üzemanyagok, a megtett intézkedések ellenére is, csak szigorú korlátozó, mondhatni adminisztratív eszközökkel volt lehetséges az éves keret betartása. Az elmúlt évi energiagazdálkodás legjelentősebb eredménye, az energiaracionalizálási program keretében megvalósított energiahordozó-csere, melynek során a földgázüzemre történő átállással évente 310 tonna tüzelőolaj kiváltására nyílt lehetőség. Földgázfelhasználásunk a tervezettnek megfelelően alakult és az előzetes kalkulált 310 tonnán felül, további 8—10 tonna tüzelőolaj megtakarítását sikerült elérni. A földgáz-program végrehajtásának eredményeként, a berendezések hatásfokának javulása, valamint a földgáz kisebb Ft/GJ ára következtében az energiaköltség 1983-ban mintegy 1,5 millió forinttal csökkent. Az energaitakarékossági intézkedések eredményeként villamosenergiából 35 —40 MWh, melegített víz (távfűtés) felhasználásából pedig 400—450 GJ megtakarítás várható. A benzin és a gázolaj felhasználás keretszámai már tartalmazták a kötelező megtakarítás mér- tékét, amelyek 6 százalékos csökkenést írtak elő az előző évhez viszonyítva. Ez a keret azonban nem tette lehetővé az indokolt szállítási igények teljes kielégítését. Előfordult, hogy az éves keret betartása érdekében a gépjárművek egy részét le kellett állítani és költségesebb bérfuvarozást kellett igénybe venni, ezen kívül a szerelési helyeken a munkásszállítás sem volt zavartalan. Az ilyen energiatakarékosság természetesen gazdaságtalan a termelési tevékenységet gátolja, tehát 1984-ben ezen célszerű lenne változtatni. Az idén az energiagazdálkodás további javítása érdekében az eddigi, valamint a folyamatban levő intézkedéseken túlmenően, a gyár távfűtési rendszerét kell felülvizsgálni, s annak energiatakarékosabb szabályozhatóságát megoldani. A vállalat piaci helyzetéről Az elmúlt évekre visszatekintve vállalatunk piaci helyzetét jónak értékelhetjük. Komolyabb munka-ellátottsági gondokkal nem küzködünk, annak ellenére, hogy egyes gyárak rendelésállománya csak év közben tudott kialakulni. A vállalat termékei iránti kereslet számottevően nem csökkent. A központ és az Energetikai Gépgyár jövő évi rendelésállománya már összeállt. A központnak még a tervezett tőkés exportot kell szerződésekben realizálni. Az Örményesi és Nagykanizsai Gépgyáraknál is kezel kialakulni az 1984. évi rendelésállomány. A belföldi partnerekkel üzleti kapcsolataink állandóan bővülnek és mind több azoknak a vállalatoknak, gazdaságoknak a száma, melyek évről évre viszszatérő vevőként jelentkeznek. A kialakult tartós üzleti kapcsolataink további ápolására és a vevőkör megtartására természetesen mindenkor nagy figyelmet kell fordítanunk. A hazai beruházások nagymérvű visszafogása, a rubel és a nem rubel elszámolású export növelésére késztette vállalatunkat is. Az export dinamikus növekedéséből adódik, hogy az 1983. évi késztermék árbevételünk közel 60 százaléka külföldi megrendelésekből származik. A rubel elszámolású export nagymérvű növekedése mellett megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nem rubel elszámolású export fokozására. Az elért eredmények szintentartása és annak további növelése a tőkés exportnál gondot okoz főleg a törökországi Kangal és Catalagzi Erőművekhez szállítandó berendezések kifutása után. A jelenlegi dekonjukturális helyzetben az egyedi berendezések eladása nehézségekbe ütközik. A korábbi évek tapasztalatai alapján a komplett egységek, technológiai vonalak fővállalkozásban történő szállítása növeli esélyünket az üzletek elnyerésében. Ennek érdekében vállalatunk kiemelten kezeli az állati fehérje feldolgozó vonalakba tartozó húspép üzem mielőbbi átadását, eredményeinek megismerését, és további feldolgozó vonalak mielőbbi kifejlesztését. Fejlesztést igényelnek még az élelmiszeripari gépgyártás keretén belül a bortároló tartályparkok, tejsilók. A nem rubel elszámolású exportunkat csak a folyamatos kutatás és gyártmányfejlesztés állandó szem előtt tartása mellett kibocsátott új termék-komplexumokkal lehet jelentősen növelni. Az exportban elért eredmények javításához szorosan kapcsolódik a kereskedelmi tevékenység javítása, azon belül a piackutatási munka további szélesítése, a reklám-propaganda eddigi színvonalának emelése, új gyártmányismertetők kibocsátása, külföldi szállításokon, vásárokon termékeink propagálása. Nagy figyelmet kell fordítanunk a nem rubel elszámolású exportnál az igényekre történő — rövid időn belüli — reagálásra, a pontosságra és a megalapozott ajánlatok készítésére. A vevő mindezek alapján minősíti a szállító vállalatot, annak szervezettségét, az üzleti lehetőségek felkínálását. A jó minőségben és határidőben való szállítással lehet megteremteni és tartóssá tenni az üzleti kapcsolatot, melynek keretében lehetőség nyílik annak további bővítésére is. