Félegyházi Hiradó, 1903 (9. évfolyam) 1-24. szám

1903-01-04 / 1. szám

4 FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1903. január 4. Major Jánosné, Mihályka Gézáné, Mem­­lauer Alajosné, Molnár Andorné, Molnár Ferenczné, özv. Nemes Imréné, Palotás Józsefné, Papp Józsefné, if­j. Pór Al­­bertné, Rózsa Bálintné, özv. Sántha Andrásné, Szabó Imréné, Szabó Rudolfné, Szondy Albertné, Tarjányi Józsefné, Tóth Imréné, Tóth Ráfaelné, Udvardy Károlyné, Varga Lászlóné, özv. Vass Fe­renczné, Vidács Józsefné, Zsadányi And­rásné, Zsibrita Ferenczné és özv. Zsibrita Flóriánná. — Leányok : Agárdy Etelka, Agárdy Juliska, Almássy Ilonka, Baksay Pistike, Bense Matildka, Benke Jolán­ka Benedikti Mariska, Bugyi Mariska, Csáky Mariska, Czakó Valéria, Dobák Ma­­czuska, Dobos Fannyka, Dobos Mariska, Endre Piroska, Fábián Mariska,, Fábián Terike, Fekete Erzsike, Fejes Ágneska, Garas Fannyka (Jászszentlászlóról) Gye­­nes Erzsiké, Haubner Erzsike, Hideg Ró­­zsika, Hideg Ilonka, Kabók Mariska (Kecskemétről), Kiss Etelka, Kiss Ma­­czuska, Kiss R. Bianka, Kurucz Juliska, Kurucz Zsuzsika, Lakó Józsika, Lajos Erzsike, Lőrincz Adélka, Mák Fannyka, Major Rózsika, Mensauer Angyela, Molnár Mariska, Nagy Aranka, Nagy Moduska, Nemessy M. Margitka, Palotás Juliska Ró­zsa Valérka, Sallay Bertácska, Sántha Rózsika, Szabó Veronka, Szemerédy Janka, Szondy Ilonka, Szondy Erzsike, Tarjányi Mariska, Tóth Fannyka, Tóth Rózsika, Tóth Ilonka, Varga Mariska, Varga Ninuska, Vass Ninuska, Vidáts Etuska, Zsibrita Emike, Zsibrita Mariska és Zsadányi Rózsika. A négyest 58 pár tánczolta. Megyés püspökünk gyengélkedik. Me­gyés püspökünk, mint részvéttel értesü­lünk, a karácsonyi ünnepek alkalmával kissé meghalt s gyengébb fajtájú influen­zát kapott, minek következtében néhány napig nem hagyhatja el szobáját Tiszti értekezlet. A vármegye köz­ponti jegyzői kara az alispán elnöklete alatt két napig tartó értekezletet tartott, melyen a vármegyei új ügyviteli szabály­zatot tették megbeszélés tárgyává, hogy így egyöntetűvé tehessék a január else­jével életbe lépett új ügyvitelt. Szylveszter estély. Más városokban Szylveszter este vidám társaságok szok­tak egybe gyűlni, hogy elbúcsúztassák az ó évet és pohárcsengés között üdvö­zöljék az újat. Ez eddig nálunk nem volt szokásban. Hogy­ e szép szokást itt is meghonosítsák, egy nagy számú előkelő és szép társaság Szilveszter este társas vacsorára gyűlt össze a „Korona“ szállo­dában, hol a legkitűnőbb hangulatban üdvözölték a bekövetkezett új évet. Bánhidy Juliska nevű alapítvány. Szabó Rozália Bánhidy Juliska nevére több rend­beli alapítványt tett a városnál, melyet az el is fogadott. Jóváhagyás végett az ala­pítványi leveleket a város fölterjesztette a megyéhez, az azonban néhány csekély pótlás végett leküldötte a közgyűléshez. A keddi rendkívüli közgyűlés tárgyalván az erre vonatkozó előterjesztést, a megye kívánságait teljesítette. Ezen az aprólékos és hosszas egyszerűsítésen sokan jót mo­solyogtak. No de már most rendben van a dolog, csakhogy sok papiros kellett hozzá. Az „Erzsébet Nőegylet“ mulatsága. Az Erzsébet Nőegylet vigalmi bizottsága a napokban tette meg a végső intézkedése­ket az e hó 10-én este rendezendő mu­latsága érdekében. A­­gyűjtő­ivek egybe­gyűltek már s azokon a város egész in­telligens társadalma aláírása ott szerepel. A mulatságot társas vacsora előzi meg, melyre az ételeket Kneffel kiváló jóhirű konyhája fogja szolgáltatni. Már magában véve ez is garanczia, hogy