Félegyháza, 1883 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1883-06-03 / 21. szám

21. szám. I. évfolyam. Félegyháza, 1883. junius 3. ) Előfizetések eszkö­­zölhetők helyben Klökner Eda könyv­kereskedésében s vi­déken minden pos­tahivatalnál. Hirdetésekre nézve a lap egy oldala 30 helyre van beoszt­va, egy hely bélyeg díjon kivül 50 kv Kincstári bélyeg il­letmény minden hirdetés után 30 kr. Nyilt térben egy sor 30 kr. Kéziratok viszsza nem adatnak. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. Budapesten: Haasenstein és Vogler, Barna Tivadar, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Daube, A. Oppelik H. Hrdlicka, Frankfurtban: S. L. Daube hirdetési irodákban. TÁRSADALMI HETILAP. 3 meg*jelen minden vasárnap. Költségvetésünk. Városunk 1883. évi költségvetésének előirányzata készen van, s nemsokára a képviselőtestület elé kerül megszavazás, illetőleg elfogadás végett Hogy mily fontos tárgy a költségvetés egy város életében, azt eléggé tudjuk, vagy legalább kell tudnunk. Innen van az, hogy a törvény kellő­leg méltatván a városok, községek költség­­vetéseit, azoknak mikénti szerkesztéséről külön szakaszokban intézkedik. A községek rendezéséről szóló törvény­nek erre vonatkozó részei a következők: „A költségvetési előirányzatot a községi tanács, illetőleg az elöljáróság terjeszti a közgyűlés elé. E költségvetésnek magában kell foglalnia a község minden rendes és rendkívüli kiadásait, különös tekintettel azon kiadásokra, melyeknek fedezéseibe a községet a törvény kötelezi. A költségve­tésbe a község minden oly nemi­ jövedel­met felvételnek, melyek eddig is a községi célokra fordíttattak, az előbbi év pénztári maradványaival együtt. Az ekkér előter­jesztett költségvetési előirányzat a követ­kező évre mindenkor előre az őszi köz­­közgyűlésen vizsgáltaik, illetőleg állapíttatik meg. A költségvetési előirányzat a közgyű­lés­ előtt 15 nappal a községházánál köz­szemlére kitétetik, rendezett tanácsú váro­sokban azonfelül a képviselők között kiosz­tozik. A közgyűlés a községi adófizetők által beadott észrevételeket felolvastatni és és tárgyalni köteles. Ott, hol számvevőség, pénzügyi, gazdasági vagy költségvetési állandó szakosztályok vannak, a számvevő­ség, illetőleg a szakosztály előzetesen min­dig­ meghallgatandó. A kisebbség külön véleménye a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. A költségvetést a kisebbség külön vélemé­­nyével és az egyesek által beadott észrevé­telekkel együtt a törvényhatósághoz kell felterjeszteni. A törvényhatóság a költség­vetést, ha a fenntebbi szakaszokban körülírt feltételeknek megfelel, ha az összes kiadá­sok a községi vagyon jövedelmeiből községi adó nélkül fedeztetnek; ha a költségvetés ellen panasz nem emeltetett, egyszerűen tudomásul veszi, s attól a jóváhagyást soha meg nem tagadhatja. Ellenkező esetben a költségvetést részletesen fölülvizsgálja, attól a helybenhagyást átalában meg is tagad­hatja, észrevételeit a községgel közli, és azt új költségvetés készítésére, illetőleg kiigazí­tására utasíthatja. A községi elöljáróság felelős a költségvetés szoros megtartásáért. “ D ” A költségvetés egyik legfontosabb tár­gya lévén a képviselőtestületi gyűlésnek, arra eleve­ korán szükségesnek tartjuk fel­­hvni minden egyes képviselő figyelmét. Ezenkívül pedig minden egyes adózó pol­gárnak joga van a költségvetésre úgy átalá­­nosságban, mint annak egyes részeire nézve is megtenni észrevételeit. Azért ha valaki eme törvény­ adta jogával élni akar, el ne mu­lassza azt a törvényben előírt 15 napi idő­köz alatt, a közszemlére való kitétel alkal­mával megtekinteni. Annál is inkább, minthogy a költségvetés képe a város va­gyonával folytatott gazdálkodásnak, képe az elöljáróság­ munkájának, képe az igaz­gatás jövőjének. És mint ilyen megérdemli, h°gy érdeklődjünk iránta, s amennyire jo­gunk­ és módunkban áll, igyekezzünk né­zetünknek e tekintetben is érvényt szerezni. Költségvetésünkre nézve megjegyezzük, hogy a városi főjegyző által, mint aki annak készítésével ez idő szerint megbízva van két rendbeli tervezet készíttetett. Egyik a múlt évi augusztus hó 1-től a folyó­ év végéig számítja a remélhető bevételek és kiadásokat, a másik pedig a­z. év elejétől ennek végéig