Félegyházi Hirlap, 1902 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1902-02-09 / 12. szám
XX. évfolyam. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP. 12. szám. Az aranyérem mellső lapján olajágakból font koszorúban ez a felirás áll: „Az érdem jutalma.“ A hátsó lapján középen a munka szymboluma domborzatban ezzel a körirattal: „Kecskemétvidéki kiállítás. 1901.“ Mindenesetre szép és elismerésre méltó dolog, hogy öt versenyző város között a félegyházi ipariskola rajzai hozták el az első díjat. Az érdem kivívásában legnagyobb része van Kunt Béla, Szente József, Dobák István és Keserű Imre ipariskolai rajztanítóknak, kik kellő szakismerettel vezetik a rajztanítást. — A pápa jubileuma. Február 20-án lesz 25 esztendeje, hogy XIII. Leó pápa elfoglalta a pápai trónt. 1878-ban választották meg. A jubileumra számos zarándoklatot várnak, amelyeket három vagy négy hónapon keresztül fogad a pápa. — Az „Erzsébet“ jótékony nőegyesület közgyűlése. Az „Erzsébet“ jótékony nőegyesület folyó hótán az állami tanítóképző zenetermében tartotta rendes évi közgyűlését, mely iránt általános érdeklődést tanúsítottak az egyesület tagjai. A közgyűlés a szokottnál sokkal népesebb és élénkebb volt, mert a közgyűlés tárgysorozatában az általános tisztújítás volt kitűzve, ez képezte a gyűlés legfontosabb mozzanatát. Az alapszabályok értelmében az egyesület elnöknője Szabó S. Józsefné úrnő a tisztikarral és választmánynyal egyetemben lemondott. A közgyűlés azonban osztatlan lelkesedéssel és egy értelemmel ismét Szabó S. Józsefné úrnőt választotta meg elnöknőnek, a tisztikar többi tagjait is egyhangúlag újból megválasztották, azon tisztségek betöltésére, melyeket már az előző három év alatt lelkiismeretesen betöltötték. — Csak Móczár Olga egyesületi pénztárnok mondott le hitaláról, melyet a közgyűlés Kovács Sándorné úrnőre, az eddigi ellenőrre ruházott át, az ellenőrséget pedig — a közóhajnak engedve — Táby Lászlóné úrnő vállalta el. — Sebők Lajosné egyesületi titkár az elmúlt három év történetét részletesen felölelő jelentéséből kitűnt, hogy az egyesület üdvös minmintha a házasságot átlagos előírt kötelességnek tartaná, mindenkire nézve kivétel nélkül. Jogász: Igen, a házasságot mindenkire nézve kötelezőnek tartom, de nem kivétel nélkül. Ennek és ennek az embernek meglehetnek a maga egyéni okai, melyek miatt nőtlen marad. De nem ismerem el jogosságát, hogy osztályok keletkezhessenek a házasság intézményének tagadásával és kizárásával. Mert az emberi társadalmak a családi érzésekből származó erényekre vannak alapítva. Nyilvánvaló tehát, hogy ha valamely osztály a társadalmi erények kárforrásának, a családos állapotnak tagadásával és kizárásával alakul meg, akkor ez az osztály oly erények nélkül szűkölködik, melyeket felette nehéz más erényekkel pótolni. Ez esetben pedig ez az osztály a társadalom iránt való kötelességeinek meg nem felelhet, a társadalomnak tehát inkább kárára, mint hasznára lesz. Hogy az emberi társadalom a családi érzésekből származó erényekre van alapítva s hogy ezek leírása nélkül nincs igazi hazafiúi erény, ezt felismerte és hirdette már a görög világ legnagyobb államférfia, Periklész is, kinek leghíresebb beszédében olvassuk: „Lehetetlen, hogy olyanok, akiknek gyermekei nincsenek, ésoly hasznos és jóra célzó tanácsot adjanak a közérdekben, mint azok, akik a rossz tanácsaikból származható veszedelmekben gyermekeik boldogságának koczkáztatásával is osztozkodnak.