Félegyházi Közlöny, 1995 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-29 / 26. szám
Petőfi Sándor emlékezete 173 éve született az a tüneményes fiatalember, aki városunkat, Félegyházát választotta szülővárosául. Megszületett, hogy szószólója legyen a magyar nemzetnek a nagyvilágban, megszületett, hogy szószólója legyen az Embernek, aki örömre és boldogságra születik a Földre, mindnyájunk otthonába. Ez az isteni fiatalember a világ leggazdagabb embere volt. Minden tulajdona volt ami érték: a szeretet, a jóság, a hűség, a becsület, az őszinteség, a nagylelkűség, az igazságosság. Mondják: „Ő az Istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot.” S az Istenek ajándékához ő hozzátette azt, ami nélkül nincs emberi nagyság: az erényt. A világot, az embert boldogító szándékot, akaratot. Mondják, ökölnyi csöppség volt, amikor megszületett. Az egyik komaasszony tanácsára úgy fürösztötték, hogy a langyos vízbe spirituszt is öntöttek, hogy megmaradjon. Egy átlagosnál gyengébbnek született testben bontakozott ki majd az a lélek, melyet Petőfi szellemének nevezünk. Ez a szellemiség egy és oszthatatlan. Ezen a szellemiségen nincs hatalma sem az időnek, sem az erőszaknak. Ezzel a szellemiséggel itt és most is építeni lehet. Hazát, közösséget, lelket. Petőfi Sándor üzeni: Figyeljünk szavaira! „Ne csak Istenben bízzunk, mint bíránk. Emberségünkből álljon fent hazánk!" „S ha nincsen érzés a szív birtokában. Az ember mit keressen a világban?" „Míg az ember boldog nem volt, addig meg sem halhat. ” „Sokat beszéltek, szépet is beszéltek, Jót is, de ebbül a hon még nem él meg...” „Rajtunk áll, hogy boldogok legyünk. Csak akaratos ne legyen természetünk. ” „Oh, aki együtt látta e családot, Nem mindennapi boldogságot látott! Mi boldogok valánk, mert jók valónk. ” „Tudtam azt, hogy a világon Csak egy nap süt melegen, S ez a nap nem fönn az égen, Hanem lenn a szív mélyében Van, s e nap a szerelem. ” „S anyánkat, ezt az édes jó anyát, Ó Pistikám szeresd, tiszteld, imádd!” MEGHÍVÓ Kiskunfélegyháza város Önkormányzata meghívja a város lakosságát 1995. december 31-én 9 órára, a Petőfi térre PETŐFI SÁNDOR születésének 173. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségre. Az ünnepségen közreműködnek a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói. A műsort összeállította: Bíbor Katalin. Koszorúzás a költő szobránál, valamint a Petőfi-szobánál. 10 órakor a Városi Könyvtárban a Petőfi Kör emlékműsorára várjuk szeretettel. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY január 5-én! Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy lapunk következő száma 1996. január 5-én jelenik meg. Mi szeretnénk ezzel a változtatással elérni, hogy Önök döntéskényszer nélkül folyamatos, szélesebb körű információt kapjanak. Ettől kezdve továbbra is kéthetente olvashatják a Félegyházi Közlönyt. Szintén januárban induló levelezési rovatunkba várjuk információikat, észrevételeiket, kérdéseiket. a szerkesztőség MILYEN ÉVE VOLT? Vélemények 1995-ről A polgármester Ficsór József ötödik éve élvezi Kiskunfélegyháza város polgárainak bizalmát. Ez a viszonylag hosszú idő lehetőséget teremtett számára, hogy a közelmúlt eseményeinek tükrében, a korábbi évekkel összevetve elemezze és értékelje az idei esztendőt. Az 1995-ös év az öt éve működő önkormányzat talán legnehezebb éve volt. Nagyon sok olyan változás történt a gazdasági környezetben, ami jelentős mértékben befolyásolta az önkormányzat munkáját is, így pl. az infláció, az energia-áremelés stb., amit természetesen nem követtek a béremelések. Ennek kapcsán rendkívül megnőtt a szociális problémák száma. Mindezen problémák mellett eredményekről is beszámolhatok. Első helyen emelném ki, hogy az önkormányzat intézményei működőképesek maradtak, ráadásul oly módon, hogy teljesítettékazt a színvonalat, amit