számít. Ez utóbbi a régi Jász­­kunkerületekben dívott, szokás szerint, az előbbi pedig Pest megye határozata szerint készíttetett. Eme két rendbeli költségvetés közt a különbség az, hogy míg a megye rendelete szerint való, majd másfél évet ölel fel, addig az év elejétől, vagyis a régi Jászkunkerü­­­letekben hívott szokás szerint készített az illető évben bevézetni és kiadatni remélteket foglalja magában. A megye rendelete sze­rint készített költségvetési tervezett, a régi Jászkunker­ületekben divottnál komplikál­ a „Félegyháza*­ tárcsája. A „semmi“. (Csevegés, vagyis inkább fecsegés.) Nem tagadom, hogy teljes mértékben élve­zem a „dolce far niente“ kellemes már a­kinek az ő napjait, időm van elég, akár egy egész napi­lapot tele­firkáljak, s mégis megfejthetetlen talány előttem, hogy miért nincs elegendő kedvem a toll idegbántó serczegését hallgatni, oz pedig akárki megmondhatja, mily „szorgalmas“ vagyok; ha távol nem vagyok, mindig és mindig tudok eszmét találni, bár nem is újat, de eléggé „érde­keset“, de most.............már a harmadik évet szakgatom széjjel, sehogy sem jó valami érdekes eszme napfényre, gondolkozom már 5 napja, hogy miről írjak, annyi mindenfélét gondolok egyszerre, hogy végre is ha le kellene írni valamit, ezen futtitruttiból, hát csak megakad a tollam, s bá­mulok, bámulok, migyen azon veszem észre ma­gamat, hogy — a szégyen! kiesik kezemből a toll, melynek tartalma szétfolyik a fehér papiro­son, s most már arra kerül a sor, hogy ezt is megbámuljam, íme egy fehér lapon egy fekete folt. Csak nézem, gondolkodom, hogy nem­ le­­hetne-e ebből is hasznot húzni, de bizony hosszas gondolkodásomnak az lesz eredménye, hogy bi­zony itt nincs semmi anyag, mely feldolgozást érdemelne. . . De nini! mit is mondtam? egy szó véletle­nül tollam alá jutott, de hiszen ez már maga egy eszme, ugyan nézük csak mit lehet beszélni a „semmi“-ről. Tehát semmi, vagyis nulla, vagy röviden kifejezve: 0. A­mint itt állsz, fehér folt vagy e papíron, mely fekete gyűrűvel van övezve s nulla vagy semmi a neved. De mivel neved van, mégis valami vagy. Te is úgy vagy, mint sok ember, akik szá­mot tesznek a többiek között, de jelentőségük nincs. Mióta a világ fennáll, ember nem jöhetett nagyobb ellentmondásba magával akkor, midőn tégedet semminek nevezett el. Úgy tetszik nekem, mintha kinevetnél bennünket te kis gömbölyű ördög. Semmi s mégis oly szükséges valami vagy; számokhoz tartozol, te is, ha számolni aka­runk; hej pedig de sok számolni valónk van ezen a földön, hát még azon túl. . . S ha egy kis farkat akasztunk reád, már valami vagy, s úgy nézesz ki, mint a 9-es vagy 6-os szám. Csodála­tos ! Az az hogy, ha jól meggondoljuk a dolgot, lesz az igen egyszerű­ dolog! Mi emberek is gyakran semmik vagyunk, s csak akkor válunk valamivé, ha — hogy banális kifejezéssel éljek —­ lóg utánunk valami. A nagy számoló, az éles eszű tudós, aki a csillagokat számlálgatja ugyan mit csinálna nélküled. Semmi sem vagy, a neved is semmi, s ha még egy semmit teszek melléd, akkor is csak semmi vagy, de ha csak olyan kis 1-est helyezek eléd, mint sok embernek a lelke, már nagy szám vagy, a neved már száz, s ha még épen egy 1-est ragasztok utánad, már épen: ezeregy a neved. Csodálatos­ valóban az „ezeregy éjszaka“ egyik legnagyobb csodája. Jóságos ég! mi válhatik egy semmiből, ha keveset jelentő valamik veszik azt körül. De ha a szegény nulla semmi volna, a többi számok miként növekedhetnének sokká s miként jelenthetnének sokat? Ne hagyjátok magatokat elámítani árva nullácskák, hogy semmik vagytok, mert csak minden attól függ, hogy milyenek a környezetei­tek. A legnagyobb ember is csak egy nulla s semmit sem jelent, ha másokkal összeköttetésben nincs. Egyik a másikért van a világon, mert különben például: hogyan exisztálna az úr szolga nélkül? S így e világ is legtöbbnyire nullák­ból áll. Ha jól emlékszem, olvastam, vagy hallottam már valahol, mely épen nem zárja ki azt, hogy más is ne olvasta, vagy ne hallotta legyen, hogy van valami, ami még a semminél is kevesebb, vagy hogy valakinek kevesebbje van a semminél. Ha ez nem szó- vagy nyomdahiba, úgy meg­érdemli, hogy gondolkozzunk felette­. Nézzük csak kik lehetnek azok, kiknek kevesebbjük van a semminél?

Next