a társasvacsora kiváló sikerű fog lenni. A mulatságon ott lesz városunk egész fiatalsága, így tehát tánczosokban sem lesz hiány. Minden jel arra mutat, hogy az Erzsébet Nő­egylet mulatsága lesz az idei farsang mulatságainak a legsikerültebbje. A társas­vacsora pont 7 órakor veszi kezdetét miért is kérjük a közönséget, hogy pon­tosan jelenjék meg. Vége a szünidőnek. Mint minden jó­nak, úgy a karácsonyi szünidőnek is vé­gének kellett szakadni. Tegnap már az összes iskolákban megkezdték az előadá­sokat, melyen bánatosan üldögéltek a kisebb fiuk vissza gondolván az eltöltött kedves napokra s vissza sóhajtották an­nak kedves örömeit. No de hiába, ennek már igy kell lenni, mert ma vissza sóhaj­tozunk az elhagyott otthonra, de már hol­nap minden a rendes kerékvágásban fog menni. Kiküldöttek. Az i­gavonó állatok össze­írását a hónap folyamán hajtják végre városunkban. Az összeíráshoz bizalmi fér­fiak gyanánt a közgyűlés a maga kebelé­ből a múlt évi kiküldötteket Katona Imrét és Táby Lászlót újból kiküldötte. A protestáns leányegyház felebbezése. A helybeli egyesült protestáns leányegy­ház, mint azt már lapunkban jeleztük, először templom­építés czéljából termé­szetbeni telket kért a várostól, mivel a város ezt a Csongrádi utcza végén jelölte ki, az egyház inkább pénzbeli segélyt kért a várostól, hogy alkalmasabb helyen építhesse fel imaházát és a papi lakást. A kérdés megoldására kiküldött bizottság tett is előterjesztést a közgyűlésnek, mely­ben egyszers mindenkorra egy fix összeget ajánlott fel, de ezt a közgyűlés nem fo­gadta el s a protestáns egyházat kérésé­vel elutasította. Az egyház ebbe nem nyugodott bele, hanem az elutasító hatá­rozatot m­egfelebbezte. • Hymen. Vajay József t.-szentkuti kán­­tor-tanitó, ki­k­écsizését a legszebb si­kerrel az itteni áll. tanítóképző-intézetben szerezte meg, a karácsonyi ünnepek al­kalmából jegyet váltott szive választott­jával , Görög Juliskával, ki a város szol­gálatában, mint tanítónő a jakabi tanyai iskolánál működik. Sok boldogságot a fiatal párnak. Állandó választmányi gyűlés. A vár­megye állandó választmánya a múlt hó 29 én, hétfőn, tartotta meg a januári közgyűlést megelőző első ülését a vár­megye székházának nagy termében. Gyújtogatás. Kellemetlen órát szerzett Sallai Istvánnak, a Kőrös-pákai iskolánál­­ működő derék és szorgalmas tanítónak­­ egyik tanítványa Szabó Antal.Az iskolás fiú még nem emelkedett annyira, hogy tettének következményét beláthatta volna. Gyerekes játékból felgyújtotta tanítójának szalmáját. A felhalmozott nagy mennyi­ségű szalma könnyen tüzet fogott s mire a tanyák népe segítségére sietett volna, az egész porig égett. A derék tanítónak kára meghaladja a 100 koronát. A város népességének szaporodása. A város népességének szaporodását hivata­losan ellenőrzi a m. kir. állami anya­könyvi hivatal. Ez hivatalos­­ könyveit a múlt év utolsó napján lezárván, a követ­kező számadatokat tünteti ki: a múlt 1902-ik évben városunk területén született 1507 egyén, meghalt 1110 egyén, tehát a város lakosainak száma szaporodott 397-el. Az állami anyakönyvvezető előtt a lefolyt évben 295 házasságot kötöttek. A „Korona“ szálloda díszterme. A ked­den d. e­­tartott rendkívüli közgyűlés foglalkozott a „Korona“ szálloda díszter­mének kérdésével. A díszterem évek hosszú sorozata alatt úgy annyira meg­kopott és befüstösödött, hogy valahányszor csak szóba jött, mindenki gúnyolódott fe­lette. A városi tanács is belátta, hogy saját jó hírnevünk, valamint