a testület a költségvetés elfogadásakor megfogalmazott. Itt nem volt intézményösszevonás vagy megszüntetés, közalkalmazotti elbocsájtás mindamellett, hogy közben megtörtént az intézmények átvilágítása is. Ez a tendencia egyébként 1996-ban tovább folytatódik az intézmények racionális működtetése érdekében. Szintén pozitívumként könyvelhető el, hogy az ismert gazdasági körülmények ellenére a város fejlesztéseit is tudta folytatni. Talán nem olyan ütemben, mint az előző években, de jelentős fejlesztések, beruházások voltak. Folytatni tudtuk a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, folyamatosan tudtuk biztosítani a kórház és alapellátó egészségügyi intézmények részére a gép- és műszaki berendezéseket több tízmillió forint értékben. Ezen fejlesztések mellett tudtunk még figyelmet és energiát fordítani a Kálvária vagy a Petőfi téren található díszkút felújítására is. Feletlenül meg kell említenem az önerős beruházásokat, közöttük is az első helyen az útépítéseket. Jelentősnek találom, hogy idén is fel tudtunk vállalni olyan feladatokat, támogatásokat, melyek a kultúra, a sport, a különböző civil szerveződések területén segítették a kibontakozást. Jóllehet nem a város beruházásai között szerepel, mégis eredménynek kell elkönyvelni a telefonhálózat fejlesztését, ami végre elindult 1995-ben a MATÁV Rt. beruházásában. Az sem figyelmen kívül hagyandó, hogy amikor a város önkormányzata költségvetési tervében ezeket a feladatokat megfogalmazta, úgy tűnt, hogy a megvalósításhoz több mint 70 millió forint hitelre lesz szükség. Örömmel jelenthetem ki most december végén, hogy erre a hitelfelvételre nem került sor. Ennek oka, hogy az önkormányzat szabad pénzösszegeit használtuk fel, amit természetesen egy későbbi időpontban pótolni kell. A felsorolt eredmények mellett persze vannak problémák is. Mindez öszszefügg a gazdasági helyzet romlásából adódó szociális feszültséggel illetve annak levezetésével. Biztos, hogy erre a területre az elkövetkezendő időszakban még több figyelmet kell fordítani. Van tennivaló a lakásproblémák megoldásában. 1995-ben is tudtuk támogatni a lakásproblémával küzdőket, de talán nem eléggé. Vagyis ezen a téren is tovább kell keresni a lehetőségeket. Megvannak azok a gondok, amelyek a város üzemeltetésével függnek össze. Az úthálózat fejlesztése, a közterek, parkok rendezése, rendezettsége. Mindezek tehát a jövő évi feladatok között helyet kívánnak maguknak. - Ha már a következő évet említette feladatainak fajsúlyát tekintve, hogyan vélekedik az előttünk álló esztendőről? - A jelenlegi információk azt sejtetik, 1996 sem lesz könnyebb mint az idei év. Ennek ellenére számunkra legfontosabb feladat marad az intézményeink működtetése. Az a cél, hogy a szolgáltatás és ellátás színvonala ne csökkenjen, és a közalkalmazottak munkalehetőségét is valamilyen szinten biztosítani tudjuk. Én alapvetően optimista ember vagyok, mindig abban bízom, hogy a következő év jobb lesz. Optimizmusom most egy kissé alábhagyott, hiszen érzem, hogy a Magyarországon lezajló gazdasági változások éles határt húznak a társadalom különböző csoportjai közé. De ugyanakkor tudom azt is, hogy ebben az alföldi kisvárosban „keményfejű kunok”, tisztességes, és szorgalmas emberek élnek és ebben bízva remélem, hogy egy év múlva újabb pozitívumokról, még több eredményről számolhatok be. (folytatás a 2. oldalon) Juhász István Részletes beszámolónkat a 3. oldalon olvashatják. December 21-22-én tartotta hagyományos karácsonyi koncertjét a Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar. A Kossuth Lajos Szakközépiskola tornacsarnokában teltház előtt mutatták be, karácsonyi zeneszámokkal ékesített műsorukat, melyet a Majorette együttes szépen koreografált táncjátéka tett még színesebbé. A kiváló együttest képünkön Jankovszki Ferenc karnagy vezényli.