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy az említett gondok mellett a vállalat piaci helyzete aggodalomra nem ad okot. Figyelembe kell venni azonban mindenkor a változó körülményeket és a kereskedelmi politikát is azokhoz igazítani. Bartyik József kereskedelmi osztályvezető Együttműködés: Számjegys vezérlésű forgácsológépek az Április 4. Gépipari Művekben Vállalatunk a KGST sokoldalú gyártásszakosodási egyezményben foglalt atomerőművi vízkezelő berendezések gyártási feltételeinek megteremtése céljából a közelmúltban mintegy negyedmilliárd forint értékű állóeszközfejlesztési programot hajtott végre. A beruházás hosszú lejáratú bankhitel és saját erő együttes felhasználásával valósult meg. A fejlesztés alapvetően új gépi berendezések termelésbe állítására irányult. A mechanikus és termikus darabolás, a hegesztés, a minőségellenőrzés eszközrendszerének bővítése mellett jelentős erőforrásokat használtunk fel a forgácsolás korszerűsítésére, számjegyvezérlésű forgácsológépek üzembehelyezésére. Fejlesztési törekvéseinkben már a hetvenes évek végén megfogalmaztuk, hogy a vállalat forgácsoló kapacitásának bővítését — a forgácsoló szakmunkások létszámának folyamatos csökkenése mellett — nagyteljesítményű progresszív vezérlésű forgácsológépek termelésbe állításával lehet biztosítani. Döntéselőkészítő fejlesztési javaslatunk kialakítását megelőzően — saját tapasztalat hiányában — tanulmányoztuk a hazai vállalatok számjegyvezérlésű forgácsológépek alkalmazása terén szerzett üzemeltetési tapasztalatait. A forgácsolás területén alapvető nehézséget jelentett az atomerőművi követelményeket is kielégítő — ugyanakkor termelékeny — csőfalfúrási feladat garantált minőségű, megbízható megoldása. A minőségi követelmények és a termelékenység együttes figyelembevételével került sor annak a csőfalmegmunkálógépnek a kiválasztására, amelynek üzembehelyezését 1982-ben végeztük el a vállalat kiskunfélegyházi üzemében. Az átgondolt és részletesen kidolgozott üzembehelyezési program végrehajtása megfelelő előkészítés és a közreműködők aktív munkája eredményeként valósult meg. A nyugatnémet importból származó szabadon programozható integrált gyártómű olyan technikai szintet hozott létre, amelynek alapján további számjegyvezérlésű gépek alkalmazásának lehetőségét teremtettük meg. A beruházás harmadik, befejező évében — a csőfalmegmunkálógép üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználásával a tengely- és tárcsajellegű alkatrészek megmunkálását lehetővé tevő hazai,a Szerszámgépipari Művek által gyártott, szabadon programozható esztergagépek beszerzésére került sor. Elsőként a szegcsavargyártó technológiai rendszer kiépítése céljából az Energetikai Gépgyárban helyeztük üzembe az EEN 400 típusú HUNOR vezérlésű CNC esztergagépet. Ezt követte a központban egy darab EEN 400 típusú HUNOR vezérlésű, majd ez év utolsó hónapjaiban kettő darab EEN 500 típusú HUNOR vezérlésű és egy darab EEN 630 típusú SIEMENS SIMMERIK 5T vezérlésű CNC esztergagép termelésbe állítása. A számjegyvezérlésű esztergagépek a forgácsoló kapacitás bővítése mellett — magasabb értéket, minőséget megtestesítő termékek előállítását, — a termelőkapacitások rugalmasságának fokozását, — a nehéz fizikai munka csökkenését, — közvetetten — a környezetre gyakorolt hatása következtében — a gyártástechnológiai kultúra emelését mozdítják elő. Alkalmazásukkal az egyedi gépgyártásban általában nem jellemző kissorozat gyártása is már gazdaságosan megoldható. Ezeket az esztergagépeket ugyanis olyan vezérléssel szerelték fel, amelyek segítségével a programot készítő technológus bonyolult és hosszú időt igénylő fáradságos számításait maga a vezérlőegység képes elvégezni, illetve tárolni és megfelelő időpontban — a technológiai sorrendnek megfelelően — azt alkalmazni. A gépek korszerű vezérlése lehetővé teszi, hogy kellő gyakorlat után a kvalifikált szakmunkások közvetlenül elvégezzék az egyes alkatrészek programozását. A numerikus vezérlésű esztergagépek olyan feltételeket teremtettek a gyártástechnológia fejlesztésében, amelyek magukban hordozzák a vezérlési mód szélesebb körű alkalmazását, és eddig nem alkalmazott technológiai eljárások fejlesztését. Lajos János főosztályvezető Csőfalfúrás a HTB—55 típusú mélyfűrgéppel. Kezelője Buri Gábor esztergályos Horváth Géza Irogramozás a számjegy vezérhísű esz'tergagépen. A műveletet Dányi Lajos esz energetikus tergályos végzi