“ (Thuk. II. k. 44. f. ford. Zsoldos Bené.)kálkodása évről évre nagyobb arányokat ölt, gyarapodik az alaptőke, ennek következtében a segélyezést is évről évre nagyobb mérvben gyakorolta. Az egyesület tagjai is szép számmal vannak, összesen 170 en. Ezek közül 5 alapító, 21 örökös, 16 pártoló, a többi rendes tag. Az egyezőlét alaptőkéje ez idő szerint 3447 , 6 fillér. Segélyezésre fordított az egyesület saját pénzéből a három év alatt 910 koronát, azonkívül önként adakoztak a tagok minden alkalommal, midőn az egyesület segélyezett — részint pénzt, részint élelmiszert, zsiradékot, ruhaneműt stb. — A gyűlés záradékát képezte egy, az egyesület javára rendezendő mulatságnak az elhatározása. — Nyomban megalakult a 35 tagból álló vigalmi bizottság Csák Kálmánná elnök és Mihálovits Alajosné társelnöklete alatt. — Jönnek a színészek. Monory Sándor színigazgató február 13 án (csütörtökön) kezdi meg színi előadásainak sorozatát a Korona dísztermében A páhollyal, a budapesti Vígszínház óriási sikert aratott 3 felvonásos bohózatával. Az igazgató 12 előadásra bérletet nyit a következő árak mellett: támlásszék (oldal és 3 első sor) 20 K; körszék 16 K; zártszék 12 K. A bérlet alatt előadásra ki vannak szemelve Svihákok, Bolond, Kadét kisasszony, San- Toy operettek; — Vöröstalár, Ocskay brigadéros, Hófehérke, A dada színművek; — A bor, Gyerekasszony népszínművek ; — A páholy, Napoleon öcsém bohózatok. — A bérlet eszközlésével Bérczy Jenő színházi titkár van megbízva, ki már itt is járt, de a társulathoz vissza kellett utaznia. Távollétében a színház térképe Vesszősi József könyvkereskedésében a bérleni szándékozó közönségnek rendelkezésére áll. A jó hírnévnek örvendő társulatot a legmelegebben ajánljuk közönségünk figyelmébe. — Molnár László távozása Kolozsvárról. Molnár László városunk szinmű- i vész fia, akit tudvalevőleg a Nemzeti Színházhoz szerződtettek, a kolozsvári szinház-tól elbúcsúzott. A Hamlet czímszerepét játszotta zsúfolt ház előtt, amely a legelőkelőbb közönséggel telt meg. Az előadás alatt Molnárt folytonos zajos ovácziókbanrészesítették, több koszorút nyújtottak fel s az előadás után is perczekig tapsolták. A fiatalság ezután, zajosan tüntetett az utczán Molnár mellett. — Jutalom. A váczi katalan kezelése alatt levő Kovács Pál-féle segélyalapból Tóth Mihály szentkuti tanítónak 120 koronát utalványoztak Ezen alapból a félegyházi tanítók közül már többen kaptak hasonló összeget. A háziipari tanfolyam első hónapját betöltötte és a tanfolyamon résztvett munkások teljes kiképzést nyertek a kosár-, seprű-, kefe-, és kaptárkészítésben. Most új tanulók jöttek a régiek helyére, akik szintén egy hónapig, esetleg — ha az anyag elég lesz — hat hétig lesznek a tanfolyamon. Az első hónapban tanultak közül csak 6 előmunkás maradt vissza. A háziipari tanfolyamon (III. kerület, Eötvös utcza 13.) jelenleg 21 en vannak és pedig: Varga József, Kohajda József, Dobos István, Dobos János, Makány István, Juhász János, Kohajda Vincze, Hanga János, Szente Károly, Vakulya Antal, Lakó István, Mészáros János, Varga Imre, Szögi Ferencz, Nánási János, Cserép Pál, Vízhányó János, Jusztin István, Darányi Imre, Bakódi László, Móczár Mátyás. A tanfolyam felügyelője Ludány Béla gazdasági szaktanár, munkavezetője Rigó József. A tanfolyam végén a készített háziipari tárgyakból kiállítást rendeznek. — Házasság. A