a szálloda jövedelmező képessége megkívánja, hogy ott a modern igényeknek megfelelő javítá­sok tétessenek. A tanács tárgyalt a vál­lalkozókkal a terem világítása és kifestése kérdésében és a tárgyalások eredményét hozta a rendkívüli közgyűlés elé. A közgyűlés egyhangúlag elismerte,, hogy a szükséges javításokat eszközölni kell, csak a költségre nézve merültek fel némelyeknél aggályok. De végre is győzött a jobb felfogás, hogy a nagyobb összegű ajánlat az olcsóbb, mert az nyújtja a tartósabb munkát és megkíméli a várost attól, hogy időközönként újból és újból költsön a terem rendben és tisztán tar­tására. A közgyűlés helyes intézkedése folytán most a díszterem a legmodernebb és legszebb acetylén világítást fogja kapni úgy a csillárok révén, mint az oldalfalakon elhelyezett karos világítók által. Gondos­kodás történik egyúttal, hogy e munká­latok körében megoldást nyerjen a szín­padi világítás kérdése is. A termet nem fogják ki­festeni. Mivel nem sokkal több költségbe kerül a terem falainak márvá­nyozása, elhatározta a közgyűlés, hogy a falakat m­árványozással fogja ellátni. A bemutatott minták és tervekből ma már képet alkothatunk magunknak leendő dísztermünkről s elmondhatjuk, hogy az igazán minden tekintetben csinos lesz és méltó a haladás útjára lépett városunkhoz, melynek hírneve követelte már, hogy a munkálatok végrehajtassanak. A végre­­hajtási költségeket fedezni fogja a meg­jelölt rendelkezési alap s azt hisszük, hogy azzal az összeggel a kérdést meg is lehet oldani, melyre nézve a tanács felha­talmazást kapott. Még csak azt kívánjuk, hogy a munkálatokat ne húzzák, halasz­­szák, hanem hajtsák végre minél előbb. A munkás franczia. A­kik csak kö­zülünk a szép szikrai telepen megfordul -­­­tak vagy éppen boldog tulajdonosai az­­ ottani áldott homokon létesített remek­­ szőlőknek, mindnyájan ismerik a telep vállalkozó, munkás­ai­a sorscsapásai alatt is vidám kedély­ét megőriző francziát , Scholthus Félixet. Mikor a szikrai homokot szőlőknek eladta Kecskemét városa, Schol­thus is vett egy szép darabot belőle és nagy költséggel remek szőlőt állított be. Midőn azonban már a szőlő termőre jött volna, egymásután jöttek az elemi csa­pások, úgy annyira, hogy a derék fran­czia, ki egész vagyonát befektette szőlő­telepébe, a legnehezebb napok előtt ál­lott. Bitttor barátai megmentésére siettek és segítő kezüket felajánlották. Scholthus elfogadta a feléje nyújtott jobbot s most már kétszerezett szorgalommal látott a munkához. Az Isten meg is segítette fá­radozásában, mosolygó szőlőfürtöktől lett terhes szőlejében a borog és képessé tette őt, hogy szerető barátait minden kötele­zettség alól felmenthesse. Kik az ő törté­netébe beavatottak, lehetetlen, hogy meg­indulás nélkül olvassák azokat a sorokat, melyekben barátainak nyilvános köszöne­tet mond a derék, munkás franczia. Sző­lőhajlékának tágas tornáczán a jövő nyár holdvilágos estéin vidáman hangozhat fel újra a mélabús magyar dal s a tüzes franczia „Marseillees.“ Eltörlik az adóhivatal czímet. Abból az alkalomból, hogy ez év január hó 1-től a vármegyék megszűntek vagyont és pénzt kezelni, a törvény is megszünteti a királyi adóhivatal elnevezést és helyette az adó­hivatalok a „magyar királyi állampénztár“ elnevezést kapják. A pénzügyminiszter azonban körrendeletet intézett a pénzügy­igazgatóságokhoz, hogy a törvény ezen intézkedését még nem lépteti életbe, így az adóhivatalok a régi c­ímet még rövid ideig viselni fogják.

Next