kiskunfélegyházi m. kir. állami anyakönyvvezető előtt február hó 3-án és 5-én házasságot kötöttek: Molnár Alajos és Fábián Julianna. — Drozdik Károly és Dobos Lucza. — Faragó Károly és Fekete Mária. — Drahos Ágoston és Keserű Zsuzsanna. — Oláh István és Szakál Rozália. — Rózsa József és Rádi Rozália. — Eszik ,Mihály és Varga Anna. — Szólya Flórián és Holló Anna. — Szegesdi László és Tarjányi Ágnes. — Pálinka Ferencz és Nagy Zsuzsanna. — Nagy Sándor és Fazekas Erzsébet. — Bense Imre és Tóth Ilona. — Palatinus Mátyás és Tóth Veronika. — Hideg Péter és Fekete Erzsébet. — Nagy István és Garenda Borbála. — Jókai Gergely és Nagy Anna. — Juhász István és Ladányi Julianna. — Dobos Ferencz és Drozdik Rozália. — Fazekas János és Herédi Francziska. — Gubcsi Márton és Rozman Rozália. — Király János és Fricska Erzsébet. — Oravetz Mihály és Pásztori Mária. — Retkes György és Fazekas Mária. — Törtenl Imre és Nádasdi Mária. — Kristóf Lajos és Homoki Szabó Rozália. — Lantos Pál és Bori Julianna. — Mészáros László és Iványi Rozália. — Jó egészség. Ritkán múlik el nap városunk felett, hogy csengő-bongó harangok halottat ne siratnának. Három nap óta azonban egyetlen halálozási eset sem volt. Nem zugnak a harangok, nem telik a halottak m. kir. anyakönyve. Ez a hir annál jobban esik, mert január és február nálunk, a legegészségtelenebb két hónap hírében áll. — Köszönetnyilvánítás. A „Félegyházi Takarékpénztár“ tekintetes Igazgatósága 50 koronát, a „Félegyházi Mezőgazdasági bank“ tekintetes Igazgatósága pedig 34 - 60 fillért adományozott az „Erzsébet“ jótékony nőegyesület javára; fogadják e kegyes adományért ez után is az „Erzsébet“ nőegyesület leghálásabb köszönetét. — Vadászati jog bérbeadása A városi tanács sólyos vadászati jogát az egész területre is, meg részletenként is megpróbálta bérbeadni. Négy részletre felosztva évenkint 164 korona haszonbért ígértek érte, mig egy részletben dr. Zámbó Géza 200 koronát ajánlott, így a tanács az utóbbi ajánlatot fogadta el s a megkötött szerződést a közgyűlésnek bemutatja. — A városkertből az 1901-ik év őszén összesen eladatott 580 korona 20 fillér értékű fa. A befolyt összegből 143 korona 70 fillér szerződés szerint a városi kertészt, a többi a közpénztárt illeti. A szsegényápoló intézetben meghúzódó elaggott munkaképteleneket élelmiszerekkel a város látja el. Ily czimen január hóban 208 koronát utalt ki a tanács a vállalkozó kezeihez. — Katonaság az árvédelemnél Az árvizek alkalmával eddigelé csak váratlan nagy veszedelmeknél vették igénybe a katonaság mentő munkáját. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter most a hadtestparancsnokok készséges közreműködésével felosztotta az árterületet a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI. és temesvári VII. hadtestparancsnokságok közt. A hadtestparancsnokok műszaki tisztjeikkel tanulmányoztatták az árterületet, hogy aztán árvízveszedelem esetén előre tudják, mennyi katona és minő eszközök szükségesek, hogy az árral szemben a küzdelmet sikerrel felvehessék. — Követésre méltó nemes példa. Esterházy Miquel gróf, a ma is daliás öreg katona, a ki 1848. előtt a hadseregben már főtiszt volt, a szabadságharczot pedig mint huszár százados küzdötte végig, élethossziglan felajánlotta honvédnyugdija felét, a 48-as emlékeket kegyelettel gyűjtő kolozsvári orsz. történelmi ereklye múzeumnak. — Ugyanezt tette Simig Rezső honvátazó